Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. április 7., kedd „Az európai ember felelőtlen naivitása véget ért Beszélgetés Németország budapesti nagykövetével A Német Szövetségi Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete dr. Alexander Arnot úr. A diplomata 61 éves, civilben történész, szociológus (kutató), és 1989 márciusától vezeti az NSZK külképviseletét fővárosunkban. A nagykövet a közelmúltban válaszolt kollégánk kérdéseire. (111/2.) — Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy bizonyos körülmények változatlanok. így: Németország volt az egyetlen olyan állam, amely békeidőben is a NATO felügyelete alá helyezte hadseregét, és ezen az állapoton a német újraegyesítés sem változtatott. A többi NATO-tagál- lammal szemben tehát ezen a téren még mindig hátrányos helyzetben vagyunk. A másik körülmény: a Németország által 1954-ben vállalt azon kötelezettség, hogy nem gyártunk sem atom-, sem vegyi, sem biológiai fegyvert, az újraegyesített Németországban is érvényben marad. Rakétákat sem gyártunk, és nagy hatótávolságú bombázókat sem. Ezen a téren sem lesz egyenjogú Németország a többi NÁTO-tagállammal. A német külpolitika ugyanaz marad, mint amilyen a megosztottság idején a nyugatnémet politika volt: nem világpolitikai jellegű, Európára koncentrál. Úgy vélem, Németország továbbra is az európai integráció szószólója marad. Németország továbbá nem lép fel semmilyen nemzetközi kezdeményezéssel egyedül. Az összes eddigi kezdeményezését valamelyik másik állammal — többnyire Franciaországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal — közösen nyújtotta be. — Kérem, értékelje a két ország, Németország és Magyar- ország kapcsolatát. — A két ország között partneri a viszony. Ez a kapcsolatrendszer nem szorítkozik a kormányok közötti együttműködésre, hanem spontán módon kiszélesedett. A külpolitikai kapcsolatokat tekintve az érdekek azonosságát látom érvényesülni. Ez különösen vonatkozik az Európa-politikára. Ügy vélem, hogy a magyar-német külpolitikai kapcsolatok feszültségmentesek. Ugyanakkor ez a viszony nem exkluzív, nem kiemelt, nem irányul más országok ellen. A külpolitikai kapcsolatok mellett országaink igen sokrétű külpolitikai-gazdasági kapcsolatrendszerrel bírnak. A magyar-német viszonnyal összességét tekintve elégedettek lehetünk, mint ahogy Magyarországnak Nyu- gat-Európához való viszonyával is. Európában jelenleg sok pozitív tendencia érvényesül, a kontinens helyzete ebben az évszázadban még soha nem volt olyan kedvező, mint most. De nagyon sok veszélyt is látok tornyosulni felettünk. — Ilyen veszély lehet az, hogy térségünk felzárkózása Nyugat-Európához elhúzódik. A gazdasági kiegyenlítődés folyamata nyilvánvalóan terheket ró a fejlett országokra is. Félő azonban, hogy az elhúzódó felzárkózással járó terheket a jóléthez szokott nyugat-európaiak nehezen viselik el. Elégedet- lenségi mozgalmakat szülő robbanásveszélyes helyzet jöhet Létre Nyugat-Európában. — Egyetértek ezzel a gondolatsorral. Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan növekvő gazdasága a stabilitás jelentős eleme volt. A második világháború után a nyugati államok abban a hitben éltek, hogy a növekedés folyamatos lesz, és sohasem szűnik meg. Ez azonban utópiának bizonyulhat, és ha a fejlődési folyamat megtörik, az súlyos pszichológiai sokkot okoz, és Európa számára súlyos veszélyeket jelent. — A magyar gazdaságban egyre növekszik a külföldi tőke részaránya. Például nem kell messzire menni, elegendő arra utalni, hogy a magyar sajtó tekintélyes része a külföldi érdekeltségek kezében van. Erőteljes a német tőke behatolása is. Sokan a német befolyás erősödésétől, új német orientációtól és a Németországtól való függőségtől tartanak. Mi erről az Ön véleménye? — Valóban, a magyar sajtóban jelentős külföldi tőke van, közte német is. A magyar gazdaság egészében viszont az amerikai vállalatok élvezik az elsőbbséget, már ami a befektetett pénzösszeg nagyságát illeti. A külkereskedelemben valóban Németország a magyarok első számú partnere, de vegye figyelembe azt is, hogy Németország Franciaországnak, Nagy-Britanniá- nak és Oroszországnak is első számú partnere, sőt csaknem valamennyi európai államnak. Ez talán azzal függ össze, hogy Németország egy nagy piac, amely nagyon sok importot fel tud venni. Magyarországnak külpolitikai téren tekintve elsősorban az Európai Közösség 12 államával van kapcsolata, tehát nem áll Dr. Alexander Arnot fenn annak a veszélye, hogy Európa bármely államától erős függésbe kerüljön. Tudom, van olyan félelem Magyarországon, hogy függőségi viszonyba kerülnek Németországtól. Ez a félelemérzet rendkívül erős Csehszlovákiában, és részben Lengyelországban is. De ez a félelem inkább absztrakt, mintsem tényeken alapszik. Rossz lenne, ha az terjedne el rólunk, hogy más államokat akarunk függővé tenni. Ez egész külpolitikánkra negatív hatással lenne, és akkor el kellene gondolkodnunk azon, hogy kormányunknak milyen intézkedéseket kellene hoznia ahhoz, hogy ezt a téveszmét elkerüljük. Végül is a német kormány meggyőzéssel elérhetné, hogy német cégek ne invesztáljanak be Kö- zép-Európába. Lehet, hogy kevesebb szenvedést okoznánk magunknak, ha nem fektetnénk be ebbe a régióba, s inkább Ázsiába vagy Dél-Európába ruháznánk be, ahol ilyen pszichológiai problémákkal nem kell megküzdeni. A közép-európai államoknak viszont akkor el kell gondolkodniuk, hogy a brit, a francia, esetleg az olasz kormányokat győzzék meg arról, hogy többet fektessenek be a térségbe. (Folytatjuk) Nem egyeztették Japánnal Nem született megállapodás a „Hetek” csoportjában a Független Államok Közösségének szóló 24 milliárd dolláros segítségről — közölte a japán kormány egy magát megnevezni nem kívánó illetékese hétfőn Tokióban. Elmondása szerint a segítség- nyújtás ügyét nem egyeztették Japánnal, így az inkább csak a támogatásról megfogalmazott „általános elvnek”, semmint konkrét megállapodásnak tekinthető. George Bush amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár a múlt héten egyezett meg abban, hogy az ipari országok 18 milliárd dolláros gazdasági segítségben részesítik a FÁK országait és 6 milliárd dolláros rubeltámogató alapot létrehoznak. Napi egy százalék feletti infláció Napi egy százalék feletti az infláció Oroszországban, miközben a bérek messze nem követik ezt a drágulási ütemet — írja a Kommerszant című moszkvai gazdasági hetilap. Az oroszországi átlagos reálbér jelenleg alig negyedét éri el a két évvel ezelőttinek. A fogyasztás a lap szerint harmadával csökkent a januári áremelések óta, ami vélhetően arra utal, hogy a lakosság még időben tartalékokat halmozott fel a legfontosabb cikkekből. Ausztrialottó A 14. heti Ausztria Lottó nyerőszámai a következők: 7, 20, 21, 30, 35, 36 a pótszám: 2 A Jokerszám 107356. Egy fogadónak volt 6 találatos szelvénye, erre 12 497 438 schillinget fizetnek. Az 5 plusz 1 találatos szelvények 347 150, az 5 találatosak 18 765, a 4 találatosak 482 a 3 találatosak 32 schillinget érnek. A két telitalálatos joker-szelvényre egyenként 1 886 781 schillinget fizetnek. Veszély délen Belgrád és Budapest hétvégi szópárbaja veszélyt jelez délen. S ezen aligha változtat, hogy a túloldalról felrepített vádat — hogy magyar részről beavatkoztak volna a szerb- horvát fegyveres harcokba — a Honvédelmi Minisztérium egyértelműen visszautasította. Miért drámai a helyzet? Mert az egykori Jugoszláviában ma már oly mértékben a fegyvereké a szó, hogy a szavak és érvek mindinkább csak katonai akciók igazolására szolgálnak. Miért éppen most? Mert egyrészt több volt tagköztársaságban a végsőkig kiéleződtek a belső hatalmi harcok, s a „magyar fegyverek” bevetését egyes csoportok előnyösnek vélik a maguk számára. Másrészt pedig a belső határokon átnyúló konfliktusokban minden hadviselő fél a lehető legkedvezőbb pozícióra törekszik az ENSZ 14 ezer kéksisakosának végleges elhelyezkedése előtt. Ezért sokakat kevéssé érdekel mások szuverenitása. Például Magyarországé. Mit tehetünk? Félreérthetetlenül jelezzük, hogy nem avatkozunk mások ügyeibe, de nem engedjük meg határaink megsértését sem. Meggondoltanszólunk, és minden lépésünket megfontolva cselekszünk, annak tudatában, hogy ezúttal esetleg nem mindenki tekinti tiltott eszköznek a fegyvereket. S ez a veszély nemcsak a magyar határt fenyegeti, hanem egész Európát. Tudja ezt Európa? (FEB) Szerephez jut-e Erzsébet? Április 9-én, csütörtökön általános választásokat tartanak Nagy- Britanniában. John Major miniszterelnök Konzervatív Pártja megkísérli, hogy negyedszer is megszerezze az ország kormányzásához szükséges parlamenti többséget, amire 1822 óta nem volt példa. (Ekkor Lord Liverpool vezette negyedszer győzelemre a pártot.) A Neil Kinnock vezette Munkáspárt megpróbálja kiütni a konzervatívokat a nyeregből. A közvélemény-kutatások egyik pártnak sem jósolnak abszolút többséget. Ebben az esetben a Paddy Ashdown vezette Liberális Demokrata Párt jelentheti a mérleg nyelvét. Nagy-Britannia57 millió lakosából 43,6 millió rendelkezik szavazati joggal. Az aktív választói jog alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező. Becslések szerint mintegy 30 millióan járulnak majd az urnákhoz. Az Alsóház mandátumainak száma 651. Az abszolút többség megszerzéséhez 326 mandátumra van szükség. Az előző Alsóházban (ennek még 650 tagja volt) a pártok szerinti megoszlás a következő volt: Konzervatív Párt — 368; Munkáspárt — 232; Liberális demokraták — 22; Ulsteri Unionisták — 9; Skót Nemzeti Párt — 4; Szociáldemokrata Munkáspárt — 3; Szociáldemokrata Párt — 3; Demokratikus Unionista Párt — 3; Plaid Cymru (walesi nacionalisták) — 3; Sinn Fein Párt — 1; Ulsteri Népi Unionisták — 1; az Alsóház elnöke (Speaker) — 1. Összesen 650 mandátum. A választók összesen 47.000 szavazóhelyiségben járulhatnak az urnákhoz. Az eredmény péntek kora reggelre ismeretes lehet, de ha szoros az eredmény, akkor csak déltájban. Ebben az évszázadban a leghosszabb ideig, 12 év, 11 hónap és 20 napig ugyancsak konzervatív kormány volt hatalmon, 1964-ben maradt alul a Munkáspárttal szemben. Ha Major veszít, 19 nappal marad el ettől a „rekordtól”. Ha egyik párt sem szerez abszolút többséget, Erzsébet királynő valószínűleg felkéri a legtöbb mandátumot szerzett párt vezérét, hogy kísérelje meg a kormányalakítást. (A Reuter alapján) J---------------------------------------- ^ G azdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 29,03% 28,77% átlagos: 28,05 % 27,05 % minimum: 24,97% 24,83% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. EBRD-kislexikon Politikai feltételeket is szab támogatásaihoz A kormányzótanács budapesti közgyűlése elé Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ötlete Francois Mitterrand francia elnöktől származik: őjavasolta 1989. októberben olyan nemzetközi pénzintézet alakítását, amely a kelet-európai átalakulást támogatná. A névválasztás utalás arra, hogy az EBRD hasonló szerepet akar betölteni Kelet-Európábán, mint az 1945-ben alakult Világbank (hivatalos nevén: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) az egész világon. Ám van más különbség is: az EBRD, amely a második világháború óta az első új nemzetközi pénzintézet, a többiektől és a kereskedelmi bankoktól eltérően nyíltan általános politikai feltételeket is szab támogatásaihoz. Feltétele, hogy a támogatott országban demokratikus legyen a politikai berendezkedés, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, és a támogatott vállalkozások környezetbarátok legyenek. A bank alapításában 1990. májusban egyezett meg negyven ország, az EK brüsszeli bizottsága és az Európai Beruházási Bank (EIB), a Közös Piac bankja. Az EBRD 1991. április 15-én kezdte meg működését Londonban. Elnöke a francia Jacques Attali, és öt alelnöke között van — a személyzeti és adminisztrációs ügyekkel megbízva — Németh Miklós volt magyar miniszterelnök is. Az EBRD névleges alaptőkéje 10 milliárd ECU ^mintegy 12 milliárd dollár). A részvényesek ennek 30 százalékát fizetik be ténylegesen, öt év alatt öt egyenlő részletben. Tavaly év végéig a részvényesek 591 millió ECU-t fizettek be. A bank maga 499 millió ECU kölcsönt vett föl a nemzetközi pénzpiacon, és adományokhoz is jutott különböző együttműködési alapjai számára. Áz év végén vagyona 1,129 milliárd ECU-re rúgott, és 7 millió ECU-s folyó veszteséget könyvelt el. Az EBRD-nek alapításakor 41 részvényese volt: 39 ország, valamint az EK Bizottsága és az EIB. Albánia és a balti országok felvételével, valamint a szovjet tagság megszűnésével és 11 volt szovjet köztársaság csatlakozásával a tagság azóta 56-ra bővült. A bank tagja valamennyi európai ország, továbbá az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zé- land, Kanada, Egyiptom, Izrael, Dél-Korea, Mexikó, Marokkó és a volt Szovjetunió nem európai köztársaságai is, Grúzia kivételével. A legnagyobb egyedi részvényes az Egyesült Államok, a névleges alaptőke 10 százalékával. Egyenként 8,52 százaléka van Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Japánnak és Nagy-Britanniának. Az EK Bizottsága és az EIB 3-3 százalékot jegyzett. A Szovjetunió részesedése 6 százalék volt. Ezen a 11 FÁK-tag megosztozott, és Oroszországnak 4 százalék jutott. Albánia és a balti államok egyenként 0,10 százaléknyi részvényt kaptak a tartalékból. Az alapító tag kelet-európai országok közül Csehszlovákiáé, Lengyelországé és Jugoszláviáé egyenként 1,28 százalék, Bulgáriáé és Magyarországé 0,79-0,79 százalék és Romániáé 0,48 százalék. A bankpolitikát meghatározó kormányzótanácsban a részvényesek szavazatának súlya részesedésükkel arányos. A kormányzótanácsba minden részvényes egy-egy tagot — többnyire a pénzügyminisztert — és egy-egy póttagot delegál. A magyar kormányzótanácsi tag Kupa Mihály, a póttag Tarafás Imre. Az EBRD operatív ügyintéző szerve a 23 tagú igazgatótanács. Tagjait területi csoportok szerint válogatták össze. A csehszlovák/ma- gyar területi csoport képviseletében három évre Tomas Parizek az igazgatótanácsi tag, a póttag pedig Matolcsy György, s 1994. április 15-én csere lesz. Az EBRD-nek két operatív parancsnoksága van: a kereskedelmi banki és a fejlesztési banki részleg. A kereskedelmi részleg a magáncégeket és a privatizációkat támogatja, a fejlesztési részleg pedig kidolgozza a bank országstratégiáit, és főleg az infrastruktúra és a pénzügyi szektor fejlesztését támogatja. Az EBRD pénzt kölcsönöz és tőkét fektet be működési területén, vagyis a volt szocialista országokban, továbbá tanácsadással, technikai segítséggel szolgál és hitelgaranciát vállal. Pénzkihelyezései nem haladhatják meg a névleges alaptőkét. Kihelyezései legalább 60 százalékát a magánszektornak, a magánszektornak kölcsönző pénzügyi közvetítő intézményeknek és privatizálandó állami cégeknek szánja. Kihelyezéseinek összesen és országonként nem több mint 40 százaléka támogathatja az állami szektort és a községfejlesztést, főszabály szerint az infrastruktúra, a környezetvédelem és a piac- gazdasági körülmények fejlesztésére. Kiutalásainak legföljebb 30 százaléka lehet működőtőkebefektetés, de az EBRD egyetlen cégben sem vállal részvénytöbbséget, és nem vállal közvetlen felelősséget sem az igazgatásért. Az EBRD hiteleit piaci feltételek alapján ítéli oda piaci kamatra, de mivel maga AAA minősítésű pénzintézet — tehát olcsón jut hitelhez —, törekszik arra, hogy a piacon elérhető legjobb feltételekkel kölcsönözzön működési területén olyan adósoknak is, akik a piacon egyáltalán nem, vagy csak nagyon rossz feltételekkel juthatnának pénzhez. Ez működésében a támogatási elem, s főként ennek tudják be az első évi 7 millió ECU-s folyó veszteségét is. A kisebb közép- és kelet-európai országok védelmében az EBRD alapszabálya eredetileg kimondta, hogy a Szovjetuniónak három évig csak a befizetett alaptőke-hozzájárulása erejéig juttathat forrásokat a bank. Ezt a korlátot a FÁK-tagokra nézve idén márciusban megszüntették, de az EBRD vállalta, hogy 1993 végéig kihelyezéseinek legföljebb 40 százalékát juttatja a FÁK-tagoknak. A bank 5 millió ECU-nél kisebb értékű ügyletekkel közvetlenül nem foglalkozik. A kis- és közepes vállalkozásokat általa szervezett együttműködési alapok és úgynevezett ügynöki hitelkeretek útján támogatja — tőkét helyez nemzetközi kereskedelmi bankokkal együtt nyitott, s a partner bank menedzselte keleti kisvállalkozási hitelalapokba. Más korlátok nincsenek: a kihelyezéseknek nem szab határt az illető ország EBRD-részese- dése. A kiutalás nagyságáról végeredményben a támogatandó programok életképessége, pénzszükséglete és a bank általános lehetőségei alapján döntenek, figyelembe véve a politikai feltételeket is. Az EBRD alakulásától idén március 31-ig összesen 621,01 millió ECU-t kölcsönzött, illetve fektetett be hat kelet-európai országban. Ebből a legtöbb pénz, 165 millió ECU, Romániának jutott, a legkevesebb pedig a Szovjetuniónak: 14,13 millió ECU. (A FÁK-tagok és a balti államok idén még nem kaptak semmit). A második helyezett Magyarország, összesen 159,43 millió ECU-vel.
