Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

HÍRLAP, 1992. április 21., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. A rádióriport kapcsán „Ki volt hát tíj utcanevek A recski önkormányzat — az érintett lakosok véleményét ki­kérve — több községi utca nevét is megváltoztatta a közelmúlt- bem. így például a Felszabadulás utat ezentúl Szent István útnak, a Lenin utat II. Rákóczi Ferenc út­nak, a Kun Béla utat Vörösmarty Mihály útnak nevezik, s többek között új nevet (Vasút utca) ka­pott a Vöröshadsereg utca is. Bélapátfalvi találkozó A megyében működő szociá­lis otthonokban élő időseket vár­ják április 24-én, pénteken Bél­apátfalvára. A Heves Megyei Önkormányzat Módszertani Szociális Otthona kulturális ta­lálkozót rendez részükre. Ebéd­del, műsorral, uzsonnával ven­dégelik meg az oda érkezőket. Szemétszállítás Szilvásváradon Szilvásváradon sok gondot okozott a közelmúltban, hogy megoldatlan volt a településen a hulladék elszállítása. A helyi ön- kormányzati képviselő-testület ezért legutóbbi ülésén foglalko­zott a problémával, és úgy dön­töttek, hogy rövidesen intézmé­nyesen megoldják a községi sze­métszállítást — az önkormányzat költségére. Ezerkilencszázkilencvenkettő február huszonkilencedikén hangzott el a Kossuth rádióban egy riport Szilvásváradról, amelyben egyebek mellett emlí­tés történt az Orbán-házróL, az ott elhelyezett Legányi-gyűjte- ményről is. Ezzel a műsorral kapcsolatban juttatott el szer­kesztőségünkbe egy levelet Deli István egri olvasónk, aki többek között ezt írja: „A gyűjtemény említésekor a következők hang­zottak el: ...Legányi a szó szoros értelmében WC-tisztító volt. "Ol­vasónk — joggal — zsörtölődve jegyzi meg, hogy a gyűjtő — aki­nek nevét Egerben az utókor há­lájából egy utca viseli — életéből talán nem ez a legfontosabb tény. Deli István ugyanis ismerte a „hajlott hátú, sovány, ősz em­bert, aki csontos gebéje által hú­zott lajtos kocsival járta a vá­rost”, és tudja, hogy mi juttatta oda, hogy végül vécépucolásból kellett élnie. Mint úja, Legányi egy nagyon gazdag család tagja volt: az ő tu­lajdonukban volt a Nagy-Eged déli oldala, valamint a Nagy- Eged és a Kis-Eged alján lévő ta­nyák. Ez a család azt az ajánlatot tette Eger város vezetőségének, hogy megépítik a Noszvajfelé ve­zető makadámutat, ha a Vécsey- vö/gy utcában lévő vámháznál az úthasználóktól a kövezetvá­mot húsz évig ők szedhetik. Az egyezség létrejött, az út megépült, csak Legányiék nem kapták meg a vámszedés jogát. Az építkezés fölemésztette a vagyont, elúszott a birtok, s ezért kényszerült öreg­ségére Legányi arra, amire kény­szerült. Az Orbán-házba látoga­tókat nemcsak arra kellene em­lékeztetni, hogy a „megszállott, habókos” gyűjtő mivel foglalko­zott utolsó éveiben. Mert ha ér­ték, amit gyűjtött — summázza levelét Deli István —, nem árta­na, ha többet megtudna róla a gyűjteményt látogató közönség a muzeológusok és a tárlatvezetők jóvoltából. A költészet napja Tamaleleszen A kislányok üdvözletét küldenek a költőnek Tíz környező község versmondói találkoztak április 11-én, a költészet napján Tamaleleszen, a művelődési házban. A délután ven­dége volt Dinnyés József „daltulajdonos”, aki a szereplő kisdiákoktól egy-egy aláírást is kért, hogy ezt a költészet napi üdvözletét személye­sen továbbíthassa Utassy József költőnek, e vidék szülöttjének. A Párád és Vidéke Takarékszövetkezetnél Eredményes évet zártak (Tudósítónktól) A Parádés Vidéke Takarékszövetkezet igazgató­sága nemrég küldöttgyűlésen értékelte az elmúlt év gazdálkodási eredményeit. Szakács György né ügy­vezető igazgató — a közismerten nehéz körülmé­nyek, a rossz gazdasági helyzet ellenére — mintegy hárommillió forint nyereségről tájékoztathatta a je­lenlévőket. Mint elmondta, a kölcsonüzletágnál a folyósítás területén a korábbiakhoz képest vissza­esés mutatkozik, ugyanakkor a kintlévő hátralékos kölcsönállomány növekedett. Pozitívak az eredmé­nyek a költséggazdálkodásban. Az átlagbér több mint húsz százalékkal lett magasabb. Igyekeztek ta­karékosan gazdálkodni, s ennek most kézzelfogha­tó eredménye az említett nyereség. Az ügyvezető igazgató örömmel számolt be a Bankfelügyelet megbízásából végzett ellenőrzé­sekről is, elsősorban azért, mert az MNB szakem­berei nem találtak hiányosságot a parádiaknál. Sza­kács Györgyné tájékoztatójából kiderült még, hogy Párádon, a központi egységnél tavaly októbertől áttértek a számítógépes adatszolgáltatásra, amely biztosítja a kamatszámítások helyességét, de jelen­tős munkát takarít meg a kamatok év végi tőkésíté­sénél is. Idén még négy másik egységben — Bo- donyban, Mátraballán, Mátraderecskén és Recsken — szeretnék gépesíteni az adatszolgáltatást. A tájékoztató után került sor az alapszabály mó­dosítására és a tisztségviselők megválasztására. A küldöttek egyhangúan amellett döntöttek, hogy to­vábbra is Szakács Györgyné legyen az ügyvezető igazgató. Gembiczki Béla émetországi mélyépítő munkára építésvezetőt, földmunkagép-kezelőt, hidegburkoló szakmunkást, németül beszélő segédmunkást felveszünk. Jelentkezés: önéletrajzzal AGRIA-BAU KFT. Eger, Vörösmarty u. 27. V. / V IBIZA IBIZA Üdülőparadicsom a Földközi-tengeren 7 éjszaka San Antonióban 2 éjszaka Barcelonában Elhelyezés tengerparti szállodában, 2 ágyas, zuhanyzós, WC-s szobákban Ellátás: reggeli, vacsora Utazás: négycsillagos autóbusszal Egertől Egerig Részvételi díj: 68.500 Ft helyett, most 37.400 Ft További információ az IBUSZ egri irodájában! Telefon: 36/11-451 % y r ^ Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola AM ERIKA NIS ZTIK AI TANSZÉKE az amerikai „Grand Canyon” Egyetem tanárainak részvételével középszintű nyelvtudással rendelkezők részére 1992. július 13. — augusztus 7-ig napi 5 órás intenzív angol nyelvtanfolyamot indít. Részvételi díj: 15.000 Ft/fő Jelentkezni lehet: a főiskolán Dr. Vadon Lehelnél Telefon: 36/10-466/21 mellék L_______________________________________________________J r UAZ, ZUK, IZS, NYSA ^ m.busz, ZIL autódaru eladó, továbbá fuvarozást, autódaruzást és gödörfúrást is vállalunk. Tel.: 36/10-167 L __________________1 A vidék népdalaival lépnek fel Citerazenekar Váraszón A váraszói Gyöngy- razeneka virág Citerazenekar 1970-ben alakult Pál Aladár vezetésével, a községben élő felnőt­tekből. Tíz évvel később — 1980-ban — újjászer­veződött az általános is­kolás gyerekekből, s ez az együttes működik mind a mai napig: jelen­leg két csoportból áll. Nyolc zenekari tag arany fokozatú megyei minősítéssel rendelke­zik. Az együttes reperto­árja elsősorban a vidék népdalaiból tevődik ösz- sze, s pillanatnyilag hat önálló dalcsokor szere­pel műsorukon. Játékuk hangszeres előadásra és énekre épül. Foglalko­zásaikat a helyi tűzoltó- egyesület épületében tartják, hetente két alka­lommal. Rendszeresen fellépnek a falu és a me­gye városainak kulturá­lis rendezvényein. A ze­nekar négy alkalommal részt vett a Tiszakécskei Nemzetközi Citeratábor munkájában is. Az or­szágos minősítésen való részvétel pedig évtize­des munkájuk meghatá­rozó állomása, és egy­ben hagyományőrző te­vékenységük magasabb szintű megmérettetése volt. A válságkezelés lehetőségei Mi lehet a térség jövője? El kell dönteni, mire iS alkalmas ez a föld és ez a táj — mátra- derecskei pillanatkép Mint már beszámoltunk róla, a tavaly novemberi miskolci kor­mányülést követően több lépés­re is sor került az elmaradott és munkanélküliségtől sújtott terü­letek fejlesztése érdekében. A közelmúltban Pétervásárán is tartottak egy válságfórumot, amelynek az volt a célja, hogy a köztársasági megbízotti hivatal összegyűjtse a javaslatokat a tér­ség problémáinak leküzdése ér­dekében. Itt a következő telepü­léseken haladja meg az országos átlag másfélszeresét a munka- nélküliség: Bükkszenterzsébet, Bükkszék, Erdőkövesd, Fedé- mes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pé- tervására, Szajla, Tarnalelesz, Terpes és Váraszó. Gazdaságilag elmaradott településnek tekintik Balatont, Bekölcét, Bátort, Bükkszentmártont, Egerbocsot, Egercsehit, Hevesaranyost, Mi- kófalvát és Szúcsot. Mindkét szempont alapján nehéz helyze­tű Szentdomonkos. Mint a tanácskozás során el­hangzott: nem könnyű itt bármit is tenni, mert a mezőgazdaság számára nem a legmegfelelőbb ez a terület. Az embereknek szá­mot kell vetni azzal, hogy milyen adottságokkal rendelkezik itt a föld és a táj. A megyei földműve­lésügyi hivatal vezetője, Kocsis Gyula a következőkben foglalta össze ezzel kapcsolatos vélemé­nyét. Pétervására kistérségében 25 községben, illetve a városban ösz- szesen 8 mezőgazdasági terme­lőszövetkezet működik. A me­zőgazdaságilag hasznosított szántóterület a Mátra és a Bükk hegység völgyeiben és a kisebb hegyek lankám terül el. Ezeknek a földeknek túlnyomó többsége — mintegy 80 százaléka — szán­tóföldi művelésre csak feltétele­sen alkalmas. Ezeken a földeken gazdaságos termeléstfolytatni je­lenleg már nem lehet. Itt a föld minősége is gyenge, mivel az erózió miatt a termőréteg leko­pott. A 20 százalékot kitevő völ­gyekben elterülő sík, illetve eny­he lejtésű területeken a szántó­földi növénytermelést és az állat­tartáshoz szükséges takarmány­termelést csak állami támogatás biztosítása mellett lehet gazdasá­gosan végezni. Ilyen körülmények között már korábban is nehéz volt ebben a térségben a megélhetés, ezért a megyében itt kezdték meg első­ként a melléküzemi tevékenysé­get. Ez a térség a megye déli ré­szénél iparosodottabb, ennek el­lenére az itt élő lakosság a II. vi­lágháborút megelőző időszak­ban is csak úgy tudott megélni, hogy a szomszédos megyékben lévő ipari üzemekbe (Salgótar­ján, Ózd, Borsodnádasd) járt dolgozni, és „kétlaki életet élt”. Az utóbbi években bezárt bá­nyák (Egercsehi, Recsk), vala­mint a veszteséges ipari üzemek dolgozói jelentős szambán mun­kanélküliek lettek. Ezt a létszá­mot növelte a szövetkezetekben megszűnt ipari tevékenységből felszabaduló munkaerő is. A tér­ség 8 szövetkezete közül kettő volt nyereséges 1991-ben, hat szövetkezet veszteséggel zárta az évet. A mezőgazdasági privatizáció a pétervásarai kistérségben is el­indult, és várhatóan a következő hónapokban jelentősen felgyor­sul ez a folyamat. A térségben működő MEFAG erdőterületei­nek nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz és a Mátrai Tájvédelmi Természetvédelmi Területhez tartozik, ezért a földkárpótlási folyamat csak kismértékben érinti. A közeljövőben önállósu­ló szilvásváradi Lipicai Ménes­gazdaság és a MEFAG erdőterü­letei várhatóan az államkincstár tulajdonában maradnak. A me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek átalakulása során várhatóan szétválások és helyenként cso­portos kiválások nyomán az új szövetkezetek száma a jelenlegi­hez képest mintegy 50 százalék­kal növekszik. Ezzel egy időben a magánvállalkozások számá­nak jelentős növekedésére is szá­míthatunk. A térségben az élel­miszeripart csupán a Heves Me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat egy kis kapacitású malomüzeme es az 500 vagon befogadóképességű gabonataro­ló jelenti Pétervásárán. A priva­tizáció során várhatóan a gabo­natermelő szövetkezetekkel és gazdasági társaságokkal együtt ez az egység is részvénytársasági formában működik majd a to­vábbiakban. A mezőgazdasági privatizáció folyamatának vár­ható gyorsulása nyomán a mun­kanélküliek száma mintegy 50 százalékkal növekszik a térség­ben. Apétervásárai térségben a ra­cionális földhasználat érdekében nagy felületen (5000 hektár) szükséges erdőt telepíteni állami támogatással. Ez a tevékenység jelentős munkaalkalmat biztosí­tana az itt élő embereknek. Ez közcélú foglalkoztatást is jelent­hetne. A szarvasmarha- és juhte­nyésztésre alapozott állatte­nyésztés jövedelmezőségét biz­tosítaná a szövetkezeti tejfeldol­gozó üzem létesítése. A térség erdői indokolják a fafeldolgozás fejlesztését, a meglévő üzemi fű­rész- és faipari feldolgozók kor­szerűsítését, bővítését. Ezen fel­adatok megvalósítása mintegy 500 millió forint támogatást igé­nyel. A Mátra és a Bükk hegység különleges természeti adottságai egyedülálló lehetőséget biztosí­tanak a falusi turizmus és a vadá­szat fejlesztésére. Ezzel kapcso­latosan bővíteni, korszerűsíteni kellene az úthálózatot. Létre kel­lene hozni a minél nagyobb férő­hellyel rendelkező vendégfoga­dókat. Ezzel összefüggésben a vízhálózat, a csatornahálózat, a telefonhálózat kiépítése sürgős feladat. A hegyvidéki erdők lehetősé­get nyújtanak — külföldi vendé­gek számára is — nagyvadak va­dászatára. Indokolta már meglé­vő lovasturizmus fejlesztése Szil­vásváradon és környékén, továb­bá Szarvaskő térségében is. Ezek a fejlesztések mintegy 400 millió forint támogatást igényelnek. I V A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1992. május 5-én 8 órakor árverés útján értékesíti — az Eger, Dobó út 1. sz. alatti 64 m2-es üzlethelyiség bérleti jogát. Az üzlet átadása 1992. május végére várható. Az üzlet kikiáltási ára: 2.000.000 Ft + ÁFA (várható további bekerülési költség: 2.000.000 Ft) Bánatpénz: 50.000 Ft Továbbá bérbe adja 1992. május 18-tól 5 éves időtartamra — az Eger, Széna téri 182 m2-es üzlethelyiségét Induló bérleti díj: 5300 Ft/m2/év + ÁFA Bánatpénz: 50.000 Ft Közös üzemeltetésre 5 éves időtartamra meghirdeti — a Gyöngyös, Fő tér 8. sz. alatti 20 m2-es udvari üzlethelyiségét. Bánatpénz: 10.000 Ft Az üzletekre profilkötöttség nincs. A jelentkezéseket 1992. április 30-ig fogadjuk el. További felvilágosítást Városi Istvántól a 36/12-008 telefonon vagy személyesen Eger, Cifrakapu u. 158. sz. alatt lehet kapni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents