Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
HÍRLAP, 1992. április 8., szerda FÜZESABONY ÉS'KÖRZETE A kormány segítségére is számítanak A sarudi forintok sorsa Már elhallgatott a fűrész Sarudon. Befejeződtek a munkák, a falu elnyűtt, beteg fáit kivágták. Muszáj volt mindezt megtenni, mert már balesetveszélyessé váltak. Az elmúlt évben is — egy-egy vihar során — vastag ágak szakadtak le, veszélyeztetve az arra járók testi épségét. A „kitermelt” tűzrevalót eladják, s a bevételből csemetéket vásárolnak majd, amelyekkel fásítják a főutcát, a templom és a sportpálya környékét. Sikerült a strand területét is biztonságossá tenni — mondja a favágás témakörénél maradva Kiss István polgármester. — A tuskókat távolítottuk el a strand, a vízikikötő környékén. Kézi motoros fűrésszel dolgoztak az emberek, hiszen géppel nem lehetett rámenni az iszapos talajra. Ez jó hír nemcsak a helybelieknek és a környéken lakóknak, hanem azoknak a turistáknak, kirándulóknak is, akik a jó idő beköszöntével itt akarnak néhány napot eltölteni a Tisza-tó környékén. Egyébként is következetesen bővítik, gyarapítják azokat a lehetőségeket, amelyek a vendégek kényelmét szolgálják majd. Megtartotta közgyűlését a helyi áfész, ahol — az elmúlt évi munka értékelése mellett — arról is szó esett, hogyan tudják majd a helyi igényeket ebben az esztendőben kielégíteni. Pozitívum, hogy egyre több vállalkozó jelez beruházási szándékot. Kormos Zoltán egri lakos például egy húsz ágyas panziót épített fel a tó partján, amely nyáron már „beüzemel”, akárcsak az a sütőüzem, amelynek már állnak a falai. Itt négy embernek adnak munkát. Ez is valami, mert az 1500 lakosú községben már hatvanöt munkanélkülit tartanak nyilván, és a téesz átálakulásával tovább gyarapszik majd ez a szám. így hát feltétlenül munka- lehetőséget kellene teremteni. E téren sokat várnak a falusi turizmus fellendülésétől. Lakásátalakításra tizenketten adtak be pályázatot az idegenforgalmi hivatalhoz. Elkészítették az üdülősoron a szennyvízhálózatot is, s a gerincvezetéket Kisköréig kellene elvezetni. Ehhez a kormány segítségére lenne szükség, hiszen Már éledezik a tópart (Fotó: Perl Márton) az önkormányzatnak erre nincsen pénze. — Sajnos, mi sem dúskálunk a forintokban — jegyzi meg kissé szomorkásán a falu első embere. — Elképzelhető, hogy több olyan beruházás megvalósulása elmarad, amelyeket tervbe vettünk. Egyre sokasodnak a gondok. Most derült ki, hogy az iskola tetőzete beázik, és a fűtő- rendszer is tönkrement. Erre nem számítottunk. Négyszáz radiátortagot kell kicserélni, s egy — a szereléssel együtt — ezeregyszáz forintba kerül. De ezt az idén valaminek a rovására mégis el kell végezni, ugyanakkor csak hárommillió forintunk van a fejlesztésre. A rendőrőrsnél is beszereltük a fűtőberendezést, de hálózatbővítés nélkül nem lehet beüzemelni. Transzformátorcserét kellene végrehajtani, ám ez horribilis összeget igényel. Ennyi pénzünk nincs, mert az utakat is építeni kellene, ugyanis az alapanyagokat még tavaly megszereztük. Aztán vannak olyan utcák, ahol nincs víz, s annak bekötésére is ígéretet tettünk. A szavunkat pedig állni kellene... Aki ismeri a sarudiakat, az jól tudja, nem ijednek meg egyköny- nyen a nehézségektől. Az évtizedek sanyarúsága megacélozta az akaratukat. S egyébként is: hol van még az esztendő vége? A pártok, a különféle szervezetek és az önkormányzat között igazán példamutató az összetartás, ha a községért kell cselekedni. Együtt rendezték a március 15-i ünnepségüket is, s egyöntetűen támogatják az egyházközség kezdeményezését, s adakozással járulnak hozzá értékes templomuk felújításához. Eddig már több mint 400 ezer forint jött ösz- sze, s százezerrel az önkormányzat is segít. Az sem lehet vita tárgya, hogy bővíteni kell a telefon- hálózatot. Folyik az előfizetők gyűjtése, jelenleg az igénylők száma százötven körül mozog, és úgy néz ki, hogy a távközlési vállalat által tervezett — kétszázas — crossbar-állomás kicsi lesz, azaz négyszázasra lesz szükség. A telefonprogramba személyenként 45 ezer forinttal lehet „beszállni”. Ennek kapcsán zártkörű társaságot hoznak majd létre. A központ elhelyezésére már felajánlottak egy házat, amelynek redbetételét az önkormányzat vállalta. Az sem titok Sarudon — mint erről már volt szó —, hogy gondjaik megoldásában, a térség fejlesztésében számítanak a kormány támogatására is. A Tisza- tó ügye a tervek szerint júliusban kerül a kormány elé, ezért a községházán már megkezdte működését a Tisza-tó nyilvánosság klub irodája is. Itt a lakossági véleményeket gyűjtik össze, hogy aztán ezek szerepelhessenek majd az előterjesztésben... (fazekas) Az országban páratlan vállalkozás (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményen jelen volt Horváth László országgyűlési képviselő is, akinek nem kis része volt a gázprogram megszervezésében. — Mihelyt értesültem a települések beruházási szándékairól, természetesnek éreztem, hogy segítenem kell — mondja —, hiszen egy országgyűlési képviselő sokkal több információval rendelkezik, mint egy vidéki ön- kormányzat. Ezért vállaltam azt, hogy egyfajta kínálatot biztosítok a beruházók számára. Több, gázvezeték-építéssel foglalkozó céggel vettem föl a kapcsolatot, ezzel közül közös megegyezéssel választották ki a polgármesterek azt, amelyik számukra a legmegfelelőbbnek látszott. Úgy vélem, hogy jól döntöttek, a Cirkobau nagyon jó referenciákkal rendelkezik. Hozzáteszem, hogy ezek után is bármikor segítek, ha szükség lesz rám. A szentendrei központú Cirkobau Részvénytársaság tizenkét évvel ezelőtt még a Fővárosi Gázművek csőhálózat-építő üzeme volt, s később alakult át gmk.-vá, kisszövetkezetté, kft.- vé, végül részvénytársasággá. Jelenleg — hat részvényessel és száznegyven alkalmazottal — három rt.-ből és tizenegy kft.-ből áll. A cég fő profilja mindig is a gázcsőfektetés volt, habár foglalkoznak a postai hírközlő hálózat egy bizonyos elemének a gyártásával, és — Szentendrén — környezetvédelemmel, valamint szelektív szemétgyűjtéssel is. Azt még tudni kell, hogy a Cirkobau egyre nagyobb sikereket ér el az üzleti életben — ezt jól példázza, hogy a közelmúltban 1000 százalékos, tehát tízszeres árat ajánlott több bank a vállalat részvényeiért... — Hasonló méretű gázvezeték-építés még nem volt az országban — mondja Civin János, az rt. egyik vezetője. — A települések külön-külön nem látják a finanszírozási lehetőségeket, ezért általában összefognak — az viszont rendkívüli, hogy tizenöten ilyen stabil egységre tudjanak jutni. Úgy jósolom, hogy a jövő év tavaszára ez a vállalkozás óriási piacot gerjeszt majd az országban, mert az üzletemberek akkorra elhiszik, hogy ekkora méretekben is kivitelezhető a gázépítés. — Mikor kezdődnek el a munkálatok? — Amint megkapjuk a terveinkre az engedélyeket. Az effektiv kivitelezés egyébként már a jövő hónap végén elkezdődik, hogy a szerződésben megállapított határidőre — 1994. június 30-ig — minden lakásban ott legyen a gázenergia. Kisari Zoltán ostorosi polgár- mestert, az üzlet egyik szervezőjét arról kérdeztük, hogy a 780 milliós beruházás mekkora terhet jelent a lakosság számára. — A program huszonnégy hónapos részletfizetést tesz lehetővé, s ez — a mintegy ötezer forintos előleggel együtt — maximum 55 700 forintos hozzájárulást jelent családonként. Ám ha valaki majd csak 1993 szeptemberében dönt úgy, hogy mégis jobb lenne gázzal fűteni, akkor a törzstőkéje már nem negyvenöt- ezer, hanem jóval több, akár hatvanegyezer forint is lehet. De az 1993. szeptember 30-a után bejelentett igény esetén a kivitelezőnek valószínűleg már nem lesz módja rá, hogy azt határidőn belül teljesítse. A pénzügyeinket egyébként a Postabank intézi, amely közműfejlesztési hitelt ad a rászorulóknak, számlát nyit az önkormányzatok részére, és — nem utolsósorban — megforgatja majd a fel nem használt pénzt. — Van-e jelentősége a programnak az álláskeresők szempontjából? — A beruházásnak hatalmas munkaerő-felszívó hatása van. Csak bele kell gondolni, hogy Eger környékén hónapokon belül kb. 200 kilométernyi szakaszt ásnak fel... Akár 600-800 embert is lehet majd alkalmazni a legkülönfélébb szakmákban. De külön meg kell említenem azt, hogy a gáz környezetkímélőbb, mint a szén, amelyből nagy meny- nyiséget használnak föl telente, s ami rendkívüli módon szennyezi a környezetet. A Bükk és környékének jó levegőjét, tisztaságát megóvni pedig nemcsak Eger érdeke — az idegenforgalom szempontjából —, hanem a falusi turizmusé is... (kácsor) Füzesabonyi programok Csütörtökön, április 9-én délután 5 órakor Füzesabonyban, a városi könyvtárban dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke tart előadást „Föld, szövetkezet, kárpótlás” címmel. Másnap, pénteken — ugyancsak délután 5 órától — pedig az Alkotó Kör tartja összejövetelét. Crossbar Kerecsenden és Demjénben Ha nem is tudták véglegesen megoldani a telefongondokat Kerecsenden és Demjénben, de az elmúlt hét végétől már gyorsabb összeköttetést tudnak létesíteni a két falu lakói, mert 90-es crossbar-központot szereltek fel. Hívni őket Eger körzetszámával lehet. Küldöttgyűlés Pénteken, április 10-én 14 órai kezdettel rendezi meg Füzesabonyban, a városi művelődési ház nagytermében küldöttgyűlését a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet. Napirenden többek között az igazgatóság beszámolója szerepel az elmúlt év munkájáról, majd határozatot hoznak az eredmény-felosztásról, meghatározzák az idei üzlet- politikai koncepciót, és az alapszabály elfogadása után megválasztják a takarékszövetkezet tisztségviselőit is. Szerelik a kábeltévét Mezotárkányban Megkezdték a kábeltévé szerelését Mezotárkányban, és április közepén már 8 csatorna műsorát vehetik a helybeliek. Egy csatornát az önkormányzati adások közvetítésére tartanak fenn. A munkások 160 lakásba vezetik be a kábeleket. Lakásonként 12 ezer forint dijat kémek, amelyet 5 hónapos részletben is lehet törleszteni. A gombatermesztés balul sikerült Iskola a Tisza mellett Feljegyzés a miniszterhez — Népes osztályokban gyengébb a színvonal — Angolt és németet tanulnak Poroszlón A felsőtárkányi Dózsa Termelőszövetkezet 1990 elején fogott hozzá a nagyüzemi laskagombatermesztéshez két — korábban csirkék tenyésztésére szolgáló — istállóban. Az infrastruktúra adott volt, mivel vízzel, villanyenergiával és fűtéssel el voltak látva a helyiségek, így a beruházás gazdaságosnak tűnt. Hogy mi okozta mégis a vállalkozás sikertelenségét? Erről és a távlati tervekről kérdeztük a szövetkezet elnökét, Herman Lászlót. — A gombatermesztést először kis tételben kezdtük el — mondja —, s mivel így nagyon jó eredményeket értünk el, arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk nagyobb tételben is. Volt szalmaszecskázónk, volt szalmánk, volt egy kamionból átalakított hűtőkocsink, tehát ténylegesen csak a ombacsírákat kellet más forrásól beszerezni. Mire az első termés a hűtőkocsiban volt, addigra már több piac a rendelkezésünkre állt. Kilátásban volt egy remeknek tűnő ausztriai lehetőség, ám az osztrák kereskedő végül is irreálisan alacsony árral és extra kívánságokkal állt elő, úgyhogy inkább visszaléptünk. S hasonló módon füstbe ment még vagy tíz üzlet. Ez volt az egyik oka a sikertelenségnek. A nyakunkon maradt gombát végül kiszáríttat- tuk, s jelenleg tizenöt mázsa aszalt gombánk van raktáron. A másik tényező pedig az, hogy 1990 őszén ismeretlen kórokozó fertőzte meg az állományt, barna rothadás jelentkezett a termesztésre szolgáló, szalmával tömött zsákokban. A jelenség az egész országban általános volt, a kutatóintézetek pedig még ma sem tudják az okát. — Hogyan képzeli el ezután a jövőt? — Egyelőre szüneteltetjük a gombatermesztést, s úgy tervezzük, hogy visszatérünk a baromfitenyésztéshez. Ez persze, csak az egyik ágazatunk. A közelmúltban nyitottuk meg a kőbányát, ismét kapható tehát a híres felsőtárkányi, osztályozott mészkő. Ezenkívül közel ezer hektáron folytatunk növénytermesztést, és rendelkezünk egy nyolc járműből álló nehézgépparkkal. Azonban nem tudjuk, hogy kinek, mit, mennyiért érdemes termelni, nem tudjuk, hogy merre is induljunk el. Mindenesetre úgy gondolom, hogy ha ezt az évet szerencsésen átvészeljük, akkor jövőre valamivel köny- nyebb lesz a helyzet, mert — véleményem szerint — ez az év fordulópontot jelent számunkra. A ’92-es törvények ugyanis lépésről lépésre megszabják a mező- gazdaság átalakítását-átalakulá- sát. 1992-ben az összes szövetkezeti földet nevesítenünk kell, már működik a földegyeztető fórum, amely kijelölte a földalapokat. — Hányán igényelték vissza a földjüket? — Nagyon kevés a földigénylő. Torgyán hiába ordibálja, hogy márpedig a parasztokanak kell a föld. Ez nem igaz. Az egyéni földművelők, a földigénylők száma kevés, mert az emberek érzik, hogy egyedül nem képesek gazdaságosan termelni. Es a nagyüzemi gazdálkodás összezúzásá- ból az derül ki, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban, éppen ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, hiányzik a szakmai hozzáértés. (kácsor) A poroszlói iskola a megye községeinek az egyik legnépesebb ilyen intézményei közé tartozik. Négyszáztíz gyerek, harminckét nevelő, s az évek során alig csökkenő létszám... A polgármester úrtól ajándékba kapott Poroszlói Újságvezércikke irányított az iskola felé, ahol Gaál Antalnémb. igazgató és Sirakiné Guruz Ágnes, a helyettese állították ki önmagukról a félévi „bizonyítványt.” A sokakat foglalkoztató, friss esemény mostanság a középiskolába jelentkezett ötvenhét nyolcadikos tanuló sorsa, akik közül ketten gimnáziumba, a többiek szakközépiskolába, illetve szakmunkásképzőbe kerülnek majd a reményeik szerint. — A megyében öt iskola nyerte el a Közoktatásfejlesztési Alaphoz benyújtott pályázatot... Ez a mondat — szaknyelven szólva — „csoportbontást”, képességfejlesztést jelent, anyagiakban pedig az e célokra fordítható mintegy százezer forintot, amely összeget a megyei testület biztosítja. A médiákban — a lapok hasábjain —, de legfőképpen az iskolákban folyó forradalmi viták miatt sem kerülhetném meg az idevonatkozó kérdést: — Miként, milyen mélységben foglalkoznak a közoktatási törvény tervezetével? Mindkét vezető arról tájékoztat, hogy a törvény tervezetének éppen a jövőt formáló vonatkozásai foglalkoztatják a nevelőket, méghozzá olyan mélységben, hogy a poroszlói pedagógusok külön véleményt juttattak el a minisztériumhoz, amelyben az általános iskola — úgymond -”előrefejlesztésével”, a tízosztályos rendszernél értenek egyet, hangsúlyozva, hogy a jövő iskolájának jobban kell alapoznia a helyi igényekre és körülményekre, amely egyebek között a fakultációs képzést is átalakítaná, nyilván a tanulók érdeklődési igényei szerint. Jó volt hallani, hogy ezzel a témával az önkormányzat oktatási bizottsága is behatóan foglalkozott. A beszélgetésünkből kiderül, hogy újabb és újabb módszerek tűnnek föl, hallatlan mértékben megnövekszik a pedagógusok választási szabadsága, de ezzel együtt a felelősségük is. A mainál jóval nagyobb hangsúlyt kap a tanár személyisége! — Milyen viszonyban vannak az önkormányzattal? A kérdés túl szürkén hangzik, pedig a gyakorlat igazolja, hogy az oktatás-nevelés, az iskolai munka tartalmi elemei csupán a választott testület, az önkormányzat és tisztségviselőinek gyümölcsöző együttműködésével valósulhatnak meg. Kezemben a már említett helyi újság, ebből olvasom fel a saját kérdéseimre a választ: „Az angol és német nyelv oktatásához az önkormányzatól színestévét, videót, két magnót kaptak, valamint tankönyveket és videokazettákat. .. ” Szóba került a megyei tanulmányi verseny, amelyben a győztes osztályok iskolánként egy hetet tölthetnek el — nevelőikkel együtt — a tardosi sporttáborban. Erdei iskolának titulálják itt mind a nevelők, mind a tanulók a kellemes, a sportolási lehetőségekben gazdag időtöltést, amelynek a kétségeit mind az elmúlt ősszel, mind az idén a megyei önkormányzat viseli. — Beszélgessünk a napköziotthonról... — A növekvő költségek ellenére az a tapasztalatunk, hogy észrevehető „lemorzsolódás” nincs — hangzik a felelet. — A napköziotthon hét csoportjába 164 tanuló jár, 34-en csupán itt ebédelnek. A többgyermekesek és a nagycsaládosak térítési dijának felét az önkormányzat vállalja magára... A kialakuló kép hovatovább kerek egésszé válik, aamelynek lényege, hogy a poroszlói nevelők — a tanórai elfoglaltságok mellett — a tanulók személyiség- fejlesztésének elősegítésére a szabadidős programokat is felhasználják. Ebben a munkában többet várnak az eddigieknél mind a tanulóktól, mind a szülőktől... Mert — vélik — az iskola és a szülői ház kapcsolatának fontosságát, sőt, nékülözhetetlenségét a további sikerek kulcskérdésének kell tekinteni... Sz.I. A poroszlói pedagógusok különvéleményt juttattak el a minisztériumhoz — mondja Gaál Antalné mb. igazgató (balról) és Sirakiné Guruz Ágnes helyettes
