Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
4. TUDOMÁNY HÍRLAP, 1992. április 3., péntek A mai napnak egy szomorú esemény ad aktualitást. 1941. április 3-án öngyilkos lett gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki felelősségének teljes tudatában követte el cselekményét, a németellenes politikát kifejezésre juttatva. Ám a mai fiatal nemzedék keveset tud arról, hogy Teleki nem csupán politikus, hanem korának Európa szerte elismert földrajztudósa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, neves tudományszervező is volt. Mai összeállításunk gróf Teleki Pált mint a tudóst mutatja be, egykori tanítvány és munkatársa, a ma nyolcvanhat esztendős Rónai András professzor Térképezett történelem című memoárkötetére alapozva. Csendes hangú, határozott tudós volt Életet „lehelt99 a földrajzi előadásaiba A Teleki család hímeves volt Magyarországon. Gróf Teleki Pál apja író, politikus volt egykoron. Teleki Géza belügyminiszterként tevékenykedett a Széli Kálmán-kormányban. Elbeszélései különböző lapokban jelentek meg. Minden bizonnyal kevesen tudják, hogy 1894-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt, és alapító tagja a Petőfi Társaságnak is. Gróf Teleki Pál 1879. november 1-jén született Budapesten. A főváros egyetemén tanult, és 1903-ban szerzett doktorátust az államtudományokból. Ezt követően az intézet földrajzi tanszékén volt gyakornok. Hat évvel később már a Földrajzi Intézet igazgatójaként tevékenykedett 1913-ig. Eközben a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának választották, majd pedig alelnö- ke lett 1923-ig. Az első világháború előtt nagyobb tanulmányutakat tett Európában, Észak-Afrikában és Amerikában. A külföldiek 1909-től figyeltek fel tudományos munkásságára, miután a kelet-kutatást a balkáni országok gazdasági fejlődésének szol- álatába állította. 1921-ben ott- agyta a külügyminiszteri, majd a miniszterelnöki széket, és hátat fordított a politikai életnek. A Közgazdasági Egyetemen tanári állást vállalt. Földrajzból és geológiából kitűnő iskolát kapott az idősebb Lóczy Lajostól, földrajzi tanulmányaival nemzetközi dijat is kiérdemelt. Utazásai, tudományos kapcsolatai sokoldalú képzettsége vezérelték tanári pályáján, de természete is, hiszen vérében volt a Teleki család tudós, tanító szenvedélye. 1909- ben jelent meg Budapesten az Atlasz a Japán szigetek cartog- raphiajának történetéhez című munkája, amelyet Francia-díjjal tüntettek ki. Aztán egymás után a következő művei: 1917-ben A földrajzi gondolat története, 1919-ben Magyarország néprajzi térképe, a népsűrűség alapján, 1922-ben Amerika gazdasági földrajza, 1923-ban A modern földrajz és oktatása, 1927-ben az Általános gazdasági földrajz és 1934-ben Európáról és Magyar- országról. Hogy milyen ember és tudós volt Teleki, arról talán a leghitelesebb képet legközelebbi tanítványa és bizalmas munkatársa a ma 86 éves geológus Rónai A nd- rás a következőket írta a Térképezett történelem című visszaemlékezésében 1989-ben: „kistermetű, szikár ember volt, és súlyos orvosi műtéteken esett át, de szívós és kemény maradt. Fizikumát céltudatosan edzette, igen egészséges életet élt, különös gondot fordított arra, hogy izmai és idegei mindig rendben legyenek... Jól is aludt, és tiszta volt mindig a feje. Állandó mozgási kedv jellemezte, keményen kopogó, gyors léptei épp oly jellemzőek voltak, mint fantáziájának szüntelenül élénk működése... Irtózott a nagy kézmozdulatú pátosztól, a zengő jelenetektől. Egyszerű volt mint az igazi tudós, csendes szavú... A gazdasági földrajzot igen alapos geológiai és fizikai, földrajzi alapvetéssel oktatta, széles körű nemzetközi irodalomismerettel és a világ sok tájának közvetlen ismeretével. Ha Angliáról adott elő, leírását az angol ember reggelijével kezdte, a reggelizőasztalon a földgolyó minden terméke megjelent, időszakok szerint a különböző klímatájak termékei. S az asztal mellett ülő szervezte, finanszírozta a tájak együttműködését. Ha Teleki Flandriáról adott elő, az európai ipar szülőhelyén voltunk. Nemcsak azt tudtuk meg, mi készül ott, hanem azt is, hogy az a termelő tevékenység miért és hogyan jött létre. Ha Magyarországról beszélt, a hátteret az ázsiai sztyepp klímájával kezdte, és Szent Istvánnal végezte. Ha Amerikáról szólt, gyapotövről, kukoricaövről hallottunk, és az ipar vándorlásáról északkeletről, dél, majd nyugat felé. Valahonnan indult, aztán messze elkalandozott, azt hittük a tárgytól, de nem, csak máshonnan közelítette meg, többfelől, összetetten. A földrajzi háttér Telekinél sohasem egyes földrajzi tényezők ismertetéséből állott, hanem a földrajzi miliő és benne az ember tevékenységének széles, filozofikus ábrázolásából, föld, nyersanyag, éghajlat, ember és társadalom adottságainak és kölcsönös hatásának bonyolult képéből. Előadásai nem voltak szónoklatok. Nem előre elkészített és szépen komponált mondatokba öltöztette a közlendő anyagot. Ott a tanteremben gondolkozott. Nem erőltette rá gondolatait a hallgatókra. Inkább együtt gondolkozni késztetett arról, amiről beszélt. Rávezette a hallgatót, hogy ugyanazt a dolgot, helyzetet, történést hányféleképpen lehet megközelíteni és megítélni. Szokása volt, hogy nem ment végig egy-egy gondolatsoron, hanem úgy hagyta abba, hogy perspektívát nyitott több, lehetséges folytatásnak. Egy-egy előadása igazi szellemi torna volt...” 1926-ban megalapította a Szociológiai Intézetet, amely 1940-ben csendben bevonult az Államtudományi Intézet keretébe. Az előbbi intézet szervezése azért volt jelentős, mert Teleki a szomszédos államok táj- és néprajzkutatását, működésének és berendezésének megfigyelését tartotta elsődlegesnek. Második lépésként a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt és a Központi Statisztikai Hivatal épületében abban az évben megalapította az Államtudományi Intézetet. Ennek haláláig legfőbb irányítója, munkáltatója maradt, és voltak idők, amikor bedolgozó munkatársként tevékenykedett. Az intézet munkatársai adatokat, törvényeket, rendeleteket gyűjtöttek, kimutatásokat kiadAkinek két Nagyon kevés embernek adatik meg két élet. A már említett Rónai Andrásnak az egykor Teleki által alapított Államtudományi Intézet igazgatójának megadatott. Élete első felében — a két világháború között —jelentős földrajztudós, élete második szakaszában pedig már európai rangú geológus. Mindezt az első tevekenységi kör felszámolásával, 1945-ben kezdhette el. Á mai Románia területén, Nagyszebenben született 1906. június 13-án. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Közgazda- sag-tudomanyi Egyetemen folyványokról, térképekről, folyóiratokról. Életrajzi adatokat sorakoztattak fel vállalatokról, szövetkezetekről, bankokról, a közélet szereplőiről, oktatási intézményekről. A begyűjtött adatot pontos nyilvántartásba vették, és katalógusrendszert alakítottak ki. Teleki Pál 1941. április 3-án, 62 éves korában bekövetkezett váratlan halálát követően gazda nélkül maradt az Államtudományi Intézet. Az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint emléket állított Telekinek, miután Budapesten, az akkori Festetich-palo- ta tágas épületében létrehozta a Történettudományi, az Állam- tudományi, valamint az Erdélyi Tudományos Intézet egyesítéséből 1941. december 10-en a Teleki Pál Tudományos Intézetet. A háború azonban ezt is hamarosan elérte, és az intézet államtudományi részét ideiglenesen Ba- latonfüredre telepítették. Külön érdekességnek számít, hogy ott, a Balaton partján készült el 1945. március végére, öt éves munkát követően a Közép-Európai Atlasz, magyar és angol nyelven. A második világháború befejezése után megszűnt a Teleki Pál által 1926-ban létrehozott Államtudományi Intézet. Később az újjászerveződő Magyar Tudományos Akadémia keretében alakult meg az Államtudományi- és a Jogtudományi Intézet, amely más feladatkörrel született meg, mint az Államtudományi Intézet volt. (mentusz) élet adatott tatta, amelynek 1940-től 1949- ig tanára volt, a politikai földrajz tárgykörében. 1950-től 1986-ig — 80 éves korában történt nyugdíjazásáig — a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetőjeként tevékenykedett. 1975-ben szerezte meg a földtudomány doktora címet, miközben több szakmai emlékérem tulajdonosa lett. Közel száz önálló térképet készített, 13 földtani atlaszt és 117 publikációt írt. A főbb művei közül érdemes megemlítenünk az 1942- ben megjelent Hazánk című könyvét, azután 1945-ből a Közép-Európai Atlaszt, 1948-ból a Dunavölgyet, 1956-ból a Mayor medencék talajvizé-t, 1961- ől az Alföld talajvíz-térkép-ét, valamint 1986-ból Az Alföld negyed korát. Az első Közép-Európa Atlasz Rónai András Térképezett történelem című művében a következőként emlékezett meg a néhai Államtudományi Intézet kollektívájának talán legnagyobb vállalkozásáról: „Folyt a munka 1944-45 telén és 1945 tavaszán is Balatonfüreden, a kitelepített intézetünkben, miután a dunántúli front megmerevedett. Március végére elkészült a nagy mű, amelyen öt éve dolgoztunk: a Közép-Éurópa Atlasz, magyar és angol nyelven. Ez 171 színes térképet és szöveget tartalmazott 367 oldalon. Teljes földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi és közlekedési tájékoztatást adott egész Közép-Kelet-Európáról. Tíz ország hivatalos statisztikáit és térképeit dolgoztuk fel. Referensek, szerkesztők, rajzolók, fordítók, gépe- lők mintaszerű munkát végeztek. Saját műhelyben készítitek a nyomólemezek, a nyomdában a nyomás, fűzés, kötés. Az utolsó színes lap 1945. március 15-én került ki a gépből...” A külföldnek is nyitott volt Rónai András említett visszaemlékezésében arról is írt, hogy „ Teleki különösen fontosnak vélt személyeket gyakran küldött az Államtudományi Intézetbe tájékozódni. Jó néhány amerikai, angol, francia, olasz és német tudós bővítette ott ismereteit, a közép-európai viszonyokról. Például I. Bowmann amerikai földrajzprofesszor a Telekitől és az Államtudományi Intézettől kapott helyesbítő tájékoztatás alapján átdolgozta „New World” című nagysikerű könyvének új kiadását. A. Vagneti, az olasz kül- ügy kelet-európai szakértője több ízben felkereste az intézetet. A látogatók közül kiemelésre méltó Carlile Aymer Macartney professzor a közép- és kelet-európai nemzetiségi és politikai viszonyok ismerője volt.” Hűtővásár április 30-ig az AMPER Üzletházban! Kínálatunkból: HB 160** hűtőszekrény 16.100 H 280/60 komb. hűtőszekrény 26.900 H 230 ETF fagy.szekrény 31.100 F 200 ET fagy.láda 29.000 Előleg nélküli hitelakció! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: 37/12-085 (bükkKAPU háztartási diszkont az Önök szolgálatában. Ez az a bolt, ahol pénzt, időt, energiát takaríthat meg. Személygépkocsik számára parkolási lehetőség. Autóbusszal megközelíthető a 12-es, 5-ös helyijárattal, a Csebokszári végállomástól 1 percre. Cím: Eger, Cifrakapu u. 158. sz. Ajánlatunk: — mosószerek, tisztítószerek, egyéb háztartási vegyiáruk, — festékek, hígítók, lakkok, festési segédanyagok, ecsetek, kefék, meszelők, — háztartási papíráruk. Önök a legjobbat igénylik, mi a legjobbat nyújtjuk! KEMSKEDILMI fANÁCS ADÓ HODA Feité kirn KwtakMilal Oitetlf Nyitva: április 2-tól hétfőtől péntekig 8-17 óráig. Szombaton zárva ! í t í V ELADÓ vagy BERBE kiadó — EGER, Kilián u. 14. sz. 200 nr (volt karbantartó műhely)- GYÖNGYÖS, Petőfi u. 58. 240 nr (volt dekorációs műhely). ELADÓ SÍKFŐKÚTON 60 m2-es hétvégi ház, továbbá átadjuk EGER, Dobó u. 1. sz. 64 m2 üzlethelyiség bérleti jogát. Felvilágosítást ad: Városi István Eger, Cifrakapu út 158. sz. Telefon: 36/12-008 ! I f A Parádi Üveggyár Kft. felvesz üvegfúvókat, valamint 18 év feletti fiatal 8 osztályt végzett fiúkat, ezenkívül várjuk azokat a végzős szakmunkásokat, akik nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni és vállalják az üvegfúvó-átképzési. Jelentkezni lehet: a Parádi Üveggyár Kft. Munkaügyi osztályán Parádsasvár, Rákóczi út 46-48. \ V J /„NAPRAFORGÓK vegyesbolt ajánlata: egyszerre két helyen Gyöngyös, Piac tér és raktárról Gyöngyös, Engels u. 4. Kristálycukor 39 Ft/kg RK kertigép-család és alkatrészei RK-02 32.000 Ft és sok egyéb \^ Tel.: 37/14-437 f r Rendkívüli ^ engedményes vásár A PARÁDI ÜVEGGYÁR KFT. MINTABOLTJÁBAN Széles választékban kínálunk ólomkristály termékeket, festett vázákat, poharakat, zömében Pék szakmunkásokat keresek felvételre. Jelentkezni: Domoszlai László sütőipari szaktechnikus Gyöngyös, Hóvirág út 10. 40%-os árengedménnyel. Ezen túlmenően egyes termékek reklámáron kaphatók, amíg a készlet tart. A következő címen várjuk kedves vásárlóinkat: PARÁDSASVÁR, RÁKÓCZI ÚT 46-48. NYITVA TARTÁS: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig szombat-vasárnap 9-13 óráig. HATVAN VÁROS EBTARTÓINAK FIGYELMÉBE! A városban 1992. április 11-én kezdjük meg az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását. Az oltás dija 90 Ft ebenként, amit a helyszínen kell kifizetni. Az oltási program a Városházán, intézményeknél, üzletekben és közterületen van kifüggesztve. Külön értesítést senkinek sem küldünk. Hatvan Város Polgármesteri Hivatala
