Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. április 17., péntek Módosított horvát kormány Átalakították a zágrábi kor­mányt. Ezt Franjo Tudjman hor­vát elnök és Franjo Greguric kormányfő közölte szerda esti közös tévényilatkozatában. Ösz- szesen hat poszton, köztük a bel- ügy élén történt változás. Ivan Vekic belügyminisztert helyette­se, Ivan Jarnjakváltotta fel. A je­lek szerint a kormányt nem poli­tikai nézeteltérések miatt alakí­tották át. Az AP idézte Franjo Tudjmant, aki azzal indokolta a döntést, hogy a horvátországi háború végeztével az új felada­tok megoldásához egy dinami­kusabb és határozottabb kabi­netre van szükség. Koreai egyesülés még 2000 előtt? Az amerikai csapatok tovább maradhatnak Koreában, azután is, hogy Észak és Dél esetleg egyesül — jelentette ki az AP hír­ügynökségnek csütörtökön adott nyilatkozatában Ro Te Vu dél-koreai elnök. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy az újraegye­sülés még az évezred vége előtt megtörténik. Ro Te Vu úgy ítélte meg, hogy Phenjan végső soron elfogadja a nemzetközi ellenőr­zést nukleáris létesítményeiben, tehát nem szükséges nyomást gyakorolni rá. Kompromisszum a flottilláról Kompromisszumos megoldás született a Kaszpi-tengeri flottil­la felosztásáról Azerbajdzsán és az államközösségi flotta között szerdán. Az erre vonatkozó jegy­zőkönyvet csütörtökön írják alá Bakuban. A megállapodásnak megfelelően Oroszországot ele­ve megilleti a hajók, illetve a töb­bi vagyon 25 százaléka, s ez a rész orosz fennhatóság alá kerül. Hasonlóképp a flottilla vagyoná­nak 25 százalékát kapja Azer­bajdzsán. Az ITAR-TASZSZ je­lentése szerint a maradék ötven százalékról a többiek döntenek. Amerikai aggódás Tókés Lászlóért Az Egyesült Államok Képvi­selőházának 26 tagja írta alá a Tőkés László püspök védelmé­ben fogalmazott, Ion Iliescu ro­mán államelnökhöz küldött le­velet. A levelet elsőnek a képvi­selőház Emberi Jogi Bizottságá­nak társelnökei, a demokrata Tom Lantos és a republikánus John Porter írták alá. A levélben a képviselők „legmélyebb aggo­dalmuknak” adnak kifejezést Tőkés László és családja sorsa miatt. A csehszlovák parlament a bősi erőműről tárgyalt Makacs szomszédos álláspont A csehszlovák szövetségi kor­mány csütörtök délelőtt kezdő­dött ülésének legfontosabb napi­rendi pontja volt a bősi vízi erő­mű problémaköre. A kabinet — korabbijelzések szerint — az ügy összes lenyeges vonatkozását át­tekintette, és véglegesíti annak a levélnek a szöveget is, amelyet Marian Calfa kormányfő küld majd Antall Józsefnek, válaszul a magyar miniszterelnök koráb­bi, a tárgykörben út levelére. A szövetségi kormány Bőssel kapcsolatos allásfoglalasát egy olyan időpontban alakítják ki, amikor az egyoldalú szlovák erő­mű-építkezés nyugati finanszí­rozását célzó törekvésekről ér­keznek hírek a szlovák főváros­ból, közben pedig közeleg a ma­gyar részről kitűzött április 30-i határidő a munkák leállítására. Ha ez nem történne meg, akkor magyar részről a még 1977-ben kötött szerződés felmondására lehet számítani. Egyelőre semmi jele annak, hogy szlovák oldalon lassítanák a munkatempót. A csütörtöki csehszlovák kormányülés után talán megszületik a válasz arra, hogy befolyásolják-e Prágából valamilyen módon a Bőssel kap­csolatos szlovák szándékokat, il­letve magatartást. Viliam Oberhäuser szlovák erdő- és vízgazdálkodási minisz­ter szerint a bősi vízi erőmű szlo­vák oldalon folyó építkezésének a leállítását Pozsonyban csak ak­kor lehet majd mérlegelni, ha Magyarország konkrét tettekkel bizonyítja saját hajlandóságát az erőmű megépítését támogató esetleges majdani szakvélemény tiszteletben tartására. Oberhäu­ser a Narodna Obroda című po­zsonyi lap csütörtöki számában nyilatkozott, és azt állította, hogy a magyar Parlamentnek a mun­kák leállításáról hozott határoza­ta magyar részről lehetetlenné teszi a tervezett háromoldalú (magyar-csehszlovák-EK) szak­értői bizottság majdani ajánlá­sainak elfogadását. Ezért a szlo­vák miniszter a szóban forgó ma­gyarparlamenti döntés visszavo­nását tekintené megfelelő,, konk­rét tettnek”— az európai közös­ségi szakértők álláspontjának tiszteletben tartásáról szóló, szó­ban elhangzó magyar ígéreteket nem tartja elegendőnek. Kérdőjelek Egy hajóban? Nem tudni, köszöntötte-e zeneszó Bécsben a Mozart-hajó fedél­zetére lépő magas rangú politikusokat, de ha igen, akkor a vízi jármű névadójától eltérően Strauss-muzsika lett volna a legfrappánsabb. Az „európai kerékasztalnak” elkeresztelt, kéttucatnyi ország küldöttei­nek részvételével tartott kétnapos megbeszélés ugyanis jórészt a Duna hullámain folyt (még ha napjainkban már nem is oly kék szeretettfo- lyónk). A konferencia fő témája — miközben a hajó megtette a Bécs- Pozsony-Bécs távot — földrészünk új rendje volt. Szóba került a meg­változott biztonsági helyzet, a feszítő konfliktusok megoldási lehető­sége, Kelet- és Nyugat-Éurópa viszonya, s nem utolsósorban a ki­sebbségek problémaköre. Ónrendelkezés vagy integráció? Érdekes módon vetődött fel ez az ellentét, hisz míg kontinensünk keleti felén az elmúlt években az önrendelkezési vágyfeszítette szét a korábbi állami kereteket (ami visz- szatérő témája volt az Európa Bank Budapesten megtartott éves köz­gyűlésnek is), addig Nyugaton az integráció elmélyítése szerepel napi­renden, ennek érdekében tevékenykednek — különösen a tavalyi mastrichti csúcs óta — a Tizenkettek. Egymást átfedő szervezetek? Ez a kérdés is felmerült az idén im­már harmadszor megrendezett kerekasztal mellett. A felszólalók utal­tak arra, hogy az Európa Tanácstól a visegrádi hármakig, az Európai Közösségektől a Közép-európai Kezdeményezésig, a Nyugat-európai Uniótól a mostani házigazda Európai Demokratikus Unióig számta­lan platform szolgál földrészünk politikai, gazdasági és biztonsági ügyeinek megvitatására. így nem ártana áttekinthetőbbé tenni az együttműködés fórumait. Egy hajóban eveztek (pontosabban utaztak) a résztvevők? Fizi­kailag természetesen, ám az igazi az lenne, ha átvitt értelemben is ez jellemezné a többtucatnyi résztvevő államot. Akkor a bősi vita vagy a jugoszláv válság lezárása is könnyebbnek tűnne. (FEB) Konfliktusmegelőzés Az EBEÉ Helsinkiben meg­tartott utótalálkozójának szerdai plenáris ülésén Peisch Sándor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki Magyar- ország javaslatát egy hatékony konfliktusmegelőző és válságke­zelő csomag kidolgozásáról. A magyar javaslat koncepció­jának három alappillére: a prob­lémák felvetéséhez szükséges politikai akarat megszületésének előmozdítása, a megoldás érde­kében a konfliktusban érintette­ket összehozó rugalmas tárgya­lási keretek kialakításának meg­könnyítése, valamint a megol­dást segítő, a konfliktus helyén a stabilitást fenntartó intézkedé­sek. A magyar álláspont szerint az EBEÉ Tanácsa, a Vezető Tisztségviselők Bizottságának elnöke és a nemzeti kisebbségi főbiztos segítő szándékú felveté­se éppoly fontos lehet a konflik­tus megoldása szempontjából, mint a résztvevő államok kezde­ményezése az EBEÉ eszköz- rendszerének igénybevételére a potenciális konfliktus megelőzé­se érdekében. A magyar álláspontot ismer­tető helyettes államtitkár ki­emelte, hogy az EBEÉ konflik- tusmegelőzo, -kezelő és -megol­dó tevékenysége a szervezet el­vein és kötelezettségein kell, hogy alapuljon — különös tekin­tettel az emberi és kisebbségi jo­gokról alkotott nézetek EBEE-n belül történt átértékelődésére. Magyarország meggyőződése, hogy az EBEÉ — kiegészítve az egyes államok erőfeszítéseit — együttműködve az ENSZ-szel, a NÁTO-val és a NYEU-val, vala­mint az Európa Tanáccsal — ha­tékonyan járulhat hozzá a föld­rész súlyos válságainak enyhíté­séhez és megoldásához. Az író és az új Európa A PEN 57 Világkongresszusa 1992. április 20. és 26. között Barcelonában tartja 57. világkong­resszusát a Nemzetközi PEN (Poets, Essayists, Novelists) Club. A tanácskozás fő témája: Az író és az irodalom nyelve a harmadik évezred küszöbén. Altémája: az író és az új Európa. A munka szekcióüléseken, A küldöttgyűlés dönt a szervezet költészet, próza, esszé és dráma munkacsoportban folyik majd. A kongresszus első két napján három bizottság ülésezik: a be­börtönzött írók bizottsága (amely az egyes központok je­lentései alapján hozza nyilvános­ságra a börtönbüntetésüket töltő írók és költők névsorát); a prog­ram- és fordítási (illetve új ne­vén: program- és fordítási, nyel­vek jogai) bizottság, valamint a béke- és kisebbségi ügyek bizott­sága, amely az előző, Bécsben tartott 56. világkongresszuson változtatta meg elnevezését. „...Mert sok kis konfliktus te­remt helyi veszélyeket. Új nem­zeti identitások lépnek színpad­ra, a bűnbakot gyakran keresik a szomszédságban... S akisebbségi kultúrák érdekében folytatott harc felerősödött” — mondotta akkor Komád György, a Nem­zetközi PEN magyar elnöke, akit 1990. május 8-án, a portugáliai Madeira szigetén tartott kong­resszuson választottak a szerve­zet élére. A bizottságok megvitatják az egyes központok jelentéseit és határozatait, majd azokat a ta­nácskozás második felében ülé­sező küldöttgyűlés elé terjesztik. költségvetéséről, a tisztségvise­lők megválasztásáról, valamint arról, hogy az elfogadott határo­zatokat milyen fórum — kor­mányszervek, írószövetségek, vagy egyéb szervek — elé terjesz- szék. * Az 1921-ben Londonban, Catherine Amy Dawson Scott írónő kezdeményezésére alapí­tott Nemzetközi PEN-nek már 112 központja működik a világ különböző részein. Az elmúlt két év látványos növekedése nem kis részben a politikai változások­nak köszönhető, hiszen például a felbomlott Szovjetunió utódálla­mai közül Lettország, Litvánia, Észtország, Örményország, Fe­héroroszország, üzbegisztáni központtal a közép-ázsiai köz­társaságok, Moldova, Oroszor­szág, Ukrajna írói is külön-külön szervezettel csatlakoztak a Nem­zetközi PEN Clubhoz. A jelent­kezés, illetve a csatlakozás felté­tele, hogy az egyes központok legalább húsz írótagot számlálja­nak. A magyar PEN Club 1926- ban alakult, és egy időben Kosz­tolányi Dezső is elnöke volt. Je­lenleg mintegy 300 tagja van, ügyvezető elnöke Hubay Mik­lós, főtitkára Szász Imre, titkára Kunos László. A szervezet tevé­kenységében kiemelkedő helyet foglal el a műfordítói program, amely a magyar irodalom külföl­di tolmácsolóit támogatja, első­sorban a német, francia, angol, illetve az észak-európai nyelvte­rületről. E támogatás azt jelenti, hogy magyarországi látogatásra szóló meghívásokkal segítik a külföldi írók munkásságát. Álta­lában havonta kerül sor műsoros rendezvényekre a magyar iroda­lom külföldi tolmácsolóinak részvételével. Évente megjelen­tetik irodalmi évkönyvüket, a PEN-Bulletint, amely angol és francia nyelven tartalmazza a legsikeresebb fordításokat a ma­gyar költészet, illetve próza kö­réből. A magyar PEN rendszeresen kitünteti emlékérmével a magyar irodalom terjesztésében kiemel­kedő eredményt elért külföldi műfordítókat. Utoljára 1992. április 7-én Roberto Ruspanti olasz író kapta meg ezt az elisme­rést. Ruspanti 1978-ban a Corvi­na Kiadónál volt műfordító; ak­kor a rendőrség politikai okok miatt kiutasította az országból. Kétkötetnyi Petőfi-fordítása je­lent meg, tolmácsolta Kassákot, valamint napvilágot látott egy ta­nulmánya Petőfi Sándor szicíliai kultuszáról. Angyal Katalin Vádak Bulgáriában A nemzeti érdekek elárulásá­val, az ország tekintélyének lejá­ratásával vádolta meg az ellenzé­ki Bolgár Szocialista Pártot a kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége Nemzeti Mozgalom. A bolgár kormánypárt nyilat­kozatot tett közzé azzal kapcso­latban, hogy a közelmúltban az Európa Parlament Bulgáriát el­ítélő határozatot fogadott el. Az ellenzéki szocialisták szerint a kormánypárt háborús bűnösök rehabilitálására törekszik, akik bűnösök abban, hogy Bulgária a II. világháborúban a fasiszták ol­dalára állt. Intézkedések a líbiai ügy kapcsán A magyar Külügyminisztérium közleménye A Külügyminisztérium közleménye a Líbiára vonatkozó ENSZ BT szankciók életbe lépéséről; „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa A Magyar Köztársaság kö­748. sz. határozatának megfele­lően a Magyar Köztársaság kor­mánya életbe léptette a Líbiával szemben hozott szankciós in­tézkedéseket. A Magyar Köztársaság 1992. április 15-étől — az ENSZ BT újabb rendelkezéséig — be­szüntette a Líbia és Magyaror­szág közötti légiforgalmat, fel­függesztette a Líbiai Légitársa­ság budapesti irodájának tevé­kenységét. A Külügyminisztérium fel­szólította Líbia budapesti diplo­máciai misszióját, hogy létszá­mát öt diplomata státusú sze­méllyel csökkentse. vetkezetesen betartja az ENSZ BT vonatkozó határozatának azon rendelkezését, amely tiltja fegyverek vagy más katonai ter­mékek, alkatrészek Líbiának történő eladását, illetőleg kato­nai jellegű szolgáltatások nyúj­tását. A Külügyminisztérium tripo- li külképviseletünkkel együtt szoros figyelemmel követi a Lí­biában maradt állampolgáraink helyzetét, és minden lehetséges segítséget megad a Líbiából tá­vozni szándékozó állampolgá­rok kiutazásához.” (MTI) Segítség Horvátországnak Húsztonnányi élelmiszer Slavonski Brodba A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (hazai protestáns, or­todox egyházak, valamint bel-, illetve külföldi magánszemélyek kari­tatív egyesülete) húsvét előtt 20 tonnányi (3,6 millió forint értékű) tartós élelmiszerekből és konzervekből álló szállítmányt juttat el a horvátországi Slavonski Brodba. A település és környéke az elmúlt hetekben súlyos harcok színtere volt. Az ott élő menekültek számát több mint húszezerre becsülik. Az élelmiszer szétosztásában a helyi evangélikus segélyszerve­zet és a Vöröskereszt vesz részt. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat nemzetközi összefo­gás részeként rendszeresen részt vesz a harcok sújtotta lakosság meg­segítésében, tekintet nélkül azok vallási és felekezeti hovatartozásá­tól — tájékoztatta a szeretetszolgálat csütörtökön az MTI-t. Bűnrészesnek nyilvánították az összeomlásszerű csődben lobbem börtön az Olivetti elnökének Hatévi és négyhavi szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a milánói bíróság Car­lo de Benedettit, az Olivetti olasz számí­tógép-óriás elnökét, akit — 32 üzlettársá­val együtt — csalás­ban talált bűnösnek az eddigi legnagyobb olasz pénzügyi bot­ránnyal kapcsolat­ban. A vádirat szerint de Benedetti, az egyik legismertebb olasz ipari vezető, bűnrészes volt a Ban­co Ambrosiano, az egykor legnagyobb olasz magánbank csaláson alapuló, 1982-ben bekövet­kezett összeomlás­szerű csődjében. Az ítéletet az olasz törvények értelmé­ben a fellebbviteli bí­róságnak, majd a leg­felsőbb bíróságnak is meg kell erősítenie. (MTI) Csak politikailag stabil országok Az EK bővítési menetrendje a Der Spiegel szerint Az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága ja­vasolni kívánja: állapítsanak meg pontos belépési dátumot, és ehhez kötve világos gazdasági kritériu­mokat az EK-tagságra törekvő közép-kelet-euró- pai államok számára, így ösztönözvén azokat az el­engedhetetlen gazdasági reformokra, átalakításra —jelenti a hamburgi Der Spiegel a húsvéti ünnepek miatt már szombaton utcára kerülő számában. A csütörtökön előzetes jelleggel ismertetett Spiegel-információ az Európai Közösségek júniusi lisszaboni csúcstalálkozójára készülő, egyelőre bi­zalmas dokumentumból ment, amelynek kulcs­gondolata: ha bővíteni akaiják az EK-tagok körét, a közösséget az összeomlástól csak radikális refor­mok menthetik meg. Körülbelül húsz ország kér bebocsátást az Európai Közösségekbe, s a Jacques Delors vezette EK-bizottságnak az a véleménye, hogy 1995-től először csak a politikailag stabil és gazdaságilag virágzó EFTA-országok kívánatosak a közösségben. Az EK-szakértők Ciprusnak és Tö­rökországnak nem adnak esélyt a felvételre. Az Európai Közösségek reformjának egyetlen reális eszköze a föderalista struktúra, a döntési fo­lyamatokat demokratikusabbá és „láthatóbbá” kell tenni. A tervezetben javasolják, hogy válasszanak egy európai elnököt, aki kabinetjével együtt a lé­nyegi munkát végezné, a kabinetet a Miniszterta­nács és az Európa Parlament ellenőrizné.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents