Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

HÍRLAP, 1992. április 22., szerda HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Tanulj meg tanulni! A hatvani művelődési házban a gondolkodás és az eredményes tanulás összefüggéseiről lesz szó április 27-én, hétfőn este 6 órá­tól. Az összejövetelen azokat az érdeklődőket várják elsősorban, akik szeretnének megismerked­ni egy olyan új tudományos módszerrel, melynek segítségé­vel könnyebben és gyorsabban lehet tanulni és különböző isme­reteket elsajátítani. A közműfejlesztésről Lőrinciben A lőrinci önkormányzat fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy településfejlesztési hozzájárulást a tavaly megépített utcák (Cso­konai, Április 4., Rózsa F., Ta­bán és Akácfa u.) után kell fizet­ni. Az idei tervben szereplő és majdan megépítendő utak, jár­dák után azonban már nem kér­nek ilyen jellegű hozzájárulást. Kirándulás a Dunakanyarba A petőfibányai önkormányzat kulturális és testnevelési alapít­ványa április 25-én, szombaton kirándulást szervez a Dunaka­nyarba, a Rám-szakadékhoz és a Prédikálószékhez. Az alapít­vány ingyenes autóbuszt biztosít. A túravezető Szabó Gábor. In­dulás: reggel 7 órakor, a művelő­dési ház elől. Véradónap a Mátravidéki Erőműnél A Lőrinci városhoz tartozó Mátravidéki Erőműnél a napok­ban tartották meg az idei év má­sodik térítésmentes véradónap­ját. Mintegy hatvan donor aján­lotta fel segítségét, s így 24 liter vért tudtak biztosítani a hatvani kórház vértranszfúziós állomá­sának a szükséges műtétekhez és a betegek gyógyításához. TIT-tanfolyamok Hatvanban A horti plébániatemplom A kéttornyos horti plébánia­templomot Szentlélek Isten tisz­teletére szentelték fel 1953-ban. A csányi templomhoz hasonló­an, e templomot a németek által 1944-ben felrobbantott, XVII. századi eredetű régi templom pótlására építette a helyi lakos­ság. Az épületet tervezte: Árkay Bertalan építész. A „Heves megye műemlékei” című mű szerint a templom leg­értékesebb felszerelései közé tartozik a régi templomból való barokk corpus (a fából készült, erősen átfestett corpus a pálos- vörösmarti kolostorból került a régi templomba), azonkívül a XVIII. sz. elején készült, 24 cm magas, klasszicista csészéjű, tört, barokk vonalmotívumú kehely, és a XVII. századi, színes és aranyszélekkel hímzett, borvö­rös, brokát anyagú miseruha. A település két, említést érdemlő egyházi szobra a Szabadság téren álló Szentháromság-szobor és az iskola udvarán lévő, barokk stí­lusú Nepomuki Szent János-szo- bor. A településnek már az 1300- as évek elején volt egyháza. Győrffy György szerint a horti pap 1333-ban 4 garas, 1334-ben szintén 4 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedadót fizetett. A tele­pülés a XVI. század végén nép té­lén pusztává vált, ekkor pusztult el az első horti templom is. 1621- ben települt be újra a község, ahol tíz gazda telepedett le. Soós Imre szerint Király Mihály patai plébános 2000 forint kölcsön fe­jében 1671-ben zálogul kapta Hortot gróf Balassa Imrétől. 1696-ban Hort „katolikus kő­templomáról”, 1720-ban a „Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról”, 1732-ben pedig „jól felszerelt kőtemplomáról” emlékeznek meg az iratok. Az addig az ecsédi római katolikus plébániához tartozó horti egy­házközség 1748-ban lett önálló. Sz. Eszláry Éva szerint 1766-ban kőből épült egytomyú, mennye- zetes szentélyű és hajójú templo­ma volt Hortnak. E templom mellett fából készült harangláb is állt. 1777-ben ismét templomot építettek Horton, az építkezés­hez 200 öl követ és 200 gerendát adott a megye. Egy 1782-ben kelt irat szerint a régi, falazott templom a híveket már nem tud­ta befogadni, ezért azt újjá kellett építeni. 1769-ben fejezték be az átépítést, 1794-ben készítették a szószéket, 1795-ben a főoltárt. A homlokzati tornyos, egyhajós, félkörös szentélyzáródású temp­lomot 1820-ban restaurálták, 1833-ban Rábl Károly végzett javítást a kóruson. E templomot sem kímélte a II. világháború: a szovjet csapatok elől visszavonu­ló németek a jó stratégiai pont­nak bizonyuló építményt aláak­názták, és 1944. november 17- én, hajnali 3 órakor felrobban­tották. Mayer Istvánná, a horti közsé­gi könyvtár vezetője szerint Ár­kay Bertalan építész 1946-ban tervezte a jelenlegi kéttornyos, modern templomot. Az építke­zést 1948-ban kezdték el — Ma- chunka Imre plébános úr megbí­zásából —, a költségeket Hort község lakosságának adománya­iból fedezték. Az épület alapo­zása még 1948-ban elkészült, de csak hosszabb szünet után, Gu­lyás István esperes-plébános ide­jén folytatták tovább az építke­zést. Á régi egytomyú, felrob­bantott templom romjai elé fel­épített modem templomot örö­kíti meg id. Demény-Dittel Lajos fotója. A templom tervezője, Árkay Bertalan (1901-1971) a buda­pesti Műegyetem elvégzése után (1925) először édesapja, Árkay Aladár építész mellett dolgozott, majd a párizsi Academie des Be­aus-Arts ösztöndíjasa lett. 1932- től ő irányította a budai új város­majori templom és a mohácsi Fo­gadalmi templom terveinek el­készítését. 1934-ben megtervez­te a római Nemzetközi Egyház­művészeti Kiállítás magyar csar­nokát. 1945 után főleg műemlé­ki helyreállításokkal foglalko­zott. 1948-ban restaurálta a váci székesegyház altemplomát és a Budapesti Szépművészeti Múze­um épületét. A horti templom építésének kezdetekor, 1948- ban Árkay már a Középületter­vező Intézetnél dolgozott. (A neves építész tervgyűjteményét ma a Budapesti Történeti Múze­umban őrzik.) A horti új templomot és a tele­pülés lakóinak lelki életét jelen­leg Forenszki József esperes-plé­bános úr gondozza. Demény-Dittel Lajos Mit hoz a postás Szűcsiben ? A TIT Hatvan Városi Egyesü­lete ismét kazánfűtői tanfolya­mot indított. A két hónapos kur­zusra még elfogadnak jelentke­zéseket. A sikeres befejezést kö­vetően a résztvevők szakmun­kás-bizonyítványt szerezhetnek. Ugyancsak szerveznek egy ne­héz- és könnyűgépkezelői tanfo­lyamot is, mely szintén szakmun­kás-bizonyítványt nyújt. Ötmillió forint segélyekre A lőrinci önkormányzat a szo­ciális gondozás terén az idősek klubjában 36 ember ellátását biztosítja, a rászorulók pedig igé­nyelhetik a házi szociális gondo­zást és étkeztetést is. Az önkor­mányzat népjóléti bizottsága ko­ordinálja a segélyezésekre ren­delkezésre álló pénzeszközök el­osztását. A segélyezési keret eb­ben az évben ötmillió 160 ezer forint. Indul a nap Szűcsiben, indulnak a postások is a faluba. Szekeres Jánosné kézbesítővel körútja ele­jén találkoztunk... — Nehéz a teher a kerékpáron? — Lévén hogy kedd van, elég nagy a súly. Az én körzetemben csak a Heves Megyei Hírlapra negy­venhetén fizetnek elő, no és ma jelent meg a Szabad Föld is. Emellett az árus példányok..,. Tényleg, most egy új lap is napvilágot látott, az Ételrecept... Ebből már adtam is el néhányat. — Nagy a körzete? — Kilenc utca, jó hosszúak. Hát, épp elég körbe­karikázni. És a postától még egy kilométerre kez­dődik a területem. Reggel nyolckor kezdek, kettőre végzek. Akkor vissza a postára — leszámolni. Ugyanis tíz éve, hogy nemcsak újságokat, hanem leveleket, pénzt is viszek. A leghosszabbak a nyug­díjfizetési napok: errefelé sok az idős ember... — Sok levél érkezik a faluba? — Névnapokon, vagy például húsvét előtt ké­peslapok tömege. De már több mint két évtizede postás vagyok. Nem mondom, hogy könnyű mun­ka. Amikor szabadságon vagyok, a helyettesítők mondják is: most megtudják, mit jelent ez. De tud­ja, nálunk ez már családi hagyomány. Az édes­anyám is kézbesítő volt, a testverem is az. És van ab­ban valami jó, amikor már a kerítésnél, a kapuban váijákazembert... M.M. Lőrinci kérdések A polgármester válaszol Olvashatatlan aláírással érkezett panaszos levél szerkesztőségünkbe egy lőrinci állam­polgártól. A levélíró számos, a településsel kapcsolatos, közérdekű gondot szóvá tett. A írásban szereplő kérdéseket eljuttattuk a leg­illetékesebbnek, a város polgármesterének, Varga Antalnak, ő — a képviselő-testülettel egyeztetve — az alábbi választ adta a felvetett problémákra: „A helyi orvosi ügyeletért önkormányza­tunk sokat harcolt. Á testület úgy döntött, hogy a lakosság részére legkedvezőbb meg­oldást választja. Ezzel kapcsolatban jelenleg is folynak tárgyalások, de meg kell várni a há­ziorvosi hálózatra vonatkozó jogszabályokat ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönte­ni. A település ellátásában valóban vannak hiányosságok, ugyanakkor a gombamód nyí­ló új üzletek, diszkontboltok jelentősen eny­hítenek ezeken a gondokon. A rendőrőrssel kapcsolatos kifogásokat il­letően a testület véleménye megegyezik ab­ban, hogy a közbiztonság jelentősen javult a rendőrőrs működése óta. A szociális támogatások odaítéléséről nem a polgármester, hanem a népjóléti bi­zottság dönt. A bizottság gondosan megvizs­gál minden kérelmet, és figyelembe veszi a segélyre szorulók körülményeit. Sok esetben tekintettel kell lennünk az emberek érzé­kenységére, ezért ez tapintatos eljárást igé­nyel. A segélyezés szabályait egyébként a testület határozza meg, és évente áttekinti a bizottság e tevékenységét. A képviselő-tes­tület ülései nyilvánosak, azoknak időpontját és helyét minden esetben közzétesszük. Ha valaki ezeken részt vesz, mindezekről a prob­lémákról helyben tájékozódhat, és elmond­hatja véleményét. Áz eddigi gyakorlat azt igazolja, hogy még senkit semmilyen retorzió nem ért azért, mert a testület vagy a polgár- mester előtt bármilyen gondot felvetett, sőt, megköszönünk minden véleményt, hiszen ez segíti a város érdekében végzett munkánkat.” Eddig a válasz. Itt szeretnénk megjegyez­ni, hogy Varga Antal legutóbbi beszélgeté­sünkkor nyomatékosan kérte, tegyük közzé, hogy a továbbiakban a testület névtelen — vagy nem azonosítható írójú — levelekre nem reagál. Pajkos, Zoli, Szenyor... Lovasiskola Hatvanban A tősgyökeres hatvaniak bizo­nyára jól emlékeznek még a több mint 10 éve megszűnt helyi lo­vasiskolára, amelyet előszeretet­tel kerestek fel felnőttek és gye­rekek egyaránt. A közelmúlttól a város minden pontján falraga­szok hirdetik, hogy újra itt a lehe­tőség, aki szeretne megismer­kedni e remek időtöltés fortélya­ival, az jelentkezhet itt és itt. Szándékosan nem jelezzük az ut­canevet, mert nem reklámozni akarjuk a vállalkozást. Sokkal in­kább az érdekelt bennünket, kik és milyen módon vágtak bele a kezdeményezésbe. A kertes ház elkerített udva­rán a gazda és segítőtársa nagy munkában vannak. Éppen az egyik ló patáját csinosítják, ápol­ják. Kérdéseinkre így a vállalko­zás másik alapítója, a feleség, Szín Lajosné válaszol. — Három hónappal ezelőtt költöztünk ide Szilvásváradról. A férjem 18 évig dolgozott a lipi­cai ménesnél. Remek szakem­ber. Ezt talán az is bizonyítja, hogy díjlovaglásban négy éve vá­logatott kerettag. A tavalyi baj­nokságon a második helyen vég­zett, korábban pedig ifjúsági baj­nok volt. Mindketten imádjuk a lovakat, ezért is gondoltuk, hogy magán-lovasiskolát nyitunk. — Hogy sikerült az állományt megszerezni? — Miután leadtuk a szilvásvá- radi lakást, a lelépési díjból vet­tük meg az első lovunkat, a hat hónapos pónit. Pajkos, a hatéves magyar félvér nagyon rossz álla­potban volt, amikor hozzánk ke­rült. A két és fél éves Zoli 7 5 ezer forintba került. Szenyort 120 ezer forintért tudtuk megvásá­rolni a szomszéddal közösen. Természetesen az istállóra és a karámrészre is kellett áldozni. Az az igazság, nagyon féltünk at­tól, hogy nem lesz kereslet, de — szerencsére — már az első na­pokban is sokan érdeklődtek. — Mit tanulhatnak meg itt a jelentkezők? — Valamivel többet, mint más hasonló lovasiskolában. Ilyen többlet például, hogy néhány, a lovastornában használatos akro­batikus elemet is elsajátíthatnak az érdeklődők... Időközben Szín Lajos is be­kapcsolódik a beszélgetésbe né­hány szó erejéig. Arra a kérdés­re, hogy nem sajnálta-e 18 év után Szilvásváradot otthagyni, kissé keserűen válaszol: — Szomorú, de egy ideje azt tapasztaltam, hogy a lovakra, a nagy múltú sporthagyományok­ra egyre kevesebb időt fordít a vezetés. A tavalyi bajnokságon való részvételt én például saját zsebből fedeztem. De talán nem is ez a legfontosabb. Szeretem a lovakat, és értek is hozzájuk. Úgy gondolom, ezt a tudást és ta­pasztalatot a saját vállalkozá­somban jobban kamatoztatha­tom. (b. k.) Egy kis pataápolás... Adatbázis a könyvtárban A Hatvani Ady Endre Könyv­tár és Közösségi Ház elhatározta, hogy bővíti a lakosság rendelke­zésére álló információk tárházát. Számítógépeik lehetővé teszik, hogy több olyan adatbázist hoz­zanak létre, amely a helyben élő emberek számára adott esetben fontos lehet. Ilyen például a már működő jogi kartoték-adatbázis, amely gépi úton segít egy jogszabály gyors visszakeresésében. Ugyan­így szeretnék a lakosságot tájé­koztatni a helyi információkról is: hová, kihez fordulhatnak, ha lakásukban bármit javítani kell, építkeznek, ruhát varratnak, vagy épp szállítási gondjaik van­nak. Áz IPOSZ helyi szervezeté­től elkérték a Hatvanban élő, dolgozó kisiparosok név- és cím­jegyzékét, számítógépre teszik a legfontosabb adatokat, s a hoz­zájuk fordulókat személyesen vagy telefonon tájékoztatják. Az új, ingyenes szolgáltatást az ün­nepi könyvhét kezdetén kíván­ják beindítani. Üj vállalkozás Zagyvaszántón Nemrégiben nyílt meg Zagyvaszántón a Zenit Motel — Szlávik Lászlóné helyi vállalkozó vezetésével. Mint megtudtuk, elsősorban az átutazóforgalomra számítanak, ezért nem véletlen, hogy reggel öttől este tízig tartanak nyitva. Tervezik, hogy — az étterem mellett — hamarosan megnyitják a panziót is a vendégek előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents