Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25-26 / 98. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. április 25—26., szombat—vasárnap Marian Calfa válasza Antall József levelére A munkálatok felfüggesztésére nem lát lehetőséget Brzezinski: Jelcin a Nyugat legjobb reménysége A demokrácia degenerálódásának veszélyei A „visegrádi országok” NATO-tagság nélkül is a nyugati szövet­ség védelme alatt állnak. Magyarország, Lengyelország, Csehszlo­vákia az átalakulás nehézségeiben már elérte a mélypontot és nincs messze a kibontakozás kezdete. Erről beszélt Zbigniew Brzezinski az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában. Éhhalál fenyeget Szomáliában Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön elvben megállapo­dott arról, hogy a világszervezet 50 katonai megfigyelőt küld a Szomáliái fővárosba, Mogadi- shuba, a márciusban a polgárhá­borús felek között ENSZ-közve- títéssel létrejött tűzszünet ellen­őrzésére. A testület ugyanak­kor még nem döntötte el, hogy az afrikai országba küld-e még 500 kéksisakost az élemiszer-segély- szállítmányok védelmére, hogy azok gyorsan és biztonságban el­juthassanak rendeltetési helyük­re, hiszen az országban 700 ezer embert fenyeget éhhalál. A hatá­rozattervezetet várhatóan pénte­ken fogadja el a Biztonsági Ta­nács. Irak „sanyargatdi” Irak az ENSZ-szel kötendő, olajeladását engedélyező ésszerű megállapodás meghiúsításával vádolta csütörtökön az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot. Mohamed Sza- ir al-Sahhaf, külügyekért felelős iraki államminiszter kijelentette: a három nyugati ország tenden­ciózus politikai álláspontot kép­visel, s már nem először módosí­tott ENSZ-javaslatot oly mó­don, hogy az végül elfogadhatat­lanná vált Irak számára. Honeckerről döntenek Az orosz bíróság visszautasít­hatja Erich Honeckerhek a ki­utasítása elleni keresetét, mivel a volt NDK-vezető oroszországi tartózkodásának jogossága meg­kérdőjelezhető — jelentette ki egy orosz külügyi illetékes pén­teken. Chile a nemzetközi jogra hivatkozva azt kérte Moszkvá­tól, hogy bírósági úton érvényte­lenítse a Honecker kiadatásáról szóló döntést. Minden ilyen eset­ben a bírósági kereset előfeltéte­le, hogy a külföldi személy törvé­nyes úton érkezzen Oroszor­szágba, márpedig Honecker ese­tében, akit katonai gépen mene­kítettek ki Németországból a volt szovjet hadsereg közremű­ködésével, ez több mint kétsé­ges. A Cseh-Szlovák Külügymi­nisztérium — mint már hírt ad­tunk róla — csütörtökön átadta Marian Calfa kormányfő válasz­levelét Antall József miniszterel­nök február 26-án kelt, a Bős — Nagymarosi Vízlépcsőrendszer és a megépítésére kötött 1977. évi államközi szerződés vitatott kérdéseivel foglalkozó levelére. László Balázs kormányszóvi­vő ezzel kapcsolatban emlékez­tetett arra, hogy Antall József februári levelében ismertette a dunai vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos magyar álláspontot, az ökológiai szükséghelyzet meg­akadályozására tett magyar lé­péseket, és a két ország által nem egyformán megítélt szakmai-tu­dományos kérdések vizsgálatára — az Európai Közösség szakér­tőinek bevonásával — háromol­dalú bizottság létrehozását sür­A magyar kormány érintke­zésbe lépett az Egyesült Álla­mok, az Európai Közösség és az ENSZ illetékeseivel. Kifejezte aggodalmát azon fenyegetések miatt, melyek a vajdasági ma­gyarságot érték a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössé­ge küszöbön álló konferenciájá­nak ürügyén — tájékoztatta az MTI-t pénteken Herman János külügyi szóvivő. Kormányunk arra kérte az amerikai adminiszt­rációt, illetve a délszláv válság rendezésében fontos szerepet játszó nemzetközi szervezeteket, hogy vessék latba befolyásukat gette. Miniszterelnökünk arra is rámutatott: a szakmai bizottság létrehozásához azonban a duna- kiliti tározó területén folyó, a Duna egyoldalú elterelésére irá­nyuló, jogellenes munkálatok le­állítása szükséges, hiszen a befe­jezésre irányuló erőfeszítések megkérdőjelezik a vizsgálatok értelmét és célját. Marian Calfa hosszú válaszle­vélben kifejtett álláspontja sze­rint a cseh és szlovák fél az 1977. évi szerződés keretei között kí­ván maradni. Sajnálatosnak tart­ja, hogy a magyar fél továbbra sem hajlandó beleegyezni leg­alább a bősi erőmű üzembe helye­zésébe, ami cseh és szlovák véle­mény szerint ökológiailag biz­tonságos módon megvalósítha­tó. A cseh és szlovák fél állás­pontja szerint az 1977. évi szer­ződés megtartására való törek­az esetleges erőszakos cselekmé­nyek megelőzése érdekében, kí- sérjék folyamatosan és közelről figyelemmel a vajdasági magyar­ság helyzetét. Herman János hozzátette, hogy a magyar fél ezen hivatalos érintkezések során is hangsú­lyozta: Magyarország politikája változatlan, valamennyi délszláv néppel jó együttműködésre tö­rekszik. Tiszteletben tartja Szer­bia szuverenitását és területi ép­ségét, a délszláv népek törekvé­sét a térség békéjének, stabilitá­sának megteremtésére, igazsá­gos jogrend kialakítására. vés jegyében hozta a szövetségi kormány a jelenlegi, úgynevezett ideiglenes megoldás megvalósí­tására vonatkozó határozatát, így ez nem jogellenes. Marian Calfa leszögezi: a munkálatok felfüggesztésére nem lát lehetőséget. „A cseh­szlovák fél — hangzik a levél — elegendő jóindulatot és készsé­get mutatott a tárgyalásokra, de ma már nem lehet tekintettel a magyar fél részéről megmutat­kozó időhúzásra és halogatásra, s ezért nem hagyhatja félbe az ide­iglenes megoldással összefüggő munkálatokat”. Mint a szóvivő hozzátette: szakértői vélemény szerint az említett munkálatok szlovák ol­dalon azt a megoldást készítik elő, amely végső soron a Duna eltereléséhez vezet. Bosznia Négyszeres drágulás A két hónapja tartó boszniai harcok miatt az élelmiszerek négyszeresére drágultak, de az üzletek gyakorlatilag üresen tá- tonganak. A legtöbb alapvető élelmiszert már csak a feketepia­con lehet beszerezni, lényeges felárral. Például a kenyér ara az állami boltban 120 dinár, de mi­vel nemigen lehet hozzájutni, azért sokan a feketepiacon ve­szik meg 300 dinárért. A csirke korábban 450 dinárba került, most pedig még ötszörös áron is igen nehéz beszerezni az illegális piacokon. Boszniában egyes nyugdíjasok kevesebb mint 5 ezer dinárt kapnak havonta, ami szinte semmire nem elegendő. Az orvosok átlagosan 20 ezer di­nárt keresnek. A dollár hivatalo­san 200 dinárt ér, de a feketepia­con egy zöldhasúért elkérnek 500 dinárt is. A Fehér Ház korábbi nemzetbiz­tonsági tanácsadója kifejtette: a Nyugat nem akarja Magyaror­szág, vagy Lengyelország belé­pését a NÁTO-ba, mert ez azt je­lentené, hogy a szövetség Orosz­ország ellen teijeszkedik — azt pedig egyszer ugyancsak szeret­nék bevonni egy nagyobb euró­pai szövetségbe. Ä Visegrádi Hármak azonban ma olyan hely­zetben vannak, mint Svédország a hidegháború alatt: jóllehet nem volt tagja a NATO-nak, de mindenki tudta, hogy ha táma­dás érné s ellenáll, a NATO nem marad tétlen. A Nyugat egyéb­ként változatlanul elsőrendűen fontosnak tartja az átalakítás si­kerét e három országban, euró­pai közösségi csatlakozásukra számíthatnak, de nagyobb anya­gi támogatásra nem, a reformok sikere rajtuk múlik — mondotta. A kérdésre, hogy a térség ne­héz gazdasági, politikai helyzete nem vezethet-e a latin-amerikai­hoz hasonló fejleményekhez, például katonai diktatúrához, amint Lengyelországban hírlett, Brzezinski kifejtette, hogy ez fe­lettébb valószínűtlen. Lech Wale­sa lengyel elnök még akkor sem csinálhatna puccsot, ha akarna, hiszen nem számíthatna katonai támogatásra: a hadsereget a ko­rábbi kommunista tábornokok vezetik, akik semmiféle társadal­mi támogatást nem élveznek. Ezek az államok inkább a de­mokrácia degenerálódásának veszélyével állnak szemben, ami bénultsághoz, anarchiához ve­zet. A volt kommunista országok jelenlegi politikai kultúrájában a megegyezési készség opportu­nizmusnak számít, a demokrati­kus intézményeket nem a komp­romisszumok kialakítására, ha­nem az elvi nézetek ütköztetésé­re használják fel. Brzezinski vé­leménye, hogy e helyzetben a de­mokratikus folyamaton alapuló, de erős kormányokra van szük­ség, ahol a végrehajtó hatalom képes meghozni a szükséges ne­héz döntéseket. Az amerikai tudós szerint je­lenleg Borisz Jelcin a Nyugat leg­jobb reménysége, hiszen ő ösztö­nösen felismerte: Oroszország jövője attól függ, hogy demokra­tizálódik-e, s ha nem is lesz de­mokrácia, de korszerűbb, euró­paibb állam alakul ki. Ez Jelcin számára azt is jelenti, hogy Oroszország túllép a birodalmi eszmén: az összes többi orosz ve­zető, beleértve a demokratákat is, ezt nem képes megemészteni, még mindig a múltról, egy nem­zetek feletti államról ábrándo­zik, Szobcsak csakúgy, mint Ruckoj vagy Haszbulatov. Le- onyid Kravcsuk, ukrán elnök magáévá tette az ukrán naciona­lizmust, márpedig erős, szilárd Ukrajna a legjobb biztosíték ar­ra, hogy Oroszország nem lesz újra birodalom s demokráciává alakulhat — mondotta. Egyéb­ként a FÁK csak fikció, lepel, amely mögött széthullik a volt Szovjetunió — mondotta Zbig­niew Brzezinski, aki figyelmez­tetett: nem az elmúlt tél volt a válságos időszak a FÁK-ban, ha­nem a következő három év lesz a veszélyes, amikor a válság elmé­lyül. (MTI) (MTI) Vajdaság Magyar diplomáciai lépések Kérem, Küldjenek címemre részletesebb információt. Hungária Wienerberger Téglaipari Rt 1115 Budapest, Bánk bán u. 17. Fax: 1851 ^610 Tel.: 1852-266 POROTHERM’Összeállt a rendszer. A legjobb építőanyag a természetes építőanyag. A bizonyítást függőlegesen kezdtük a POROTHERM® téglarendszerrel. És vízszintesen folytatjuk a téglával azonos alapanyagú POROTHERM® födém és áthidaló termékcsaláddal. A POROTHERM® ház lakóklímája, hő­hatása ideális. A POROTHERM® olcsóbbá és könnyebbé teszi az építkezést. POROTHERM® Természetes alapanyagú, egymással könnyen összeépíthető falazóelemek, födém- és áthidalók. Összeállt a rendszer. Hozzájuthat az építőanyag-kereske­dőknél és bázistelepeinken. Önnek. Aki építkezik. a POROTHERM® rendszert gyártja: RIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest Bánk bán u. 17. H 1115 (Ha a Porotherm termékekről részletes tájékoztatást igényel, kérjük, küljde vissza a mellékelt szelvényt.) Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 )

Next

/
Thumbnails
Contents