Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
HÍRLAP, 1992. április 3., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Az idősekről gondoskodnak A hevesi városi önkormányzat január 17-i döntése alapján február 1 -jétől önállóan működik a városban a Gondozási Központ. Ez működteti 45 embernek az idősek klubját, naponta 50-55 rászorultnak szociális étkeztetést ad, s jelenleg 87 beteg embernek biztosít házi gondozást. Továbbá információs irodát is működtetnek, szociális gondnokkal. Mindezt pályázat alapján nyerte el a központ. Minden érdeklődő rendelkezésére állnak az érintett törvények, rendeletek értelmezésében. Egyébként 1989 óta — pályázat alapján, s elsőként az országban — vasárnap és ünnepnapokon is folyamatos szociális ellátó rendszert működtetnek. Ennek keretében az egyedül élőknek ebédet biztosítanak, és gondoskodnak a rászorulók folyamatos házi gondozásáról is. Hűsvétra készülnek a hagyományőrzők Április 3-án, délután 5 órától találkoznak a hevesi Gyermekházban a hagyományőrzők csoportjának tagjai. Ezúttal a közelgő húsvét jegyében a városból gyűjtenek az ünnephez kapcsolódó szokásokat, és tojásokat is festenek. Bemutatkozik az Állami Az egyik legnagyobb partnerük larnamérán van Az rt.-ben látják a jövőt a baromfikeltetőnél Tavaly októberben alakult meg az Egri Baromfikeltető és -értékesítő Részvénytársaság a Heves Megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Közös Vállalat átalakulásával. Addig azonban több mint tíz hónapot a vállalati gazdálkodás keretei között töltöttek el. Korózs Lajos elnök- igazgató elsősorban erről az időszakról beszélt. — Az elmúlt évben a mező- gazdaság általános válságához hasonlóan a baromfiágazat is komoly gondokkal küzdött — mondta. — Jelentős átalakuláson ment keresztül, miután a korábbi piaci rendszer összeomlott. A korábbi kelet-európai piac szinte teljesen összeszűkült, és az év felétől komoly gondokkal küzdött a feldolgozóipar is. — Ilyen körülmények között mennyi árut sikerült értékesíteniük? — Valamivel többet, mint amit elképzeltünk. így 14 millió 740 ezer naposbaromfit, valamint libát adtunk el a Baromfi- ipari Országos Vállalat törökszentmiklósi, szentesi és budafoki gyárának. Az árbevételünk meghaladta a 256 millió forintot. Eközben a költségek tetemesen növekedtek — különösen a villa- mosenergia-fogyasztás —, s ez érthető, mert a keltetőgépeink ezzel működnek. — Tudomásunk szerint a törzs- állományt tartó partnergazdaságaikat is segítették anyagilag. — Valóban, gazdálkodásunk terhére 2,1 millió forintot adtunk nekik veszteségeik mérséklésére. Ezek közül legnagyobb a tarna- mérai Tarnaholding Agrárszövetkezet, továbbá a mátraderecs- kei, a mátraballai, a domoszlói, a gyöngyöspatai és az Egri Csillagok Termelőszövetkezet. Ezzel a támogatással sikerült fenntartani az említett üzemekben a termelői kedvet és az érdekeltséget. — Talpon maradt a közös vállalat? — Sikerült 1,7 millió forintos nyereséggel zárnunk, és 500 ezer forint osztalékot juttatunk vissza a közös vállalat tagjainak. Igaz, ez az eredmény lényegesen kevesebb, mint az 1990-ben élért 6,7 millió, az említett tavalyi közgazdasági körülmények között ez sem lebecsülendő. — Lényegében az idei lesz a részvénytársaság első igazi éve. — Kétségtelen. Az átalakulást igazgatóságunk már 1990 őszétől kezdeményezte. Tulajdonképpen a korábbi közös vállalatunk 23 alapító szövetkezete, 75 milliós alaptőkével határozta el az átakulást. Ebből 6,5 millió forint a dolgozói részarány. Egyébként a létszámunk a korábbi 102-ről 70-re csökkent, de a törzsgárda megmaradt. A ledolgozott évek alapján ötvenkilencen válhattak részvényesekké. A jövőre gondolva még 1990-ben tízmilliós költséggel — hitel nélkül — elvégeztük a 115, zömmel belga gyártmányú keltetőgép teljes felújítását. Az idei esztendő — úgy tűnik — az ágazatban nem hoz javulást. Az év eleji helyzet ugyanis nem ezt igazolja. így arra kényszerültünk, hogy a meglévő szerződések alapján a tavalyival szemben az idén 12,6 millió naposbaromfit és libát értékesítsünk. Továbbra is bizonytalan a szövetkezetek, illetve a feldolgozóipar helyzete, sőt a termelői árak sem változtak eddig. Költségeink viszont máris tetemesen emelkedtek. A legfőbb törekvésünk, hogy az idén is megmaradjunk: ezért 225 milliós árbevételt és 1,8 millió forint nyereséget terveztünk. Bízunk abban, hogy a májusi közgyűlés utat biztosít a privatizációnak. Ezzel a jelenlegi zárt részvény- társasági formát nyitottá tehetjük: szeretnénk magánszemélyeket vagy társaságot is bevonni, s ez a részarányokat módosíthatja. Sőt, külföldi működőtőke bevonására is gondolunk, amely továbbjavíthatja a gazdálkodásunkat, és a piacot is bővítheti. Mentusz Károly Képzőművészet az iskolában A képen látható alkotás — Samu Géza: „Kétfelé Nemrégiben a televízió forgatócsoportja is járt a növő fa” — Hevesen, a Középfokú Oktatási Intéz- KOI-ban, s a most készülő Samu Géza-emlékmű- mény aulájában látható. Az intézmény megnyitása sorhoz készítettek felvételeket, a „kétfelé növő fá- után két évvel, 1989-ben került a szobor erre a hely- ról”. A csoport a szobrászművész alkotásait veszi re. Ehhez tartozik, hogy a megrendelők eleve ide sorra az országban, s így ez a hevesi impozáns darab kérték a művet. is látható lesz majd a műsorban. Fórum a földről Hevesvezekényben megegyezésre jutottak Még március közepén — a közmeghallgatást követően — héttagú, helyi érdekegyeztető fórumot választottak Hevesvezekényben. Ennek elnöke Petrócz- ki György, az önkormányzat képviselője lett. Ezt követően a napokban fórumot tartottak a községben, a polgármesteri hivatalban. A résztvevők a — heves- vezekényi területen is tevékenykedő — hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet földalapjainak elkülönítési tervezetét vitatták meg Kiss Józsefe lnök előterjesztésében. A hevesi földhivatal által előkészített 1:10.000 léptékű térképen ismertette az elképzeléseket. A fórum tagjai — az úgynevezett részarányi földtulajdonosok képviseletében Lövei Lajosné szövetkezeti tag, a kárpótlási igénybejelentők közül Fenyves Boldizsár, Majoros Vince, Zbis- kó Béla, továbbá a nem helyben lakók, de kárpótlásra jogosultak képviseletében dr. Laki Tamás- né— egyetértettek az ismertetővel: egyezség született tehát, és jóváhagyták az előzetes tervezetet. Ezt követően a döntést a szövetkezet írásban megküldte a Heves Megyei Kárrendezési Hivatalnak. Értesülésünk szerint 1993. március 31-ig — a kárpótlási törvény végrehajtásáig —, 8500 aranykorona értékű állami tartalék föld kerül a helyi önkormányzat birtokába. Öncsődöt jelentettek A vagyonnevesítésről — Átányban Bábszínház A gyerekek nem kis örömére április 9-én, délelőtt 10 órakor és délután fél 3-kor bemutatkozik a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban az Állami Bábszínház társulata. A művészek megelevenítik a Gidaház az erdőszélen című darabot. A nótakedvelőket váljak Az alföldi városban és térségében lévő települések nótakedvelő lakóit várják április 11-én este 7 órára a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központba. Az „Édesanyám, kössön kendőt” címmel összeállított műsorban közreműködik Tárnái Kis László, Dallos Gizella, Kovács Apollónia és Győri Szabó József. Az előadókat Kállai János cigányzenekara kíséri. Mivel nem volt határozatképes, így fórummá alakult át a napokban az átányi termelőszövetkezet vagyonnevesítő közgyűlése. A jelenlevő tagok, illetve nyugdíjasok nem távoztak, hanem kérdések özönével halmozták el a szövetkezet vezetőit, illetve az érdekképviselet megjelent munkatársát. A nyugdíjasok közül többen felvetették: annak idején semmit nem kaptak azért, hogy földjeiket, eszközeiket bevitték a közösbe. A mai aktív dolgozók viszont azt tették szóvá, hogy munkájukkal az elmúlt években folyamatosan gyarapították a nagyüzem vagyonát. Egyébként az átányi szövetkezet nehéz helyzetben van, mert a tavalyi veszteségek miatt öncsődöt jelentettek. Ez is felvetődött a fórumon: többen ugyanis kifejtették, hogy a december 31-i mérleg alapján kell a vagyont nevesíteni, de vajon mennyi marad abból a csődeljárás után? Sipos András, a Heves Megyei Agrárérdekvédelmi Szövetség főmunkatársa azt hangoztatta, hogy magának a tagságnak kell döntenie a vagyon sorsáról, annak nevesítéséről. Mindezt a törvény szellemében április 30-ig kell végrehajtani. Ezért nagy felelősség hárul a tagságra, hogy miként sáfárkodik a közös vagyonnal, annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak. Emlékeztetett arra, hogy az átányiaknak a jövőben is arra kell gondolniuk, hogy a földből éljenek meg. Ehhez azonban kellő gazdálkodásra lesz szükség. A fórum ezért egy, a vezetőség mellett tevékenykedő — öt nyugdíjasból és öt aktív tagból álló — bizottságot választott. Megbízták őket, hogy dolgozzák ki a vagyonnevesítésre vonatkozó konkrét elképzeléseket. Ez került napirendre a szerdán ismét összehívott közgyűlésen. Erken Világháborús emlékművet terveznek Hasonlóan a többi településhez, Erken is felvetődött a második világháborús emlékmű megépítése. Az önkormányzat már döntött ebben a kérdésben, s egyúttal kérte a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátust, hogy anyagilag is támogassák elképzeléseiket. Indoklásukban leírták, hogy eddig társközségként működtek, s ez hátrányosan érintette őket: a fejlesztésre kapott kevéske pénzt vízvezeték és utak építésére, illetve az iskola visszahozatalára használták fel, így az emlékműre csupán 100 ezer forintot tudtak félretenni. Az utóbbi 40 évben — sajnos — nem készült maradandó alkotás Erken, holott a település nagyon régi: Szent István korában a tíz község temploma éppen itt épült. A falu nem akart sírkövesek által elkészített ízléstelen betonoszlopot, hanem hősökhöz méltó művészi emléket szeretne állítani azoknak, akik idegen országban, ismeretlen helyen, jeltelen sírokban pihennek. Ezért a munkára Győrfi Sándor karcagi szobrászművészt kérték fel, aki vállalta is a megbízatást. * Vázlat a leendő emlékműről: a négy méter magasságú oszlopon egy lehajtott fejű — körülbelül egyméteres — bronz turulmadár állna Batthyány Lajostól — Guba Sándorig Füzet az utcák új névadóiról A hevesi önkormányzat már korábban döntött néhány utcanév megváltoztatásáról. Ehhez kapcsolódva nemrég érdekes és hasznos ismereteket nyújtó füzetet álh'tott össze a városi könyvtár kollektívája az utcák új névadóiról. A kiadvány nem csupán a helytörténészeknek, az iskolásoknak nyújt értékes forrásanyagot, hanem minden érdeklődő jól hasznosíthatja, aki Heves múltjával kíván közelebbről megismerkedni. Áki fellapozza, rövid, jól szerkesztett életrajzi ismertetőket talál a füzetben. Például Apponyi Albertról, a dualizmus korának egykori miniszteréről, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a Kisfaludy Társaság tagjáról, aki nyelvtudásával és szónoki képessegével tűnt ki. Azután Batthyány Lajosról, az első független magyar miniszterelnökről, akiről megtudhatjuk, hogy az ellene indított felségárulási perben a bíróság — amelynek illetékességet hiába vonta kétségbe — előbb többévi börtönre, majd kötél általi halálra ítélte 1849. október 5-én. Súlyos sebei miatt azonban október 6-án golyóval végezték ki. A füzetben olvashatunk még Hevesi Józsefről, aki a város szülötte volt, tam'tói oklevelet szerzett, és visszatért szülőhelyére. A Hevesi Dalegyletet 1923-ban vette át édesapjától, és a felszabadulásig annak karnagya volt; 1954-ig tanított itt. Özvegye 1988. március 2-án alapítványt tett, amelyet az énekzenei általános iskola tanárai kezelnek. Ettől kezdve vette fel a nevét az iskola énekkara, és emlékszobát nyitottak a tiszteletére. Kórház céljára épületet és földbirtokot adományozott Hevesnek egykoron Helleb- ronth Béla. Szülőföldje Tarnazsadány volt, majd Egerben járt iskolába, és Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. Később teljesen a gazdálkodásnak szentelte idejét, 1883-ban megválasztották a hevesi járás főszolgabírójává, majd 1897-től megyei alispán is volt. Heveshez mindvégig hűséges maradt, ezt méltányolta az utókor, amikor most utcát neveztek eí róla. Legújabb kori történelmünk kiemelkedő iskolaszervezője volt az ugyancsak hevesi származású — és 1984 óta a város temetőjében nyugvó — Guba Sándor. Mezőgazdász volt, aki megszervezte, s — 1971-től haláláig a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójaként — vezette az intézményt. Ott a neveléssel, az oktatással egyenrangú feladatnak tekintette a tudományos kutatást, valamint a gyakorlati hasznosítást segítő szaktanácsadást. így vált Guba Sándor hazánk határain túl is elismert kutatóvá. A hazai tudósok közül utcanevet kapott a Nobel-dijas Szent-Györgyi Albertis a városban. A magyar származású amerikai biokémikus amellett, hogy előállította a C-vita- mint, elméletet dolgozott ki a rákról és a fe- héijék elektronszerkezetének összefüggéséről. Mindenkor és mindenhol aktív közéleti tevékenységet folytatott. író, politikus, egyetemi tanár volt az Egyesült Államokban elhunyt Jászi Oszkár. Nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, amelyet a polgári demokratizmus szellemében Magyarország „Keleti-Svájccá” alakítása útján kívánt megvalósítani. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzeti kérdésekkeTmegbízott tárca nélküíi minisztere. A Tanácsköztársaság kikiáltása után külföldre emigrált. Mostantól utca őrzi nevét Hevesen is. Ez a füzettehát értékes dokumentumgyűjtemény, amelyjó ismertetőül szolgál néhány nagy elődünk életéről, munkásságáról. Mindenképpen hasznos olvasmány. (m. k.)
