Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
HÍRLAP, 1992. április 27., hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. „Vagyonátadás” Parádsasváron Szomorúan adott számot az elmúlt időszak eseményeiről a minap Holló Henrik parádsasvá- ri polgármester a községi önkormányzat ülésén. Arról tudott ugyanis mindössze beszámolni, hogy a vagyonátadó üléseken úgy döntöttek, hogy a község területén lévő létesítményekből egyet sem kap meg a falu, mindössze területekhez jutnak majd. A képviselők határoztak arról, hogy mind a helyi presszót, mind a kultúrházat pályázat útján működtetik majd a jövő évtől. Emellett értékelték a falu karbantartására, szépítésére kiírt pályázatot, s a jövőben Mikuska Zoltánné vállalkozó végzi majd ezt a feladatot. Ünnepség Mátradeiecskén Nagy eseménnyel ünneplik a munka ünnepét május harmadi- kán Mátraderecskén. Délután 14 órakor adják át ugyanis rendeltetésének — s a falu lakóinak — az új, korszerűen berendezett sportcsarnokot. Előreláthatólag a jeles esemény vendége lesz Gallov Rezső államtitkár is. Városi bíróságot terveznek Pétervásárán A megye más városaihoz hasonlóan a pétervásáriak is szeretnék, ha a közeljövőben városi bíróság kezdhetné meg munkáját a városban. A létesítményhez jelenleg még nincsen meg a szükséges anyagi fedezet, ám Pál László polgármester kérte már a megyei önkormányzat támogatását, s mások segítségét is. Meghosszabbították a beküldési határidőt Honismereti pályázat Péterkén Honismereti pályázatot hirdetett nemrégiben a pétervásári művelődési ház. Céljuk, hogy a város és környékének múltját feltáiják. A pályázat témakörei között szerepel a pétervásári csata feldolgozása, a várossá válás története, az egyesületek sztorija Péterkén, Erdőkövesden, Ivá- don, Kisfüzesen, Szántó Vezeké- nyi István élete és munkássága, eddig nem publikált népballadák, mondák, valamint önéletrajzi írásokat is várnak. A pályázaton Pétervására és társközségei polgárai vehetnek részt, s szakértői zsűri dönt majd. A beküldési határidőt nemrégiben meghosszabbították, így már 1992. október 23-ig várják a munkákat. A nyáknapi virágvásár a DOMUS VIRÁGSZALONBAN Április 27-től május 3-ig! Kínálatunk: — selyemirágok, — kerámiák, — lámpák, tükrök, divatékszerek. bőrdíszművek NAGY VÁLASZTÉKBAN! 10-15-20 %-OS engedmény! Géplakatos a pékségben „ Nemcsak ismerem is már a ...” lisztszita, kiflisodró, tésztaosztó, a két kemencéről nem is beszélve. Még szerencse, hogy az eredeti szakmám alapján egy sor munkát magam is el tudok végezni, szerelést, karbantartást... Teltek a hónapok, végre mindennel elkészültünk, s szeptember 1-jén megtörtént a próbasütés. Az első kenyérből kóstolót vittem a polgármesteri hivatalba, s bekopogtam vele a szomszédos Tárná Áruházba is. — A fogadtatás? — Hát, ilyen is, olyan is... Az első „eresztés” nem volt az igazi, egy pékségnek is, mondják, „be kell érnie.” Mindenesetre azzal a hat mázsával kezdtünk, egy hónap múlva már végleges engedélyünk volt, ma már — az igényektől függően — 10-37 mázsa kenyeret sütünk, házias jellegűt. Emellett még 800-1500 darab zsömlét, kiflit: simát, sósat, óriásit. Az úgynevezett „duplakiflinek” nagy keresletje van, de annak is nagyon örülök, hogy harminchárom helyen vásárolják a termékeinket. Szállítunk már Tarnaszentmáriától Kálig szinte az egész környékre. Alkalomadtán még olyan is előfordul, hogy ünnepen, netán a késő esti órákban felvernek egy-egy kilóért, de nem bánom, mert tudom, kenyérre mindig szükség van. Magam is nagyon szeretem... Ja, és tisztelem is a pékek munkáját, mert lassan-lassan kezdem megismerni ezt a szép mesterséget, s a kenyeret is... (szilvás) Délután négykor kezdenek az előkészítőben, s hajnal négyre-hatra kisül a friss kenyér (Fotó: Perl Márton) A kemencék előtt takarítanak, itt mindig tisztaságnak kell lennie. A raktárban üresen tátongnak a polcok, elhullott morzsákat görgetnek a seprűk. A liszt fehérsége ural mindent, s a domború héjú kenyér, a kerek zsemle, a kecses hajlású kifli ínycsiklandozó illata. Azokban a helyiségekben, amelyekben nemrég még a hegesztőláng szikrái pattogtak szerteszét, s ahol éktelen zajjal csapott le a kalapács a formálandó vaslemezre... Katona Gábor verpeléti portáján vagyunk, ahol egy esztendő alatt nagyot változott a világ. — Azzal kezdődött az egész, hogy teljesen „beszűkült” a vas- ipar, egyre kevesebb lett a megrendelés a volt NDK-ból, később az egyesült Németországból, illetve a Hajdúsági Iparművekből, ahová dolgoztam... — ülünk neki a beszélgetésnek a volt géplakatossal, aki harminc éve lett pesti „srácból” falubéli. — Szóval, váltani kellett... — Ugyancsak nagy fordulatot vett... — Nézze, a kertészkedéshez nem értek, állattartásba fogni ma nem szabad. Törtem hát a fejem, s arra gondoltam, nyitok egy olyan baromfiboltot, ahol esetleg pékárut is forgalmazunk majd. Aztán tavaly februárban összetalálkoztam egy falubeli szakemberrel, aki a helyi cukrászüzemben dolgozott. Mondtam neki, ez meg ez a tervem, én adom a a helyet és a kezdőtőke egy részét, hitelt majd veszünk „Tisztelem a pékek munkáját...’' — mondja Katona Gábor. fel, ő meg tegye hozzá a szaktudását. Pintér Gűóor hajlott a dologra, azóta mellette még két pék dolgozik itt: Simon Gáborné és Csirke Sándor. Időközben megérkezik az egyik pék, lassan itt az ideje előkészíteni az éjszakai sütést. Amint körbesétáljuk a „birodalmát”, arra terelődik a szó, hogy bizony, nem lett az egyik napról a másikra patikatiszta pékség az olajos-füstös műhely helyén... — ...Volt egy kis pénzem — mondja Katona Gábor —, azt hittem, azzal boldogulunk, de bizony jócskán elszámoltam magam. Elkelt a hitel is, annyi minden kellett ide: dagasztógép, Segít a polgári védelem „Az eddigi legkomolyabb probléma a derecskéi gáz...” Sok dolguk akadt mostanában a Polgári Védelem Heves Megyei Parancsnoksága munkatársainak. Mátraderecskén veszélyes gáz tört fel a föld repedéseiből, Szűcsiben jó néhány embernek lilára színeződött a haja, s mindkét helyen — természetesen más szervekkel, intézményekkel együttműködve — szinte nap mint nap végezték a vizsgálatokat a polgári védelem szakemberei. Derecskén és Szűcsiben is Bedák Zoltán pv. őrnagy, vegyi és sugárvédelmi főelőadó irányította a megyei parancsnokságról és a más megyékből érkező szaktisztek munkáját. Vele beszélgettünk a közelmúltban. — Mit takar a megjelölés: vegyi és sugárvédelmi főelőadó? — A megye területén felmerülő civilizációs, közúti, vasúti, ipari katasztrófák megelőzése, bekövetkezésének a megakadályozása a munkám fő célja, a már megtörtént katasztrófák esetében pedig a kárfelderítés. Emellett hozzám tartozik a beosztott szakalegységek felkészítésének tervezése, szervezése, irányítása. Az utóbbi években számos lakossági bejelentés érkezett hozzánk, volt mivel foglalkoznunk. Hívtak bennünket például az egri Szépasszony-völgybe tartályéi lenőrzésre, és több helyre is kiszálltunk az egykori Szovjetunióból származó faanyagokat, fenyőárukat megvizsgálni, van-e bennük sugárzó anyag. Évente körülbelül tíz-tizenöt bejelentést kapunk. — Volt már téves riasztás? — Még nem. Az emberek általában személyesen jönnek be a parancsnokságra panaszaikkal. Remélem, a jövőben is sokan a polgári védelemhez fordulnak majd segítségért. Mi mindenesetre várjuk a lakossági bejelentéseket. — Térjünk vissza a má trade- recskei helyzethez. Milyen terhet jelent ez önöknek? — Az eddigi legkomolyabb probléma a derecskéi gáz. Több hónapig leterhelte a parancsnokságot. Pillanatnyilag hetente három alkalommal mérünk a községben, s a helyi polgármesteri hivatal dolgozóit is felkészítettük a mérések végzésére. Szerencsére vannak olyan műszereink — mint például a Mátraderecskén szolgálatot végző mérőkocsi —, amelyek bármilyen szennyezettség (akár vegyi, sugárzó, vagy biológiai) megállapítására alkalmasak. Egyébként igen jó kapcsolatot építettünk ki a helyi polgármesteri hivatallal és a veszélyben élőkkel. Meghallgatjuk panaszaikat, bejelentéseiket, és mindent megteszünk a biztonságuk érdekében. (rénes) Geológusok vizsgálatai Mátraderecskén Mennyire repedezettek a kőzetek? Az andezit repedései adnak utat a gáznak? (Fotó: Perl Márton) Pillanatnyilag is folynak a vizsgálatok Mátraderecskén. A községben, a Mátyás király utcában — az itt élőket veszélyezteti elsősorban a feltört gáz — múlt hét csütörtökön például a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai, geológusok elemezték azokat a kőzetmintákat, amelyeket a helyszínen vettek három, húszméteres fúrás alkalmával. Azt vizsgálták, hogy a kőzet — az andezit — mennyire repedezett, ugyanis a repedések vezetik a gázt, azok adnak utat az életre is veszélyes keverék áramlásának. Az elképzelések szerint a fúrások révén keletkezett mély lyukak később talán használhatók lesznek a gáz le- szívatására. Két szavazás Csehiben Egercsehiben a rendszerváltás után néhányan nehezményezték, hogy sok, a régi kurzusra emlékeztető utcanevet nem változtatott meg az önkormányzat, s többeknek még mindig az április negyedikéről, illetve a Leninről elnevezett utcában kell élniük. Annak idején több írásunk is érintette az e körül kibontakozó vitát. Ez — úgy tűnt — lassan nyugvópontra kerül. Ezt látszott az is alátámasztani, hogy nemrégiben közvélemény-kutatást végeztek az említett utcákban, ahol a lakók voksoltak arról, hogy szeretnék-e megváltoztatni az utcaneveket. Nos, az érintett egercsehiek többsége nem talált kifogásolnivalót a jelenlegi utcanevekben, s szavazatával erősítette a régi elnevezéseket. így az Április negyediké út a lakók 64 százalékának szavazatát élvezi, míg a Lenin út ennél is nagyobb sikert ért el: 72 százalékkal. Még egy vitatott név volt, a Vörös téré, ott azonban nem kérdezhettek meg lakókat, hiszen a téren csak középületek, illetve a templom található. (Helyben megerősített információk szerint egyébként ez a vörös nem a bolsevizmus vöröse, hanem a bányában keletkezett vörös salakról nyerte a nevét a tér.) Ehhez képest némileg meglepetést okozott, hogy az önkormányzat az általa végzett közvélemény-kutatás után úgy döntött, hogy mégis megváltoztatja az utcaneveket. A testület 7-3 arányban szavazott emelett, majd arról határoztak, hogy az Április negyediké út Egri út lesz, a Lenin út pedig Csákány út. A Vörös tér elnevezése sem maradt a régi, ezentúl Bányász térnek nevezik majd. Szabó István polgármester szerint sokan azért nem akarták megváltoztatni az utcaneveket, mert olyan hírek kaptak szárnyra, amelyek szerint ez jelentős mennyiségű pénzébe kerül a falunak. Ez azonban nincs így, hiszen a személyi igazolványban a „lakcímváltozásokat” a helyi polgármesteri hivatalban jegyzik be, s az új utcanévtáblák is csak az utcák elejére illetve a végére kerülnek, a többi házon elég, ha a számot feltüntetik. Az egercsehi döntés pillanatnyilag véglegesnek tűnik. (kova) A képünkön látható, 160 lóerős mentőautó a minap érkezett az Aerocaritas mentőszolgálat országos központjától Recskre, az ércbánya melletti orvosi rendelőhöz. A környéken — Parádsasváron, Párádon, Parádóhután, Bodonvban, Recsken, Mátraderecskén, Mátraballán és Sírokban — teljesít majd szolgálatot, így mintegy 25 ezer ember számíthat arra, hogy ha valami baj éri, hamar orvosi ellátásban részesül. Amint dr. Zsíros Ákos recski orvostól megtudtuk, a kocsi olyan gyors, hogy az említett helyekre odaér néhány perc alatt. A mentőautót, amely üresen mintegy 3 és fél millió forintot ér, a környező települések önkormányzataitól, gazdálkodó egységeitől és az ott élő polgároktól kapott adománvokból vásárolták.
