Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
HÍRLAP, 1992. április 17., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. A magasröptű madarak és a légi pilóták is irigykedhetnek már a Kékes tetői tv-toronyba felkíváncsiskodó turistákra, hiszen nem láthatják azt, amit az itteni vendég. Több hónapos szünet után e hét közepétől élvezhető ismét a kilátó, amelyet a 10 millió forint körüli felújítás, korszerűsítés után Bart a József, a Magyar Műsorszóró Vdllalatvc- zérigazgatója avatott. Képeinken a változások, az első látogatók élményei — ahogyan kameránk megörökítette. (Fotó: Szántó György) Borverseny Abasáron Abasár méltán híres bortermeléséről, ám a piaci és termelői gondok már ebben a községben is éreztetik hatásukat. Némi hírLakossági fórum Gyöngyösön pavilonügyben „Nekünk a park az életet jelenti...” Jubilál az endoszkópos laboratórium Idejében feltárhatók a daganatos betegségek — Le kell vonnunk a tanulságot, és belátni, hogy a lakosság tájékoztatása elengedhetetlen... — mondta Szilágyi Attila, a gyöngyösi polgármesteri hivatal városüzemeltetési igazgatója azon a fórumon, amelyet a sok vihart kavart pavilonépítési ügyben hívtak össze. Az előzmények röviden: csaknem hetven igénylés érkezett a városházára, amelyben a vállalkozók engedélyt kérnek butikok építésére. A szakemberek kidolgoztak egy feltételrendszert, s ha a kérelem ennek megfelelő, megadják az engedélyt. így történt ez a buszmegálló mögötti zöldterület hasznosításával kapcsolatban is. Azzal viszont — úgy tűnik — nem számoltak a város vezetői, hogy a környékbeli lakókat legkevésbé a jogszabályok érdeklik. Ök azt hangoztatják: lételemük, hogy a betonrengetegben, ahol élnek, legyen fű, fa, virág, és nem utolsósorban jó levegő. Az április 14-éré meghirdetett lakossági fórumnak a Vak Boty- tyán János Szakközépiskola adott otthont. A közvetlenül érintett lakókon kívül megjelent Eperjesi László, a város főépítésze, Szilágyi Attila, valamint Tőkés László, a körzet képviselője. Ez utóbbi köszöntötte a lakókat, és elmondta, hogy több mint háromszáz aláírással érkezett tiltakozó levél a leendő pavilonok ellen. (Hatszázötvennel viszont mellette egy másik — jegyezte meg Szilágyi Attila később). Tőkés hozzátette, hogy tavaly augusztusban fogadták el a testületi tagok a különböző kiskereskedelmi egységek építésének tervét a városban. A lakossági tiltakozás miatt a képviselő az elmúlt testületi ülések egyikén interpellált az ügyben, ám a városatyák többsége nem talált elfogadható indokot arra, hogy leállítsák az építkezést. Juhász Balázs, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke például kijelentette: hasonlóan jelentéktelen indokokkal akármelyik körzet lakói jelentkezhetnének. A jogi bizottság viszont azt állapította meg, hogy az engedélyek kiadása mindenféle törvénynek megfelel. Szilágyi Attila ezt még azzal egészítette ki, hogy minősítették a zöldterületeket, és a szóban forgó telek harmadosztályú, tehát a legrosszabb kategóriába tartozik. A vékony földréteg alatt nagy mélységben építési törmelék található, oda fákat telepíteni az átlagosnál nagyobb energiába kerül. Egyébként a tiltakozások hatására összehívták a leendő pavilonok tulajdonosait, csereingatlanokat ajánlottak fel számukra, ám ők azt nem fogadták el. Ha mégis visszavonnák az építési engedélyt, jelentős összegekkel kellene kárpótolni a vállalkozókat. Megtudhattuk azt is, hogy az első lépcsőben három pavilon épülne: egy rövidáru-üzlet, egy kozmetika és fodrászat, és később lenne lehetőség még három butik elhelyezésére. Ezután kapott szót a lakosság. Egy hölgy kétségbeesett hangon ecsetelte a környék szennyezettségét, mondván: a napi 700 autóbusz, amely innen startol, valamint a Mátra felé irányuló forgalom egyébként sem teszi lehetővé, hogy elfogadható levegőt szívjanak. Évek óta kérték a tanácsot, hogy próbálják meg rendbe hozni ezt a parkot, hiszen ez mindannyiuk érdeke. Azt sem érti, hogy miért ültettek fát tavaly ősszel, ha már eldöntötték, hogy pavilonok épülnek ugyanitt. „Nekünk a park az életet jelenti”— tette még hozzá drámai hangon. Közellenszenvet váltott ki az az asszony, aki nem ott lakóként szólt hozzá, ám mint gyöngyösi, úgy érzi, köze van ehhez az ügyhöz is. Szerinte ez a park elhanyagolt volt, még fű se nagyon nőtt rajta, miért védik annyira? „Menjen haza! Miért ócsárol bennünket? Lakna velünk három hónapig a büdösben, majd megtudná...” — körülbelül ilyen reagálások hangzottak el a fenti kijelentésekre. Némi derű kísérte egy idős bácsi lamentálását, aki azzal kezdte felszólalását: „Isten és ember ellen való vétek butikot építeni a zöldbe.” Majd így folytatta: „Hát nincs parkunk, nem látják? Hogy lehet beépíteni partizán módra azt a keveset, ami még megmaradt? Láttam én, hogy ássák a földet, kérdeztem is őket, mi van, csőrepedés? Nem is gondoltam, hogy valami más folyik. Én javasolnám, hogyne verjék szét a betont, amit már idáig felhúztak, hanem alakítsanak ki kis virágágyásokat ott, legalább le tudunk ülni...” Egy fiatal férfi, annak ellenére, hogy a környéken lakik, mégis ellenvéleményét mondta el. Kifogásolta, hogy az eddigi lakógyűléseken miért nem volt probléma a parkosítás? Miért csak most igénylik ezt az itteniek? Szerinte minél több butik épül a városban, annál inkább javul az ellátás színvonala. „Mi van veled, te? Hát itt laksz te is, mi van veled?”— kommentálták többen is ezt a felszólalást. Mások megkérdőjelezték, hogy egyáltalán van-e értelme most itt ülniük, hiszen eldöntött ténynek látszik, hogy a butikok felépülnek. Érdekes problémát feszegetett egy úr akkor, amikor a buszmegálló gondjáról szólt. Hiszen ha máshová kerülne a várakozóhely, akkor a buszok nem az orruk alá füstölnék a gázokat, nem ott túráztatnák a gépjárműveket... Csötönyi Csaba sajtófelelőstől később megtudtuk: a fentihez hasonló feszültségek elkerülésére a további butikok építése előtt — tehát még időben — tartanak majd lakossági fórumokat. Tervezik, hogy tízezer példányban tájékoztatót ad ki a hivatal, amelyben a pavilonügyek, a parkosítás mellett számos egyéb „ lebegő” kérdésre — például arra, hogy ki tataroztatja a nagytemplomot — is választ kaphatnak Gyöngyös polgárai. Doros Judit A Bugát Pál Kórházban másfél évtizede kezdődtek meg a modern száloptikás — úgynevezett endoszkópos — vizsgálatok. Ennek a — nyelőcsövet, a gyomrot és a nyombelet érintő — vizsgálati területnek, a „gasztroszkó- piának” az egészségügyi intézményben három szakorvosa van: a Il-es számú belgyógyászati osztályon dr. Győri Imre osztályvezető főorvos és dr. Kazsuba Attila adjunktus, illetve az I-es számú belgyógyászati osztályon dr. Erdei Antal főorvos. S hogy eredményeiket országszerte ismerik és elismerik, bizonyítja: ez év őszén Gyöngyösön tartják a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos tudományos ülését. Ennek, illetve a szakmai jubileum kapcsán beszélgetünk dr. Győri Imre főorvossal. — Ezek a modern vizsgálatok úgy indulhattak meg Gyöngyösön, hogy 1976-ban kórházunk orvosai — élükön dr. Gedeon A ndrás főorvossal — igen j ó kapcsolatot építettek ki a parádfür- dői kórházzal. Annak vezetője, dr. Báréi István főorvos öt éven át heti egy alkalommal „lehozta” készüléküket, és itt is elvégezte a vizsgálatokat. Saját műszerrel végül is tíz esztendeje kezdődtek meg a gyomortükrözések. — Főorvos úr, egy évtized után mennyire mondható korszerűnek ez a készülék? — Kora ellenére még mindig modernnek nevezhető... Természetesen, azóta is nagy strapának van kitéve: felderíthetők ugyanis ezzel a műszerrel a nyelőcsövön lévő polipok, daganatok, a máj- zsugorhoz társuló nyelőcsővissz- ér-tágulatok. Gyomornál ugyancsak a fekélyek, daganatok, polipok, továbbá a nyombél- fekély jelei. Alkalmas továbbá a polip úgynevezett,, endoszkópos ” eltávolítására, így a műtét elkerülhető... Az idei év tavaszáig több mint tízezer gyomortükrö- zéses vizsgálatra került sor, de 1987-től lehetőségünk van hasonló módon a vastagbél endoszkópos vizsgálatára is. Összességében az elmúlt 15 év során 13 ezernél is több endoszkópos vizsgálatot végeztünk a városi kórházban. Nagy jelentőségük van például a vastagbélpolipok eltávolításában, mert a gyomorban ezekből alakulnak ki a rákos daganatok. Amennyiben tehát egy ilyen polipot eltávolítanak, akkor ez a daganatos megelőző kezelést is jelenti. Ezzel a módszerrel végezzük a hagyományos végbéltükrözéses vizsgálatokat is, eddig több mint hétezerre került sor. Mindezekből is látható — hangsúlyozza —, a jövő útja az, hogy ezeket a vizsgálati módszereket tovább kell fejleszteni. Ennek feltétele a műszerpark folyamatos bővítése, ami nem olcsó dolog, de életeket ment meg. Reméljük, az új kórház átadásával lehetőségünk lesz a fejlesztésre... — ...Mondhatni, a száloptikás endoszkópoké, illetve inkább már a video-laparoszkópoké a jövő? — A jelen is, a jövő is a száloptikás endoszkópoké, kombinálva a video-endoszkópos rendszerrel, aminek úgyszintén nagy a jelentősége. A gyomorvizsgálatokra — különösen Gyöngyösön és környékén—változatlanul nagy szükség van az alkoholizmus terjedése miatt. Sajnos, egyre több a májzsugorban szenvedő betegek száma, s ezeknek az embereknek egy része nyelőcső- visszér-repedés és az azt követő vérzés miatthal meg. Az endoszkópos vizsgálat és kezelés során lehetőség van arra, hogy megállítsuk a halálos veszélyt jelentő nyelőcsővérzést, természetesen ha az illető abbahagyja az ivást. Sajnos, fejlesztési terveink kapcsolódnak az idült alkoholizmushoz, mert szaporodik a hasnyálmirigy-betegek száma. Az újabb műszerekkel lehetőség nyílik majd az epeutak és a hasnyálmirigy endoszkópos vizsgálatára és kezelésére. Ez pedig szorosan összefügg a Bugát Pál Kórház egészének szakmai munkájával, mert az ultrahang- vizsgálat és a sebészeti tevékenység Között foglal helyet az en- doszkópia. KorcsogBéla verést kívántak csapni a helybéli borgazdák italaiknak, amikor nemrégiben részt vettek a polgármesteri hivatal által meghirdetett borversenyen. A benevezett 43 finom itóka közül 17 bronz, 14 ezüst, és 6 pedig arany minősítést kapott. A bizottság három aranyérmes bort nagydíjjal is jutalmazott. A szakemberek egyébként úgy értékelték, hogy a borok minősége és a termelők bemutatókedve lényegesen javult az egy évvel ezelőtti versenyhez képest, amikor csak húszféle nedű versenyzett, s közülük csupán 12 fajta kapott minősítést. Jazz-koncert Gyöngyösön A Szintézis együttes koncertezik április 22-én este fél 8-tól a gyöngyösi zeneiskolában. Jegyeket már vásárolhatnak a zenei estre a Mátra Művelődési Központban naponta, délután 2-től 6 óráig, vagy a koncert előtt a zeneiskolában. Lesz gáz Halmajugrán? Tervezik a gáz bevezetését Halmajugrán is. Godó Ferencné polgármester-asszonytól megtudtuk, hogy foglalkoznak ezzel a gondolattal, s miután a vezeték keresztülmegy a falun, könnyelműség lenne, ha nem csatlakoznának rá. Egyébként Kisnána, Domoszló, Adács, Ludas, Detk, Karácsond és Halmajugra lenne az a hét község, amelyik csatlakozna ehhez a programhoz. Első lépésként közösen 24 millió forintot kellene előteremteniük ahhoz, hogy az átadóállomást létrehozhassák. Csak ezután kerülhet sor a kiviteli tervek elkészítésére. „Kacagó nyúl” a tavaszi szünetben Tart még a tavaszi szünet, épp ezért a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont az eddiginél is több programmal vátja a fiatalokat. így például ma délelőtt 10 órától „kacagó nyula- kat” készíthetnek flakonokból mindazok, akik némi kézügyességgel rendelkeznek. Kedden délelőtt tíz órától viszont papírból hajtogathatnak változatos formákat. Vécsreis visszakerültek a korábbi nagy körzetesítési politika következtében más községbe kényszerített felső tagozatos általános iskolások. Fogadásukhoz az önkormányzat tavalyelőtt bővítette két új tanteremmel, s a hozzájuk szükséges kiegészítő helyiségekkel az intézetet, ahol azóta a nagydiákok igazán korszerű körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Képünkön — az egymás mellett jól megférő — 7. és 8. osztály megszokott közös foglalkozása. (Gyóni Gyulafelv.) J V. Magángazdálkodók, farmergazdák, FIGYELEM! Szövetkezetünk megkezdte Hollandiából behozott használt erő- és munkagépek árusítását KEDVEZŐ ÁRON! Cím: Kossuth Mg. szövetkezet VÁMOSGYÖRK, Kölcsey út 16. sz. Tel.: 37/61-035. Telex: 285245. Érdeklődni lehet: Harnos András műszaki ág.vez., v Gulyás István műhelyvez. . Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel közösen IDEGENFORGALMI szakközgazdász- és szakosító képzést indít diplomások számára. Képzési idő: közgazdász diplomával 4 félév, egyéb diplomával 5 félév. Kezdés: 1992. szeptember. Tandíj: 20.000 Ft/félév. Jelentkezés: 1992. május 30-ig. Érdeklődni lehet: személyesen a főiskola főigazgató-helyettesi irodájában. (Eger, Eszterházy tér 1.) Tel.: 36/10-466/21. Levélcím: 3301 Eger, Pf. 43. A vécsiiskoláhan Kameránk — Kékes tetőn
