Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. április 15., szerda Hazai hírek Újra indul a Tungsram Kéthetes kényszerszünet után ismét megindult a termelés a Ge­neral Electric-Tungsram Rt.- ben. A felhalmozódott készletek csökkentését célzó termelési szünet a kaposvári gyárban azonban még további két hétig tart; a fényforrásgyártó gépso­rok üzemszünete miatt 350 dol­gozó lesz kényszerszabadságon. Magyarország Eutelsat-tag Magyarország csatlakozott az Európai Műholdas Távközlési Szervezethez, az Eutelsathoz. Hazánk elsősorban nemzetközi telefon-összeköttetésekre és tv- adások továbbítására akaija használni a műholdas rendszert — közölte a szervezet szóvivője. Az Eutelsatnak hét műholdja van, szolgáltatásaival tavaly 183 millió ECU-s forgalmat bonyolí­tott le. Bankok sikerlistája Közvélemény-kutatás ké­szült: melyik „az a bank, amely igazán közel áll Önhöz?” A leg­sikeresebbnek a legtöbb válaszo­ló — 21 százalék — a Postaban­kot tartotta, a Kereskedelmi Bank 19, a Magyar Hitelbank 16, a Magyar Nemzeti Bank 15 szá­zalék szavazatot kapott. Az is­mertebb bankok közül a két utolsó helyen 14, illetve 11 száza­lékkal a Budapest Bank és az OTP áll. A megkérdezettek 66 százaléka az általa legsikere­sebbnek tartott bankban nyitna számlát, 23 százalék ott, ahol a legudvariasabb a kiszolgálás, 11 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. Kamatot csökkent az IFB Az Ipari és Fejlesztési Bank Rt. átlagosan 2 százalékkal csök­kentette hitelkamatait 1992. áp­rilis elejétől. A hitelkamat-csök­kenést az első negyedév során két lépcsőben mérsékelt betéti kamatok tették lehetővé. Az IFB betéti ajánlatában új elemként szerepel, hogy a 120 napon túli lekötések esetében mozgó ka­matlábat alkalmaznak, amely­nek bázisa a 30 napos diszkont kincstárjegy-aukció átlaghoza­ma. Magánszemélyek részére új feltételekkel, de továbbra is fix kamatozású letéti jegyeket bo­csátanak ki két sorozatban. Üjabb felhívás Kelet-Európáért A kelet-európai országoknak nyújtott segélyek körének szélesítésére és a folyósítás meggyorsításá­ra szólította föl a Közös Piacot az Európai Gyáripa­rosok Kerekasztala (ÉRT). A szervezet szerint, mi­közben a Nyugat a támogatás mikéntjén és mikor- ján töri a fejét, az elért eredmények egyre távolabb kerülnek a kívánatostól. Az ÉRT írásban benyújtott javaslata szerint több elemzésre, szorosabb együttműködésre lenne szük­ség a segélyezéshez, továbbá világosabb szabályok­ra a segélyek fölhasználásához. A szervezet hasz­nosnak látná azt is, ha a közösség külön adatbankot hozna létre a Keletről kapott információk rendsze­rezésére és elemzésére. Közös tervek kidolgozását sürgeti a szövetség a kelet-európai közlekedési há­lózat és távközlés fejlesztését illetően is. Az ÉRT azzal indokolta kérését, hogy a fölsorolt intézkedések a közös piaci fejlődés érdekeit is szol­gálják, nem beszélve arról, hogy Európa gazdasá­gának is elemi érdeke az elmaradott Kelet szintre- hozása. A tíz évvel ezelőtt megszületett kerekasztalt a svéd Pehr Gyllenhammar alapította. Tagjai között szerepel a 40 legnagyobb nyugat-európai vállalat vezetője. (MTI) Pénz-tárca Briliáns ötletek A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...? A korábbi számunkban az „értékőrző fémekről”, a nemes­fémekről, mint a befektetési le­hetőségek egyik formájáról be­szélgettünk Lukács Jenő ékszer- és drágakő-szakértővel. Meg­tudtuk: az arany — mint anyag — mindenkor eladható, elzálogo­sítható, vagy banki fedezetként felajánlható. Igaz, hogy ez a köny- nyen munkálható drága fém iga­zi értékét csak ékszerek formájá­ban hordozza? — Nem egészen. Amíg az anyag értéke örök, a fazon, a megjelenés állandóan változó, a divattól függ. Más értéket képvi­sel a géppel, és mást a kézzel megmunkált arany, ám az ékszer árát nagyobb részben mégis a benne testet öltő anyag adja, és csak az összértéket befolyásolja a feldolgozás mívessége, a hozzá fűződő érzelmek, viszonyok, kultikus kapcsolatok összessége. A kivétel természetesen ez esetben is a szabályt erősíti, hi­szen manapság a legtöbb ékszert már géppel állítják elő. Ügy is mondhatnám, hogy ezek „bizsu aranyak”, hiszen mérleggel álla­pítják meg az árukat. Előfordul­hat azonban, hogy a 30 grammos arany ékszer mégis többet érhet, mint egy 100 grammos, ha a ki­sebb súlyú egyedi és míves mun­ka. Ekkor azonban többletként a művészi produktumot kell meg­fizetni. Nem véletlen tehát, hogy az igényes, hozzáértő vásárlók ma is az értékesebb ékszereket keresik, és nem a kilóra vásárol­ható tucatárut. — Mit lehet tanácsolni azok­nak, akik az „ olcsó arany korsza­kában ”, a '60-as és 70-es években súlyos, de otromba aranytárgya­kat vásároltak? — A nehéz, gépi készítésű lán­cok többsége egy bizonyos hasz­nálati idő után javíthatatlanná válik. Ezért ha megunta a tulaj­donosa ezeket az ékszereket, be kell olvasztani őket, és ízléses, igazi ékszert kell belőlük csinál­tatni. Ez gyakran pénzbe kerül, hiszen a munkáért végső soron arannyal lehet fizetni. Az érték tehát marad, csak a súly csökken, és az ékszer „ízlésvilága” válto­zik. Ha pedig a tulajdonos ra­gaszkodik a saját aranyához. akkor is csak a fazonárat kell megfizetnie. Az arany, a drágakő tehát sohasem veszíti el az érté­két, ezért az egyszeri invesztíció akár örök időkre szólhat. — Az arany után beszéljünk egy kicsit a drágakövekről is. — Egészen az utóbbi évekig úgy szerepelt a köztudatban, hogy vannak ékkövek, féldrága­kövek és drágakövek. Az ékkö­vek a szintetikus vagy üveg alap­anyagú, csiszolt, színes vagy fe­hér díszítőelemei az ékszerek­nek. Az úgynevezett féldrágakö­vek már egyértelműen természe­tes alapanyagúak, vagyis eredeti ásványok, de nem olyan értéke­sek, mint a drágakövek: a gyé­mánt, a rubin, a smaragd és a za­fír. A gyémánt a legkeményebb anyag. Aztán a korund csoport jön, mint az igen kemény anya­gok családja, ahová a vérvörös rubin és a mélykék zafír tartozik. Ezt követi keménységben a brill, amelynek gyűjtőfogalmába töb­bek között a fűzöld smaragd is tartozik. A többi kő: a topáz, az akvamarin, a türkiz — de sorol­hatnám a neveket vagy három­százig — korábban a féldrágakö­vek csoportját alkották. A drágakövek ilyen csoporto­sítása azonban megszűnt. Most mindegyik követ, amelyik ter­mészetes alapanyagú ásvány, a drágakövek közé soroljuk; ám vannak értékesek és kevésbé ér­tékesek. Emiatt a drágakövek mellett ma már csak az ékköve­ket különbözteti meg a szakma, mint különálló csoportot. Köztudott, hogy a gyémánt­ból csiszolják a briliánst, mégpe­dig hosszas matematikai és fény­tani előkészületek után. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a briliáns csak a csiszolási formát jelenti, tehát azt, amikor a gyémántot a legtökéletesebbre, vagyis pontosan 57 laposra csi­szolják. Ekkor veri vissza a gyé­mánt a legtökéletesebben a suga­rakat. A gyémántot ma már számító­géppel csiszolják, így készülnek a különféle „fantáziakövek”, amelyeknél nem a fényvisszave­rés, hanem az alak a meghatáro­zó. Csiszolnak csepp, hajó, szív, Jól sikerültek az országos döntők — remekeltek tanulóink Gyöngyösi számvetés Amint arról több alkalommal is beszámoltunk, lapunkban a közelmúltban a gyöngyösi 214- es számú József Attila Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában kerültek megrendezésre az egész országot érintő — a szakma kiváló tanuló­ja — és a szakmai tantárgyi verse­nyek döntői, a Nemzeti Szak­képzési Intézet rendezésében. A házigazda intézmény igazgató- helyettesével: Kosztya Gáborné- valaz eseménysorozatot követő­en készítettünk rövid számve­tést. Amint azt az igazgatóhe­lyettes asszony lapunknak el­mondta, hatalmas feladatot je­lentett számukra a versenyek korrekt levezetése, technikai le­bonyolítása, és nem kevésbé a szabadidős programok megszer­vezése. Igyekeztek megismertetni a vendégekkel Gyöngyös neveze­tességeit. Ellátogattak a ferences rendi műemlék könyvtárba, megtekintették az egyházi kincs­tár gyönyörű értékeit, valamint a Mátra Múzeum országos hírű gyűjteményét, kirándulást szer­veztek a Mátrába... Említésre méltó, hogy a házigazda intéz­mény diákjai a versenyek során kiemelkedő teljesítményt nyúj­tottak, de az egri és hatvani tanu­lók is hoztak pl. első helyezése­ket. Az élen végző Heves megyei „mesterjelöltek” neveit érdemes még egyszer felsorolni. A gyön­gyösiek közül anyag- és gyártás­ismeretben Birner Richárd, szá­mítástechnikában Vas-Borosi Tamás, hegesztésben Herenik Péter, erősáramúberendezés- szerelésben Kiss Sándor orszá­tégla alakú köveket, ezek nem csillognak úgy, mint a klasszikus briliáns kövek. Magyarországon az emberek gyémántba is fektettek jelentős pénzeket, de nem igazán jó mi­nőségű kövekbe. Ügy gondol­ták, minél nagyobb a kő, annál értékesebb. Ebből aztán sok meglepetés származott, amikor értékesíteni szerették volna a gyémántjaikat: kiderült, nem voltak úgy csiszolva, ahogyan az valódi értéket adna a kőnek. A briliánshoz érteni kell, ha valaki ebben kívánja tartani a pénzét. — Mit tehetnek, akik befekte­tőként a nemesfémek és a drága­kövek világában szeretnének jár­tasságot szerezni? — A nemesfémekhez nem kell igazán érteni. Az érték minden­kor az anyag és a mívesség har­móniájában keresendő, így a be­fektetőt a jó ízlése irányíthatja. És persze nem jár rosszul, aki ré­gi ékszert vesz, hiszen ezek érté­két egyéb tényezők is befolyásol­ják. A drágakövekkel azonban más a helyzet. Ezekhez igazán érteni kell, legjobb, ha a befekte­tő olyan szakemberhez fordul, akiben igazán megbízik. Mert az üzleti életnek ez az ága a biza­lomra épül. M. L. Előrejelzés 2000-ig Kelet-európai autóvásárlások, Az 1991-es visszaesés után ebben az évben is nyomott ma­rad Kelet-Európában az új gép­kocsik ára — állítja a DRI/ McGraw ipari tanácsadó intézet tanulmánya. A közzétett jelentés szerint a térségben lévő orszá­gokban — Bulgáriában, Cseh­szlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyaror­szágon és Romániában — a múlt évben 642.880 új gépkocsit ad­tak el, ami jelentősen elmarad az 1990- es 803.673 mögött. Az előrejelzések szerint ebben az évben tovább csökken az új gépkocsik forgalma, azonban a későbbiekben megélénkül a pi­ac, s 1995-ben várhatólag 935.700, 2000-ben pedig már több mint másfél millió új gépko­csi talál majd gazdára Kelet-Eu- rópában. A jelentés azt is megállapítja, hogy az utóbbi években Kelet- Európában gyorsan nőtt a hasz­nált gépkocsik iránti igény, s 1991- ben már több mint félmil­térségben. A DRI/McGraw ál­tal ismertetett adatok szerint át- menetileg csökkent a Kelet-Eu­rópábán gyártott gépkocsik szá­ma is, azonban néhány éven be­lül ez a tendencia megfordul, s a nyugati autógyárakkal való együttműködés fejlődése követ­keztében 2000-ben várhatóan már több mint 1,2 millió gépko­csit állítanak majd elő a hat kelet­európai államban. A jelentés szerint a térség orszá­gainak kereskedelempolitikája is jelentős mértékben hat az autópi­aci fejleményekre: a külkereske­delem liberalizációja következté­ben lendült fel a használtautó-pi­ac, s most több ország korlátozza a nem új gépkocsik importját, ami magától értetődően e jármű­vek forgalmának visszaeséséhez vezet majd. (VWD, Reuter) A DRI/McGrawbecsléseisze- rint az évezred végéig a követke­zőképpen alakul majd Kelet-Eu- rópában az új gépkocsik forgat­lió használt autót vásároltak a ma: Ország 1990 1991 1995 2000 Bulgária 34.816 13.000 54.000 104.000 Csehszlovákia 151.587 84.891 200.500 363.000 Jugoszlávia 237.639 249.206 245.500 291.900 Magyarország 107.093 43.544 147.000 238.000 Lengyelország 243.872 205.872 225.500 424.500 Románia 37.666 45.739 63.200 107.500 Összesen: 803.673 542.880 935.700 1.528.900 ja gos első lett. A karosszérialaka­tosok közül az egri Füle Zoltán, a bútorasztalosok versenyében ugyancsak a 212-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet színe­iben Soós János végzett az első helyen. Ugyanezt a kiemelkedő helye­zést érte el a vízvezeték- és ké­szülékszerelésben a hatvani Kur- ják Tamás. Összegezve remekeltek a me- gyénkbeli szakmunkástanulók az országos döntőkön, amelyen résztvevők, illetőleg a helyezése­ket elért diákok pénz- és könyv- jutalom mellett értékes különdí- jakat is kaptak szponzoraiktól. A gyöngyösi Kolping család példá­ul öt tanulónak kéthetes Német- országi utat ajándékozott. (K. B.) Prága részvényeket is elfogad kelet-európai kinnlevőségeiért Csehszlovákia hajlandó részvényeket is elfogadni eddig be nem hajtott kelet-európai kinnlevőségeiért — közölte Havel elnök szóvi­vője. Oroszország 5 milliárd dollárral, Bulgária pedig 343 millió dol- láral tartozik Prágának — jelezte Michael Zantovsky. Moszkva pozi­tívan reagált a csehszlovák elképzelésekre, míg Bulgáriában a parla­ment megakadályozhatja az adósságcserének ezt a sajátos formáját. (MTI) V. TAVASZI AKCIÓ minden frgunetf MUNKARUHÁZATI BOLTBAN! Import farmer Harisnyanadrág Női finomszálú térdharisnya Divatblúz, több színben 990 Ft helyett most csak 490 Ft 75 Ft helyett 57 Ft 45 Ft helyett 35 Ft 900 Ft helyett 590 Ft A lehetőség — amivel érdemes élni! v jf

Next

/
Thumbnails
Contents