Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16-17 / 115. szám

HÍRLAP, 1992. május 16—17., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Külföldi turné előtt Tanári hangverseny 'aju ál órától tanári hang­versenyt tartanak Gyöngyösön, az Ál­lami Zeneiskolában. Ez alkalommal az ér­deklődők 13 műsor­számot élvezhetnek a legismertebb szerzők alkotásaiból. A város muzikális rendezvényei június 3-án folytatódnak. A Musica Mansueta együttes hangverse­nyén a közönség íze­lítőt kap a csoport közelgő külföldi tur­néjának műsorából. Június 8-án a fiata­lok Tücsök Zenekara vária híveit ugyan­csak élményt ígérő válogatással. Az olaszországi szereplésre készülő­dő csoport július 26- án indul Monfalco- néba és a tervek sze­rint augusztus 1-jéig tartózkodik a távoli országban, a külön­ben már nem idege­neknek számító ven­déglátóinál. Az itá­liaiaknak ugyanis korábbi gyöngyösi látogatását viszonoz­za majd zeneiskolai együttesünk. A gyöngyösiek Bach és Vivaldi műveit szó­laltatják meg zongo­rán, fuvolán, illetve hegedűn. gyöngyösieknek Májusban két új filmsorozattal lepte meg közönségét a gyön­gyösi Szabadság és a Puskin Filmszínház. Mindkét sorozatot a „Sztárok a vásznon” címmel il­lették. A Szabadság moziban Eddie Murphy filmjei láthatók: 4-5-én a „Megint 48 óra”, 11- 12-én a „Beverly Hills-i zsarut” mutatták be a közönségnek. 18- 19-én „Az aranyifjú”, 25-26-án az „Amerikából jöttem”, június 1-2-án pedig a „Harlemi éjsza­kák” következik. A Puskinban a sztár Sylvester Stallone, akit a kö­vetkező alkotásokban nézhetnek meg még ebben a hónapban a mozikedvelők: 28-án a „Bosszú börtönében” című izgalmas kri­miben, június 4-én pedig a „Rocky 5-ben”. Szabaddemokrata­fogadóóra A közelmúltban megürese­dett Gyöngyösön a 10-es körzet képviselői helye az önkormány­zatban, ugyanis Szamosvári György lemondott. A Szabad Demokraták Szövetsége ezen a helyen Lévai Ferenc mérnököt indítja, aki hétfőtől minden dél­után 5 órától fél hétig várja a vá­lasztópolgárokat az SZDSZ gyöngyösi irodájában. Vendégségben A Vadásztanyán A „Vadásztanya” Karács on­dón, a falu határában található, szomszédságában egy „Anikó” nevű cukrászdával. A szomjas utazó eme épülettegyüttes láttán — amelyik egyébként kívülről nagyon csinos — habzó söröket, gyöngyöző borokat, remek éte­leket remél, s persze habos-tej­színes süteményeket. Nos, a cukrászda maga nem rossz, csak kissé elnagyolt. Olyan finom részletek, amelyek igazán hangulatossá tesznek egy vala­mirevaló cukrászdát — gondol­junk például az egri „Kopcsikra” — itt hiányoznak. A süteményt, ha ott fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk állva megenni. Mint például azt a kokuszkockát, amelyet jómagam próbáltam ki nemrég. Nem sok örömöm telt benne. Persze, hajlamos vagyok felmenteni a házigazdát, bizo­nyára ezen a vidéken a túl kré- mes, száraz tésztájú csemegéket részesítik előnyben. Némi vállalkozókedvtől vezé­reltetve úgy döntök, az üdítőt már a Vadásztanyában iszom meg. A bátorság ahhoz kell, hogy a füstös csehóban, mámo­ros biliárdozók közé nőnemű lényként egyedül leüljek. Nem is nagyon tudom ellazítani magam, a környezet sivár, ők zajosak, s az is elég hamar megállapítható, hogy a hangzatos „Vadásztanya” végül is egy útszéli kocsmát ta­kar. Karácsondon ezúttal nem sze­reztünk jó gasztronómiai élmé­nyeket. Az sem derült ki, van-e egyáltalán konyhája ennek a helynek — az asztalok nem alkal­masak étkezésre, s menüt sem hirdet egyetlen nyiszlett papírla­pocska sem. De ha valaki egy „ti­zenkettő egy tucat” kocsmára vágyik, az nyugodtan eljöhet ide. Azt kapja, amit elképzelt. (doros) Megvalósulnak az ígéretek Vámosgyörkön A helyhatósági választásokon kapott bizalomra három na­gyobb terv megvalósításával próbál az önkormányzat vezető testületé rászolgálni Vámos­györkön. Szeretnék a képviselők — s a nemes szándékot Varga D. István polgármester a maga ré­széről külön is megerősíti —, ha az általános iskolájuknak végre tornaterme is lenne. Egyidejűleg lépéseket tesznek a vezetékes gá­zért, nem utolsó sorban pedig szívügyüknek tekintik kedves kis templomuk felújítását. Nos — aki mostanában Vá­mosgyörkön jár, hamar észreve­szi messziről —, a templom tor­nya már megszépült. Megtörtén­tek az előkészületek a két gyer­mekintézmény közötti területen létesülő, s az apróságokat illetve a nagyobbakat, sőt a felnőtteket is szolgáló sportcsarnok építésé­re. Míg július végéig a gázprog­ram tervdokumentációja is elké­A meglévő iskolához építik a tervezett tornatermet szül. Mindegyiknek egyformán örül, mindről szívesen beszél a polgármester, de láthatóan talán nemcsak a korszerűnek, hanem impozánsnak is ígérkező torna­termüket emlegeti a legnagyobb büszkeséggel. A galériás, tágas létesítmény ugyanis bizonyára mindenki kedvét megnyeri a községben, s távolabbról is vonz majd csodáiét. — 28 millió körüli a beruhá­zás — mondja a település első számú tisztségviselője —, s a ki­vitelező gyöngyösi Grafit Kft. úgy ígéri, hogy a jövő őszre már valóra is válik. Az idei esztendő végéig a tervezett összeg kisebb hányadát fordítjuk a munkákra, 12 millió forintot költünk a te­remre, tető alá hozzuk. így akár a télen is folytatódhatnak a tenni­valók. Az 500 négyzetméteres alapterületű sportlétesítmény befejezéséhez egyébként állami támogatásra pályáztunk, s remé­nyeink szerint meg is kapjuk a kért pénzt. Ha azonban mégis kedvezőtlen elbírálásban része­sül törekvésünk, akkor nekünk kell „kigazdálkodnunk” a szük­séges anyagiakat. Szerencsére, már régebben tartalékolunk is a célra, így — sajnos, ugyan más kárára, egyéb tervezett, s szintén fontos fejlesztéseink terhére — mindenképpen megvalósítjuk korábbi tervünket. (-ni) A klubkönyvtárból — a sport sem hiányzik Márkáz történetét újak Lassan másfél esztendeje, hogy Szekrényes Gézáné szemé­lyében új vezetője van a községi klubkönyvtámak Markazon. A népművelő kezei alatt már tavaly 250 kötettel gyarapodott a bibli­otéka, s az idén folytatódott az állomány növelése. Az olvasni­valók között az érdeklődők — főleg az általános iskolás diákok — 12 féle újságot is találnak minduntalan, ezért a kultúra kedves kis hajlékát szívesen fel­keresik. Mint megtudtuk: természete­sen nemcsak ezért látogatják a markaziak az épületet. Az intéz­mény — több más mellett — a né­pi hagyományok felkarolását, őrzését is feladatának tekinti. Akinek kedve volt hozzá, példá­ul rongyszőnyeg-szövéssel tölt­hette itt az idejét, más pedig ép­penséggel szabás-varrás foglal­kozásokat látogathatott, hogy je­lenleg már önállóan is elkészít­hesse a — házilag sokkal ol­csóbb, s az embernek inkább kedvére valóbb, praktikusabb — ruhadarabokat. Ugyanekkor fo­lyamatos az intézményben az idegen nyelvek tanítása, de akit a számítástechnika, netalán pedig az éppen most befejeződött aero­bic élénkebben érdekelt — hát ezeket is élvezhette. A színház iránt vonzódó nyugdíjasoknak, valamint a diákságnak és szüle­iknek, illetve másoknak is kirán­dulásokon teszik elérhetővé „Thália templomát” Budapesten vagy Egerben, máskor pedig a már távolabbi fellépésekről sem ismeretlen helyi asszonykórus műsorával csalják pódium elé a falubeli közönséget. Ilyenfor­mán máig emlékezetes a tavaly nyári — más együtteseket is meg­mozgató — dalos találkozó, amin korántsem érdemtelenül, természetesen a helybelieknek szólt ismét a legnagyobb taps. A klubkönyvtár „házatáját” mostanában a Challenge Day nemzetközi sportversenybe való újabb bekapcsolódás is foglal­koztatja. Nem utolsósorban pe­dig a népművelő a Márkáz törté­nete című készülő kiadványt is szemmel kíséri. A közelben élő — visontai — nyugdíjas tsz-el- nök, Hacsavecz Béla kapta a megbízást a már befejezéshez közeledő munka elkészítésére, ami minden bizonnyal — mint a kutató, a szerző más, korábbi al­kotása — nemcsak a könyvtárlá­togató olvasók tetszését nyeri el. (gy) Néptáncosok a borfesztiválon A borbírálat pillanatai (Folytatás az 1. oldalról) A Vinárius Borfesztivál pén­teki nyitó napjának élénk érdek­lődéssel várt eseménye volt az országos olaszrizling-verseny eredményhirdetése. A helyezések közlését alapos minősítések előzték meg. A bor­versenyre — amely a két eszten­deje hagyományos fajtavetélke­dők során a chardonnay Etye- ken, illetve a cabernet és merlot Szekszárdon tartott megméret­tetését követte — összesen 87 ne­dű érkezett a helyszínen válasz­tott két zsűrihez, leginkább a Mátraaljáról valamint a Bala- ton-felvidékről, s nem kevesebb, mint tíz az egri területről is. A 34 küldő 51 termelői és 36 forgalmi italát— a legfiatalabbnak számí­tó őszi szüretelésűtől a már mu­zeálisnak tekinthető 1976-os év­járatúig — a bírálóbizottságok maximálisan 20 pontra értékel­hették. A szakemberek hét-hét­tagú csoportja — ítélkezése so­rán — mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb számot figyelmen kívül hagyta az ösz- szegzésnél, s a megmaradónak átlagát fogadta el mérvadóként, így alakult ki a végleges sorrend, amely alapján újborával a kister­melők között a csopaki Vörös Emil, valamint a balatonfüredi Balatoni Rt, míg óborával a gyöngyöstarjáni Ludányi Béla, illetve 1976-os egerszóláti olasz- rizlingjével az EGERVIN bizo­nyult legsikeresebb pályázónak. Ez utóbbi fajtára jellemző, hogy az adható 20-ból 19,44 pontot kapott. Szűkebb hazánk számára fel­tétlenül hízelgő, hogy a 15 arany­éremből kilenc, a 38 ezüstből 27, a 23 bronzból 6 Heves megyébe került. Fehér újborával a legki­válóbbak közé sorolták a Gyön­gy ös-Domoszlói Állami Gazda­ságot, Balázs Ábel gyön­gyöstarjáni kistermelőt, óborá­val pedig — a már említetteken kívül — a gyöngyöstarjáni Né­meth Attilát, s kétszeresen is a pa­tai, illetve nagyrédei tsz-eket. A változatos pénteki program után ma sem válogathatnak ke­vésbé az ajánlatokban az esemé­nyek résztvevői. A Mátra Műve­lődési Központban — ahol egyébként 10 órától játékokkal várják a gyermekeket — délelőtt negyed 11-től a szövetkezeti nép­táncosok területi bemutatóját, valamint a XII. Észak-magyar­országi Néptáncfesztivált élvez­hetik az érdeklődők. Előbb a Vidróczki együttes produkciójá­ban gyönyörködhet a közönség, majd a kazári, bánki, csongrádi, illetve a százhalombattai, gyön­gyöspatai, mihálygergei és az eg­ri táncosokat láthatja — miköz­ben mások fél 12-től a Fő téren ropják számaikat. Szerepel a Cantus Corvinus kórus, folytatódik a táncosok se­regszemléje, lesz borkvíz és egyéb vetélkedő, menettánc, táncház, Maksa Zoltán humoris­ta szórakoztatja a nagyérdeműt, s a Lépcsőház kocsmazenekar koncertezik. Holnap a néptáncosok művé­szeti bemutatóinak harmadik — befejező — szakaszára kerül sor 10 órától a színházteremben, több más mellett a Fő téren vásá­ri komédia, majd Gerendás Péter és barátainak koncertje szóra­koztatja a gyöngyösieket. A Mátra Művelődési Központban a 17 órára tervezett eredményhir­detést a néptáncosok színpom­pás, s bizonyára sokáig emléke­zetes gálaműsora követi — de előtte még, fél ötkor megtartják a Vinárius-tombola sorsolását is az autós főnyeremény ígéretével, hogy az élményeket szaporítsák. Gyóni Gyula Hatot ? egy csapásra Gyöngyösi színjátszók Szolnokon Megállt az idő. Örökké au­gusztus 31-e van... Valaki meg­ette a nap utolsó percét „Azt csak Bagarol tehette.” — állapítja meg a torkos egérről a süket macska a Püspöki Győző ren­dezte Schwajda György: Nincs többé iskola című mesejátékban. Hívni kell a törpéket! Ők még beférnek a lyukba, amelyet Ba­garol rágott szép formásra... És a törpék jönnek. Illetve mentek, éspedig a darab minden szerep­lőjével Szolnokra, a 3. Katonai Kerület amatőr előadóművészeti bemutatójára, amelyet a közel­múltban rendeztek. A csoport a Gyöngyösi Hely­őrségi Klubban működő Gyer­mek Játékszín képviseletében szerepelt (valamennyien a 3. szá­mú általános iskola 4. a osztályá­ban a Bárdos Istvánná vezette szakkör tagjai), és kiemelkedő teljesítményükkel hat dijat nyer­tek! Kiérdemelték a legjobb gyermekcsoport címet a velejáró serleggel, meghívást kaptak a bemutatást követő gálára, s meg­hívást Veszprémbe, ahol orszá­gos gálán vesznek részt. S ott lesznek Szolnokon, a Nyári Ut­cajátékokon. A mesejáték egyik szereplő­jét, Reszegi Zsoltot alakításáért és a bemutatón versmondásban elért sikeréért különdíjban ré­szesítette a zsűri. A színjátszó­kon kívül elismerő dicséretben részesültek: Pádár Zsófi, Gör- höny Ádám versmondók és Schaffer Adrien zongorajátéká­ért. Meséről mesére A gyermekszínjátszók repertoárja Ebben a hónapban több alka­lommal is pódiumra lépnek a gyöngyösi színjátszók, azaz a Móra Ferenc Gyermekszínpad, a Gyermekjátékszín, a Szöszi nevű csoport, valamint a 3. számú ál­talános iskola irodalombarát szakköre, amelyeknek közös ve­zető-rendezője Püspöki Győző. Május elején egyebek mellett az Anyám te drága, valamint a Meséről mesére című összeállítá­sukkal szerepeltek: 9-én és 10- én Cegléden a Helyőrségi Klu­bok művészeti csoportjainak be­mutatóján vettek részt Nincs többé iskola című mesejátékuk­kal. Ugyanezt a darabot mutat­ták be a Gyermek-Szabadidő­központban is, ezen a héten hét­főn. A mesebérlet negyedik elő­adásaként Óz a nagy varázsló történetét elevenítik fel a gyere­kek május 19-én, majd 22-én. A Helyőrségi Klubban a Király pantallója című játékot viszik színpadra. Ugyanezen a napon a városi művelődési központban közreműködnek a 3-as iskola alapítványi gálaműsorán, majd 26-án a Gyermek-Szabadidő­központban a mesebérlet utolsó előadásaként a Kíváncsi király­kisasszony című darabot mutat­ják be. Adácsi Tudósító Négy és fél évtized múltán ismét van lapja Adácsnak. A korábbi, nagyobb formátumú újság is csaknem hasonló né­ven jelent meg, a Szo­ciáldemokrata Párt kiadványaként. A mostani Adácsi Tu­dósító a helyi önkor­mányzat időszaki tá­jékoztatója, s a közel­múltban került az ol­vasó kezébe. A híradó első évfo­lyamának első szá­mában Fodor Lajos polgármester pillant vissza a rendszervál­tást követő másfél esztendő történései­re, néhány emlékeze­tesebb eredményére; a községi képviselők­ről találhat az érdek­lődő fényképes is­mertetést, az iskola­életről készített be­számolót Kovács Jó­zsef. Több írásával jelentkezik a megyei tudósítóként is jegy­zett felelős szerkesz­tő, Medve János, aki­től — egyebek mel­lett — megrázó híre­ket kap a böngészge­tő ember az adácsiak erdélyi ismerőseiről, míg Szekeres János — kulturális összeál- lításán _____________ kí vül — a falu taváról ad meglepő képet. Varga Józsefné. az óvodáról ír részlete­sebben, míg a lap más helyein a nemrég végzett eredményes társadalmi munkáról — a temető rendbeté­teléről — az önkor­mányzat legfrissebb törekvéseiről, az önállósult téeszről esik szó, s a községi anyakönyvbe kap röpke betekintést, aki kezébe veszi a ko­rábbinál kisebb ala­kú, de nem kevésbé tartalmas adácsi új­ságot. Megszűnik a „kapcsolásos módszer” Új postahivatal Karácsondon Néhány hete új postahivatalban intézhetik levelezésüket, valamint pénzfeladási és -felvételi ügyeiket a karácsondiak. A már kívülről is kellemes látványt nyújtó épületen belül a polgárok számára tágas fo­gadóteret alakítottak ki. Meg kell viszont jegyezni, hogy az ott dolgo­zók elhelyezése kissé szűkös, arról nem is beszélve, hogy a telefon- központos is ebbe az irodába szorult. Várhatóan azonban nemsokára a község is csatlakozik az új telefonrendszerhez, s akkor megszűnik a „kapcsolásos módszer”. A postahivatal építése egyébként hatmillió forintba került a. Mis­kolci Postaigazgatóságnak. A kiskörei építőipari szakcsoport a tél végén fejezte be a munkákat, s a karácsondiak március közepén ve­hették birtokukba az irodákat.

Next

/
Thumbnails
Contents