Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

HÍRLAP, 1992. 10., péntek PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. Gáztársulati szervezők tanácskozása Ma délelőtt tanácskozást tar­tanak Verpeléten az Eger kör­nyéki települések egy részének képviselői, akik egyben az ön- kormányzat és a kivitelező CIR- KOBAU Rt. személyes megbí­zottai, a lakossággal kapcsolatot tartó szervezői. Ezúttal adják át az Egerszalókon, Egerszóláton, Demjénben, Kerecsenden és Ver­peléten tevékenykedőknek a megbízóleveleket, hogy folya­matosan tárgyalhassanak a gáz­bekötést igénylő helybeliekkel. A megbeszélésen a beruházás helyzetéről Okolicsányi Zsolt, a kivitelező rt. vállalkozási vezér­igazgató-helyettese tart majd tá­jékoztatót. Harminc mázsa ponty A Recsken működő Búzás­völgyi Horgász Egyesületvezetői nemrég megállapodtak egy kft.- vel, amely vállalta, hogy folya­matosan telepít halakat az egye­sületnek nevet adó, a község melletti Búzásvölgyi tóba. Elő­ször harminc mázsa, méret feletti ponty érkezik — várhatóan ezen a héten —, ősszel pedig ragadozó halfajtákat és dévérkeszeget vár­nak. Faluház Bátorban A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy Bátorban az egykori pártházból faluházat alakítottak ki. Ez nemrég teljesen elkészült, s egy fiatal népművelő irányítá­sával immár folyamatosan mű­ködik. Helyet kapott benne töb­bek között a könyvtár és egy kondicionálóterem, de az odajá­ró gyerekek — akik egyébként a karácsonyi betlehemes játék után március 15-én ismét szere­peltek a községbeliek előtt — agyagozhatnak is, sőt, rövidesen zenét is tanulhatnak. Szerep az oktatásban Legközelebb május első pén­tekjén, 8-án délelőtt találkoznak ismét egymással Pétervására és környéke jegyzőklubjának tag­jai. A recski összejövetelen szó lesz arról, hogy mi a jegyzők sze­repe, hatásköre az oktatási és ne­velési intézményekben, ugyan­akkor előadás hangzik majd el a megyei munkavédelmi főfel­ügyelet és az önkormányzatok együttműködési területeiről. Falugyűlés Párádon Az esemény alkalmából meg­telt Párádon a „pártház” épüle­tének előadóterme: a helyható­sági választások óta először, fa­lufórumon találkoztak a községi önkormányzati képviselők és a település lakói. A fórum — amelyen részt vett Kelemen József országgyűlési képviselő is — Nagy Oszkár pol­gármester csaknem egyórás be­számolójával kezdődött. A kép­viselő-testület vezetője részletes tájékoztatást adott a végzett munkáról és az elkövetkező idő­szak feladatairól. — Mindennapos teendőink közé tartozott, s tartozik a jövő­ben is a hivatal rendszerének megismerése, a község költség- vetésének, az intézmények mű­ködésének, a falu gazdasági, jogi és morális problémáinak áttekin­tése, a lakosok személyes ügyei­nek intézése — mondta Nagy Oszkár. Mindezeket részletezve, szót ejtett a továbbiakban — töb­bek között — a villamoshálózat fejlesztéséről, a közterület rende­zéséről, a parádfürdői strandról, a helyi idegenforgalom alakulá­sáról, a telefonhálózatról (tavaly december 31 -re minden igénylő­nek megcsörrent a lakásán a ké­szülék). Elmondta azt is, hogy súlyát tekintve több kilónyi az az anyag, s számlálhatatlanul sok az az idő, amelyet a testület a pa­rádfürdői parkoló beépítéséből eredő vitákra pazarolt, pedig úgy tűnik, jelenleg az egyetlen, amit tehetnek, hogy a kialakult hely­zetet tudomásul veszik. Három igen lényeges feladat foglalkoztatja jelenleg a testüle­tet és a hivatal dolgozóit: a föld- tulajdonjog és a szó vetkezetek át­alakulása; a gázhálózat kiépíté­se; a csatornarendszer bővítése. Ezek megvalósítási lehetőségeit is ecsetelte a polgármester. El­hangzott emellett az is, hogy Pá­rádon nem tervezik a helyi adók bevezetését, a különböző beru­házások, fejlesztések miatt a la­kosság amúgy is túlterhelt. A falugyűlés hozzászólóinak többsége sürgette a csatornázást, a Független Kisgazdapárt hely­béli szervezetének elnöke pedig elégedetlenségét fejezte ki ami­att, hogy a parádfürdői pavilon­sor építésénél elkövetett sza­bálytalanságokat nem követ­te személyi felelősségrevo- nás. Szilvásváradi látogatás Főhercegi érdeklődés a híres ménes iránt A közelmúltban neves vendé­geket fogadott Szilvásvárad. Ez­úttal Dr. Habsburg Ottó két fia — a főherceg György és Károly — látogatott a településre, akiket Egri Zoltán polgármester foga­dott, s az ő kalauzolásával tekin­tették meg a község nevezetessé­geit, így többek között a híres li­picai ménest. A két Habsburg-fiú többször megfordult már Magyarorszá­f on — elsősorban édesapjukat ísérve —, ám Szilvásváradon most voltak először. S miután szeretik a lovakat, természetesen örültek, hogy ellátogathattak a településre, mint mondták, an­nál is inkább, mivel Szilvásvárad a lipicaiak szempontjából világ­szerte közismert, fontos hely. Az is kiderült, hogy magyar- országi utazásukat megelőzően a nemreg függetlenné vált balti ál­lamokat keresték fel, szintén dr. Habsburg Ottóval együtt, aki ezekről az országokról készített hivatalos jelentest az. Európai Közösség számára. Észtország is, Lettország is nagyon tetszett, ám szomorú volt látni, milyen rossz a helyzet. A lettek például — hogy csak az egyik nagy prob­lémát említsük — csaknem ki­sebbségben vannak saját orszá­gukban, 51-52 százalék az ará­nyuk más lettországi népekhez viszonyítva. Amikor a főhercegek édesap­jukat kísérik hivatalos útjaira, tő­lük telhetőén igyekeznek segíte­ni, például a különböző találko­zók, tárgyalások megszervezésé­ben. György és Károly persze, nem hivatalos vendég az ilyen utakon, ám azért akad dolguk nekik is elég, Észtországban pél­dául reggel héttől este tizenegyig kellett „betáblázni” minden egyes napot. Persze — véleményük szerint —, Észtországhoz képest Ma­gyarország paradicsom. Régen bármelyik kommunista országba ment az ember, nem látott színe­ket az utcákon, a falakon, most pedig már egész Magyarország színesebb. Bíznak benne, hogy a fejlődés tovább halad, ugyanak­kor a főhercegek úgy gondolják, hogy országunk mar most is kö­zel van Európához. (rénes) Ismét a címer Kissé megtréfált minket az élet, amikor a legutóbbi területi oldalunkon megpróbáltuk be­mutatni Szilvásvárad új címerét. Abból ugyanis leginkább csak néhány homályos folt látszott, miután a színes nyomat, amely rendelkezésünkre állt, az újság­ban már nem adta vissza a címer­pajzs rajzolatát. A minap a terve­zőktől, PelczZoltántólé s Debre­ceni Zsókától megkaptuk a köz­ségi címer tusrajzát, amelyet most olvasóink elé tárunk, re­mélve, hogy ezúttal nem mosód­nak össze a részletek. Pékár László villanyszerelő az új egészségügyi központ elektro- Az öregek napközijénél a cementla- mos főelosztószekrényének huzalozását végzi pok lerakásához készíti elő a bejára­ti folyosót Barócsi József kőműves Átadás előtt a verpeléti beruházások (Szilvás István felvételei) és a neki segítő Orosz László Az utolsó simítások... Nem kell már sokáig várniuk a verpelétieknek arra, hogy birto­kukba vehessék az egykori párt­házból kialakított egészségügyi központot, valamint a régi mozi helyén létesített öregek napközi otthonát. Az építők az utolsó si­mításokat — belső szereléseket — végzik mindkét helyen: a mű­szaki, majd pedig a végleges át­adásra készülődnek. Az új egészségügyi központ­ban kap helyet a két körzeti or­vosi, a fogászati rendelő, az anya- és csecsemővédelmi tanács­adó, valamint a több községet is érintő orvosi ügyelet, a későbbi­ekben pedig a gyermekorvosi szakrendelő is. A kivitelezői munkálatokat a recski Katalin- bányai Kft. szakemberei végzik: festenek, villanyt szerelnek, a fű­Helyükre kerülnek a napköziben a radiátorok: Gazics Miklós víz-, gáz- és fűtésszerelő a fiával dolgozik a leendő nappaliban tőradiátorokat illesztik a helyük­re. Az innen nem messzire lévő öregek napközi otthonában — ennek építését pályázat útján Shcmutzer István helyi vállalko­zó nyerte el — az átadás után har­minc idős embert látnak majd el, közülük tízet heti bennlakásos formában. Az építők itt is jól ha­ladnak, készen vannak a két-két személyes lakóhelyiségek, kiala­kították a nappali részt, s a he­lyükre kerültek a kényelmes für­dőkádak is. Az újratelepítés az Orczyak nevéhez fűződik Recsk történetéről Legutóbbi területi oldalunkon bemutattuk a Recski Hírmon­dót, a helyi önkormányzat lapját, amelynek a közelmúltban jelent meg az első száma. Az újság egyik cikke a község történetéről szól, s Fodor Istvánná pedagógus munkája alapján készült. Az írás sok érdekességgel szolgálhat a múlt iránt érdeklődőknek, kide­rül belőle például, hogy a falu bi­zonyos források szerint már ős­idők óta lakott. Erről tanúskod­nak a környéken talált szkíta sí­rok és a 900 évesre becsült agyagedény-maradványok. A környéken élők feltehetően átvészelték a tatárjárást, mert 1329-ben az első hiteles említés már Retry alakban történik. A ta­tárok kivonulását követően épültek meg a környékbeli vá­rak: a Darnó hegyén a siroki erősség, a Valéria-hegy nyugati nyúlványán a kanázsvár, a Mát­rában az Oroszlánvár. A falu 1478-ban Rekch névalakban szerepel, s a róla elnevezett Recsky család birtokában volt. A török időkben a település mai, laposabb területe még ingo­ványos, lápos hely, erdők között jól elrejtve. 1554 után a törökökjó néhányszor raboltak a vidéken, s miután 1596-ban elfoglalják Egert; ezzel az egész megyére rá­szakad a török rabság igája. A falu népe egyre fogy, később pedig — 1686 után — a törököket leverő német hadak garázdálkodása elől kell a recskieknek a Mátra erdeibe menekülniük. 1700 táján már szinte lakatlan a vidék. A község újratelepítése az Orczyak nevéhez fűződik. Kez­detben csupán 13 jobbágycsalád él ott, de pár évtizeddel később már 654 a lakosok száma. Ez a XVIII. század végére csaknem megduplázódik. A falu irányítói a középnemesek voltak, s az 1848-49-es szabadságharcban uraik vezetésével részt vettek a fegyvert forgató jobbágyok is. Az ipari munkásság kialakulása 1862-ben, a Mátra Bányaegylet Rt. létrejöttével kezdődik meg. E társaság a Gyöngyös és környé­ki, valamint a recski bányák fel­tárását tűzte ki célul. (Egyébként a recski bányászat története visz- szanyúlik az 1780-1805-ös évek­re, amikor az Orczyak kísérletez­tek a Fehérkőn és a Hegyestetőn.) 1886-ban kezdődik a Kistere- nye — Kál — Kápolna vasútvo­nal Kál és Recsk közötti szaka­szának építése. A fuvarosok ugyan nem örültek ennek, vi­szont a legszegényebbeknek megélhetést biztosítottak a mun­kálatok. A századforduló, vala­mint az azt követő évtizedek gaz­dasági problémái Recsken is érezhetőek. Több család a ki­vándorlást választja, 1903-ban például 68-an vágtak neki a bi­zonytalannak. 1921 decemberének végén Recsk felveszi a nagyközség ne­vet, és különválik Mátraderecs- kétől, amellyel addig közös köz- igazgatásban állt. Az 1929-33- as gazdasági világválsággal aztán újra növekedett a munkanélküli­ség, ismét kivándorlási hullám söpört végig a falun, később a II. világháború évei szinte minden családot tragikusan érintettek. A haláltáborokból csak egyetlen ember tért vissza, s voltak, akik a Don-kanyarban tűntek el, má­sok hadifogolytáborokat jártak meg. Az áldozatoknak állít em­léket a községi parkban tavaly ősszel felavatott emlékmű. r LASSELSBERGER KNAUF ÉPÍTŐIPARI KFT. 8202 Veszprém, Házgyár út 9. Pf. 24. Tel.: 80/29-827, 22-049,24-024 , , Telefax: 80/29-827 Iß-tM/Ulf VAKOLATOK LB KNAUF vakolatok Veszprémből EURÓPAI MINŐSÉGBEN gyári kereskedőnktől: Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 28. f HÚSVÉTI § RUHÁZATI VÁSÁR f ÓRIÁSI MEGLEPETÉSEKKEL { április 10-18-ig GYÖNGYÖSÖN a női készruhaboltban (volt Marx K. u. sarok) f 30-70% engedménnyel kínálunk t — t t V — kosztümöket, blézereket — blúzokat, pólókat, pulóvereket — nyári ruhákat, fehérneműket — farmerokat, szövetnadrágokat. FÉLÁRON KAPHATÓK a nemesszőrme bundák, kabátok. I Ja Nationale-Nederlanden V N-N Magyarországi Biztosító Rt Egri Igazgatósága megbízásos munkaviszonyban dolgozó üzletkötőket keres Pétervására, Szilvásvárad, Párád, Recsk, Tarnalelesz, Mezőkövesd környékén. Kiemelten magas jutalék! Jelentkezéseket önéletrajzzal a fenti címen 3300 Eger, Pf. 347-re. ^ ______r ) * i é

Next

/
Thumbnails
Contents