Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18-02 / 93. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN 12. HÍRLAP, 1992. április 18—20., hiisvét A Titanic nyolcvan éve őrzi titkát Hány magyar volt a laxasgozösöa? „A Titanicról mindenki megmenekült” adták hí­rül 1912. április 15-én a New York-i reggeli lapok. Az igazságot csak később, és akkor is eléggé ellent­mondásosan merték közölni. Pedig a világ felfoko­zott izgalommal várta a híreket, a luxusgőzösön több mint két és fél ezren tartózkodtak, köztük ma­gyarok is. Mint minden tragédia, a Titanic nyolcvan eszten­dővel ezelőtti katasztrófája is megmásíthatatlan. Közvetlenül a tragédia után, és azóta is egybehang­zó a vélemény: el lehetett volna, el kellett volna ke­rülni több mint másfél ezer ember értelmetlen és kegyetlen halálát. A világ leggyorsabb hajójának járó kék szalagért versenyző Titanic első és egyben utolsó útjára 1912. április 11-én Angliából indult az Atlanti-óceánon át New Yorkba. A White Star Line angol hajózási társaság elnöke, Joseph Bruce Ismay és a Titanic fő- konstruktőre, Thomas Andrews személye volt a ga­rancia, hogy az elsüllyeszthetetlennek reklámozott hajó valóban a leggyorsabb lesz, és kitűzheti árbo­cára az elismerés kék szalagját. A Titanic rekordot javított ugyan, de nem a gyor­saságét, hanem — mint a nautikái szakértők megfo­galmazták — az emberi butaság és hiúság örök jel­képe lett. A jéghegyet április 14-én 23 óra 40 perckor ész­lelték, és a hajó 15-én 2 óra 25 perckor süllyedt el. Mentőcsónakjaiban 700-nál többen tartózkodtak, valamennyiüket a 4 óra 20 perckor helyszínre érke­ző Carpathia szedte fel. Hány magyar tartózkodott a Titanicon? Az eddi­gi ismeretek alapján négyről tudott a magyar hajó­zástörténet. Megmenekült Cirbusz Géza és Hor­váth Dénes, egy mindmáig ismeretlen nevű nász- utaspár viszont nem élte túl a katasztrófát. A korabeli hazai lapok ezzel szemben más adato­kat közöltek: az 1912. április 17-én Londonból ka­pott jelentés szerint az első és másodosztályú uta­sok között nem volt magyar. Ugyanakkor a fedél­közi — gyakorlatilag negyed osztályú — utaslistán az Osztrák — Magyar Monarchia állampolgárai kö­zül többen is szerepeltek. íme a hajdani névsor: Bartos Iván, Csór Lajos, Strandrovics Jován, Jalso- vas Jovan, Drazsemovics József, Karun Ferenc és Anna, Markun János, Dókái Brankó, Dikó Mirkó, Pavlovics Jován, Hondokovics Gnas, Ozmán Márk, Petranec Matild, Karazsics Milán, Turcsin István, Kalkics Cerin, Rekics Tidó, Delatics Regző, Sivics Húson, Vük János, Stilics Iván, Csakics Má­ria, Péter és Géza, Dimics Jován, Pokrenics Torna, Uzselas Toró, Orskovics Luka. A Pesti Hírlap egy másik számában viszont arról adott hírt, hogy — férje jelzése alapján — aTitanicra váltott jegyet Pelecsula Györgyné Fery Júlia, aki a család örökösödési ügyeit intézte Sátoraljaújhe­lyen, és dolga végeztével utazott vissza az Újvilág­ban élő családjához. New Yorkba viszont nem ér­kezett meg. Egy nizzai illetőségű, de pozsonyi születésű, ma­gyar származású áldozatról is írtak a korabeli ma­gyar újságok. Navratil Mihály volt az illető, aki fe­leségét Franciaországban hagyva, két fiával vándo­rolt Amerikába. Az édesapa nem élte túl a kataszt­rófát, viszont fiai, Lolo és Louis megmenekültek... És egy rejtély: Budán, a Zsíroshegyi úton talál­ható a Szeleczky-család temetkezési kápolnája. Évek óta zárva van, de a falán olvasható tábla sze­rint „Az oltárlapba bevésett kis üvegben a család egy ősének jelképes hamvai vannak elhelyezve. Ál­lítólag azé az ősé, aki 1912-ben a Titanic óceánjáró elsüllyedésének lett az áldozata.” Ki az ismeretlen? Nevére eddig nem derült fény. Úgy látszik a budai kápolna is — a Titanic-hoz ha­sonlóan — őrzi titkát! (FEB) Bestiális gyilkosságok Lopez, akitől retteg Dél-Amerika A bűnözők világában nőtt fel — Az évszázad embere va­gyok. Soha, senki nem fogja elfe­lejteni a nevemet — álh'tja magá­ról a kolumbiai születésű Pedro Alonzo Lopez. Igaza van: annak a 350 ecuadori, perui és kolum­biai kislánynak a családja való­ban élete végéig emlékezni fog rá, akiket bestiális módon, mindig hajnalhasadáskor, megerősza­kolt s rituális módon megfojtott. Lopezt előélete szinte gyilkos­nak teremtette: kolumbiai pros­tituált anyától született, s 12 test­vérével együtt a bűnözők világá­ban nőtt fel. Egy homoszexuális férfi annak idején rendszeresen megerőszakolta. Dél-Amerika retteg: mi lesz, ha a 16 évre ítélt férfit—tekintet­tel jó börtönbeli magaviseletére — 11 év után szabadon engedik? „Az Andok szörnye javíthatat­lan, különösen kegyetlen, és az ég irgalmazzon az útjába kerülő kisgyermekeknek” — mondja a quitói börtönigazgató, Victor Lscano is. A fekete hajú, szakállas gaz­embernek „szerencséje” volt: ha nem Ecuadorban kapják el, ahol 110 kislány meggyilkolásának vádjával állították bíró elé, ha­nem Kolumbiában, akkor való­színűséggel halálra ítélték vol­na. A rendőrség szerint — hiába kerül ki Lopez a rács mögül, nem lesz hosszú életű: sok száz áldo­zatának családtagjai fognak vé­gezni vele. (FEB) palóc szójárás...!” „Az egri Közleményünk címét a kiváló nyelvész és tankönyvíró egri ta­nár, Szvorényi József-tői kölcsö­nöztük. Több írásában sok példa bemutatásával szólt az „egri pa­lóc szójárás” jellemző sajátságai­ról, az egri kapások és hóstyala- kó iparosok szájáról lejegyezett „palócos” nyelvi formák meg- idézésével: „Ha pofon ütték, olyat puhant a tank főd (puha, lágy), má most úgy megdagadott a képi, hogy a szemi se láccik ki, de most már ájul (lohad) a daga- nattya. Szvorényi szerint „tős­gyökeres palócul” beszél az egri kapás, mikor azt mondja, hogy temik a halottat (eltemetik). Az ugyancsak egri jogakadé­miai tanács, Pápai Sámuel A Magyar Literatúra Esmérete cí­mű irodalomtörténeti művében az 1800-as évek eleji hóstyai ka­pások nyelvhasználatát jellemző „palócos” ejtésformákat idézi meg annak bizonyítására, hogy az egri palóc szójárás él és virul, íme a példatára: memmontam, melláttam, mehhal, meffokta, stb. Valóban, a palóc nyelvjárás­ban a meg-igekötő g-je teljesen hasonul az igék kezdő mással­hangzójához. Ezt az ejtési jelen­séget még ma is érzékelhetjük az egriek beszédében. A kiváló magyar nyelvtudós, Reguly Antal az egri és az Eger környéki nép ejtésének arra a sa­játságára is rámutatott, hogy „palócos” nyelvünk ’’szelíd és lágy, minden nehezebb szót lá­gyít” Az Eger című újság 1874- ben Palóc levelezés rovatában a megfelelő példákkal erősíti meg Reguly az egri palóc ejtést is mi­nősítő szavait: hetyi, engegyi, azatetyi, agyig, kertyik, futnyi, várnyi stb. Hogy ezek a palócos ejtési sa­játságok és jelenségek még ma is jelentkeznek az egri hóstyák la­kóinak beszédében, arról ezek a példák bizonykodnak. A Hajdú hegytől nyugatra fekvő terület neve: Agárdi. Az egri kapások csak úgy emlegetik, palócosan: Agárgyi. Az egri nép egyik szólá­sa is ezt az ejtésváltozatot hasz­nálja, egy valóban palócos szójá­rással ejtve: Agárgyi, nincs belő­le mit várnyi. Lapunk hasábjain megjelent levél szövegében is megüti a szemünket a palócos ej­téssel idézett szóalak. „A nagy­papa mondta egyszer: a pap egy se okos, mind hótyig tanul. (He­ves M. Hírlap, 1991. jan.15.) A megidézett levélrészlet már azt is példázza, hogy egy-egy palócos ejtésforma és tájszó megléte, ille­tőleg felhasználása nemzedéki problémát is felvet. A levélben felhasznált h ótyig ejtésváltozatot a nagyapjátólidézte a szerző. Az egri palócos nyelvjárási jelensé­gek megléte, illetőleg visszaszo­rulása is attól függ, hogy az idő­sebb korosztály nyelvhasználatát vagy a fiatalabb nemzedékét vesz- szük tekintetbe. Az egri nép szó­láskészletének gyűjtése és elem­zése alkalmával megállapíthatta: az idősebbek szóláshasználatát jellemző jelenség, hogy az egri palócos szójárás és ejtésforma gyakran vállal meghatározó érté­kű kulcsszerepet egy-egy egri szólás nyelvi formálásában. Az idősebbek ajkán gyakran hangzott fel egy-egy gunyoros szólásforma palócos ejtéssel és palóc táj szók használatával. Se hetyi, se hava, változatos, mint az egri asszony főzte: me­rne, kumpi, merne ba, olyan, mint az egri molnár: eccer piklil (őröl), kéccer sápol (vámol); az egri ember két dolgot szeret na­gyon: az eszést, meg az iszást; a szent se vacsolja fel az ágyból (lusta, álomszuszék), a józan emberről nem ver a szó; Amo­lyan hagyma hityi ember (meg­bízhatatlan ) az jó sövén a letjobb szomszéd stb. A letjobb palócos nyelvi for­mát gyakran hallani ma is az egri piacon áruját kínáló asszonyok emlegetik aletesletjobb, a let- szebb, letalább szóformákat, amelyekben a leg felsőfok for­málódik át /eíváltozattá. Hallha­tó még ma is az r utáni s-ezés: bossó, kossó, ossó. Az em met te palócos ejtésforma ma is hallha­tó a bizalmas családi beszédhely­zetekben. Az ett (evett), az itt (ivott), az ullesz jó, a hajszen (hi­szen) még gyakoribb jelentkezé­sét tapasztalhatjuk az egri szüle­tésű értelmiségeik bizalmas nyel­vi környezetben elhangzó beszé­dében. Az egységes nyelvhasználatra törekvés, a köz- és irodalmi nyelv terjedése az egri palócos szóejtés lassú visszaszorulását eredményezi. A folyamatot las­sítja: a nyelvjárási jelenségek még színezik a köznyelvet. Cik­künk mondanivalója is ezt bizo­nyítja. Dr. Bakos József Kertész leszek... Húsvéti virágok nél durvább hatású, annál jobb, mert jobban megközeh'ti a ter­mészetet. A húsvéti asztal és la­kásdíszeknél többnyire az ú.n. „vegetatív” stílust szoktuk alkal­mazni, ami azt jelenti, hogy a ter­mészetet utánozzuk, mintha an­nak egy darabja lenne. Két, viszonylag egyszerűen el­készíthető húsvéti dísz leírását közlöm, amihez a mellékelt ké­pek adnak segítséget. 1. „Tojásfeszek”: szalmából készítsünk koszorúalapot, vé­kony dróttal áttekerve. Mérete igazodjon kedvenc süteményes tálunkhoz. Tűzzünk bele megfe­lelő ritmust követve száraz virá­gokat, például cickafark, szal­marózsa, sóvirág, selyemvirág. Erre a célra szétszedhetjük a mar megunt, beporosodott régi szá­razvirág-díszünket. Masnival, barkával, vagy a képen látható módon, gyöngyökkel ünnepé­lyessé, „húsvétivá” varázsolhat­juk. A koszorút a tálra téve a kö­zepébe rakjuk a locsolóknak szánt hímes tojást, de kiváló tála­lási ötlet a húsvéti sonka mellé szánt főtt tojásnak is. 2. „Húsvéti koszorú”: az ad­venti koszorú mintájára készül. A koszorúlapot jól hajlítható vesszőből (pl. fűz, szomorúfűz) készíthetjük, amire borostyán le­veles hajtását tekeijük rá. Díszít­hetjük bármilyen tavaszi hangu­latú virággal (legszebb a sárga nárcisz). Ha élővilágot haszná­lunk, a szár végét nedves vattával tekeijük be, hogy a 2-3 ünnepi napot kibírja. A koszorút elké­szíthetjük már jó előre, csak az élő virágot tűzzük be az utolsó pillanatban. A húsvéti hangula­tot a lelógó tojások, és a fent ülő kiscsibék fokozzák. V. Pénzes Judit Tojásfészek A virágkötő- és lakáskultúra fejlődésével egyre nagyobb gon­dot fordítanak arra, hogy az ün­nepi asztalra kerülő virágokkal a díszítő hatásokon kívül az ünnep jellege is kifejezésre jusson. A ka­rácsonyi, adventi hangulat ábrá­zolásának már hagyománya van. Kifejező eszközei: a fenyő, a fa­gyöngy, a négy adventi gyertya, nemcsak a szakemberek, hanem a virágkedvelők által is ismert és használt. A húsvéti virágkészítmények­nek még nincs ilyen nagy múltja. A virágkötők törekednek arra — természetesen szakmai érdekből is —, hogy néhány jellegzetes ter­méket „kimunkáljanak”, ami ké­sőbb esetleg olyan ismert és diva­tos lesz, mint az adventi koszorú. A húsvét legalább olyan jelen­tőségű keresztény ünnep, mint a karácsony. De míg a karácsony pogány eredetű, addig a húsvét a zsidó vallásból ered, de új tarta­lommal. A zsidó vallás szerint a húsvét az egyiptomi rabságból történő szabadulás ünnepe, amit a keresztények Krisztus feltáma­dásának napjaként tisztelnek. A mai kor embere további tarta­lommal töltötte meg. Számunkra a húsvét már a tavasz, a termé­szet újraéledésének ünnepe is, hozzákötve az ehhez tartozó ter­mékenységet, életvidámságot. A tavasz az újra keletkező diadal­mas élet jelképe. Az emberiség képzeletében összekapcsolódott a tavasz és az élet megújulása egy fogalommá. Mivel lehetne ezeket Húsvéti koszorú az érzéseket kifejezni? A tavasz­ra a sok nyíló színes virág jellem­ző. A kék égbolt fényt és derűt sugároz. Jellemző virágok: nár­cisz, ibolya, hóvirág, krókusz, téltemető, barka, tulipán. Jellegzetes virágszín a sárga — milyen jól esik a szemnek ránézni a sok téli szürkeség után — a pi­ros, a kék. Ezek a színek a fű har­sogó zöldjét utánzó zölddel, bimbós, virágos ágakkal jól tár­síthatok, harmonikus összhang­ba hozhatók. Viszonylag kevés növénnyel dolgozzunk, de élénk színekkel. Tavaszt sugároz a vá­zában a hagyományos barkás ág — a húsvét legkifejezőbb növé­nye, társítva a színes és pingált húsvéti tojással. Váza helyett vi­rágtartó edényként, virágtálként inkább kosarat használjunk. Mi­• • Ot híres szobrász A rejtvényábra fő soraiban a magyar szobrászművészet öt je­lentős alakjának nevét rejtettük el. Megfejtendők a vizsz. 2., 67., valamint függ. 1., 12., és 18. sz. sorok. Vízszintes: 2. Kossuth-díjas szobrász, a Csontváry-síremlék készítője (zárt betű: Y) 13. Drámai hősnő 15. Minden héten. 17. A tetejére hajítja 19. Kacatokat tartanak benne 20. Emelkedett hangú lí­rai költemény 21. Fában élő ro­var 23. Ez a közelebbi 24. Játék­vezető 25. Spanyolországban élő népcsoport tagja 27 ...... Bator ( Mongólia fővárosa) 28. Bibliai alak, felesége sóbálvánnyá válto­zott 29. Reálisak, ténylegesek 31. Tatai Sport Club, röv. 32. Ókori római pénzegység 33. Szekrény tartalmának eltávolítá­sa 35. Azonos mássalhangzók 36. Gyermekes köszönés búcsú­záskor 37. Attila egyik becézése 38. Ford. mutatószó 40. Szándé­kozó 43. Vonatkozó névmás 44. Áruló a Pál utcai fiúk c. regény­ben 46. Igen nagy méretű 47. A labdát kapura rúgná 48. Hibáz­tató 49. Rágcsáló vízi állat 51. Bemázol 52. Nehezék 53. Zuha­nyozik 55. Mongóliában élő vad­ló 56. Kerti szerszám 57. A hét vezér egyike 58. Torbággyal egy­beépült település 60. Vörös — angolul 62. Kettős mássalhangzó 63. Ütőhangszeren játszanánk 66. Paripa 67. Kossuth-díjas szobrász, a kőszegi Jurisics-szo- bor alkotója (zárt betűk: M, R) Függőleges: 1. A századfordulón élt szob­rász. Ő készítette az egri Dobó­szobrot (zárt betűk: S, L) 2. Va­lamit kutyult. 3. Az égboltja 4. Pavone személyneve 5. Részben kékít! 6. A nátrium vegyjele 7. Olaszország és Magyarország gk-jele 8. Megkülönböztetésre szolgál 9. Híres angol iskolaváros 10. Tagadószó 11. Beképzelt, gő­gös 12. Művészcsalád tagja, a Psyche szobor készítője (zárt be­tűk: F, Y) 14. Híradással foglal­kozó katona 16. Valamiben nyújtott segítség 18. Kiváló szobrász, a debreceni Csokonai- szobor alkotója (zárt betűk: I, L) 21. Konyhakerti növény 22. Há­gó a Beszkidekben 25. A Baka­ruhában c. film női főszereplője (Margit) 26. Folyó Ceylon szige­tén 29. Római hatos 30. A kígyó neve A dzsungel könyvében 33. Férfinév 34. Kenyérből levágott rész 36. Rámoló 39. Dinamikai fogalom 41. Forró égövi fa csont­héjas termése 42. Szóösszetéte­lek előtagjaként jelentése: hegy 44. Füzesabonyi sakkozó (Sán­dor) 45. Dalol 49. Finom pala­csinta jelzője 50. Hajítaná 53. Tiltott dolog 54 Forró égövi kú­szónövény 56. Nagyértékű kár­tyalap 57. Óra része 59. És — an­golul 61. Székesegyház 63. Ket­tősséget jelölő szó 64. Lukács Sándor monogramja 65 Kiütés a ringben. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents