Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
HÍRLAP, 1992. április 21., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Látószög Panelházak alkonya? A napjainkban annyit átkozott régi rendszer — a II. világháborút követő idők, évtizedek — jellegzetes emlékei hazánkban is a panelházak. Nem nálunk találták ki ezeket az építményeket s a belőlük formált lakótelepeket, de a rájuk szorulók örültek nekik. Bizonyos, hogy a korábbinál kinek- kinek jobb otthonokat jelentettek. Ha nem így lett volna, aligha vágynak utánuk, s kevésbé dobogtatják meg a szíveket a várva várt kiutalások, beköltözési engedélyek. Nemcsak fedél került ennek és annak is a feje fölé, hanem ettől valahá- nyan többet kaptak mindenütt. Megismerkedtek a komforttal, összkomforttal azok is, akik addig álmodni sem tudtak, mertek erről. Mindennapos lett a fürdőszoba a vezetékes vizet korábban legfeljebb utcai csapban látók számára is. Ha nem is igen sikeredett az a lakás, á lakónegyed mindig emberléptékűnek és emberarcúnak, mégiscsak szerencsésnek érezhette magát, aki magáénak mondhatta a panelvi- lágot. Akkor is, ha utcányi családot szorítottak egy-egy lépcsőházba, hallotta az ember szemszédainak úgyszólván minden zaját, s a kellemetlenkedő, a neveletlenebb társak olykor porral szórták tele a magasból, vagy — uram bocsá’ — kedvenc macskáikkal, kutyáikkal locsoltattak a balkonra, erkélyre. Talán ezért is, hogy annyi kellemetlenség, rossz szó után sem idegenedtek el annyira a paneltól, s mostanság, amikor e házak, telepek alkonyát látják közeledni, rettegve gondolnak a búcsúra. Hiszen ha beteljesül az építmények jósolt sorsa, letelik az a 30-40 esztendő, amelyre életüket taksálják, ki-ki kezdheti elölről, s még kilátástalanabbul, mint eddig. Hajléktalan lesz bizony a jelenleg tehetősebbnek számító honfitárs is, s legjobb esetben sem talál más megoldást, mint összeköltözni megint a szülejével, nagyszülejével. Föltéve persze, ha az véletlenül sem panelek között lakik. Annak idején, sajnos, nem sokat törődtek a jövővel. A lehető leggyorsabban iparkodtak felépíteni azt a mintegy félmillió lakást, aminek a sorsa már a tervezések, kivitelezések alkalmával megpecsételődött. Aztán a fenntartásukkal sem túlságosan foglalkoztak. Őszintén szólva gyakran a lakókat is alig érdekelte a hely, ahol éltek. Nemcsak a legszükségesebb állagmegóvásokat hagyták figyelmen kívül, hanem még rontottak, romboltak is otthonaikon, házaikon. Ilyenformán napjainkban ha még lehetne is helyrehozni a mulasztásokból, lakásonként talán 500 ezer forintba kerülne a rendbetétel, a létesítmények élettartamának meghosszabbítása. No de kinek van ma erre pénze, s főleg: lesz-e rá anyagi fedezet később...? Az államkasszában alig-alig csörgedez már valami, az önkormányzatok szegények, állampolgáraink között mind több az ágrólszakadt, a koldus. A lakások zöme fölött pedig ugyancsak eljárt már az idő, harmincesztendősek a lehetséges negyvenből, esetleg ötvenből. Feltétlenül a cselekvésen lenne a sor, gyors és határozott megoldást sürget az idő! Senki sem várhatja nyugodtan a következő éveket, mert a tragédia kíméletlenül bekövetkezik. S ha a panelvilág összedől — nemcsak sokat emlegetett, szidott múltjától búcsúzik az ország... Gyóni Gyula Gyöngyösön azt hitték, tévedés az állami támogatás megvonása... Végveszélyben megyénk kisvasútjai Vajon holtvágányra kerül a gyöngyösi kisvasút is? (Fotó: Szántó György) Végső elkeseredettségében fordult lapunkhoz Bajcsiné Tóth Ida, a gyöngyösi Mátravasút üzemvezetője. Amiről tájékoztatott bennünket, hogy az régiónkat és megyénket keményen érinti. Nevezetesen arról van szó, hogy végveszélybe kerültek megyénk kisvasútjai. Megvonták a közforgalmú személyszállításra vonatkozó 284,2 százalékos ár- kiegészítést, amely egyszerűen lehetetlenné teszi a Mátra-Nyu- gat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz tartozó gyöngyösi, felsőtárkányi és szilvásváradi kisvasutak üzemeltetését. Gyöngyösön — a költségvetésre vonatkozó Magyar Közlöny áttanulmányozásakor — elsőként azt hitték, hogy tévedésből hagyták ki őket, de igencsak úgy néz ki, hogy megvonták az állami támogatást. — Egy kalap alatt vagyunk a veszteséges üzemekkel, pedig a nyugati országokban — például Svájcban, Ausztriában — is támogatják a kisvasutak üzemeltetését — füstölgőit a Mátravasút üzemfőnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy náluk az árkiegészítés megvonása 7 millió forint veszteséget okoz. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi 16 forintos menetjegy árát — amely egyszeri utazásra vonatkozik Gyöngyös és Mátrafüred között — 64 foFöldes Attila, egyik legnevesebb ufószakértőnk mar két könyvében bizonyította, hogy a földönkívüli lények 160 millió évvel ezelőtt a marsi, mesterséges vulkánumban kódolt üzenettel jelezték létüket. A civilben számítógépes mérnök — állítása szerint — pillanatnyilag is kapcsolatban all az ufókkal. Minderről beszél majd április 25-én, szombaton délután 3 órától — az Egri Helyőrségi Klub, a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szerrintra kellene emelni, amely azon túl, hogy képtelenség, megfizethetetlen. A kiesés ellensúlyozására 380 ezer utast kellene evente a Mátravasútnak szállítania, ezzel szemben 130-180 ezer fős forgalomnak van realitása Gyöngyösön. A 28 munkatársat számláló kis üzemnek így is csaknem 1 millió forint a vesztesége évente, melyet a MEFAG eddig még tudott ellensúlyozni. De csak a gyöngyösi vasútnál a 7 millió pótlása is lehetetlen. Nem beszélve a felsőtárkányi, szilvásváradi üzemről... Bajcsiné Tóth Ida azt is elmondta, hogy országosan 20-25 millió forint nagyságrendű ez a megyénket is érintő megvonás. Egyelőre még csak reménykedni vezésében —, az intézmény első emeleti dísztermében. Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít vele nyilvános inteijut. Ennek során szó esik majd kéz- rátételes gyógyítási és radieszté- ziai képességeiről is. Az egyesületi tagok számára hagyományosán ingyenes beléÍ )ok — a helyszínen még lehet je- entkezni — a program kezdetéig naponta reggel 9-től este 7 óráig vehetők át a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt az irodán, illetve a portán. lehet, hogy az illetékes tárca, a Földművelésügyi Minisztérium végül is fedezi az árkiegészítés költségét. Döntés talán még e hónapban várható. Végül is az ország még kedves színfoltként üzemelő erdőgazdasági vasútjairól van szó, es csapásként érte őket a megvonás. Gyöngyös és Mátrafüred között egyébként 1927-től van közforgalmú személyszállítás. Az idén áprilistól az úgynevezett rugalmas menetrendre törekednek, amely azt jelenti, hogy jó idő esetén több járatot közlekedtetnek. Májustól szeptember végéig intenzívebben közlekednek a kisvonatok. Természetesen akkor, ha elmúlik a végveszély. (korcsog) Kömlő Népe A minap jelent meg a Kömlő Népe, a község politikai folyóiratának áprilisi száma. Ebben tá- ekoztatást olvashatnak a falubé- iek a költségvetésről és azokról az érvekről, amelyek a kömlői gázprogram mellett törnek lándzsát. Folytatódik a Kömlői dokumentumtár című sorozat, és a cigányságról szóló tanulmány is. A lapban érdekes írás jelent meg az 1949-es templomtűzrőí. Praktikus célokat szolgál a lapban megtalálható rendelettár is: most a helyi önkormányzat rendeletét jelentették meg az első lakáshoz jutók támogatásáról. J------------------------Szabadegyetem A hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház népszerű politikaelméleti szabadegyetemének következő találkozóját április 23-án, csütörtökön délután hat órakor tartják. Peschnig Mária Zita közgazdász „Gazdasági rendszerváltás, avagy kifelé az alagútból?” címmel tart előadást. Lőrinci önkormányzati ülés Ma délután két órakor ülést tart Lőrinci képviselő-testülete. Többek között döntenek arról, hogy átveszi-e az önkormányzat a cukorgyári óvodát. Értékelik a város kereskedelmi ellátását, a köztisztasági helyzetet, s meghatározzák a környezetvédelmi tennivalókat. A szunnyadó sárkány országa A Magyar Földrajzi Társaság mátravidéki osztálya és az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének rendezésében dr. Kubassek János geográfus, múzeumigazgató A szunnyadó sárkány országa — dél-kínai karsztvidék címmel tart előadást április 23-án, csütörtökön 11 óra 45 perckor a főiskola földrajz tanszékén, a D-épület 316-os előadójában Egerben, a Leányka út 6. szám alatt. Múzeumbarátoknak Hatvanban, a Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre április 22- én, szerdán délután 5 órakor a múzeum előadótermében közgyűlést tart. Értékelik az eddig végzett munkát, újraválasztják a vezetőséget, s megvitatják a munkatervet. Zongorahangverseny Április 23-án, csütörtökön délután hat órakor Hatvanban, az Állami Zeneiskola nagytermében zongorahangversenyt rendeznek. Fellép Deme Judit, Fehér Andrea és Győri Gabriella.--------------------V Két könyvével már bizonyított Egy ufószakértő titkai Kilós ruha a kultúra helyett (Folytatás az 1. oldalról) Ezen valahogy túl kellene lépnünk, hogy előtérbe kerüljenek a nívós rendezvények, programok. Elég sok kritika is éri az intézményt emiatt... — Elsősorban ki részéről? — A hatvani polgárok, a le1 hetséges közönség köréből hallani ilyen hangokat. Nem vitás, hogy képviselő-testületi ülésen is nemegyszer tették fel a kérdést: miért van ez? Ott el is mondtam, hogy tulajdonképpen ebből próbáljuk az intézmény tevékenységét biztosítani, ha már egyszer kevés a költségvetés, amiből dolgozni tudunk. Hiába ismerik el, hogy nyitottak vagyunk, mindenképpen visszás a dolog, mert hát hogyan is fér meg a kilós ruha a művelődéssel... — Befolyásolja e tény a szakmai munkát, a csoportok működését? — Végül is a délelőtti, kora délutáni órákban a házat csak ilyen vásárokra használjuk ki. Amikor megkezdődnek a csoportfoglalkozások, szabaddá válnak a helyiségek. — Ön szerint ez a művelődési központ kap Hatvanban annyi figyelmet, amennyit megérdemelne? — Az az igazság, ezen már én nagyon sokat gondolkodtam. Éppen ezért jelentetünk meg az elmúlt év szeptemberétől egy közművelődési híradót, hogy fölhívjuk magunkra a figyelmet. Az viszont tény, hogy e kiadvány nem jut el mindenkihez. Ezer példányban készül, többet a ház költségvetése nem bír el. Próbálkoztunk azzal, hogy közreadtunk egy adatlapot: ki milyen foglalkozások, csoportok iránt érdeklődik. Ezt számítógéppel feldolgoztuk, s az érdeklődők rendszeresen kézhez kapják a „kínálatot”, azt, hogy egyáltalán mit tudunk nyújtani a művelődni vágyóknak. — Az önkormányzat mennyire érzi felelősnek magát a házért? — Végül is, hogy végre megkaptuk a költségvetést, azt bizonyítja, hogy erre az intézményre szükség van. Ugyanis volt olyan, hogy a felére akarták csökkenteni az összeget — aztán elismerték, hogy nem egy újszerű kezdeményezésünk van. Csakhogy a város pénztárcája ugyancsak lapos. S ha még ezt a pénzt sem kaptuk volna meg, olyan kompromisszumokat kellett volna kötnünk, amelyek mindenképpen a szakmai munka rovására mentek volna. így talán nem lesznek komoly gondjaink az idén, bár ehhez a mi bevételeinkre mindenképp szükség van. Reméljük, hogy nem lesz jelentős energiaár-emelés, mert így is egymillió forint a ház fűtése... — A többi művelődési intézményhez képest rosszabb helyzetben érzik magukat? — Elhangzottak olyan vélemények, hogy ebben a városban elég a könyvtár és közösségi ház, a galéria, valamint á két szak- szervezeti művelődési otthon. Azt is elismerték ugyanakkor, hogy az elmúlt év őszétől nagyobb intenzitással dolgozunk. Egy mindenesetre tény: ez az intézmény a saját lábán egyszerűen nem tudna megállni... (mikes) F. Balogh Erzsébet legújabb képei Az ember és a belső tér A szó szoros értelmében az ünnep előtti hajrában sikerült elérni az egri festőművészt, F. Balogh Erzsébetet. A tanárképző főiskolán épp a leendő rajz szakos hallgatók alkalmassági vizsgájával foglalkozott, s mint mondta, még néhány képén dolgoznia kell, hiszen az anyagok nagy része a testvérváros, Siegen múzeumában van kiállítva e napokban, ezért a Kopcsik Galériában rendezendő minitárlatára újakat is készít. — Nagyon sokáig akvarellez- tem — mondja. — Erre rá is kényszerültem, hiszen sokáig nem volt műtermem. így alaposan megismerhettem e technika lehetőségeit. Mostanában nagyobb méretű temperákat is készítek. Mi érdekel? A dinamikus formák, az ember és a belső tér viszonya. — Nem panaszkodhat a bemutatkozási lehetőségekre... — Sokáig csoportos tárlatokon szerepeltem. Igyekeztem mindenhol jelen lenni. A hortobágyi alkotótábor művészeivel, a miskolciakkal s az egriekkel közösen állítottam ki. Tavaly főiskolai kollégámmal, Magyar Istvánnal volt közös tárlatunk, most pedig ez a siegeni lehetőség. Közel egy hónapja nyílt meg a kiálh'tás, s a megnyitóján személyesen is ott lehettem. Minderről és a művész terveiről bővebbet is megtudhatnak az érdeklődők április 23-án, csütörtökön este hat órától az egri Kopcsik cukrászdában tartandó nyilvános beszélgetésen, (ji) Üdüljön tengerparton, utazzon az EXPRESS-szel! Május 1-jéig történő befizetés esetén 15 % kedvezményt adunk az alábbi útjainkra: SPANYOLORSZÁG Időpont: 1992. május 25.—június 3. szept. 14.—szept. 23. Egri indulással, teljes ellátással: felnőttár: 17.000 Ft/fő, gyermekár: 14.700 Ft/fő Utazás: luxusautóbusszal GÖRÖGORSZÁG: 2-4 ágyas apartmanokban Időpont 1992. május 22-28-ig, október 2-8-ig Utazás: luxusautóbusszal Egerből Részvételi díj: 12.900 Ft/fő étkezés nélkül EXPRESSZEL AZ EXPÓRA! SEVILLA 39.900 Ft-tól Gyerekeknek 10 éves korig 25 % kedvezmény! Csak repülőjegy: oda-vissza útra: 25.000 Ft/fő TUNÉZIA Egy hét félpanzióval, repülővel már 29.000 Ft-tól Rendelje meg előre repülő- és vasútjegyét az Expressnél! Express Utazási Iroda Eger, Széchenyi u. 28. Tel.: 36/10-757 Ma csakúgy, mint minden kedden, ébredjen a Kishegyeddel A harmadik szám tartalmából: Elvetetné, ha tehetné, Tanácsok második feleségeknek, Egy asszony, aki mindent elért, Válási botrány a Buckingham-ben, Ballagási tanácsok, rejtvények, nyeremények most 40 oldalon 29 forintért! ^ J ___________f
