Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
HÍRLAP, 1992. március 11., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. microCAD Nemzetközi Számítástechnikai Találkozó 1992. február 25-29. „Minden műszaki és rendszer- szervezés annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban hasznosítanak.” Röviden összefoglalva ez volt a mottója annak az ötnapos rendezvénysorozatnak, amelynek microCAD-SYSTEM ’92 néven a Miskolci Műszaki Egyetem adott otthont február 25-től 29-ig. A nemzetközi számítástechnikai találkozónak már hagyományai vannak, hiszen 1987 óta rendeznek hasonló szakmai fórumokat a régióban. Ez a minden eddiginél parádésabb számítástechnikai programsorozat nem csupán kiállításból és a hazai számítógép- és szoftverforgalmazók börzéjéből állt, hanem számos konferencia, kerekasz- tal-beszélgetés és konzultáció színesítette a palettát. A mintegy félszáz hazai cég, külföldi-magyar vegyes vállalat a legkorszerűbb hálózatokat, hardvereket, irodatechnikai és telekommunikációs rendszereket, mi több, szórakoztató elektronikai berendezéseket mutatta be. A nagyközönség számára is szolgált tanulsággal ez a fórum. Nem véletlen egyébként, hogy éppen a műegyetem auláját választották a kiállítás helyszínéül. Ez alkalommal tartották meg a micro- CAD-VALETE Alapítvány kuratóriumának ülését és díjkiosztó ünnepségét. Ez a végzős egyetemi hallgatóknak, fiatal szakembereknek, oktatóknak és kutatóknak ajánl segítséget a nemzetközi kapcsolattartásban és az információszerzésben. Az alapítvány tanulmányutakra, külföldi szakmai konferenciákra is igénybe vehető, és a kutatási feladatok feltételeinek megteremtését is támogatja. Mindezeken túl az észak-magyarországi látogatók üzleteket is köthettek, kiválaszthatták az igényeiknek legmegfelelőbb számítógépeket, irodai berendezéseket. A bőséges kínálat velejárója, hogy a Miskolcon bemutatott készülékek már valamivel olcsóbbak és valamivel többet tudnak, mint korábban a magyarországi piacon jelenlévő társaik. Az idén már a Cocom-lista szigorításai is megszűntek, ezért korábban eddig nem látott levilágító rendszereket és egyéb kuriózumokat is felfedezhetett a figyelmes szemlélő. Aki mindenképpen olcsón akart nagyon jót venni, azért még csalódott. Néhány nagy forgalmazó vagy ügyes fővárosi kisszövetkezet el sem jött. Ennek ellenére örömmel nyugtázhattuk: a számítás- technika területén már megvannak az eszközeink ahhoz, hogy beléphessünk Európa kapuján. Csupáncsak szakértelem kell és pénz. (]■ i) Vállalkozói sikereket — erős kisvállalatokat Van, amiben már hasonlítunk a fejlett országokhoz: az ezer lakosra jutó vállalkozások száma megegyezik a nyugati átlagéval. Vállalkozásaink hatékonysága, versenyképessége, teljesítménye azonban sajnos, még alulmarad. A Magyar Kisvállalati Társaság megalakulása óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és közép- vállalatok súlyuknak és tevékenységüknek megfelelő helyre kerüljenek a gazdaságban. A társaság kétéves tevékenységének eredményeként könyvet jelentetett meg Vállalkozói sikereket — erős kisvállalatokat címmel, amely többek között tartalmazza a holland kormány támogatásával készített holland-magyar tanulmány részleteit és ajánlásait. Mint a tanulmányból kitűnik, a kis- és középvállalati szektor megerősítésén munkálkodó bankszakértőknek, tudományos kutatóknak, érdekképviseleteknek, minisztériumoknak, sőt maguknak a vállalkozóknak sincsenek kellő ismereteik a piac- gazdasági gyakorlatról. Az előrelépést akadályozza továbbá a vállalkozások feltérképezésének, valamint az e témában folytatott kutatásoknak a hiánya. Mindkét feladat különösen sürgető, hiszen — a nemzetközi tapasztalatok szerint — a piacgazdaság térnyerésével párhuzamosan a nagyvállalatok helyébe a kis- és középvállalatok lépnek. Ez hamarosan tükröződni fog a foglalkoztatásokban — már ma az aktív keresők 43 százaléka nem állami vállalatnál dolgozik! — és a termelés nagyságában is. Ennek megfelelően a kormányzatnak a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzetgazdaság feltörekvő szereplőire. A Magyar Kisvállalati Társaság állásfoglalása szerint a vállalkozások és kisvállalatok gyarapodásához mindenekelőtt egészséges, nem restriktiv, ösztönző gazdasági környezet szükséges. Ennek egyik alapfeltétele a kisvállalatok versenyhátrányainak kiegyenlítése, preferenciák megteremtésével. Az Európai Közösséghez történő csatlakozásunk érdekében a társaság javasolja a vállalkozások jelenlegi engedélyezési és regisztrálási rendszerének felülvizsgálatát, illetve az engedély nélküli tevékenységek — árnyékgazdaság — visszaszorítását. A társaság tagjai javaslataik megvalósításához szakmai segítségüket is felajánlják! Domi Kinek jár a rokkantsági járadék? Rohamosan fogyatkozik azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak. Az emiatt nehéz helyzetbe kerülőknek némi anyagi támaszt jelenthet a rokkantsági járadék — amelynek egyébként nem feltétele, hogy igénylője rendelkezzék valamennyi szolgálati idővel. Azok jogosultak ugyanis rá, akik fiatalon, 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné váltak (az I-II. csoportba tartozó rokkantak), és a rendszeres társadalombiztosítási ellátások — nyugdíj, baleseti nyugdíj — egyikére sem szereztek jogosultságot. A rokkantsági járadékot — ösztönözve a rászorulók önrehabilitációját — munkaviszony vagy egyéb kereső jogviszony esetén is megadják. Részese jogosult a nyugdíjasoknak járó utazási kedvezményre, s maga a járadék — adómentes. Ha tehát a járadékos dolgozik, a személyi jövedelemadó megállapításakor járadékának összegét — a nyugdíjtól eltérően! — nem kell összevonnia egyéb jövedelmeivel. Vannak azonban megszorító szabályok is. Megszűnik például a járadékra való jogosultsága annak, akinek — időközben nyugdijat vagy baleseti nyugdijat állapítanak meg; — egészségi állapota — illetékes orvosi szakvélemény szerint annyira javul, hogy munkaképesség-csökkenése nem éri el a 100 százalékot; — térítés nélküli intézeti elhelyezést biztosítanak. A rokkantsági járadék igényléséhez feltétlenül mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot és az egészségi állapotra utaló orvosi igazolást. A járadékot az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítják, legkorábban annak a hónapnak az első napjától, amelyben a jogosult betölti 18. életévét. «• gNincs többé távolság Ha hozzánk fordul, hirdetését másnap már százezren olvashatják Egri irodánkban Nagy Katalin és Gyenes Ildikó áll az önök rendelkezésére Kedves olvasó! Mi tudjuk jól, a világ alakulásával az önök igényei is változnak, s szeretnék, ha minél pontosabban, gyorsabban vehetnék igénybe szolgáltatásainkat. Nem titkoljuk, mi a kihívásra felkészültünk, hiszen az önök érdeke a miénk is. Lapunk tartalmi megújításán túl ezért kibővítettük hirdetésfelvételi lehetőségeinket is az önök kényelme érdekében. Egerben (Barkóczy u. 7., tel.: 20-880, 13-644, fax: 12-333) Nagy Katalin és Gyenes Ildikó, Gyöngyösön (Rózsa u. 1.) Kékesi Józsefné (tel.: 37/11-697), Hatvanban pedig a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodáján Budai Károlyné áll készségesen az önök rendelkezésére. Természetesen gondoltunk azokra is, akiknek bizony sok-sok kilométert kellene megtenniük ahhoz, hogy hirdetésüket az előbb említett kollégáinknál feladhassák. Örömmel újságolhatjuk, hogy ma már a kistelepülésekről sem kell utazgatni, a megye összes MAHIR-kirendeltségén, posta- hivatalában és takarékszövetkezetében állnak az önök rendelkezésére. Nincs többé tehát távolság, csupán néhány lépést kell megtennie, s hirdetését akár másnap is olvashatja a megye százezer polgára. Mert ne feledjék üzletfilozófiánkat: mi akkor végeztük jól munkánkat, ha önök elégedettek. Néhány mondatban Mit kell tudni... A szövetkezeti átmenet szabályairól — A szövetkezet vagyonának mekkora része osztható fel az átmeneti törvény alapján? Számos szövetkezet már élt azzal a lehetőséggel, hogy vagyonának legalább 50 %-át a tagjai között nevesítette. Amely szövetkezetnél e nevesítés már megtörtént, úgy az átmeneti törvény alapján a teljes vagyont nevesítik, de a korábban kiadott vagyonrészt figyelembe kell venni. Ahol pedig a vagyon nevesítését eddig még nem végezték el, úgy az átmeneti törvény alapján — mezőgazdasági és ipari szövetkezeteknél — a teljes vagyont nevesíteni kell. — Milyen szempontokat kell figyelembe venni a vagyon nevesítésénél? All. pontban írtaknak megfelelően az átmeneti törvény va- gyonnevesítési szabályai az osztható szövetkezeti vagyonra vonatkoznak. E nevesítés során figyelembe kell venni a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékét, a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, valamint a vagyoni hozzájárulás mértékét. A törvény a figyelembe veendő szempontokon kívül még %-os mérték előírásával is továbbdifferenciál. Elsősorban azokat kívánja előnyben részesíteni, akik vagyont vittek be a szövetkezetbe, és hosszabb tagsági viszonnyal rendelkeznek. — Mi lesz a korábban már kiadott vagyonjeggyel, illetve szövetkezeti vagyonrésszel? Az új szövetkezeti törvény a vagyon nevesítésének korábbitól eltérő rendszerét úja elő. Ezért szükség lesz a már korábban kiadott értékpapírok bevonására, és üzletrészekkel való kicserélésére. Nyomatékosan ki kell hangsúlyozni, hogy ez a bevonás senki számára nem jelent semmilyen anyagi hátrányt. Az újonnan kialakított értékpapír (üzletrész) nem korlátozza a korábbi vagyonnevesítés során szerzett jogokat, sőt ezen keresztül válik minden érintett valódi tulajdonosává a szövetkezetnek. — Mi lesz azokkal, akik vagyonjegyüket vagy vagyonrészüket már eladták? Azok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján részükre juttatott vagyonjegyüket vagy vagyonrészüket már eladták, vagyonnevesítésben újból már nem részesülhetnek. Aki pedig megvásárolta ezeket az értékpapírokat, azt az értékpapírt be kell vonni és azonos névértékben üzletrésszel ki kell cserélni. Az így átruházott értékpapír után a törvény értelmében már külön vagyonnevesítésre nem kerülhet sor. — Csökkenthető-e a korábban kiadott vagyonjegy vagy vagyonrész értéke? Nem! Az átmeneti törvény II. paragrafus (34) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a korábbi vagyonjegyek, illetve vagyonrészek bevonásakor és új szövetkezeti üzletrészekre való kicserélésekor az új szövetkezeti üzletrész névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban már kiadott értékpapírok együttes névértékénél. — Kinek adható el a szövetkezeti üzletrész? A szövetkezeti üzletrész tartalmát tekintve azt fejezi ki, hogy annak tulajdonosa mekkora ösz- szegig, illetve mekkora arányban tulajdonosa a szövetkezetnek. Az átmeneti törvény értelmében kívülálló személyre mindaddig nem ruházható át a szövetkezeti üzletrész, ameddig a cégbíróság a szövetkezet új alapszabályát el nem fogadta. E rendelkezést a törvény azért tartalmazza, hogy kívülálló személy mindaddig ne szerezhessen üzletrész-tulajdont, amíg a cégbíróság meg nem győződött arról, hogy a szövetkezet átalakulása törvényes keretek között bonyolódott le. A cégbírósági elfogadás után az üzletrész szabadon átruházható. A jogszabály nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a szövetkezet tagjait akár terményben, akár háztáji juttatás pénzbeli megváltásával támogassa. Erre a fedezetet azonban már a tagságnak kell megteremtenie. — Jár-e a földjáradék a föld nevesítése után? Mindaddig, amíg a föld nevesítése meg nem történik, a földjáradékra jogosultak továbbra is kapják a részükre megállapított összeget. A föld nevesítésének befejezése után azonban a jogszabály által kötelezően előírt földjáradék-fizetési rendszer helyébe a szövetkezet, illetve a föld tulajdonosa közötti szerződéses (haszonbérleti) rendszer lép. Ezt követően tehát a föld tulajdonosa (ideértve a részarány-tulajdonost is) már nem földjáradékot kap, hanem a haszonbérleti szerződésnek megfelelő mértékű díjra tarthat igényt. (Folytatjuk) Olaj határidőre A három éve működő Budapesti Árutőzsde és a New York Mercantile Exchange (Nymex) együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. A Nymex az USA harmadik legnagyobb határidő- ügyletes tőzsdéje és egyben a világ legnagyobb energiapiaca. A Budapesti Árutőzsde az év második felére tervezi az olaj szállítási határidő-kontraktusok beindítását. Brit szereplés A brit cégek elsősorban olyan vegyes vállalatokban és infrastrukturális fejlesztésekben lehetnek érdekeltek Magyarországon, amelyeket a Világbank, az EBRD és más nemzetközi intézmények finanszíroznak — mondta Sir Brian Corby, a brit gyáriparosok szövetségének elnöke budapesti tárgyalásai során. A magyar importnak csupán 4 százaléka származik a szigetországból, a hazai vegyes vállalatoknak pedig csak egy százaléka alakult brit partnerrel. Ez igen gyenge eredmény a lehetőségekhez képest — állapította meg a CBI elnöke. Új kincstárjegy — új kamatok Az új, változó kamatozású kincstárjegy éves kamata a korábbi kibocsátásokhoz képest három százalékkal, 36-ról 33-ra csökkent. Ebből már március 10. után tízmilliárd forint értékű csomag kerül forgalomba. A kincstárjegy kamata 1-90 nap közötti visszaváltáskor 28 százalék, 90-180 nap között 30, 181 - 270 között 32, és a 365. napon 33 százalék. )
