Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11-12 / 87. szám

HÍRLAP» 1992. április 11—12., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5 Eltűnnek a roncsautók Véget ért a lomtalanítás a vá­ros egész területén. Ennek ered­ménye, hogy a polgármesteri hi­vatal megbízásából tevékenyke­dő vállalkozók szinte felmérhe­tetlen mennyiségű kacatot, hul­ladékot szállítottak el. Ezzel egy időben megkezdődött a megye- székhely közterületeiről a roncs­autók elszállítása is. Ez az akció is már látványos, „kézzelfogha­tó” eredményeket mutat. Ide kapcsolódik még az a hír is, hogy a belvárosban szerelik a forga­lomterelő oszlopokat. Ami vi­szont nem változott: sajnos, a ba­rokk város is több helyen „áldo­zata” a vandalizmusnak, és to­vábbra is gond a szemetelés. Befejezik a rekonstrukciót Mint ismeretes, egy évvel ez­előtt kezdték meg Egerben a több évtizedes, s már ugyancsak rossz állapotban lévő gázcsövek cseréjét. Az új, biztonságos, mű­anyag vezetékeket egészen a vár bejáratáig helyezik a földbe. A napokban végeznek a Kossuth Lajos úti szakasz rekonstrukció­jával. A közutaknál maradva: hamarosan hozzáfognak a Szé­chenyi út kátyúzásához, a jövő héten pedig a Hatvani kapu tér aszfaltozására kent sort a kivite­lező. Mozgató A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont a szünidőre is gon­doskodott változatos program­ról. Ma délelőtt 10 órától családi sportdélelőttre váiják a gyereke­ket és szüleiket a Bartók térre. A különféle — hulahopp-karika, ugrókötél, kosárra és célba dobó — versenyek mellett az Eged Diáksportkör BMX-szakosztá- lya mutatja be „attrakcióit”. Jelöltállítási határidő: április 22. Időközi választás május 10-én Mint arról már korábban be­számoltunk, Mészáros György halálával megüresedett az egri 5. számú választókerület kép viselői helye a városi önkormányzatban. Az illetékes választási bizottság kitűzte az időközi választás idő­pontját május 10-re. Erről egyébként — mint tájékoztatták lapunkat — minden választópol­gár időben értesítést kap. Sza­vazni ezen a napon reggel 6-tól este 6 óráig lehet az értesítőben megjelölt szavazókörökben. Az említett értesítéssel együtt az érintett körzet valamennyi vá­lasztópolgára ajánlószelvényt is kézhez kap, ezen jelölhet arra megfelelő személyt képviselőjé­nek. Jelöltet ajánlani április 22- ig lehet a polgármesteri hivatal­ban (Dobó tér 2.), ahol előzetes információkkal szolgálnak en­nek útjáról-módjáról. Képvise­lőjelölt az a választópolgár lesz, akit az egyéni választókerület vá­lasztópolgárainak egy százaléka ajánlott. A jelölteket április 22­ígkell bejelenteni a választási bi­rtárrVíÓKrtní/frfhrJtnpI fatforn kör tartozik. A 10. számú szava­zókörhöz az alábbi utcákban élő választópolgárok tartoznak: BreznaiJ., Faiskola u. 2-8., Keg- levich u., Külsősor u., Mátyás ki­rály u. 11-55., Nagyváradi u. pá­ros oldal, Puky M. u. és a Sas u. 2-4. Szavazóhelyiségük: Mező- gazdasági Szakmunkásképző Is­kola, Mátyás király u. 52-54. A 11. számú szavazókörhöz tartozó utcák: Ady u. páros ol­dal, Állomás tér, Árpád u. 2-44., Deák Ferenc u. mindkét oldal, Grónayu., Hadnagy u. 1. és 2-4- ig., Klapka u. páros oldal, Má­tyás király u. 1-9., Mikszáth K. u., Pacsirta u. 1-41H., Raktár u., Sas u. 1-7., Stadion u. mindkét oldal, Szálloda u. mindkét oldal, Szeszfőzde u., Szvorényiu. 1-31., Tévesztő köz és a Vasút ut. Az ezen a részen élő választópolgá­rok szavazóhelyisége: 5. sz. Ál­talánosiskola, Deák Ferenc u. 45. Megtört a jég az egri hőforrás ügyében Együttműködésre törekszik Eger és Egerszalók Egy hónappal ezelőtt még ar­ról számoltunk be, hogy az eger- szalókiak közgyűlésükön úgy döntöttek: a hőforrás legyen a falué, nem egyezkednek erről a megyeszékhellyel. Mint ismere­tes, több mint húsz éve rendezet­len ennek a területnek a sorsa, nem hasznosítják a híres, sok­sok turistát vonzó természeti kincset, a mélyből feltörő 70 fo­kos gyógyvizet. Az egri városi közgyűlés egy korábbi tanácsko­záson — ahol részt vettek a szaló- ki képviselők is — azt javasolta: a tulajdont 40-40-20 százalékban osszák meg Eger, Egerszalók és a MEFAG között. Ezt az elképze­lést akkor a szalókiak elutasítot­ták. Szerdán dr. Ringelhann György polgármester és Habis László alpolgármester vezetésé­vel küldöttség járt a szalóki köz­gyűlésen, ahol végre megtört a jég: mindkét fél az együttműkö­dést szorgalmazza. Elvi megálla­podást kötöttek, miszerint a már korábban említett tulajdoni arányban osztják meg a területet, és segítenek a tervek megvalósí­tásában. A leendő idegenforgal­mi központ kialakításával kap­csolatos vázlatokat Dely György, Eger főépítésze és Feke­te Miklós Árpád építész mutatta be a képviselőknek. Miután a MEFAG állami felügyelet alá került, ezért mindkét önkor­mányzat a Földművelésügyi Mi­nisztérium segítségét kéri majd a elképzelések zökkenőmentes le­bonyolításához. V. Kedei Zoltán képei Abásfalvi emlék Táncoló fa A Megyei Művelődési Központban április 20-ig láthatók V. Kedei Zoltán festőművész képei. A mű­vész nemrégiben települt át Marosvásárhelyről Lőrincibe. Ez az első egri önálló bemutatkozása. Felvéte­leink Bimbó Zoltán reprodukciói, aki nemrégiben kapott dijat e „műfaj” igényes műveléséért... Barokk művészeti napok Nagy idegenforgalmi „•attrakciónak” szánják A legnagyobb helyi idegenforgalmi „att­rakciónak” szánják a július 3-tól 30-ig meg­rendezendő barokk művészeti napokat. Mint az előjelekből kitűnik, Eger nem szeretne fel­sorakozni BudapestmeWé, sem a Tavaszi Fesz­tivál, sem más országos program társrendező­jeként. Önálló idegenforgalmi arcát keresi most, s a szervezők úgy vélik, talán ezzel az új vállalkozással meg is találja. A kulturális kínálatot a polgármesteri hiva­tal művelődési és sportirodája, nagyobb rész­ben a Megyei Művelődési Központ állította össze. Historikus szellemben — nívós vendég- művészek szereplésével —, tudományos ta­nácskozásokkal kívánják felejthetetlenné ten­ni ezt a négy hetet. Az előzetes tervekből már annyit tudni lehet: július 3-án a Dobó téren olasz zászlóforgatók felvonulásával, fanfárszó mellett nyitják meg a barokk művészeti napo­kat. Július 4-től barokk zenei fesztivál is lesz: kamarazenészek, kórusok szórakoztatják a helybelieket és a turistákat. Többek között a Tomkins énekegyüttes, osztrák szimfoniku­sok, a vorarlbergi Dornbirnbol, a nagybátonyi kamarazenekar, valamint Déri András és Bó- di Imre orgonaművész szerepel a meghívottak között. Több szabadtéri színházi előadást is tervez­nek, s a kiállítások is kapcsolódnak a barokk korhoz. A ferencesek altemplomában egyházi kincsek bemutatóját rendezik meg május 18- ától. A Bródy Sándor Megyei Könyvtárban fotóművészeti tárlat is lesz, melynek ezúttal a barokk kori építészet a tárgya. Június 17-18- án Barokk építészet Egerben címmel tudomá­nyos tanácskozást tartanak az MMK-ban. En­nek keretében mutatkozik be az Egyházi Épí­tészet című folyóirat is. A míves mesterek be­mutatója és szabadtéri vására a Dobó téren jú­lius 3-án, 4-én és 5-én csalogatja a turistákat. A rendezvénysorozatot az önkormányzat idegenforgalmi bizottsága a kulturális bizott­sággal együtt finanszírozza. Az eddigi szpon­zorok: a Panoráma Vendéglátó Vállalat, az Egri Dohánygyár — Philip Morris, a Belváro­si étterem és a Takarékbank. (jámbor) Húsvéti tojásfestés Az Egri Ifjúsági Ház Játszó­terén ma délelőtt fél 11-től a hús­véti népszokásokkal ismerked­nek meg a gyerekek. Természe­tesen nem marad el a tojásfestés sem. A hagyományos pingálás mellett a modem technikai meg­oldásokkal is megismerkednek az érdeklődők. A Bükk csúcsai A Bükki Vörös Meteor SE ter­mészetjárói vasárnap A Bükk 900-as csúcsai elnevezésű jel­vényszerző túra teljesítésére in­dulnak. A húsz kilométeres tá­von Jakab Lajosné kalauzolja a résztvevőket. Indulás 6.50-kor az egri autóbusz-állomásról. Csatlakozás az alapítványhoz Az újraindított Független Egri Újság egykori szerkesztői elhatá­rozták: a közelmúltban elhunyt barát és munkatárs emlékének és szellemiségének megőrzésére létrehozzák a Mészáros György Kulturális Alapítványt. Évente 2-5 dijat adományoznának az egri kultúra, a ciganológiai kuta­tások, az újságírás terén kiemel­kedőmunkát végzőknek. Az egri közgyűlés nyilatkozatot tett köz­zé, miszerint az önkormányzat az alapítványban részt akar venni. A testületet a kuratóriumban dr. Ringelhann György polgármes­ter képviseli. A 9-es iskola vendégei Csíkszeredáról jöttek Az Egri 9. Sz. Általános Isko­la már évek óta ápol különböző testvérkapcsolatokat. Most újra „nyitottak”, mégpedig Székely­föld felé. Ennek köszönhetően kedves vendégeket fogadtak egy héten át a Csíkszeredái Petőfi Sándor Általános Iskolából. Mint Bolla Károlynétól, az in­tézmény igazgatójától megtud­tuk: ötvenhat tanuló és hat kísérő érkezett hozzájuk a múlt vasár­nap. A Csíkszeredái gyerekeket a 9-es iskola tanulói, azaz azok szülei látták vendégül otthonuk­ban, s az ének-zene tagozatos in­tézmény — közösségi életének bemutatásán túl — gazdag prog­ramot biztosított nekik. A város­nézések során a székelyföldiek például alaposan megismerked­tek Eger nevezetességeivel is. Hétfőn este az Ifjúsági Ház­ban lépett fel a vendégek ének­kara: a közönség nagy tetszéssel fogadta a székely népdalokat. Szerdán este a Barátok templo­mában nagy sikerű közös hang­versenyt tartottak, amelyen az erdélyi gyerekeken kívül fellé­pett a 9-es iskola és az angolkis­asszonyok énekkara is. A hét folyamán lehetőség nyílt a gyere­kek közös foglalkozásaira, játé­kaira is: virágkötészettel, tojás­festéssel ismerkedtek, kulturális bemutatót tartottak az iskolá­ban, sportoltak, táncoltak. Az is­kola igazgatónőjétől azt is meg­tudtuk, hogy a későbbiekben szeretnének egy nemzetközi ze­nei tábort szervezni Egerben. A vendégek ma utaznak vissza Csíkszeredára. Nyakig ülünk az adósságban (Folytatás az 1. oldalról) Eszerint 100 ezer forint felett 5-10, 50 ezer forint felett 50-60, 20 ezer forint felett 200-250 la­kás bérlője adós az EVAT Rí­nék. De az OTP-s lakások fűtési díjainak hátraléka sem mellékes, hiszen 50 ezer forint felett 5-10, 20 ezer forint felett pedig 30-40 lakás tulajdonosa adósa a válla­latnak. Konczné elmondja, hogy a hátralékok behajtását bírósági úton is szorgalmazzák, de bizony ez sem jár eredménnyel, hiszen a múlt évben a bírósági útra terelt, eredménytelen hátralékbehajtás több mint 7 milliót tett ki. A la­kosság fizetőképessége romlását mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy ez a tétel 1990-ről 1991 - re 219 százalékkal nőtt. Ezen, milliókra rúgó lakbér- és fűtésdíjhátralék terén — úgy gondolom — nem várható javu­lás, hiszen a jelen év közepétől hi­vatalos közlés szerint az önkor­mányzat által is majdan megha­tározott lakbéremelés várható. E nyilvánosságra hozott adatok birtokában egyértelművé válik, hogy minő nagy felelősség hárul majd a képviselő-testületre. Á Heves Megyei Vízmű Válla­lattáil Szabó Jánosné megbízott főkönyvelőd, elkeserítő adatokat tár elő. A lakosság és a nagyfo­gyasztók hátraléka 1988-ról 1991 végére 475 százalékkal, 95.648.803 forintra ugrott fel. S ezen belül 1990-ről 1991-re a vízfogyasztók hátraléka 126 szá­zalékkal emelkedett. A lakosság fizetőképessége romlását szem­betűnően illusztrálja, hogy ugyanezen idő alatt adósságuk a vízműnél 437százalékkal gyara­podott! Kétségtelenül el kell fo­f adnunk a vállalat véleményét, isz ilyen mértékben a víz- és csatornadíj nem nőtt. A vállalat kinnlévőségének és a fogyasztók fizetőképessége romlásának egy­re gyarapodó tendenciáját az az adat is jól szemlélteti, mely sze­rint a legnagyobb tartozás össze­ge az 1988. évi 338 ezer forintról 4.238.000 forintra tornászta fel magát. Érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy az EVAT Rt.-n ke­resztül a bérlők részére szolgálta­tott víz diját a részvénytársaság mindig hiánytalanul kifizeti, úgyhogy a vízdíj behajtását is ter- meszetszerűen ő végzi, s a nem fizetők az EVAT Rt. adósai. Gyöngyösön és Hatvanban a Vízmű vállalat már nem ilyen si­mán jut pénzéhez. A Tigáz egri kirendeltségén dr. Vincze József né gazdasági vezető avatott be a nyilvánosság előtt mindeddig ismeretlen, de közér­deklődésre számot tartó kinnlé- vőségeik részleteibe. — Kirendeltségünkön — mondja — a háztartási soron szolgáltatott gáz dijának kinnlé- vősege megyei szinten 4.786.000 forint, mely az alábbi­ak szerint oszlik meg: Egerben 3.168.000, Gyöngyösön 684 ezer, Hatvanban 721 ezer, Nagy- rédén 29 ezer, Lőrincin 70 ezer, végül Bélapátfalván és Bükkszé­ken 56 ezer forint. A vállalati nagyfogyasztóknak a múlt év vé­géig általában nem volt számot­tevő kinnlévőségük, de az idén már az első negyedévben meg­mutatkozott azoknál, melyek el­len csődeljárás indult. A háztartási gázfogyasztók, amennyiben kérik, méltányos esetben kaphatnak hátralékaik kiegyenlítésére fizetési kedvez­ményt. De vannak, akik 3-4 éve nem tudnak fizetni! így van még 1988-ból származó hátralékosa is a Tigáznak! Adódott már elő olyan eset is, hogy a gázdíjjal adós a lakásából már el is költö­zött... Az ÉMÁSZ Egri Üzemigaz­gatósága — amelynek működési területe Heves megye keleti fe­lére és Borsod nyugati sávjára ter­jed ki— Takács János osztályve­zető szerint 118 ezer lakást és kb. 7 ezer intézményt és üzemet lát el árammal. 1992. március 28-ig a háztartásoknak 1,8 millió, a nagyfogyasztóknak pedig 25 millió forint az adóssága. Emel­lett kb. 11,5 millió forintra rúg a felszámolás alá került cégeknél a „ befagyasztott ” kintlévőség. Évekkel ezelőtt a vállalatok ré­széről ismeretlen volt még a tar­tozás, de azért ma sincs náluk „éves tartozás.” A számottevőbb hátralékosokat kikapcsolják az áramszolgáltatásból. „ Jelenleg is vannak kikapcsolt cégek — mondja Szabó úr —, nem kell ok­vetlen makacs adósnak lenni eh­hez. Nem feltétlenül a tartozás nagysága dönti el ezt az eljárást, hanem magának a tartozásnak a ténye. Lehet, hogy összegszerű­ségben kisebb tartozás esetében is kikapcsolnak valakit. A két tartozás között a különbség az, hogy az egyiknél a hitelezési idő 1 hónap, a másiknál pedig több. Az ÉMÁSZ hosszú hitelezéseket nem engedhet meg, ugyanis nem kockáztathatja meg, hogy hitel­képtelenné váljon, és olyan fo­gyasztóknak ne tudjon áramot szolgáltatni, akik rendesen fizet- nek/Kétségtelen, vizsgálódásom során az ÉMÁSZ-nál találkoz­tam ezzel a szigorú, de szüksé­gesnek mondható állásponttal. Természetszerűen felkeres­tem a Heves Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóságot is, ahol dr. Szabó Zsuzsanna gazda­sági igazgatóhelyettes lebbentet- te fel olvasóink előtt a fátylat a kinnlévőségeikről. Eszerint, amíg 1990. december 31-én 345 millió forint volt a kinnlévősé­gük, addig 1991 végén az már 180 százalékkal, 968 millióra szökött fel! Az adósságok növek­vő irányát fényesen mutatja, hogy amíg 1990-ben „csak” 60 millió forint volt a legnagyobb adós tartozása, addig 1991-re az — 268százalékkal—már elérte a 221 milliót! A tartozások növek­vő tendenciája — az igazgatóhe­lyettes szerint — a gazdálkodó- szervek helyzetének romlása és a fizetési fegyelem hiányosságai miatt 1992-ben tovább folytató­dik! A kinnlévőségek csökken­tése érdekében az igazgatóság kihasznált minden, törvény adta lehetőséget: vállalkozási enge­délyek megvonását, ingó és in­gatlan végrehajtását, a gazdálko­dó szervezetek felszámoltatását stb., ezek azonban időigényessé­gük miatt csak csekély ered­ményt hoznak. Egyes cégek még telefonkölt­ségeikkel is adósak maradtak. A Heves Megyei Távközlési Ütemben Simon Mihályné el­mondja, hogy az egyéni előfize­tők általában rendesen kiegyen­lítik számláikat, de a vállalatok­nak a múlt év végén az ún. „ egri f óc”-ban, azaz Éger és környé- én 1.672.165 forintot tett ki az adóssága. A makacs nem fizető­ket ún. „egyenirányítás”-salpró­bálják rászorítani a fizetésre. Ez azt jelenti, hogy őket hívhatják, de ők nem tudnak hívni senkit. Befejezésül — gazdasági-szo­ciális körsétánk utolsó állomása­ként — az APEH Heves Megyei Igazgatóságát kerestem fel, ahol azt a tájékoztatást kaptam, mi­szerint az adófizetők tartozása 1.298.700. 000forint, s ebből 41 százalék a gazdálkodó szerveze­tek, 59 százalék a magánszemé­lyek és egyéni vállalkozók adó­tartozása. Kétségtelen, hogy me­gyénkben a legnagyobb a tarto­zása az adófizetésre kötelezet­teknek... A hatalmasra duzzadt forint­milliók beszédesek. Szeretnénk hinni és remélni, hogy a közre­adott hivatalos adatokra hideg fő­vel felfigyelnének majd az „ille­tékesek”, mindenekelőtt az ön- kormányzatok. Sugár István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents