Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMÜSOR 16 OLDALON J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. ÁPRILIS 24. PÉNTEK Választ várunk A kormány csodálkozással, sőt, csalódottsággal vette tudomásul, hogy Marian Calfa prágai kormányfő mindmáig nem válaszolt Antall József hetekkel ezelőtt írt levelére. A magyar miniszterelnök abban feltárta a kormány álláspontját a bősi építkezéssel kapcsolatosan, s néhány igen fontos kérdésről — köztük a szlovák oldalon folyó épít­kezés leállításáról — kérte a cseh-szlovák kabinet véleményét. A teg­napi kormányülésről modta ezt a szóvivő, majd hozzátette: Amíg nem érkezik hivatalos válasz a felvetésekre, a magyar kor­mány nem tud érdemlegesen állást foglalni az erőmű ügyében. Amennyiben április 30-ig nem állítják le szlovák oldalon a szerződés- szegő munkálatokat és a csehszlovák fél nem válaszol érdemben a magyar felvetésekre, akkor az Országgyűlés kötelezi a kormányt a csehszlovák — magyar kétoldalú szerződés felmondására. „Nem a harag napja” Torgyán József, az FKGP el­nöke a párt tegnapi sajtótájékoz­tatóján szombati pesti rendezvé­nyükről szólt. Megerősítette, hogy 100 ezer tüntetőt várnak, és ez szavai szerint azt bizonyítja: a nép minden jelentős rétege párt­V. VAS-MŰSZAKI ; Bolt ajánlata 28” férfikerékpár 5800,— Ft Pinty cseppmentes festó'készlet 1990,— Ft Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/12-636 ja mellett áll. Torgyán József megismételte: a demonstráció elnevezése nem „harag napja”, hanem a „lehetőségek napja”. Ez azt jelenti, hogy a kormány le­hetőséget kap a nép követelései­nek teljesítésére. Városok szövetsége: November 15-ére legyen költségvetés Az önkormányzati gazdálko­dás folyamatosságához és meg­alapozottságához elengedhetet­lenül szükséges, hogy minden évben legkésőbb november 15- éig ismertté váljon az ország költségvetése — fogalmazta meg kérését a Parlamentnek és a kor­mánynak a Megyei Jogú Váro­sok Szövetségének Közgyűlése Nyíregyházán tegnap, ahol meg­kezdődött a testület kétnapos ta­nácskozása. Az ország huszonkét nagyte­lepülését magába foglaló szövet­ségbe Salgótaijánt és Szekszár- dot ez alkalommal vették fel tag­nak- (MTI) Javult a bírók fizetése Munkafeltételeiket tekintve kritikus helyzetben vannak a bí­róságok, de ez nem megy az ítél­kezések minőségének rovására — hangzott el az Igazságügyi Mi­nisztériumban tartott sajtóbe­szélgetésen. A megnövekedett feladatokat további bírók kine­vezésével, illetve a meglévők át­csoportosításával igyekszenek megoldani. Jelentősen javult a bírók bérezése is: a helyi bírósá­gokon a legalacsonyabb fizetés 34 ezer forint, a legmagasabb pe­dig 68 ezer. Balatoni viharjelzés: rádión Az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően május 1-jé- től ismét megkezdi a vihaijelzést a Balaton területére. Mivel azon­ban nincs anyagi fedezetük a ba­latoni fényjelző rendszer üze­meltetésére a tó körül telepített vihaijelző lámpák működését szüneteltetik. Az OMSZ a vár­ható szélviharok előrejelzését a tömegkommunikációs médiu­moknak rendszeresen továbbít­ja, így a viharállapotokról a hír­műsorokban kaphatnak tájékoz­tatást. Horn az egyetlen jelölt Horn Gyula egyelőre az egyetlen jelölt az MSZP május 16-17-ei harmadik kongresszusa előtt a pártelnöki tisztségre — mondotta Szekeres Imre, az MSZP alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az országos elnökség kongresszust előkészítő üléséről számoltak be. Elmondták, hogy a párt vezetői­nek teljes körű újraválasztása mellett két évre szóló és konkrét feladatokat megfogalmazó poli­tikai program kidolgozása szere­pel a kongresszus napirendjén. Bővülő telefonhálózat Az idén 50 százalékos forga­lomnövekedésre számít az Alca­tel Híradástechnikai Kft. Ma­gyarországon (AHT). A cég üz­leti kommunikációs rendszerei­nek 1991-es forgalma 385 millió forintot ért el és reményeik sze­rint, idén elérik a 600 millió fo­rintot. A második éve működő AHT, elnyerte a Magyar Távközlési Vállalatnak beltéri, nyilvános te­lefonállomások szerelésére kiírt pályázatát. Jelenleg folynak a tárgyalások a 4000 darab érmés telefon szereléséről. 21 ország 700 cége állít ki Egy hónap múlva nyit a BNV Lezárták a kiállítói jelentkezéseket a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra — közölte az MTI- vel a Hungexpo saj­tóirodája. A végleges adatok szerint a má­jus 20-a és 27-e kö­zött megrendezésre kerülő BNV-n 750 magyar vállalat mel­lett 21 ország 700 cé­ge állítja ki terméke­it, összesen 73 ezer négyzetméteres terü­leten. A beruházási javak szakvásárán ti­zenhét nemzet — köztük az USA, Ka­nada, Japán — kol­lektív országbemuta­tóval jelenik meg, és önálló kiállítóként ott lesz az Európai Gazdasági Közösség is. A kiállítás szerve­zője, a Hungexpo az idén tovább erősíti a szakvásár-jelleget, ezért kiemelten sze­repeltet négy árucso­portot, a szerszám-, a jármű-, az energeti­kai- és a vegyipart. Az átlagos birtoknagyság 300-500 hektár lehet Önkorlátozásra felkészülni A magyar mezőgazdaság és az EK Hazánknak önkorlátozásra kell számítania, ha az EK tagja kíván lenni — ez derült ki Walter Kittéinek Németország mező- gazdasági minisztériumi állam­titkárának tegnapi előadásából, melyet a magyar szaktárca veze­tőinek és újságíróknak tartott. Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet: erősíteni kell az értéke­sítés és a piac szerepét az ágazat­ban, s ennek szellemében speciá­lis termékeket kell előállítani an­nak érdekében, mert elsősorban azok eladhatók az EK piacán. Arra ugyancsak utalt — a német- országi keleti tartományok ta­pasztalatait hozva példának — hogy a mezőgazdaságban lezajló szerkezetváltást nem szabad el­kapkodni. Az új struktúra kiala­kítására időt kell szánni. Óvott ugyanakkor attól, hogy a mező- gazdasági termelés elaprózott birtokokon történjen. Ugyan­csak a német keleti tartományok példájára hivatkozva szerinte az átlagos birtoknagyság 300-500 hektár lehet, ahol családi alapon jövedelmező gazdálkodás. Arra ugyancsak kitért, hogy a szövet­kezeteknek és más gazdasági tár­saságoknak szintén van létjogo­sultságuk a mezőgazdaságban. A közös piaci agrárpolitikáról szólva elmondta: e területen leg­nagyobb mértékű az integráció az EK-ban. Jelenleg az EK költ­ségvetési támogatásából amely 70 milliárd dollár, 60 százalékkal részesednek az agrártermékek. Mintegy 44 milliárd dollárt for­dítanak ilyen célra évente. Arra ugyancsak utalt az államtitkár, hogy az EK saját termelői védel­mében 1997-ig szeretné fenntar­tani a jelenlegi támogatásokat. Az államtitkár szerint hazánk tényleges EK-tagságára 8-12 évet is várni kell. A vége mindig az, hogy számolnak és belevágnak (Fotó: Perl Márton) Csány, a fóliás falu Keserű verejtékkel öntözött palánták „Magad uram, ha szjrilgád uincs” — tartja a közmondás, amelynek igazságát régóta 'ismerni Tesányiak. Az itt élő családok nagy több­sége — az ősök nyomdokain haladva — hosszú évtizedeken keresz­tül főként a dinnyetermesztéssel kereste kenyerét. Az utóbbi évek­ben azonban egyre többen hagytak fel a hajdan jól jövedelmező te­vékenységgel és kezdtek új vállalkozásba, a fóliázásba. Egy-két év­vel ezelőtt csupán néhány sátor tűnt fel a csányi portákon, mára azonban szinte minden harmadik udvaron ott magasodnak a költ­séges szerkezetek. Még néhány nap, és az őstermelők elindulnak az első nagyobb szállítmányokkal a nagybani piacokra. A primőr zöldféle szemet gyönyörködtető, és a laikus szemlélődőnek első lá­tásra busás hasznot ígér. A gazdák azonban korántsem ilyen biza­kodóak. Szklenár György és felesége után összeházasodtunk, és azon- tíz éve foglalkozik fóliázással. A nal belevágtunk a primőrter- 2000 négyzetméter területű „mintagazdaság” igazi szakérte­lemről és rengeteg munkáról árulkodik, a fiatal házaspár még­is keserűen beszél a kilátásokról: — A középiskola elvégzése mesztésbe. Mivel abban az idő­ben viszonylag kevesen voltunk a piacon, jó éveket zártunk. Saj­nos, azonban már tavaly is érté­kesítési gondjaink voltak, annak ellenére, hogy bennünket ismer­nek és állandó vevőink vannak. A túltermelés mellett egyre ne­hezebb eladni az árut. Idén azon­ban már nemcsak ezzel a gond­dal kell számolnunk, hanem az­zal is, hogy drasztikusan meg­emelték a társadalombiztosítási díjat. Kettőnknek ez 100 ezer fo­rintot jelent egy évben. A költsé­geink egyébként is magasak. A fűtés, a növényvédő szer a vető­mag mind-mind tetemes kiadás. — Ilyen körülmények között megéri folytatni? — Az utóbbi években több­ször fontolgattuk, hogy nem csi­náljuk tovább, hanem megpró­bálunk a szakmánkban elhelyez­kedni. Én autószerelő vagyok, a feleségem pedig az egészségügy­ben dolgozhatna. (Folytatás a 3. oldalon) A tevék kitérnek Elmarad a tevekaraván szom­bat délelőttre tervezett fővárosi felvonulása, mert azzal egy idő­ben és azonos útvonalon lesz a kisgazdapárti demonstráció — mondta tegnap Mátyus Zsuzsa, az Operaház illetékese az MTI- nek. A látványos felvonulást két nappal később, hétfőn fél 11 -tői tartják meg. Az Aida népstadi­onbeli előadására figyelmet fel­hívó tevekaraván Budapest főbb pontjain végigtevegel. Egyházi félórák május 4-étől Megméretett a rádió műsorterve Megméretett a Magyar Rádió január 6-án életbe léptetett új műsorrendje. És — bár könnyűnek nem találtatott — a hallgatói vélemények, a külső és bel­ső kritikák nyomán, valamint a Magyar Gallup In­tézet felmérése alapján a műsorrend némi korrekci­óra szorul. A módosítás május 4-étől lép érvénybe — tudhatták meg az újságírók tegnap Gombár Csa­bától. A rádió elnöke hangsúlyozta: továbbra sem változik az egyes adók arculata, alapszerkezete, módosul viszont egy-két műsor sugárzási ideje, he­lye, illetve egyes műsorsávok jellege. Néhány tévedést elismerve és korrigálva döntöt­tek úgy — mondta az elnök —, hogy a hajnali kez­dést fél órával korábbra teszik, azaz visszaállítják eredeti időpontjára. Szintén a hallgatók véleménye nyomán a Ki nyer ma? — Játék és muzsika 10perc­ben újból a régi, megszokott helyen és időben, a Kossuth Rádión jelentkezik május 4-étől. Visszatér a Körzeti időjárás- és vízállásjelentés is. Gombár Csaba elmondta, hogy az egyházakkal való megbe­szélések alapján a Kossuth rádió középhullámú adásán hétfőtől péntekig 13 óra 30 perctől félórás egyházi műsort sugároznak, Hitélet címmel. Hét­főn vallási krónika, kedden és csütörtökön római katolikus, szerdán protestáns, pénteken ökumeni­kus egyházi félórát adnak. Új műsorként jelentkezik a Kossuth középhullá­mon hétköznaponként 12.30 órától negyed órán át a Vendég a háznál című családi szolgáltató műsor. Több nóvum bevezetését egyelőre nem tervezik — közölte újságírói kérdés nyomán Gombár Csaba —, hiszen — mint kifejtette: január 6-tól számos új programot indított a rádió, éppen eléggé „megren­dítve” a már kialakult hallgatói szokásokat. (MTI) Átalakulóban a sütőipari vállalatok Kevesebbet, de jobbat sütnek a pékek Izraeli befektetők érdeklődése Halmajugrán A hazai sütőipar múlt évi tevé­kenysége alapján megfelelő szín­vonalú ellátást biztosított a la­kosságnak. Gazdálkodását te­kintve pedig eredményes eszten­dőt zárt. Ez tűnt ki azon az érté­kelésen, amelyet tegnap délelőtt tartottak Egerben, a Technika Házában, a Magyar Élelmezés- ügyi Tudományos Egyesület, va­lamint a Sütőipari Egyesülés rendezésében. A harminchét ha­zai vállalat vezetői előtt Werli Jó­zsef, az egyesülés igazgatója ér­tékelte az ipar tavalyi helyzetét és az idei feladatokat, az átakalu- lás körülményeit. Kitűnt, hogy a kenyérfogyasztás az elmúlt év­ben radikálisan — átlagosan hat és fél kilóval — csökkent. így az egy főre jutó mennyiség 69,7 kiló volt 1991-ben. Ez a mérséklődés jelentősen túlszárnyalta a koráb­bi években kialakult mértéket. A felmérések szerint tavaly 18 ezer vásárlót veszített az ipar. A pék­sütemény-fogyasztás is kisebb, főként az alacsonyabb árú tö­meggyártású termékek, mint a zsömle, a kifli részaránya egy százalékkal növekedett. Szó esett arról is, hogy a korábbi évek fokozott gyártmányfejlesztési te­vékenysége jellemezte az elmúlt évet is. Közel 600 új termék szí­nesítette a választékot, különö­sen a kenyérből és péksütemény­ből. A fejlesztések nyomán létre­hozott termékek jelentős része versenyképes a nyugati cégek kí­nálatával, ugyanakkor a szegé­nyebb fogyasztói rétegek szük­ségleteit is igyekszik kielégíteni. A hatósági ellenőrző hálózat vizsgálatai alapján a sütőipari cikkek minősége szerényen ja­vult tavaly. A kenyerekre vonat­kozó panaszok főleg az alacsony savfokból, a tömeg és a jelölési hiányosságokból adódtak. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents