Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
HÍRLAP, 1992. április 9., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5 Üzemből diszkontáruház Mint lapunkban nemrég beszámoltunk róla, április 1-jén nyitotta meg új üzemét Kiskörén a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. A helyi polgármesteri hivatal támogatásával elhatározták, hogy a régi, elavult sütőüzemet — a vállalat saját tervezésében és kivitelezésében — átalakítják még ebben a fél évben. A helyén diszkontáruházát nyitnak. Az idegenforgalmilag fontos helyen a jobb ellátás érdekében pékárukat és édesipari termékeket, továbbá más élelmiszereket és vegyi árukat hoznak forgalomba. Üj utak Hevesvezekényben Az önkormányzat nemrég jóváhagyta Hevesvezekény idei költségvetését. Ebben szerepel — közel két kilométer hosszúságban — öt összekötő út építése. A község vezetői megrendelték a gázellátást segítő tervet a Tigáztól Miskolcról, miután kapcsolódni kívánnak Erdőtelek, Tenk és Átány után a gázprogramhoz. Elképzeléseik között szerepel egy úgynevezett vizesblokk építése is a falu orvosi rendelőjében. Emellett emlékművet emelnek a második világháború hevesvezekényi áldozatainak. Tavaszi bál Szombaton, április 4-én jó hangulatú tavaszi bált szervezett a Magyar Vöröskereszt erki szervezete. A helyi általános iskolában megtartott programon Farkas Andor és zenekara szórakoztatta a vendégeket. Népművészeti mintaterem Országhatárainkon tűi is ismerik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetét. Termékeiket — a szőtteseket, a hímzéseket, az abroszokat — sokan kedvelik itthon és külföldön is. Aki a szövetkezetbe látogat, annak szívesen bemutatják a mintatermüket, ahol „minikiállításon” tárják az érdeklődők elé gonddal készített kincseiket. Felvételünk a mintaterem egy részletét mutatja be. (Fotó: Mentusz Károly) A tudomány eszközeivel érveltek — a vitát folytatják Hatáselemzés a Tisza térségéről Érdekes feladatra vállalkoztak a szervezők. Párbeszédre szólították nemrég a tudósokat: agrármérnököket, meteorológusokat, történészeket, geográfusokat, szociológusokat, hogy egy látszólag semleges témában véleményt mondjanak. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum és a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezésére elhatározták, megvizsgálják, hogy a Széchenyi István irányításával másfélszáz esztendeje megkezdett és zömében a XÍX. szazad végére befejezett Tisza-sza- bályozas milyen változásokat eredményezett. Hogyan látják mai szemmel a tudósok az említett nagy eseménysorozatot, amely megkezdése óta szinte egyfolytában foglalkoztatja a szakembereket. Mérlegen a Tisza-szabályozás címmel nagyszabású tudományos ülést tartottak Budapesten, a Műszaki Egyetemen. Mint kitűnt, Széchenyi életművének ez a talán legtovább ható része, amely — a tavalyi bicentenárium során kiderült — komoly támadásoknak van kitéve. A vita azonban eddig erről elmaradt, mivel mindenki csak a magáét mondta. Ezért a szervezők az említett tudományos ülésszakon igyekeztek szóra bírni az e témában érintett, leghivatottabb szakembereket. A vitaindító előadást dr. Fris- nyák Sándor, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanszékvezető főiskolai tanára készítette. Ez az Alföld kultúrgeológiai korszakait tárta fel, elemezve az ősi ártéri gazdálkodást és a környezet- átalakító munkát. Ehhez kapcsolódtak a korreferátumok, nevezetesen az Alföld mezőgazdasága és a Tisza-szabályozas ösz- szefüggéseiről, a különböző meteorológiai nézetekről. Szó esett a Tisza-völgyi aszályokról, továbbá arról, hogy a folyamszabályozás miként függött össze a természeti adottságokkal, s hogyan alakultak a népesedési viszonyok. Elemezték a Felső-Ti- sza árvizeit, az Alföld talajviszonyait, a vízrendezést és az öntözési feladatokat. Sokakat érintett az a tájékoztatás, amelyben feltárult, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági tevékenységének tükrében miként változott meg a Tisza vízminősége. A rendezők úgy értékelték, hogy ez a találkozás elérte a célját, miután a témakörrel kapcsolatban valós hatáselemzeseket kaptak. Számos kérdésben sikerült szót érteniük a környezetvédelmi és a vízügyi szakembereknek. Ezért elhatározták, hogy május 27-én a Budapesti Műszaki Egyetemen vitával folytatják az elhangzott előadás-sorozatot. Szeretnék, ha minél több szakember bekapcsolódna ebbe, ezért a jelentkezéseket április 30-ig várják Esztergomba, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumba. Eltökélt szándékuk, hogy még ebben az évben — a lehetőségek alapján — könyv formájában is megjelentetik a Mérlegen a Tisza-szabályozás című előadás- sorozat, illetve a vita anyagát. Mentusz Karoly „Mérlegen” a hevesi takarékszövetkezet Szigorodó kölcsönelbírálás... Évzáró küldöttgyűlést tartott a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. Az igazgatóság nevében Godó Pálnéemök terjesztette elő a pénzintézet múlt évi eredményeit. Megállapította, hogy a takarékszövetkezet eredményes esztendőt zárt, és talpon maradt. Különböző pénzügyi szolgáltatásokat biztosítottak, többek között betéteket gyűjtöttek, emellett hiteleket nyújtottak a lakosságnak, a vállalkozóknak, a közületeknek. Szervezett valutaforgalmat bonyolítottak le Hevesen, valamint az idegenforgalmilag fontos Kiskörén. Erőfeszítéseik nyomán ugyan szerény, de mégis jelentős, 1,8 millió forintos nyereséget tudhatnak magukénak. A takarékszövetkezet tevékenységét tavaly is — a fokozódó verseny közepette — a korábbi pozíciójuk megtartása, sőt, bizonyos fokú megerősödése jellemezte. Ezt bizonyítja, hogy forgalmuk mind a lakossági, mind a vállalkozási területen növekedett, és pénzpiaci tevékenységük aktívabbá vált. Az elmúlt évben is a legfontosabb forráselemnek a takarékbetét-állomány bizonyult. Ez a mérlegfőösszeg közel 80 százalékát tette ki. A fogyasztási jellegű lakossági hitel viszont meghaladta a mérlegfőösszeg 30 százalékát. Ez túlszárnyalta az országos takarékszövetkezeti átlagot. Kamatpolitikájukat részben kényszerből, részben rugalmasan alakították év közben. Mindezek eredményeként úgynevezett nyomon követő magatartást képviseltek. Fontos feladatuknak tartották, hogy minimálisra csökkentsék a költséghátralékot. A szövetkezet a lakásalapra tavaly 73 millió forintot biztosított. Emellett Hevesen a gázfejlesztési programból is kivette a részét, miután 354 hitelt bíráltak el, és 16 millió 645 ezer forint folyósítását engedélyezték. Tovább javult az átmenetileg szabad forrással való gazdálkodás. A szabad pénzeszközök befektetésének iránya eltolódott a jövedelmezőbb célok felé. 1991 végén a bankközi piacon kamatoztatható pénzeszközük 132 millió forint volt, a kamatbevétel pedig 12 millió. Mint a felügyelőbizottság jelentéséből is kitűnt, a hevesi pénzintézet számlavezetési tevékenysége bővült az elmúlt évben. Csaknem 400 számlát vezettek, és több mint 70 olyan szervezettel álltak kapcsolatban, amelyeknek átutalást teljesítettek. Már tavaly is a munkanélküliség bizonyította, hogy a hitelkihelyezések egyre kockázatosabbak, a kamat- és törlesztési kötelezettség érvényesítése egyre bizonytalanabb. É?ért az igazgatóság a kölcsönelbírálásnál a megfelelő biztosítékokra törekedett. A szigorúbb hitelelbírálás révén behajthatatlan követelése a takarékszövetkezetnek nem volt. Az idei évre vonatkozóan az igazgatóság úgy döntött, hogy ajánlásokat tesz a takarékszövetkezet üzletpolitikájára. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy — az új pénzintézeti törvényeket betartva — folytatja eddigi tevékenységét. Működésük igazolja, hogy a lakosságnak szüksége van erre a pénzintézetre, annál is inkább, mivel Budapesten, valamint Hevesen két-két egységet működtetnek. Emellett Átányban, Erdőtelken, Hevesvezekényben, K ömlőn, P élyen, Tarnaszentmiklóson, Tenken, Tiszanánán ugyancsak vannak fiókjaik. Az említetteken kívül Hevesen három, továbbá Kiskörén, Pélyen, Tenken és Tiszanánán egy-egy iskolaszövetkezetét is működtetnek. Ebben az évben — szolgáltatásaik színvonalának további javításával — 5 milliós nyereséget szeretnének elérni. (m. k.) Bábelőadás, nótaest Az elkövetkező napokban számos érdekes program közül válogathatnak a hevesiek. A rendezvények színhelye a helyi városi művelődési ház lesz. A mai napon, délelőtt 10 és délután 14 órától a Budapesti Állami Bábszínház vendégjátékára kerül sor, akik a Gidaház az erdőszéfen című bábjátékot adják elő. Április 11-én nótaest lesz, Édesanyám, kössön kendőt címmel. Itt a közreműködők között lesz Kovács Apollónia, Győri Szabó József, Dallos Gizi, Tamai Kiss László, a kíséretet pedig Kállai János és cigányzenekara adja. Korszerűsítések, felújítások Áfész-küldöttek tanácskoztak A magas infláció, a munka- nélküliség rohamos növekedése, valamint a vásárlóerő rohamos csökkenése hátrányosan érintette a Tárnáméra és Vidéke Áfész múlt évi tevékenységét — erről tájékoztatta Bessenyei Ferenc elnök a közelmúltban megtartott küldöttgyűlés résztvevőit. A beszámolóból kiderült, hogy a küldöttek — a tervezettől kissé lemaradva ugyan — eredményesen zárták az elmúlt évet. A nyolc község ellátását végző szövetkezetnek közel 3000 tagja van, vagyonuk pedig meghaladja a 40 millió forintot. Törekvésük volt, hogy a lehető legkedvezőbb áron szerezzék be az árucikkeket. Biztosították az élelmiszer- ellátás kiegyensúlyozottságát, s így a húsok és húskészítmények körében e környéken volt a legalacsonyabb a tőkehús ára. A ruházati és iparcikkek kínálata terén is jobb évet zártak a tavalyinál, azonban a vásárlókedv itt is visszaesett. Jó eredményt értek el az építő- és tüzelőanyagforgalom kapcsán annak ellenére, hogy az árak itt is jelentősen nőttek. Tavaly mintegy 600 palackkal bővítették a térség gázcseretelepeit. A kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondták, hogy egyre több vendéglátóegység kerül bérleti viszonyba, versenyezve az egyre szaporodó magánvendéglőkkel. Ä szövetkezet közel másfél millió forint nyereséggel zárta az évet, így több mint harminc százalékkal emelték a dolgozók munkabérét, s nem áll fenn a munkanélküliség veszélye sem. Tovább folynak a a beruházások, felújítások is. így vehette birtokba Erk lakossága a korszerű kis ABC-t és a felújított presszót. Egymilliós költséggel megépítették három település gázcseretelepét, felújították a tamazsa- dányi üzletet, a boconádi vendéglőt, s komoly pénzeket fordítottak a boltok technikai eszközeire. Időben elvégezték a szövetkezet vagyona egy részének nevesítését, és ennek alapján fizetik majd ki az érintetteknek járó osztalékot. A tervek között szerepel az árbevétel 2 százalékos emelése, és az, hogy szerény mértékben megemeljék a dolgozók fizetését, s megtartsák a létszámot. Ami a beruházásokat illeti: az idén korszerűsítik a tarnamérai Tüzép-telepet, a tarnaörsi melegkonyhás egységet, a zaránki presszót pedig vizesblokkal látják el. Szükségesnek látják a vagyonvédelmi rendszerek bővítését is. Cseh Béla Szent Vendel szobra Erken Van-e kiút a mezőgazdaság válságából? Mint hírül adtuk, az elmúlt héten válságfórumot rendeztek megyénk két térségében, Heves és Pétervására körzetében. Kormányprogram készül a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő települések megsegítésére, amelyhez máris több elképzelést, tervet készítettek. Az alábbiakban a megyei földművelésügyi hivatal koncepcióját adjuk közre, amelyről Kocsis Gyula hivatal- vezető számolt be lapunknak. A hevesi kistérségben — 17 községben, illetve Heves városban — összesen kilenc mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, melyek többségükben kedvezőtlen termőhelyi adottsággal rendelkeznek. Három szövetkezet területe erősen homokos, részben futóhomokos. Ott a fő bevételi forrás a zöldség- termelés volt, amelyből a korábbi években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak biztos megélhetéshez jutottak. Az utóbbi három évben viszont a konzervipar nyersanyagigénye jelentősen csökkent. A Deko a térség 3 zöldségtermelő gazdaságának több mint 100 millió forint értékű átvett termés ellenértékének megfizetésével adós, ágért igen jelentős jövedelemkie^st okozott. A zöldségtermelés 70-80 százalékos visszaesése következtében a homokos területet gazdaságosan hasznosítani nem lehet, így a nagyüzemek válságos helyzetbe kerültek. Ez oda vezetett, hogy a korábban foglalkoztatottjelentős kézi munkaerőre a továbbiakban nincs szükség. A további hat termelőszövetkezet helyzetét — amelyek feketeföldön gazdálkodnak — nehezíti, hogy a földek minősége erősen heterogén. Igen sok a szikes, továbbá a belvizes terület. Fő termelési ág a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés. A legtöbb üzemben melléküzemi (ipari szolgáltatási) tevékenységet is folytattak — a bevétel növelése mellett elsősorban a helyi lakosság foglalkoztatása céljából. Ezek a települések az iparilag fejlett területektől távol vannak. A lakosság többségét a termelő- szövetkezetek foglalkoztatták, emellett sokan nagy távolságra — Budapestre — jártak dolgozni. A mezőgazdasági termelés az utóbbi években jelentősen megdrágult, a felvásárlási árak az ipari árak és közterhek növekedését nem követték, így a mező- gazdasági üzemek többsége igen nehéz helyzetbe került. A térség kilenc szövetkezete közül csupán kettő volt nyereséges 1991-ben, hét veszteséggel zárta az évet. A melléküzemi tevékenység jelentős része megszűnt, így az ott foglalkoztatottak többsége — a városokból elbocsátott ipari munkásokkal együtt — munkanélkülivé vált. Heves térségét sújtja jelenleg a legnagyobb mértékben a munkanélküliség megyénkben. A hevesi kistérségben is beindult, és — várhatóan — a következő hónapokban igen jelentősen gyorsul ez a folyamat. A Hevesi Állami Gazdaság földterületének mintegy 50 százalékát várhatóan a földkárpótláshoz igénylik. A föld többi része valószínűleg — az állattenyésztési telepekkel együtt — gazdasági társaságként alakul át és működik majd. A termelőszövetkezetek átalakulása során — a szétválások és helyenként csoportos kiválások nyomán — az új szövetkezetek száma a jelenlegihez képest megkétszereződhet. Ezzel egy időben a magánvállalkozások számának jelentős növekedése is várható. A térségben az élelmiszeripart csupán a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat egy kis kapacitású, Heves városban lévő malomüzeme és a 2000 vagon befogadóképességű gabonatároló (siló) jelenti. A privatizáció során várhatóan — a gabonatermelő szövetkezetekkel és gazdasági társaságokkal együtt — a malom és a tároló részvénytársasági formában működik majd tovább. A mezőgazdasági privatizáció folyamatának 1992. évi várható felgyorsulása nyomán a munka- nélküliek száma mintegy kétszeresére nő a térségben. Ennek kezelése sokrétű feladatot jelent a közeljövőben és középtávon is. A hevesi térségben a zöldség- termelés fellendítése — ezáltal a foglalkoztatási gondok mérséklése — érdekében hűtőház és zöldség-gyümölcs feldolgozó létesítését javasoljuk. Lehetőség van magas szintű gyümölcstermelés folytatására a hevesi homokháton, ezért bővíteni kell a gyümölcstermő területet állami támogatással. Az itt termelt gyümölcsfélék egy részének ipari feldolgozása érdekében gyümölcsfeldolgozó (légyártás, sűrítménygyártás, gyorsfagyasztás stb.) építése javasolható. A mezőgazdasági termelésre kevésbé hasznosítható területek erdősítése és ezzel együtt a vad- gazdálkodás fejlesztése is elősegítené a foglalkoztatási gondok enyhítését. Ezek a fejlesztési beruházások mintegy 300 millió forint állami támogatást igényelnek. A hagyományosan mező- gazdasági termelést folytató településeken kis kapacitású malomipari üzemek létesítését és sütőipari beruházások (vállalkozások) megvalósítását tartjuk indokoltnak. Az állattenyésztéssel összefüggésben lehetőséget látunk kisebb tejfeldolgozó és húsipari vállalkozások létesítésére. Ä Tisza-tó térségében lévő községeknél lehetőség van a falusi turizmus és idegenforgalom megteremtésére és jelentős fejlesztésére. Ehhez szükséges fejleszteni az infrastruktúrát (út, víz, csatornázás, telefon), az üzlethálózatot, valamint a vendégek fogadására alkalmas szálláshelyeket. A térségben lehetőség van a vízisportok mellett a víziszárnyasok vadásztatására is. A vázolt tevékenységek fejlesztése mintegy 800 millió forint támogatási összeg biztosítását igényli. ♦ ♦
