Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

MENNYIT KÓSTÁL EGY KALASNYIKOV? — A PORTÁS ÉBER, ÁM VÁLLALKOZÓ KEDVŰ HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MP'VII 1992. ÁPRILIS 14. KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 89. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT J 'prynyyjy \/ Hétfőn, kedden VÁSÁR a PRESENT PRESSZÓ helyén! DISZKONTÁRON KÍNÁLJUK! CHICCO babaápolási cikkek, játékok, felnőtt-, gyermek szabadidőruha, babakocsik Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/11-633 Tárcaközi bizottság alakult Az EK-tagság érdekében menedzselik hazánkat Az Európai Közösséggel megkötött ideig­lenes megállapodás, továbbá Magyarország rendes tagságának elnyerésére irányuló tö­rekvések menedzselésére tárcaközi bizottság alakult Juhász Endrének, az NGKM Euró­pai Ügyek Hivatala főtitkárának és Peisch Sándornak, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának vezetésével. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában az MTI érdeklődésére elmondták: a kor­mány múlt heti ülésén határozott úgy, hogy a bizottság — amely lényegében már néhány hónapja működik — hivatalosan is megala­kul, jogi formát ölt. Tagjai az NGKM-en és a Külügyminisztériumon kívül a társulásban érintett tárcák, hivatalok, továbbá a KSH, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az MNB képviselői, szakértői. A bizottság programját most dolgozzák ki, s a megalakulást a Magyar Közlönyben na­pokon belül közzéteszik. Az elnök a viszonosságról Magyar érdek, hogy a ma­gyarság létét biztosítsuk addig is, amíg a jugoszláviai helyzet nem rendeződik — mondotta Göncz Árpád a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kül­döttségének tagjai előtt hétfőn a Parlamentben. A Szerbiában élő magyarok esetében ez annyit je­lent, hogy mi annyi jogot és lehe­tőséget kívánunk, mint amennyit a szerbek kívánnak más köztár­saságban élő kisebbségeik szá­mára. Gyakorlat háziorvosoknak A háziorvosképzés indulása­ként ősszel hatvan, idén végzett orvosi alapdiplomás kezdheti meg a háziorvosi szakképesítés­hez szükséges tanulmányait az egyetemek oktatókórházaiban, míg a már praktizáló körzeti or­vosok számára munka melletti továbbképzés indul — hangzott el hétfőn az Országos Háziorvosi Intézetben tartott tájékoztatón. Támadás a buszmegállóban A főváros XX. kerületében vasárnap hajnalban három isme­retlen férfi és egy nő a Baross ut­ca 38. számú ház előtti autóbusz- megállóban megtámadta G. T 52 éves targoncavezetőt. A rab­lók elvették arany ékszereit és dzsekijét. Az anyagi kár mintegy 70 ezer forint. Négyezer kisliba tűzhalála A jászfény szarui Szabadság­telepen vasárnap délelőtt a hibás fűtőberendezés miatt tűz kelet­kezett egy állattartó épületben, s a tűzben elpusztult 4000 három­hetes kisliba, továbbá elégett 10 tonna takarmánytáp. Az ügyben szakértők bevonásával folytatják a vizsgálatot. Miért menjünk a Kékes tetőre? Harcok a csúcs körül Kékes tető: a Mátra legmagasabb csúcsa, „az ország teteje,” olyan kiránduló- és pihenőhely, ahol a levegő is gyógyít... Hányszor, de hány­szor hallottuk, olvastuk már ezeket, hogy tudja úgyszólván már a kisgyermek is idehaza, s meny­nyi külföldit próbáltunk megnyerni velük ide­genforgalmunknak! Mégis, még mindig milyen keveset mutat, ad abból, amiért megtanultuk, megjegyeztük a nevét, s felkerekedünk csodála­tára messze földről. Leszáll a vendég az autóbusz­ról, s majdhogynem rászakad az immár sok év óta dűlőfélben lé­vő, megroggyant, elárvult - haj­dan persze valamivel jobb napo­kat látott — presszó. Mindjárt a megálló mellett, a felújított sza­natórium főbejáratánál^!). Aki személygépkocsival érkezik, an­nak valamivel nagyobb szeren­cséje van. Nem találkozik hason­ló rémisztő képpel: a sivár par­kolóban semmi olyan, amit ész- revehetne. A két végállomástól szinte azonos távolságban az egyetlen, de legalább tíz eszten­deje bezárt WC. Jobb híján az er­dőben könnyíthet magán az ide­vetődő ember. Vagy beszemte- lenkedik valamelyik vendéglá­tóshoz, s felveszi a „pléhpofát”. Elhanyagolt az erdő, az át­mente, a tisztítatlan árokból is az aszfaltra folyik a víz — ha eső van, vagy olvad a hó. Már ahol van aszfalt. A vágyott csúcsra ugyanis — ha csupán kienged a föld, ilyentájt tavasszal — bizony sárban gyalogol a látogató. Ami­kor pedig egy-egy kiadósabb zá­por, zivatar is áztatja még a talajt, a turista neki se vágjon a hegy­nek. Többnyire ugyan hoz magával elemózsiát a kiránduló — de a büfét is keresi. No, meg az asz­talt, ami mellé netán leülne. Alig talál ilyeneket. Igazán kedvére valót pedig talán nem is. Kányái János, az egyedüli üdülő vezetője már lépett néhá­nyat, hogy ki-ki jobban érezze magát, kevesebb csalódással bú­csúzzék a felkeresett tájtól. Az ÉDOSZ-házat az elmúlt évek­ben olyanná tette, ami már a na­gyobb igényeknek is megfelel. S természetesen szabad helyeit azok előtt is nyitva hagyta, akik beutaló nélkül kénytelenek ko­pogtatni. Míg akiknek több a pénzük — a Magyar Műsorszóró Vállalattal —, átalakítana szá­mukra a korábbi tévétornyot is szállodának. A hozzá tartozó presszót szintén nem zárta hét la­katra: bárki ugyanúgy bemehet, mintha a hotelben lakna. Leg­újabban pedig a fiatalabb, a mű­ködő antennaépítmény körpa- norámás kilátóját tetette olyan­ná, hogy az is felkíváncsiskodik, akit nem csupán a magasból él­vezhető látvány csal e helyre. S tenne, tesz többet is Kékes tetőért a Mátra Ózdról idekeve­redett megszállottja. Kivezette a vizet az „utcára” a szomjazó tu­ristáknak, mostanában pedig járdát pihenőpadokat is csináltat az érdekesebbé tett kilátóhoz. Étteremmel, játékszobával sze­retné kiegészíteni a toronyszál­lót. Üdülőjének udvara alá — a meglévő pinceraktárba — vala­miféle kedvesebb, hangulato­sabb büfét, esetleg borozót álmo­dik, amelyhez néhány szabadtéri asztalka, pad sem hiányozna. Aztán — sorolja — nyitna arrébb is pavilont, esetleg „hordót” az étkezéshez, szomjoltáshoz, aján­dékozáshoz, csupa megkívánt, nélkülözhetetlen cikkel. Csak hát a városháza...? — tárja szét a karjait, lehangoltan. A hatóság — mint megszoktuk — „köti az ebet a karóhoz”. (Folytatás a 3. oldalon) Antall: „Nyugat-Európa adja a példát" Megkezdődött az EBRD budapesti közgyűlése Megkezdődött hétfőn Buda­pesten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgyűlése. A tanácskozáson az 55 tagország pénzügyminisztere vitatja meg a bank legfontosabb teendőit. Az ülést Wim Kok, az EBRD kormányzótanácsának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: munkaértekezletet tartanak Bu­dapesten. A fő cél, hogy a bank egyéves működése tapasztalatai­nak összegezése mellett tovább pontosítsák azokat a feladatokat, amelyeket a pénzintézetnek a pri­vatizáció gyorsítása, a szerkezet- átalakítás hatékonyabbá tétele, a piacgazdaság kiépítése érdeké­ben meg kell oldania a térségben. A közgyűlésen felszólalt An­tall József miniszterelnök is. Vé­leménye szerint: Kelet-Európá- nak is azt a példát kell követni, amelyet a második világháború után Nyugat-Európa adott a tér­ségnek. A világégés után jelentős amerikai segítséggel, a Mars hali- terv révén nagyon gyors volt az újjáépítés Európa nyugati felé­ben. A siker egyik forrása az a gazdasági fegyelemvolt, amelyet a piacgazdaság kényszerített rá az országokra, a másik pedig a nemzetközi szolidaritás, a közös tehervállalás. Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank az európai szolida­ritás megtestesítője, és feladata, hogy a piacgazdaság fegyelmét terjessze. A magyar gazdasági vezetés­nek számos kihívással kell szá­molnia. Elkerülhetetlen a válla­latok nagy részének pénzügyi szanálása, a bankok megerősíté­se, egyre inkább sürgető az inf­rastruktúra fejlesztése, és meg kell oldani az ország alapvető gondjai közé tartozó modernizá­ciót. Ezekben a kérdésekben jó partner lehet az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank. Az EBRD és a befektetők abban ér­dekeltek, hogy a térségben stabi­litás és béke legyen. (MTI) Elismerés az Édes Emmáért Az Édes Emma, drága Böbe című film alkotóközösségét a Ma­gyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma ösztöndíjban ré­szesítette. Az elismerést hétfőn, az alapítvány székházában Újhelyi Szilárd, a nemzeti kuratórium elnöke adta át a kitüntetetteknek: Sza­bó István rendező és forgatókönyvírónak, Vészits Andreának, aki Szabó Istvánnal közösen írta a film alapjául szolgáló novellát; Óvári Lajos gyártásvezetőnek és Koltai Lajos operatőrnek. (MTI) A kormányfő levele a szolgálatnak Köszönet a szerétéiért Antall József miniszterelnök — az április 9-i kormányülés ál­lásfoglalása alapján — levelet in­tézett Csilla Freifrau vont Boese- lager asszonyhoz, a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat elnökéhez. A Miniszterelnöki Sajtóirodá­tól kapott információ szerint a levélben — a Magyar Köztársa­ság kormánya nevében — kife­jezte őszinte köszönetét azért az önzetlen, értékét és minőségét tekintve egyaránt rendkívül je­lentős munkáért, amelyet a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat 1991. évben is kifejtett. A mi­niszterelnök levele hangsúlyoz­za, hogy a szolgálat a menekült­ügy, a szociális szféra, az egész­ségügy, az oktatás stb. terén vég­zett sokrétű, nemes tevékenysé­ge hozzájárult a Magyar Köztár­saság mindezekkel összefüggő feszültségeinek enyhítéséhez. „Tették mindezt a közfigyelmet elhárító szerénységgel, a nevük­höz méltó szeretetteljes szolgá­lattal” — mutatott rá levelében Antall József. (MTI) Összefogással még megoldható Vérhiány Gyöngyösön is Magyarországon az utóbbi években jelentősen csökkent az önkéntes véradások száma. Mi­ért is lenne kivétel ebben a Mát- raalja, Gyöngyös és környéke? A nehézségekről érdeklődve dr. Frittman Valéria, a Bugát Pál Kórház vérellátó állomásának vezetője lapunknak elmondta, hogy területükön is gond van, mert harmadára csökkent a vér­adások száma. A számszerű ada­tok szerint azonban nem látvá­nyos a csökkenés, mert az elmúlt évi 1200 literes tervhez képest 1040 liter vért tudtak levenni a még mindig önzetlenül segítők­től. Ez annál is inkább említésre méltó, mert a vonzáskörzetük­ben megcsappant a vöröskeresz­tes alapszervezetek — s ezzel együtt az aktivisták — létszáma. Szerencsére még mindig van­nak olyan települések, nagyüze­mek, ahol nagy gondot fordíta­nak a véradások szervezésére. Élen jár ebben a Mátrai Erőmű Részvénytársaság, továbbá a KAEV váltógyár kollektívája. Elgondolkodtató ellenpélda­ként említette a vérellátó állomás vezetője azt, hogy van több olyan, 2000-3000 lélekszámú mátrai település, ahol mindössze 20-26 az önkéntes véradó, de még az is jó, hogy ezek az embe­rek önként odatartják karjukat. Az 1992. évi terv egyébként 1300 liter friss vér, amelynek tel­jesítését egyelőre reménytelen­nek ítélte a doktornő. A kiala­kult helyzeten próbál segíteni az Országos Hematológiai és Vér­transzfúziós Intézet és a megyei vérellátó állomás. Hatvan, Gyöngyös és Eger között példá­ul állandóan gépjármű viszi, szükség szerint, a ritka vércso­portú pótolhatatlan folyadékot, azaz kisegítik egymást... A gyöngyösi vérellátó állomás jelenleg igen rossz körülmények között tevékenykedik. Elsődle­ges feladata a kórház betegeinek szükséges vérkészítmények biz­tosítása, az önkéntes véradó­mozgalom keretében ezen vér­mennyiség levétele, feldolgozá­sa. Jelenleg nincs hol az állomá­son levenni a vért, mert nagyon szűkösen vannak. Az új kórház átadása talán segít a helyzeten, mert a vérellátó a jelenlegi szülé­szet helyére költözik — ha min­den igaz, 1993-ban —, ahol felte­hetően még véradásokat is tud­nak szervezni. (korcsog) Tragikus véget ért egy tiltott határátlé­pési kísérlet. A rába- füzesi határátkelő- hely közelében há­rom román állampol­gár próbált meg át­jutni a „zöldhatá­ron”, amikor 600 méterre a határtól egyikük szívrohamot kapott — tájékoztat­ta Zubek János ha­tárőrségi szóvivő hétfőn az MTI-t. Az MTI kérdésére a szóvivő arról is be­számolt, hogy a hatá­rokon az elmúlt hét végén is többórás vá­rakozásra kénysze­rültek a kamionok. Röszkénél 9, Nagy­laknál átlagosan 6 órát kellett várakozni vasárnap. A határőr­ség szóvivőjének vé­leménye szerint a torlódáshoz a szigo­rított vámellenőrzé­seken kívül az is hoz­zájárult, hogy a Nyu- gat-Európában dol­gozó jugoszláv ven­dégmunkások nagy számban keltek útra otthonukból munka­helyükre. (MTI) A kormányzat magyarázatot vár az osztrákoktól Hitel Bős üzembe helyezéséhez? A magyar kormányzat megle­petéssel értesült arról, hogy egy osztrák bankkonzorcium hitel­nyújtási szerződést kíván aláírni a pozsonyi Hydrostav Vállalattal a bősi erőmű egyoldalú üzembe helyezését megvalósító, úgyneve­zett C-variáns építési munkáira — derül ki abból a sajtóközle­ményből, melyet Mád! Ferenc tárca nélküli miniszter titkársága juttatott el hétfőn az MTI-hez. A csehszlovák sajtó hírei szerint a közismerten forráshiánnyal küz­dő építővállalat áramszállítás formájában törleszti majd tarto­zását. Mint ismeretes, annak ide­jén hasonló konstrukciójú hitel- szerződést kötött a magyar épí­tővállalat, az OVIBER az oszt­rák DoKW céggel és a finanszí­rozást biztosító osztrák bank- konzorciummal. A tervezett osztrák hitelnyúj­tás tovább növelheti a térségben meglévő feszültségeket, megaka­dályozhatja, hogy a mindkét fél által elismert problémák és ve­szélyek feltárása megelőzze az építmények sorsáról szóló dön­tést. Mindezen problémáról és a tervezett hitelszerződés kedve­zőtlen magyar megítéléséről An­tall József miniszterelnök levél­ben tájékoztatta Franz Vranitzky osztrák kancellárt. Jeszenszky Géza külügyminiszter hasonló értelemben tájékoztatta Alois Mock osztrák külügyminisztert. Mádl Ferenc, a vízlépcsők ügyé­vel megbízott tárca nélküli mi­niszter pedig magyarázatért for­dult a budapesti osztrák nagykö­vethez. (MTI) A főbiztos Budapesten Budapestre érkezett Sadako Ogata, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A főbiztos asszony Je­szenszky Géza külügyminiszter meghívásának tesz eleget. Háromnapos látogatása alkal­mával találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József kormányfővel. Sadako Ogata tárgyal Boross Péter bel­ügyminiszterrel is, és meglátogat több, hazánkban felállított me­nekülttábort. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents