Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-22 / 95. szám
4. KÖZLEKEDÉS HÍRLAP, 1992. április 22., szerda Életkor és motorozás Ha van egyáltalán tavaszi nyitány a motorozásban, akkor ezen már túl vagyunk. A motorkerékpáros, a segédmotor-kerékpáros partnerek szép számban megjelentek már az utakon, és még csak azt sem lehet mondani, hogy nem szoktak volna vissza a forgalomba. A motorosok vezetési ügyessége ellen igazán nem lehet kifogás, általában jobbak, mint az autósok átlaga. Ez azonban semmit nem von le abból az igazságból, hogy a motorkerékpárt, s különösen a segédmotort használók baleseti veszélyeztetettsége igen magas, s főként két végletes életkorban, a 14-25 éves korosztályban, és az 55 év felettiek körében. A fiatal motorosok hibái között első helyen van a megengedett legnagyobb sebesség rendszeres túllépése. Míg a felnőttek inkább a relatív gyorshajtásban „jeleskednek”, a fiatal motorosok a sebesség maximumát lépik túl. Tipikus baleseti forma körükben, hogy pl. a kanyarban hajtanak kockázatos sebességekkel, s veszélyesebbek az előzéseik is. A szembejövő járművek sebességét és távolságát ugyan pontosan ítélik meg, ám túlértékelik saját vezetési ügyességüket. Ugyanez mutakozik meg éjszakai vezetésük során is. Jó látásukban túlságosan bizakodva, jóval gyorsabban közlekednek, mint amennyire valóban láthatnak. A túlzott önbizalom, a veszély lebecsülése hasonlóképpen vezetési jellemzőik közé tartoznak. Érdekes módon leggyakrabban mégis a jármű fölötti uralom megtartásában mondanak csődöt: buknak, lefutnak az útról, másik járműbe rohannak, stb. Figyelemre méltó, hogy a balesetek egy jelentős része az ún. társas (csoportos) motorozások közben történik. Az ifjú segédmotorosokra is érvényesek ezek a megállapítások, természetesen a maguk körében, hiszen ők kisebb területeken, pl. lakótelepeken belül mozognak, s persze járműveik végsebessége sem ugyanaz. Ámbátor a tapasztalatok szerint jó néhány segédmotor van olyan, amelyik „felpiszkálva” meglepő sebességekre képes. Ugyanakkor a segédmotoros fiatalok jóformán semmi figyelmet nem fordítanak a biztonsági berendezések karbantartására, kifogástalan állapotára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a motorok több mint egyharmadá- nak rossz a fékje, lóg a kormányvillája, nem működik a világító- berendezése, stb. Az 55 év feletti korosztályban leginkább a segédmotor-kerékpárt használókkal van gond. Náluk éppen fordított a helyzet, csak kevéssé tekintik közlekedési eszköznek, forgalmi tényezőnek a járművüket, jóval inkább amolyan „háztartási gépnek” tartják, amely kéznél van, és hozzásegíti őket a helyváltoztatáshoz. Ennek megfelelően közlekedési fegyelmük, az úton való elhelyezkedésük hagy a legtöbb kívánnivalót maga után! A partnerismeret fontossága: Minden motorosnak tudni kell, hogy nem elég jól motorozni, hanem fel kell tudni ismerni a közlekedés többi résztvevőjének szándékát is. Legfőképpen az olyan autósokat, akik soha nem vezettek motorkerékpárt, és gyakran igen „keményen” bánnak a kétkerekűekkel. A motor mellett szorosan elsuhanó autók nemcsak váratlan megjelenésükkel okozhatnak stresszt, hanem az ezt követő légáramlattal is kibillentik egyensúlyából a motorost. Egy autós éppen a karosszériától való védettsége folytán sosem érzi úgy a veszély lehetőségét, mint a semmitől sem védett motoros. így gyakran más hibája, felelőtlensége miatt kerülhet veszélyes helyzetbe. Ne tetézze tehát a bajt saját Figyelmetlenségével és kellemetlenkedéseivel. Sajnos vannak olyan motorosok is, akik visszaélnek a motor- kerékpár gyorsulóképességével, fordulékonyságával, s azon túl, hogy megsértik a közlekedés írott és íratlan szabályait, saját maguk és utasuk testi épségét is veszélyeztetik. Ádáz harcuk végső kimenetele nem kétséges. Ne feledje a motoros, hogy ő a gyengébb, illetve védtelenebb! Április 25., szombat Közlekedés- biztonsági és egészségvédelmi nap Hevesen Négy helyszínen zajlanak a hevesi közlekedésbiztonsági és egészségvédelmi nap eseményei, amelyet április 25-én, szombaton tartanak. Mindenütt értékes nyeremények várják a résztvevőket. A vetélkedőket a rádióból jól ismertPeíres István vezeti. A karneváli hangulatról a hevesi fúvósok és a majorette csoport gondoskodik. A kerékpáros ügyességi, egészségvédelmi verseny döntője és a KRESZ-totó helyszíne az 1. sz. Általános Iskola, Fő út 16. A verseny várhatóan 8.30-tól 12.30-ig tart. Tíz órakor kezdődik a Városháza előtti parkolóban a Kristóf- napi gépkocsiáldás és játékos vetélkedő. Kerékpáros szabályossági verseny, technikai bemutató és játékos vetélkedő lesz a Vezekényi úton lévő középfokú intézeti tanpályán. A program 13 órától 16 óráig tart. A Gyermekházban délelőtt 9 órára várják az érdeklődőket, ahol 16 óráig KRESZ-totó lesz és vagyonvédelmi kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A Hevesi Rendőrkapitányság ad helyet a bűnmegelőzési kiállításnak, amely délelőtt 9 órától 16 óráig tart nyitva. A program gyerekeknek és felnőtteknek is izgalmas, hasznos időtöltést ígér, ezért a rendezők mindenkit elvárnak. Veszélyzónák Minden jármű számtalanszor veszélyzónában közlekedik, ez az az útszakasz, amelyen belül a vezető már nem tudja megállítani a járművet. A veszélyzóna nagysága függ a jármű sebességétől, az út és jármű állapotától, a vezető látásélességétől és az észlelés idejétől. Sokan — és ez helyeselhető — udvariasak a gyalogosokkal szemben, intéssel is segítik áthaladásukat az úttesten. De vigyázzunk! Soha ne szorgalmazzuk a gyalogos áthaladását, ha a mellettünk lévő sávban egy másik kocsi robogva (ezt tükörből is láthatjuk) közelít. Annak a vezetője sokszor nem is láthatja a még mozgásban lévő másik autóból a gyalogosokat. Nagyon sok olyan gyalogos van (idősek, gyengénlátók, mozgásukban korlátozottak), akiktől nem várhatjuk el, hogy a féktávolság, az észlelési idő, az útburkolati adottság törvényszerűségeit felismerjék. Vigyázzunk rájuk! Az Astra biztonsága Egerben, az Autókomplex Kft.- Mátyás király úti telepén megjelentek az új Opel gépkocsik, köztük a hazai gyártású Astrák. Szépségükön túl külön figyelmet érdemelnek e típus biztonságot szolgáló megoldásai. Az alapkivitelben aktív önfeszítő rendszer található. Frontális ütközésnél azonnal szorosra húzza az övét, lényegesen csökkentve a kormánykerék vagy a műszerfal okozta fejsérülés lehetőségét. (Bal alsó képünkön.) Körkörös ütközésvédő rendszere: az oldalajtókba beépített kettős acélcső-megerősítés nagyobb védelmet nyújt oldalirányú ütközéskor is. Az Astra GSilőV típushoz már elektronikus úttartás-szabályozó is tartozik. Ez jelentősen javítja az autó úttartását, menet- és keresztirányú stabilitását. Eredmény: problémamentes gyorsítás kanyarban is, biztonságos előzés, nagyobb menetstabilitás nedves, síkos vagy téli utakon illetve változó tapadású útfelületen. (Jobb alsó képünk.) Gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálata Az 1991. december 18-án megjelent 18/1991. számú KHVM-rendelet értelmében 1992. május 1-jével megkezdődik a hazai gépkocsiállomány környezetvédelmi felülvizsgálata, és 1993. április 30-ig valamennyi forgalomban lévő gépkocsit ellenőriztetni kell. A felülvizsgálat abban a hónapban válik esedékessé, vagyis akkor kell elvégeztetnie a gépkocsi üzembentartójának (tulajdonosának), amikor a forgalmi engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejár. Tehát az esedékesség független a műszaki érvényesség lejáratának évétől, így az 1992- 93-94 májusában lejáró forgalmi engedéllyel rendelkező gépkocsikon ez év májusában kell elvégeztetni a felülvizsgálatot, az 1992-93-94 júniusában lejáró forgalmi engedélyű gépkocsikon pedig ez év júniusában, és így tovább. A felülvizsgálaton megjelent gépkocsik ún. környezetvédelmi igazolólapot kapnak, amit a forgalmi engedéllyel együtt magával kell hordania a forgalomban gépkocsival résztvevőknek, mivel az igazolólap ugyanolyan hatósági engedélynek minősül, mint a forgalmi engedély. Az igazolólap a sikeres felülvizsgálattól számított 1 évig lesz érvényesítve, kivéve az Ottó- motorral meghajtott, három gázkomponensre ható, szabályozott (ún. lambdaszondás) katalizátorral szerelt gépkocsikat, amelyek 3 évre érvényesített igazolólapot kapnak. Természetesen a lejáró érvényességű igazolólap meghosszabbítása céljából a gépkocsin az esedékesség időpontjában újra el kell majd végeztetni a környezetvédelmi felülvizsgálatot. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kötelezetté vált gépkocsik időszakos műszaki felülvizsgálatának előfeltétele az érvényes környezetvédelmi igazolólap, és ez a kötelezettség 1992. május 1-jétől általánossá válik, tehát valameny- nyi forgalomban résztvevő gépkocsinak rendelkezni kell érvényes igazolólappal. Amennyiben érvénytelen igazolólappal vagy anélkül vesz részt a forgalomban az erre kötelezett gépkocsi, ez szabálysértésnek fog minősülni. A felülvizsgálatokat a Közlekedési Felügyelet, illetve az általa kijelölt gépjárműjavítók fogják elvégezni. Minden gépkocsitulajdonos találhat majd a lakóhelyének környékén ilyen felülvizsgáló helyet, így az esedékesség hónapjában ezeket célszerű megkeresnie. A felülvizsgálat összesen 350 forintba kerül, mely azoban csak az előírt ellenőrzéseket tartalmazza. Ha a gépkocsin ezzel összefüggésben javítási igény merül fel, ezt megrendelés esetén a javító külön munkadijként kiszámlázhatja. Amennyiben a gépkocsi a felülvizsgálaton nem felel meg, és megjavítására sem kerül sor, úgy IGAZOLÓLAP Környezetvédelmi felülvizsgálatról Sorszám: B 01 ,N<! OÖOOiŐ az igazolólapot nem adják ki, de az átvizsgálás diját, a 300 forintot (50 forint az igazolólap) ki kell fizetni, és a vizsgálat eredményéről a felülvizsgálónak tanúsítványt kell adnia. Ebben az esetben a gépkocsi megjavítása után újra fel kell keresni egy felülvizsgáló szervezetet, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégezzék, és az igazolólapot kiadják. A gépkocsik környezetvédelmi megfelelőségét a Közlekedési Felügyelet a közúton is fogja ellenőrizni, és nem megfelelő eredmény esetén az igazolólap érvényességét 15 napra korlátozzák. Az igazolólap meglétét pedig a rendőrség is ellenőrzi a forgalmi ellenőrzések során. Kérjük, hogy ez év májusától kezdődően abban a hónapban, amelyben a műszaki érvényesség lejár, minden gépkocsit szíveskedjen a tulajdonosa környezetvédelmi felülvizsgálatra szállítani. Heves Megyei Közlekedési Felügyelet Évszakváltás és közlekedésbiztonság A tavaszi autózás könnyebb, felszabadultabb lehet, hiszen túl vagyunk a téli akadályokon, nem függünk annyira az úttól, az időjárástól, mint akár csak hetekkel ezelőtt. Jobb a látás, kevesebbet kell sötétben vezetni, kevésbé kell tartani a veszélyes megcsúszásoktól, jobban lehet tempózni az országutakon. Csak éppen azt nem szabad elfelejteni, hogy az évszakváltás mindig befolyásolja azért a vezetést, így közvetlenül a közlekedés biztonságát is. Eltérő sebességek Szemlátomást megnőnek útjainkon a sebességkülönbségek. Sokan a korábbinál jóval gyorsabban haladnak (s ez még nem feltétlenül gyorshajtás), de jócskán vannak olyanok is, akik még nem váltottak át a télies óvatosságról. Köztudomású, hogy annál nagyobb a forgalom biztonsága, minél inkább egyenletes, egymáshoz mérten közel azonos a gépjárművek sebessége. Minden eltérés potenciális veszélyt jelent, a túl lassú visszatartja, akadályozza a többieket, a túl gyors szokatlanul sok előzési helyzetet teremt, s nyilvánvaló, hogy így az úton kevésbé nyugalmas az általános mozgás. A nagyobb sebességhez hozzá kell szokni. Rendkívül fontos tudni azt, hogy a sebességérzékelő, becslési képességünk, vagyis lényegében dinamikus látásunk ez idő táj t még a télies reflexekre épül. Újból hozzá kell szokni az új körülményekhez, ha azok kedvezőbbek is. Mások a manőverek A tavasz beköszöntével sokkal több a kocsi az utakon, mint a téli hónapokban. Ismét a zsúfoltságban kell közlekedni, s ez magával hozza a manőverek bonyolultabbá válását is. A forgalmi szituációk egyszerre „sokténye- zősek” lettek, nem egy-két másik kocsitól, hanem egész kocsicsoportoktól — és természetesen vezetőiktől — függünk, sokkal többféle mozgást, szándékot és jelzést kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy amit akarunk, az biztonságosan végrehajtható legyen. Kezdők és újrakezdők Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utakon most már kint vannak az újrakezdők, akik nem használták télen az autójukat. Ugyanakkor nagy számban jelennek meg a teljesen kezdők! Szinte mindig újrakezdőknek lehet mondani azokat is, akik csak nagy ritkán — általában hétvégeken — ülnek a volánhoz. Világos, hogy ők nem képesek ugyanarra a teljesítményre, mint a szüntelen autózók. Hozzáértésben, ügyességben is nagyok a különbségek, és biztonsági kérdés, hogy ezt a gyakorlott! k képesek-e tudomásul venni. Köztudott, hogy az autózás nagy társasjáték is. Nem felelősség nélkül persze, hiszen a közlekedés veszélyes üzem, s nem lehet csak ösztönösen irányítani. A szabályok tavasszal is szabályok, s ezek közé kell beilleszteni a partnerek közötti együttműködést. Tavasszal tehát sok minden egy kicsit más az autózásban is, ezért a balesetek elkerülése érdekében a vezetés nagyobb figyelmet követel mindenkitől. Kétkerekű veszélyek! Ha végre kezd kisütni a nap, ha kezdődik a kellemes, tavaszi- as idő, annak mindenki örül. legfőképpen talán a gyerekek örülnek, akik végre elővehetik a télre eltett biciklit. Ennek viszont az autósok nem örülnek. A kerékpár eléggé kiszámíthatatlan jármű, akár felnőtt, akár gyerek ül rajta. Az autósok gyakran panaszkodnak arról, hogy szinte félnek egy kerékpár közelébe menni. A kerékpározó gyerekeket ért balesetek statisztikájának ismeretében azt is lehetne mondani: bár így lenne! Bárcsak minden autós félne egy kissé, amikor megközelít egy kerékpárost. Akkor talán körültekintőbb és előrelátóbb lenne. Az bizonyos, hogy mindazok a felnőttek, akik ma autót vezetnek, valamikor gyerekek voltak. Az is bizonyos, hogy — kevés kivétellel — bicikliztek is. Ezután már csak az a csodálatos, hogy jó néhány autós úgy viselkedik, mintha fogalma sem lenne a kerékpár mozgásának sajátosságairól. Pedig lehetetlen, hogy elfelejtették volna! Lehetetlen, hogy ne emlékeznének! A kerékpárt azért nevezik kerékpárnak, mert egy pár kereke van. Azaz kettő, nem négy, mint az autónak, és nem három, mint a triciklinek. Ha egy járműnek négy kereke van, meg lehet vele állni anélkül, hogy feldőlne. Négykerekű járművel lehet egészen lassan is menni anélkül, hogy jobbra-balra kelljen kormányozni. Kétkerekű járművel mindezt nem lehet. Kétkerekű járművel csak úgy lehet megállni, ha a vezető leteszi a lábát. Ez bizonyos mértékű oldalra dőléssel jár, különösen akkor, ha a vezető testmagassága nem éri el a felnőttét, vagyis gyerek. Kétkerekű járművel lassan is csak úgy lehet menni, ha a vezető jobbra- balra kormányoz. Sőt egyáltalán csak így lehet menni. Minél nagyobb a sebesség, annál kisebbek az oldalra dőlések. Számítani kell erre egy autósnak, ha el akar menni egy kerékpáros mellett? Persze, hogy számítani kell. És van olyan, hogy bármennyire is számít rá, mégis elékormányoz egy gyerek hirtelen, váratlanul, meglepetésszerűen? Ilyen is van! Az effajta balesetnek nem kellene azonban megtörténnie. Van itt is mire számítani. Egyszerűen csak arra, hogy a kerékpáros gyerek. Az elmúlt évben megyénkben 67 kerékpáros okozott, illetve szenvedett balesetet, többségükben gyermekek. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni. A közlekedési környezet átgondoltabb kialakítása, a kerékpárutak bővítése, a járművezetők és más közlekedők körében végzett fel- világosító munka együttesen hozhatja meg a kívánt eredményt! Végül néhány jó tanács kerékpárosoknak: — Vezessenek mások számára egyértelműen. Soha nem feledkezzenek meg a karjelzésről vagy az irányjelzőről. — A kerékpárról mindig jobbról szánjanak le. Először szokatlan lesz, de biztonsági okokból megéri. — Válasszanak lehetőleg kis forgalmú útvonalakat. Esetenként — a biztonság érdekében — kitérőkre is vállalkozhatnak. — Tájékozódjanak folyamatosan a közlekedési szabályokról, és tartsák be azokat. — Nagy forgalom esetén kerülni kell a balra kanyarodást. Érdemes leszállni a kerékpárról, és áttolni a túloldalra. — Érdemes felszerelni a fényvisszaverő eszközöket. — Rendszeresen gondot kell fordítani a jármű megfelelő műszaki állapotban tartására, akkor is, ha az „csak” kerékpár. Különösen fontos a megfelelő kivilágítás és a működő fékek!
