Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. április I, szerda Tőzsdekalauz Egy ország, egy tőzsde? Még a Budapesti Értéktőzsdének sincs igazán nagy forgalma, mégis vannak, akik már a bővítést szorgalmazzák. Egyre többen sürgetik, hogy hozzanak létre úgynevezett regionális tőzsdéket, ahol a helyi vállalatok, a frissen alakult részvénytársaságok papírjait bevezethetnék a piacra, ahol a cégek hozzáedződhetné- nek a tőzsde törvényeihez, s erőt gyűjthetnének a budapesti, illetve a nemzetközi megmérettetéshez. A nagyobb országokban általában nem csak egy tűzsde működik, ha kell, annyit szerveznek, amennyit el tudnak tartani a befektetők, amennyit az értékpapírok kínálata megkíván, amennyi kenyeret tud adni a brókereknek. Az Amerikai Egyesült Államokban a New York-i a legnagyobb pénzügyi központ, az ország teljes tőzsdei forgalmának négyötödét bonyolítja. Ez azonban a teljes értékpapírforgalomnak alig egyötöde. Az üzletek zömét az úgynevezett „pulton keresztüli” decentralizált adásvétel keretében bonyolítják le, a forgalom összege azonban mégis imponálóan magas. A New York-i tőzsdén kívül az USA- ban másik 11 önálló tőzsde működik. Nagy-Britanniában is a londoni Értéktőzsdén összpontosul a forgalom zöme, ám jeles szerep jut a 13 vidéki tőzsdének is. Ezek működését a főváros központi tőzsdéje szabályozza. Ez egyben azt is mutatja, hogy a regionális „fiókintézményeknek” koránt sincs akkora önállóságuk, mint amerikai társaiknak. A francia tőzsdei forgalom 97 százalékát bonyolítja a párizsi Értéktőzsde, a többin a hat vidéki intézmény osztozik. Japánban nyolc tőzsde működik, az üzletek 86 százalékát a tokiói, 10 százalékát az oszakai brókerek bonyolítják. Németországban a legtöbb tartománynak saját tőzsdéje van. A 8 független nemet tőzsde közül a legjelentősebb a frankfurti és a düsseldorfi, itt azonban egyenletesebb a forgalom megoszlása a különböző tőzsdék között, mint az előbb említett országokban. A vezető szerepet játszó frankfurti tőzsdén csak a teljes német forgalom fele bonyolódik, ám nem árt tudni, hogy a Bundesbank, a német jegybank ezen a tőzsdén bonyolítja le nyíltpiaci műveletét, azaz az állami illetve nagyvállalati kötvényvásárlásokat és eladásokat. Csupán az érdekesség kedvéért: a német tőzsde működési rendje eltér a hazaiétól. Ott hivatalos alkuszok — makierek — működnek, akiknek az a feladatuk, hogy anélkül teremtsék meg a papírok keresletét és kínálatát, hogy önmaguk is színre lépnének. Az tehát, hogy egy országban mennyi tőzsde működik, nem elvi, nagyon is gyakorlati — mondhatnánk: matematikai — kérdés. Mint ahogyan azt is a szigorú megfontolások határozzák meg, hogy az adott országban szükség van-e regionális tozsdeközpon- tokra, vagy elegendő a forgalom lebonyolítására egy központi intézmény. A kulcskérdés: egy-egy országban csakis egységes nor- marendnszer alapján bonyolódhat az értékpapírok forgalma. Bácskai Tamás A gazdaság világából Ukrán gazdasági reformterv A gazdaság összeomlásának megelőzésére készített tervezetet hagyott jóvá az ukrán parlament. A tervezet szerint Ukrajnának mielőbb ki kell szakadnia rubelzónából, és első lépésként, április elsejétől a gazdaság valamennyi szektorára ki kell terjesztenie a már korábban bevezetett kuponrendszert, később pedig saját valutára áttérni. Kuponelszámolásúvá kell tenni a privatizációt is. A jövőben a köztársaságok közötti kereskedelemben Ukrajna az ECU-t szeretné elszámolási eszközként használni. Kevesebb hús fogy Tavaly folytatódott a húsfogyasztás mérséklődése Németországban. A 7,7 millió tonnás fogyasztás 4 százalékkal kisebb az előző évinél. A 63 kilogrammos átlagos húsfogyasztás 2,5 kilóval kevesebb, mint 1990- ben. A legerősebben a sertéshús vásárlása esett vissza, de még mindig ebből fogyott a legtöbb, 39,4 kilogramm fejenként. Finn papírgyár Szászországban Egy finn papírgyártó 850 millió márka beruházással épít papírgyárat a szászországi Eilen- burgban. A Commerzbank szóvivője szerint ez lesz az eddigi legnagyobb külföldi beruházás a délkelet-németországi tartományban. A Du Pont tervei A Du Pont akár egymilliárd dollárt is beruházhat a következő években Lengyelországban — jelentette ki a vegyipari konszernhez tartozó Conoco alelnö- ke. Az olajvállalat a gdanski és a plocki finomítókkal vegyes vállalat alapításáról tárgyal. Tervezi a Conoco benzinkuthálózat kiépítését is. Partnerként az állami CPN ásványolaj-forgalmi vállalat vagy valamelyik lengyel magán üzemanyag-kereskedő jön számításba. Tandem számítógépek Magyarországon A speciális napi 24 órás hibamentes szolgáltatásra alkalmas számítógéprendszerek szállításában világelső Tandem céggel kötött szerződést a Számaik Rendszerház Rt. Eddig ezek a számítógépek COCOM-listán voltak. A szóban forgó komputereket főként olyan munkahelyeken használják — bankokban, telefonközpontokban, közlekedésben, légiforgalomban, kormányhivatalokban —, ahol a számítógépes szolgáltatások egy másodpercre sem állhatnak le. A szerződés mellett egy olyan szándéknyilatkozat is született, amely szerint a Tandem egyik stratégiai partnerének tekinti a Számalkot. CIRKOBAU Rt jó kereseti lehetőséggel felvételt hirdet Eger környéki munkahelyre Gyors- és gépírásban, valamint IBM PC. szövegszerkesztő használatában jártas hölgyek részére. Művezetői munkakörbe, minimum középfokú végzettséggel gázépítésben jártas szakember részére. Érvényes KPE hegesztő vizsgával rendelkező szakemberek részére. Autószerelő' szakmunkások, valamint elektroműszerészek részére. Autószerelőknél az OTOSAN típusban való jártasság előny. Lakatos vagy központifűtés-szerelők részére. JCB markológép kezelésében jártas személyek részére. Kubikos munkakörbe. Jelentkezésüket levélben várjuk. Cím: 2000 Szentendre, Pf. 19.^ A jövő útja Csúcstechnikák Egerben Az elmúlt hét közepén mutatkozott be a nagy- közönség előtt a SZÜV felújított üzlete, amely csatlakozott a MicroAge üzletlánchoz. A világszínvonalú csúcs- technikai bemutatóra az IBM, az Epson, a Ring Computer és még jó néhány cég hozta el termékeit Egerbe, ahol is felvételeink készültek. (Fotó: Perl Márton) Mérhető kisszervezeti tevékenység az iparban, 1990 A kisszervezetek (a legfeljebb 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű jogi személyiségű ipari gazdasági szervezetek) számának és tevékenységének alakulása — az országoshoz hasonlóan megyénkben is — az érdeklődés előterébe került. E gazdálkodói kör súlyának és szerepének bemutatására a rendelkezésre álló 1990. évi adatok alapján van lehetőség. Az ipari kisszervezetek termelése és értékesítése dinamikusan nőtt, ezáltal súlyuk is, de a gazdasági tevékenységben — a csökkenő hányad ellenére — továbbra is a 300 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek szerepe a meghatározó. Az 1990. évben megfigyelt ipari gazdasági szervezetek több mint 55 %-a (országosan közel kétharmada) legfeljebb 50 főt, mintegy negyede 51-300 főt, 19 %-a 300 főnél többet foglalkoztatott. A kisszervezetek számának aránya az előző évinél jóval nagyobb, részesedése az ipari termelésből 4,2 %, értéke legjobban náluk nőtt (közel 4-sze- resére), legkevésbé a 300 főnél többet foglalkoztatóknál, de továbbra is ez utóbbiak súlya a legnagyobb (92 %). A kisszervezetek a termelésük dinamikus növekedését az előző évinél 165 %-kal több szervezeti egységgel, és 147 %-kal több létszámmal érték el. Ennek ellenére a foglalkoztatottak aránya továbbra is ebben a kategóriában a legkisebb, 4,3 %. Mintegy 82 %-uk fizikai foglalkozású, arányuk nagyobb, mint a másik két kategóriában. A megfigyelt megyei székhelyű ipari gazdasági szervezetek főbb adatai, 1990. Az egy főre jutó termelés a kisszervezetek közül legnagyobb mértékben a 12 %-kal részesedő élelmiszeriparba, legkevésbé a 31 %-kal részesedő gépiparba tartozóknál bővült. Az átlagot meghaladó volt még a növekedés a kohászatban, valamint a vegyiparban. Arányuk a kisszervezetek termeléséből közel 5, illetve 49 %. A szervezetek, valamint a foglalkoztatottak számának változása módosította az átlagos szervezeti nagyságot. Az egy szervezetre jutó létszám mindhárom kategóriában csökkent, legkevésbé az 51 főnél kevesebbet foglalkoztatóknál, legjobban a 300 főnél többet foglalkoztatóknál. Az átlaglétszám 1990. évben a kisszervezeteknél 20 fő, a közepes nagyságúaknái 98 fő, a 300 főnél többet foglalkoztatóknál 1115 fő volt. A különböző létszámkategóriákba tartozó szervezetek termeléséből eltérő az alaptevékenységet képező ipari termelés aránya. Mértéke a kisszervezeteknél közel 47 %, jóval kisebb az 1989. évinél. A másik két kategóriában ez 93, illetve 96 %, az előző évhez képest mintegy változatlan. A kisszervezetek saját ipari termelésének értékesítése 805 millió forint, összege folyó áron több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest. Ennél kisebb mértékű volt az emelkedés a másik két kategóriában. A legfeljebb 50 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek árbevételéből a gépipar részesedése a legnagyobb (37 %), számottevő még a könnyűiparé (21 %), valamint a vegyiparé (16 %). A megyei székhelyű gazdasági szervezetek eladásának döntő többsége belföldön realizálódott: a kisszervezeteknél 91 %-a, a 300 főnél többet foglalkoztatóknál 86 %-a. A külkereskedelmi célú értékesítés aránya a kisszervezeteknél az előző évi 5 %-ról 9 %-ra nőtt. A kisszervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete 1990. évben mintegy 12.000 Ft volt, a közepes nagyságú szervezetek átlagánál több, a 300 főnél többet foglalkoztatókénál kevesebb. A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete mindhárom kategóriában jóval meghaladta a fizikaiakét. A kisszervezetekben összege átlag 21.309 Ft, több mint kétszerese a fizikai foglalkozásúakénak. Nagy Erzsébet KSH Heves Megyei Igazgatósága Stabil árak — kevesebb bor A világ 1991/92. évi bortermelése várhatóan 20 százalékkal elmarad az előző időszakbeli 294 millió hektolitertől, miközben az árak stabilizálódnak — állítja az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO). A visszaesés fő okát abban látják, hogy az Európai Közösségen belül több nagy bortermelő országot ért jelentős fagykár, aminek következtében az EK termelése összességében 11 százalékkal csökkent. (Ismeretes, hogy az EK adja a világ bortermelésének 60 százalékát). így Franciaországban 34 százalékkal, Spanyolországban 14 százalékkal, Németországban és Portugáliában 9 százalékkal kevesebb bort termeltek, mint az előző szezonban. Kizárólag Dél- Olaszországban tudták 15százalékkal növelni a termelést. Kelet- Európa teljesítménye ugyanakkor nem változott az előző évi 16 millió hektoliteres mennyiséghez képest, míg az USA 5 százalékos növekedést jelzett.
