Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. március 12., csütörtök Támogatást váró kurdok Francois Mitterrand is támogatást ígért az iraki kurdoknak. A francia elnök kedden este fogadta az iraki kurdok ismert vezetőjét, Masszud Barzanit. Bar- zani közlése szerint a francia elnök kijelentette: Franciaország és szövetségesei erőfeszítéseket tesznek a kurd nép biztonságáért, helyzetének rendezéséért. Barzani európai körúton van, hogy támogatást szerezzen az iraki kurdoknak. Korábban fogadta őt John Major brit miniszterelnök, Bonnban pedig Helmut Kohl kancellárral találkozik majd. Tartalékosok behívása Romániában A romániai tartalékosok kéthetes behívása nem áll összefüggésben az ország belső helyzetével, vagy a nemzetközi helyzettel. Ezt tartalmazza a bukaresti védelmi minisztérium kedd esti állásfoglalása. A minisztérium azokra a bel- és külföldi sajtójelentésekre reagált, amelyek a tartalékosok behívására vonatkozó hétfői bejelentést Budapest és Bukarest kapcsolatainak legutóbbi lehűlésével, az erdélyi feszült helyzettel, illetve a legutóbbi moldovai fejleményekkel hozták összefüggésbe. A bukaresti védelmi minisztérium közlése szerint a hadgyakorlat a harckészültség erősítését szolgáló éves terv része. ENSZ-előőrs Kambodzsában Kambodzsába tegnap megérkezett a 22 ezres létszámúra tervezett ENSZ-erő kétszázötven fős előőrse. Ezzel megkezdődik minden idők legnagyobb, és egyben legköltségesebb ENSZ-bé- kefenntartó missziója. A már megérkezett kétszázötven indonéziai ENSZ-katona az ENSZ kambodzsai „átmeneti hatóságának” van alárendelve. A világ- szervezet 1.9 milliárd dollárt fordít arra, hogy a tizenhárom évig tartó véres polgárháború után felépüljön az ország. Merre fordul Amerika? Felmérhetetlenek az Amerikában kirobbanó példátlan vita lehetséges következményei: a kérdésre adott felelet — erősítse-e a jövőben is szuperhatalmi szerepét az Egyesült Államok vagy forduljon befelé, hogy ne váljék győztesből vesztessé — létkérdés a világ számára is. Miért kellene bezárkóznia az USA-nak? Washingtoni szakértők sok pontba foglalták az okokat, amelyek közül a legfontosabbnak azt mondják, hogy miközben Európa és Japán „ kikaparta magának a gesztenyét”, Amerika gondoskodott a biztonságukról, mégpedig úgy, hogy évtizedekre eladósodott és helyzeti hátrányba került velük szemben. A tények nehezen vitathatók. Mi az ellenérv? Bombát robbantott a washingtoni Pentagon amikor mindezek ismeretében kiszivárogtatta álláspontját: az USA-nak nem szabad visszavonulnia, sőt bővítenie kell nemzetközi kötelezettségeit; például „fel kell készülnie arra, hogy védelmet nyújtson Kelet-Euró- pában, ha az Atlanti Szövetség úgy határoz”. Azt pedigtalálgatni sem kell, kinek szól a figyelmeztetés, hogy az amerikai stratégia fő célja „ kizárni egy rivális szuperhatalom megjelenését”. Potenciális konkurensnek ma az USA- ban Németországot és Japánt tekintik. Hogyan dönt végül Amerika? Elnökválasztás lesz, tehát hónapokig csak vitáznak. Az ilyen bizonytalan esetekre érvényes a politikatudomány egyik alaptörvénye: könnyű felkészülni arra, ami kiszámítható, de a jó diplomáciának a várhatóan kiszámíthatatlanra és a váratlanra kell előkészülnie. (FEB) Tbiliszi: Hát éljen Eáuti Adófizetés az eladott ingatlanok után? Ha nincs is jövedelem — fizetni kell Mindvégig szoros kapcsolatban állt az otthoni demokratikus ellenzékkel Hosszan tartó, viharos és szűnni nem akaró taps fogadta Eduard Sevardnadzét Tbilisziben. A tömeg azonban nem lengette piros könyvét, éljenző kiáltásaik nem az egykori pártfőnöknek szóltak. A sok évi szünet után hazatért őszhajú, mosolya gós politikusban a megmentőt vélték felfedezni. Mostani kinevezése az Államtanács elnöki posztjára e sokak által táplált remény újabb jele. E másfajta tisztelet nyilván jólesik Sevardnadzénak. Különösen akkor, ha arra gondol, hogy majd három évtizedes pártbéli karriere alatt nem elsősorban az embert, hanem a funkciót szerették honfitársai, bárhol fordult is meg a ranglétrán. így volt 18 éves korában, amikor a helyi Kom- szomol instruktora volt, majd később belügyminiszter és végül a Kommunista Párt első embere. A grúz belügy élén eltöltött évei külön is emlékezetesek a télen elűzött Gamszahurdia elnöknek és társainak, lévén hogy éppen Sevardnadze jóvoltából ismerkedtek meg a tbiliszi börtönnel.. A legtöbb jó szót — immár szakmai munkája nyomán is — külügyminisztersége idején kapta. Gorbacsov 1985-ben hívta Moszkvába, peresztrojka-csapatába. Éles váltás volt ez a javából, de Sevardnadze idővel egyre magabiztosabban mozgott a nemzetközi világban. Oroszlánrésze volt abban, hogy az új gondolkodásként elkeresztelt politikai vonal erőteljesen megnyilvánult a külpolitikában. Következetességének köszönhető, hogy megkezdődött a Kelet-Európábán lévő szovjet haderő kivonása, és az is, hogy az amerikaiakkal több leszerelési egyezményt is tető alá hoztak. Ez, persze, nem volt ínyére a katonai-ipari komplexumnak, velük is kemény harcot folytatott. 1990 decemberében nyilvánosan is figyelmeztetett erejükre, röviddel ezután távozott is a külügyminiszteri székből. A Külpolitikai Társaság elnökeként ezzel együtt a pályán maradt, háttérből figyelve az eseményeket. Az elvetélt augusztusi puccs után néhány hónapra visszatért, s egészen a Szovjetunió széthullásáig vitte az ügyeket. Időközben mindvégig szoros kapcsolatban állt az otthoni demokratikus ellenzékkel. Ám csak most, Gamszahurdia távozása után érezte megfelelőnek a pillanatot a hazatérésre. Még nem tudni, hogy sikerül-e össze- békítenie a grúzokat. Visszafogottsága, kompromisszumkészsége talán segít ebben. Nem feledheti azonban: itt és most mindenki ráfigyel, tőle váiják, hogy visszavezesse Grúziát a békés, új világba. (Folytatás az l. oldalról) — Levonható-e a jövedelemből az azonnal visszafizetendő kölcsön, hitel összege? — Nem! A szerződésben szereplő teljes eladási árat kell lakásszerzésre fordítani, különben nem teljesül a törvényben megfogalmazott követelmény. — Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 3 millióért eladott lakás után — amelyet még egymillió hitel is terhelt — csak akkor nem kell adót fizetnie az eladónak, ha a teljes hárommilliót újra lakásra fordítja? Azt az egymilliót is, amit visszafizetett mondjuk az OTP-nek? — A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben valóban a teljes 3 milliót kell az új lakás megszerzésére fordítani. — Az eladás pillanatában meg sem lévő pénz befektetéséhez kötik az adómentességet? — A törvényeket nem mi hozzuk, mi csak végrehajtjuk. — Hogyan kell kiszámítani ebben az esetben a fizetendő adót? — A bevételből le kell vonni a megszerzés idején képviselt forgalmi értéket, a vásárlással kapcsolatos kiadásokat és az értéknövelő beruházásokra fordított összegeket. — És mekkora hányadot kell ezek után, adóalapnak tekinteni? — Az így kiszámított jövedelem fele az adó alapja. Ez a jogszabály rendkívül veszélyes csapda, óvatlanok könnyen beleeshetnek! Országgyűlési képviselők körében egyre gyakrabban hangoztatják, hogy érdemes volna újragondolni, szabad-e jövedelemnek tekinteni az ingatlan eladásakor kapott pénzt? Ugyanis az eredeti vételár és az eladási ár ugyanakkora tulajdon értékével egyenlő, a „számokban” megjelenő különbség egyedül az infláció szüleménye. (FEB) Az „Áttörés” szobornál Gorbacsov Fultonba látogat Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő kéthetes Egyesült Álla- mok-beli körútja során ellátogat Fultonba, a Westminster Colle- ge-be, ahol annak idején Winston Churchill híres beszédét mondta „a vasfüggöny legördü- léséről” — közölték hivatalosan. Gorbacsov május 5-én beszédet mond az „Áttörés” (Breakthrough) szobornál, annál a tíz méter hosszú emlékműnél, amelyet az egykori Berlini Fal nyolc szakaszából állítottak össze. A volt szovjet államfőt amerikai útja során a San Franciscó-i Gorbacsov Alapítvány látja venElnökjelöltség: Újabb remény a rákbetegeknek A Time című amerikai magazin statisztikát közöl arról, hogy az USA-ban 1981 és 1987 között kezelt rákbetegek közül hányán éltek még legalább öt évvel a diagnózis után. Észerint a hasnyalmirigy-rák- ban szenvedők 3,1, a tüdőrákosok 13,1, az agyrákban szenvedők 25, a méhrákosok 38,8, a végbélrá- kosok 56,2, a prosztatarákosok 74,1, a mellrákosok 77, a bőrrákosok 81,5 és a pajzsmirigyrákosok 93,9 százaléka élte túl legalább öt évvel a betegséget. Ez a probléma azért vált most különösen időszerűvé az Egyesült Államokban, mert az egyik demokrataparti elnökjelölt pályázónak, Paul Tson- gasnak regebben nyirokmirigydaganata volt. Tson- gas öt éve tünetmentes, de miután sikeresen szerepelt a New Hampshire államban tartott előválasztáson, a New York Times egy vezércikke szerint sok választó feltette a kérdést: jelöltetheti-e magát olyan személy, aki valamikor rákbetegségben szenvedett? A helyzet az, hogy az Egyesült Államokban jelenleg 7 millió volt rakbeteg él öt év óta tünetmentesen, s ez a szám a századfordulóra 10 millióra emelkedhet. Orvosi körökben azonban rámutatnak, hogy a gyógyulás utáni kihívások csaknem olyan nagyok a G yógyult betegekre, amilyen annak idején maga a etegség okozta megrázkódtatás volt. A legtöbb túlélő ugyanazokkal a bajokkal és nehézségekkel küzd: szorongás, kapcsolatok megszűnése, nehézségek a munkahelyen, sőt kiközösítés a társadalomból. Ezek a hátrányok az évszázad első éveiről maradtak vissza, amikor még alig ismerték a sikeres rákkezelési eljárásokat és a diagnózis csaknem azonos volt a halálos ítélettel. Még az 1930-as években is 5 rákbeteg közül csak egy élt öt évnél tovább a kezelés megkezdése után. Szerencsére a kezelés hatékonysága ma már állandóan növekszik. Az a tény, hogy Paul Tsongas megpályázta a jelöltséget az Égyesült Államok elnöki tisztére, újabb reményt adott a rákbetegeknek. Olyanféle hatást gyakorol, mit azok a sportversenyek, amelyeken to- loszékben ülő, amputált lábú férfiak és nők vesznek részt. Függetlenül attól, hogy milyen sikert arat Tsongas a választási küzdelemben, szereplése derűlátással tölti el a súlyos betegségben szenvedőket. (MTI) Már nem Karintiából irányít Haider leszámolása... Éjszakába nyúló vita után a jobboldali Szabadságpárt parlamenti frakciója szinte egyhangúlag — 35 szavazattal három tartózkodással — frakcióelnökké választotta Jörg Haider pártelnököt. A szélsőjobboldali, újná- ci-ízű kijelentéseivel és irányvonalával a figyelmet magára felhívó, Ausztriában egyre népszerűbb politikus az utóbbi napokban puccsszerűen távolította el a Szabadságpárt vezetéséből a vele szembeszálló, liberálisabb nézeteket valló FPO: vezetőket, s immár nem Karintiából, hanem Bécsből irányítja pártja ügyeit. Az eddigi frakcióelnök, Norbert Gugerbauer önként mondott le posztjáról, miután Haider többízben hangoztatta: célszerűnek tartaná, ha maga venné át az irányítást. A poszt átvételével, Haider szavai szerint, Ausztria politikai átalakulásának — a nagykoalíció felbomlásának — döntő szakasza kezdődik. (MTI) Le akarta lőni Busht Az amerikai rendőrség letartóztatott egy 34 esztendős férfit, aki merényletet tervezett George Bush amerikai elnök ellen. A 207 kilogramm súlyú, szexuálisan aberrált személy nem túlságosan dicsekvésre méltó tettei koronájául januárban le akarta lőni az elnököt. Mint mondta, szerette volna magára vonni a figyelmet. A férfi barátjától pisztolyt lopott, és Maryland államba utazott, ahol az elnök január 21-én egy iskolát látogatott meg. Az illető tévedésből nem abba az iskolába ment. mely az elnököt vendégül látta. A fiaskó nem vette el a kedvét, február 21-én egy Salt Lake Cityben feladott levélben halálosan megfenyegette az elnököt. Egy hét múlva egy portlandi buszmegállóban tartóztatta le a rendőrség. A K.U.K. felderítőiskolájába járt Tito mérgeztette meg Dimitrovot? Titót eredetileg nem Titónak hívták, a később marsallá előlépett egykori jugoszláviai vezető Joszip Ambroz néven magyarországi zsidóként látta meg a napvilágot, szabadkőműves volt, 1912-ben az osztrák-magyar hadsereg felderítője lett, 1913-ban Pécsett járt a K.U.K. felderítőiskolájába — ezt állítja , Joszip Broz titkos dossziéja” című könyvében Momcsilo Jokics szerb történész. A könyvet a közelmúltban mutatta be a bolgár olvasóknak a szófiai sajtó, annak kapcsán, hogy Jokics abban nem kevesebbet állít, mint hogy Tito mérgeztette meg Georgi Dimitrov bolgár vezetőt, mert veszélyes ellenfelet látott benne a balkáni népek megálmodott konföderációja elnöki posztjáért indított állítólagos versengésben. A „168 csasza” című bolgár hetilap legfrissebb számának egy terjedelmes írása „Tito mérgeztette meg Dimitrovot, de hiányoznak a bizonyítékok” címmel hangot adott a szerb történész állításaival szembeni kételyeinek. A bolgár kritika szerint ugyan Jokics azt állítja, hogy könyvéhez három évtizeden át gyűjtötte az adatokat Párizs, Róma, a Vatikán, Szófia, Moszkva, Prága és Varsó archívumaiban, de a mérgezéssel kapcsolatos hipotézisét mindössze egy egymondatos feljegyzésre alapozza. A feljegyzés Anton Jugovtól származik, aki Georgi Dimitrov közvetlen környezetéhez tartozott, s 1956-tól 1958-ig a BKP Központi Bizottságának a titkára volt. Jugov Tódor Zsivkovnak csak annyit írt egy feljegyzésben, hogy „Dimitrovot Belgrádban intézték el.” Jokics azt állítja, hogy Dimitrov egy bolgár küldöttség élén Belgrádon keresztül Moszkvába tartott. Belgrád egyik pályaudvarán Titóval az élén fogadást adtak az átutazó bolgár küldöttség tiszteletére, s ekkor került méreg Dimitrov szervezetébe. A bolgár küldöttség már román területen járt, amikor Georgi Dimitrov eszméletlenül zuhant vagonjának padlójára, majd néhány nap múlva egy Moszkva környéki szanatóriumban hunyt el 1949. július 2-án. A „168 csasza” szerint viszont Dimitrov már 1949. március 7-től gyógykezelésen tartózkodott a Szovjetunióban, s haláláig nem is mozdult ki onnan. A bolgár hetilap felhívta a figyelmet arra, hogy Jokics is szeretné, ha állításaival kapcsolatban megszólalnának Tito egykori munkatársai, második felesége. A könyv kiadója ingyenpéldányt küldött ezért az érintetteknek, várva az esetleges reakciókat. Vonatkozik ez Jokics könyvének Tito életrajzával foglalkozó részére is. A szerb történész szerint nem igaz, hogy Joszip Broz Kurmová- con született volna, mivel az ott fellelhető születési bizonylatok ezt nem támasztják alá. Jokics szerint nem véletlen, hogy Tito csak 1967-ben látogatott el először a háború után Kurmovácra, miután ott elhunyt „az igazi Broz” fivére. Jokics szerint az igazi Joszip Broz 1892-ben Bécsben született horvát nemzetiségűként, és 1913-ban Pécsett hunyt el. Á szerb történész szerint az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege felderítőiskolát működtetett itt, s erről adatok lelhetők fel a bécsi katonai archívumban. Jokics azt állítja, hogy az iskolának három évfolyama volt, az első listáján állítólag Adolf Hitler neve is szerepelt. A második évfolyamra járt a bécsi születésű Joszip Broz és a szerb történész szerint magyarországi zsidó származású Joszip Ambroz. Joszip Broz meghalt, s ekkor az iskola parancsnoka felszólította Joszip Ambrozt, hogy szol- álati érdeikből tanulja meg az el- unyt életrajzát, vegye fel személyiségét. A bolgár hetilap szerint a szerb törtenészszerző is elismeri, hogy a történelem arcul csapása lenne, ha mindazok, akik tudnak valamit az igazságról, nem cáfolnák meg hipotézisének részleteit. Kérdés, hogy az érintettek, közöttük Milovan Gyilasz, elolvassák-e Jokics könyvét, és érdemesnek tartják-e arra, hogy válaszoljanak az abban található fel- tételezésekre. Ráijesztett a konzervatívokra Hűségnyilatkozat Tengnek Több mint egy hónapos késéssel adott hírt kedden este az Új Kína hírügynökség Teng Hsziao- ping kínai vezető január végi, február eleji országjárásáról, az akkor megindított reformhadjáratáról. Most a hivatalos kínai hír- ügynökség beszámolt róla, hogy Teng február elején felkereste Sanghaj különleges gazdasági övezetét, s ott „gondolkodásuk felszabadítására”, merészebb reformtettekre buzdította az embereket. A konzervatív hajlamú központi sajtó annak idején teljesen elhallgatta, hogy a hivatalos tisztség nélkül is első számú kínai vezető hosszú visszavo- nultság után váratlanul visszatért a közéletbe, és hadat üzent a konzervatívoknak. Az idős vezető akkori fenyegetése — a felelős vezetőknek távozniuk kell, ha nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a reformokkal —, megtette hatását: számos konzervatív vezető sietett azóta Tengnek nyilvánosan hűségnyilatkozatot tenni.
