Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-14 / 89. szám
HÍRLAP, 1992. április 14., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Munkát keres? Segít a JOB-Club Zenészbarátság A bajor testvérvárosban az egri szimfonikusok Munkanélküli? Dolgozni szeretne? Próbálkozott már álláskereséssel, de nem járt sikerrel? Van egy hely, ahol megismerheti rejtett képességeit, önmagára találhat, visszanyerheti elveszett önbizalmát, megtanulhatja a sikeres álláskeresés fortélyait. Az egri Munkaügyi Központ egyik szigete a JOB-Club, ez az angol minta alapján működő kis csoport, amely alig féléves fennállása óta is szép eredményeket ért el. A klub intenzív foglalkozásain résztvevők körülbelül egyharmada már a tréning idején el tudott helyezkedni, de voltak olyanok is, akik a foglalkozások befejeztével átképző tanfolyamra jelentkeztek, vállalkozásba fogtak vagy a külföldi munkavállalás mellett döntöttek. Tulajdonképpen a klubtagok 82 százalékának rendeződött valamilyen formában a sorsa. Ezt az arányt igazán csak azok tudják értékelni, akik túl vannak már a századik sikertelen próbálkozáson a munkalehetőségért vívott lehangoló küzdelemben. A klub vezetője Novák Franciska, egy kissé missziónak tekinti a munkáját: — Segíteni szeretnénk minél több munkanélkülivé vált emberen. Meg kell értetnünk velük, hogy ez a folyamat a piacgazdaság velejárója, amely nagy rugalmasságot kíván mindenkitől. Sokukat fel kell ráznunk az apátiából, elérni, hogy a múlt helyett a jövő felé forduljanak. — Bárki részt vehet az Önök foglalkozásain ? — A Heves Megyei Munkaügyi Központ egri kirendeltségén kérhetik a felvételüket a klubba azok, akik már néhány hónapja sikertelenül próbálkoznak az álláskereséssel. A csoportjaik létszáma korlátozott, mindössze 8-12-en vesznek részt egy-egy háromhetes tréningsorozaton. A jelentkezőknek általában várniuk kell egy-két hónapot, mivel sokan érdeklődnek a Job-Club iránt. — Mit tanulnak itt a foglalkozásokon az emberek? — Naponta háromórás tréningeket tartunk, amelyeknek minden perce a sikeres álláskeresést szolgálja. A központunk biztosít fénymásolót, videót, írógépet, újságokat, amelyekben álláshirdetések találhatók, van itt szaknévsor és telefonkönyvek. A tréning résztvevői gyakorolják a munkaadók megközelítésének különféle módjait, telefonon, levélben próbálkoznak a kapcsolatteremtéssel. Megismerik a hatásos önéletrajz- formulákat, minden megpályázott álláshoz új önéletrajzot írnak. Pályázatokat gyártanak a segítségükkel, és a magabiztos telefonálást is gyakorolják. A video segítségével szituációs játékokat elemzünk. A háromhetes tréning célja a munkaadóval történő „inteijú- készítésre” való felkészítés, vagyis a személyes találkozás előkészítése. — Hogyan fogadják az Önöknélfelkészült „ új stílüsú ’’munka- nélkülieket a munkaadók? — Igen kedvező visszajelzéseket kaptunk. Pozitívan értékelik a nálunk szokásos, lényegre törő önéletrajzokat, pályázati anyagokat, de időnként még a visszautasított álláskereső reagálása is kellemesen lepi meg a munkaadókat. Mi arra biztatjuk a csoportunk tagjait, hogy soha ne adják fel. Ne kedvetlenedjenek el a visz- szautasítástól sem, próbáljanak ugyanott más lehetőség után érdeklődni, vagy a jövőre számítva följegyeztetni az adataikat. — Mennyit kell manapság egy munkanélkülinek próbálkozni, amíg állást talál? — A tapasztalataink szerint ma egy állást kereső munkanélkülinek átlagosan 120 alkalommal kell próbálkozni az egyszeri elhelyezkedéshez. Nem könnyű feladat, és okvetlenül szükséges, hogy tisztában legyenek a saját képességeikkel, és megfelelő önbizalommal legyenek felvértezve. Ebben segít a mi JOB-Clu- bunk önmenedzselő tréningje, amely egy sikerrel biztató állás- keresési technikát tanít meg a résztvevőknek. — Hogyan látja a klub jövőjét? — Sajnos, úgy látjuk, hogy a munkánkra hosszú távon szükség lesz. Igyekszünk a felénk irányuló bizalomnak minél teljesebben megfelelni, minél több embernek segíteni. A magyar munkanélküliek sikeres álláskereséséhez persze szükség lenne egy szemléletváltásra is, amellyel természetesnek fogadnák el az állapotukat, és rugalmasan a jövő felé tekintenének. Ebben a legjobb tudásunk szerint próbáljuk támogatni csoportjaink tagjait. (M. G. K.) A közeli napokban tért haza németországi útjáról az Egri Szimfonikus Zenekar. A több mint ezer kilométerre lévő Ess- lingenben, a megyeszékhely testvérvárosában járt: közös hangversenyt adott a helybeli Filhar- mónikus Kórussal és a szólistákkal. A festői város kultúrcentru- mában, a Stadthalléban immár másodszor lépett fel zenekar. Ez alkalommal Haydn: „Teremtés” c. oratóriuma hangzott el szép sikerrel — teltházas, hétszáz fős publikum előtt —, Helmut Grämlich kórus-karnagy vezényletével. A zenekari anyagot Gémesi Géza vezető karmester tanította be. Az útról Szepesi György a következőképpen számol be: — Tizennyolc órás autóbusz út után érkeztünk meg Esslin- genbe, a Burgplatz-ra, ahol a vendéglátó kórus tagjai már ismerősként üdvözölték zenekarunk muzsikusait. Másnap reggel erős hóesésre ébredtünk, fehérlett a szőlődombokkal övezett esslingeni táj. Délelőtt a műszaki főiskola impozáns dísztermében próbált velünk Helmut Grämlich úr, majd közös városnézésre invitáltak bennünket. — A vacsoránál nem maradt el az ilyenkor szokásos örömzene sem. Kvartett-társaim: Mán- doki Béla (klarinét), Brunner István (piszton), Lökös Péter (bőgő) körbe vették a csodálatos Steinway zongorát, s pillanatok alatt megtelt a díszterem hallgatósággal, táncolókkal. Vasárnap vendéglátóink jóvoltából élményteli kirándulásokon vettünk részt: megnéztük a bajor Alpokat, a nevezetes Mercedes gyár impozáns épületeit. — Este még egy utolsó akusztikai próba várt ránk a koncert színhelyén, a Stadthalléban. Pontban nyolc órakor — ugyancsak telt ház előtt —, a kulturális alpolgármester úr zenekarunkat köszöntő szavai után Haydn remekműve csendült fel. A zenekar halk bevezetőjét követően, az első fortéknál — stílusosan — gyulladtak ki a csodálatos csillárok lámpái, hirdetve a haydni zene emelkedő pátoszát. A csaknem kétórás hangverseny igen meleg fogadtatásra talált. — Néhány napos németországi tartózkodásunk, közös hangversenyünk jó bizonyíték arra, hogy a zene nemzetközi nyelvén népek, nemzetek fiai, igen mély barátságokat köthetnek. Esslingen és Eger testvérvárosi kapcsolatai szépen fejlődnek. A mostani közös produkció felejthetetlen. Kirajzolódik a további kapcsolattartás körvonala is: miszerint 1993-ban városunkban üdvözöljük majd az esslingeni kórust, mely alkalommal Bruckner miséjét adjuk közösen elő. Határszemle az Egri Csillagok Teeszben Mi lesz a földdel? Néhány nappal ezelőtt az egri érdekegyeztető fórum megtekintette az Egri Csillagok Térmelő- szövetkezet által karpótlásra kijelölt földterületeket — kaptuk az információt Misik Dezsőtől, a fórum elnökétől. A határszemlét követően a társaság az egyeztetés továbbfolytatása mellett döntött, és kérte, hogy a kijelölt földterületeknél növeljék a fiatalabb szőlőültetvények arányát. Korábban a megyei kárpótlási hivatal már elvégezte az igények összesítését, azonban a bejelentett és a téesz erre a célra felhasznált területe között rendkívül nagy az eltérés. A fórum keresi a lehetőségét a megyeszékhely határában az igények teljes körű kielégítésére. Ezzel kapcsolatban már meg is keresték az Egervin felszámolásával megbízott szervezetet is. Azt is tervezik továbbá, hogy összehívják a kárpótlásra jogosultak közgyűlését. Dobós diáknapok A diákigazgató-jelöltek „párbajával” kezdődtek idén is a dobós diáknapok. Apálmát végül a III. A-ból „Sasa1' vitte el, aki örömünnepet és diszkót rendezett a Katedrái Stúdióban. A múlt hét végén zajlott esemény gazdag programot kínált diákoknak, tanároknak egyaránt. Versenyt rendeztek — többek között — asztaliteniszből, sminkelésből, filmtörténetből, játékos sportvetélkedőt, tanár-diák kosárlabda, illetve futballmérkőzést, volt jú- dó-bemutató és sok-sok film a legismertebbek közül. Az irodalomkedvelők találkoztak Apor Elemérrel, aki életrajzi regényt írt Dobó Istvánról, Cs. Varga István irodalomtörténésszel, ízelítőt kaptak Eger építészetéről, a reformkonyháról, a természet- gyógyászat módszereiről és környezetünk védelméről. A szokásos sturmix viadalon tíz tagú csapatok mérték össze tudásukat. „Zöld telefon” Egerben Aki fát ültet... Ismét hívható Egerben a „zöld telefon”, az Egri Környezetvédők Körének „forró drótja”. A lakosság és a környezetvédők közötti kapcsolattartás immár vissza-visszatérő formája lehetőséget teremt arra, hogy bárki felhívja a város tisztaságáért, egészséges levegőjéért, kellemes pihenést biztosító parkjaiért felelősséget érző szervezetet a környezetet károsító jelenségekre, okokra. Ezúttal arra kíváncsiak a szakemberek, hogy mi a véleményük a megyeszékhelyen élőknek a városi fásítási programról: hol hiányoznak a fák, hová kellene újakat ültetni, miként lehetne megvédeni őket a pusztulástól? A telefonvonal vegén üzenet- rögzítő várja a hívásokat a 11- 036-os számon. A városháza kapuja Aki gyakrabban jár az egri városházán, már bizonyosan felfedezte a változást. Apró — talán formai — különbség, de lám, mi mindenen múlik az állampolgári közérzet. A Dobó /éri impozáns épületnek — az árkádok alatt — három bejárata van. Eddig — csak a régiek tudják, hány éven, hány évtizeden át — balról egy forgóajtón át lehetett bejutni a közigazgatás e helyi viszonylatokban monumentális, díszes hajlékába. Távol álljon tőlem, hogy bármely ideológiai tartalmat sejtsek e dolog mögött. Biztosan gyakorlati meggondolásból volt ez így. Baloldalt a hirdetőtáblák, szemben a portásfülke, s a lakosokat, ügyes-bajos dolgukkal a városházára igyekvőket egyesével engedte be az ajtó. Az átláthatóság, ellenőrizhetőség, vagy a zsúfoltság elkerülése miatt. Pár hete megváltozott a helyzet. Immár akadály nélkül, egyenes derékkal mehetünk be a főbejáraton — amelynek maratott üvegablakai gyönyörködésre késztetnek bennünket —, s beléphetünk akár egyszerre ketten-hárman is. A jobb oldalon ott van az új portásfülke: gondolom, a pontosabb eligazítás végett. Nem ellenőriznek, hanem fogadnak, nem megállítanak, hanem kitárt ajtókkal várnak. Szabad szellem a kapunál... Ki merné állítani, hogy nem látszik: Egerben a város vezetése liberális...! Oskóné Bódi Klára tűzzománcai Egy arezzói kiállítás margójára Az elmúlt esztendő végén Eger páratlan szépségű testvérvárosában, Arezzóban a Pierro Della Francesca Galériában rendezték meg Oskóné Bódi Klára önálló kiállítását. Az anyag fogadtatására jellemző, hogy Bino Bini köztiszteletben álló firenzei éremművész írt méltató sorokat a katalógusba. A tárlatnak élénk sajtóvisszhangja is volt, s a helybeliek tetszésevei találkozott. Bino Bini soraiból idézünk: „Nem ismerem személyesen Oskóné Bódi Klárát, annyit tudok róla, hogy Egerben született, Magyarországon, itt végezte tanulmányait is, azután BudaP esten tanult a Képzőművészeti őiskolán. És most visszatérve szülővárosába, az ottani főiskola rajz tanszékén tanít. Egy komoly felkészültségű, híres művész tehát, aki jó hírnevét számos, sikeres egyéni és kollektív kiállítással alapozta meg. Le akartam ezt szögezni, mivelhogy a sajátos technika, melyet az itt kiállított műveinek az elkészítésekor alkalmazott könnyen megzavarhatja a tájékozatlan látogatót, aki esetleg arra a következtetésre jut, hogy ez egy képzőműves- ípar-muvészet. Bódi Klára zománccal fest; ez csupán választás kérdése, mint ahogy más művészek freskóban, olajban vagy temperában fejezik ki magukat. Ez egy nehéz technika, amely a tűzben keresi a színeket. Ez a fajta művészet Európában a XV. és a XVI. sz.-ban erte el fénykorát, ekkor születtek az igen nagy értékű művek, köszönhető ez olyan tűzzománcfestőknek, mint Nardon és Jean Pénicaud, Pierre Reymond, Jean Court vagyis Vigier és a nagy Lé- onard Limousin. A technika, az személyes választás kérdése, a legalkalmasabbnak tartott eszköz arra,, hogy kifejezze egy elképzeli# absztrakcióját, ugyanolyan, mint az írás, mely ugyanúgy kifejezheti a nevetést és a sírást. És Bódi Klára nagyon egyénien alkalmazza a ragyogó zománcszíneket, hogy életet adjon tiszteletből adódóan, és hogy életet adjon ábrándozó, nagyon egyéni megformálásé figurainak, akik mintha egy magukat emésztő melankólia áldozatai volnának. Bizonyos, hogy ama legszebbek köze sorolhatók azok a művek is, amelyek a művész legbelsőbb érzelmeit fejezik ki, és amelyek szinte észrevehetetlen ár- nyékoltságú szín-eszenciákkal vannak kidolgozva, de képesek arra, hogy meg emóciókat keltsenek a befogadóban.” ...” Antik technikák és modern alkotások. Átszellemült, ovális szemű arcok, amelyek a távolba néznek, és akik magányosak. És ontosan itt van, ezekben az ala- okban a művész feltáruló lelke, még akkor is, ha őt személyesen nem ismerjük.” Képek a kiállítás anyagából Üj utakon Új utakon címmel megjelent a munkáspárt egri koordinációs bizottságának lapja. A havonta megjelenő újság első számában az MSZMP programnyilatkozatából olvashatnak részleteket, ezenkívül a lap foglalkozik a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének alakuló gyűlésével is. Akvarellbiennálé Június elején rendezik meg Egerben a soron következő ak- varellbiennálét. A megye művészeinek alkotásait ezúttal az Ifjúsági Ház átriumában helyezik el méltó környezetben. Az anyag összegyűjtése, és válogatása megtörtént, de részleteket nem árultak el a szervezők, hiszen ezúttal is lesznek díjazottak. Tavaszi szüneti hívogató Az idén a szokásosnál is hosz- szabb a tavaszi szünet. A Forrás Gyermek- Szabadidőközpont programokkal várja a vakációzó kisdiákokat. Április 15-én szerdán délután 14 órától tavaszi focimeccs lesz. Várják a jelentkezőket. Ha csütörtök, az a kézművesek napja. Délelőtt tíz órától Bütykölj te is! címmel nemezelés, bőrözés, agyagozás, gyöngyfűzés váija a kisiskolásokat. Április 18-án szombaton pedig Kis- bakancsos túrára hívják a gyerekeket. Az útvonal: Almár, Pirity- tyótető — Baktai Tavak. Indulás reggel 8.40-kor az autóbusz-pályaudvarról. Tervdokumentációk megtekintése Eger város általános rendezési tervét és az arról alkotott rendelettervezetet, továbbá a K-e2-es út és a Hatvani hóstya részletes rendezési tervét a közgyűlés első fordulóban megtárgyalta, s megszavazta azok kifüggesztését. A dokumentumokat a lakosok április 28-ig tekinthetik meg a városháza aulájában. Dobó-relikviákat keresnek Kárpátalja magyarlakta települése a Dobóruszkához közeli Sislóc község. Az ottani általános iskola szeretné felvenni a hős egri kapitány, Dobó István nevét. Ezért felhívással fordulnak az egriekhez. Dobó-relikviákat keresnek: szobrokat, festményeket, az egri várvédőről megjelent dokumentumokat. Kérik a felajánlókat, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot levélben vagy személyesen. Mozisikerek a Bródyban A Bródy moziban gyakran lepik meg a közönséget tematikus sorozatokkal. Legutóbb a régi filmek híveinek állítottak össze egy csokorravalót, most pedig az erotikus mozi kedvelőit várják. Ezek az alkotások egytől-egyig a műfaj nívósabb darabjai. Április 10-én és 11-én Tinta Brass filmjét, az Erotikus fantáziákat vetítették. Április 17-én és 18-án ismét műsorra tűzik a 9 és fél hét című mozit, Mickey Rourke és Kim Basinger főszereplésével. Egy hétre rá, 24-én és 25-én pénteken a Testek csábítása Gudrun Landgrebe főszereplésével „csábítja” a nézőket. (jámbor)
