Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07-08 / 57. szám

12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. március 7—$., szombat—vasárnap Medicina-kaleidoszkóp Ismert gyógyszerek ismeretlen hatásairól Kertész leszek Tavaszi nagytakarítás A vastagbélrák nem feltétlenül halálos betegség — közli a New England Jornal of Medicine or­vosi szaklap egyik tanulmánya. Készítői egymillió amerikai táp­lálkozását és gyógyszerfogyasz­tását figyelték meg tíz éven ke­resztül, s a vizsgálatokat két­évente végezték el. Arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a vas­tagbélrákban szenvedők közül azok, akik havonta legalább 16 tabletta aszpirint fogyasztanak, fele annyian halnak meg, mint azok, akik nem, vagy rendszerte­lenül szedték. * * * A Methadon tébolyulttá tesz — erre gyanakszanak a milánói orvosok. Egy 36 éves taxisofőr, akit kábítószer-fogyasztás ellen e gyógyszerrel kezeltek, annyira megbolondult, hogy megölte ap­ját. A fiatalemberen a Methad- on-kezelés előtt az őrültségre utaló semmilyen jelet nem vettek észre. Alzheimer-kórt okozhat a fej­sérülés? A fejet ért erősebb ütés kivál­tója lehet az Alzheimer-kórnak — állapították meg angol orvo­sok. Balesetet szenvedettek és ökölvívók agyában olyan abnor­mális proteincsomókat fedeztek fel, amelyek az Alzheimer-kór- ban megbetegedetteknél észlel­hető. Remélik, hogy két éven be­lül sikerül olyan gyógyszert kife- jeleszteniük, amely elosztlatja ezeket a csomókat. Dr. Gareth Roberts, a londoni St. Mary kórház orvosa egy szak­lapban részletesen publikálta legújabb eredményeit. Eszerint betegeinek 40 százaléka fejsérü­lés következtében hal meg. Az ütés után az agyban kifejlődő proteincsomók rosszindulatú fo­lyamatot indítanak el, ami vég­zetessé válhat. A férfiak rosszabbul hallanak. A férfiak hallása 30 éves kor után kétszer olyan gyors ütem­ben romlik, mint a nőké — erre a következtetésre jutott egy felmé­rés, amelyet az amerikai kor­mány finanszírozott. A nemzeti életkorkutató intézet munkatár­sai 1158 férfi és 551 nő hallásá­nak alakulását tíz éven kersztül regisztrálták. Annak, hogy a férfiak hallása gyorsabban romlik, nemcsak bi­ológiai, hanem foglalkozási és társadalmi okai is vannak. A vizsgálatot végzők szerint a férfi­ak általában szabad idejükben is — a sportban, a vadászatokon, az otthoni rádiózásnál, magnózás­nál — jóval nagyobb zajszintnek vannak kitéve. A napozó nők ráncosabbak. Amerikai bőrgyógyászok sze­rint 45 év felett jóval ráncosab­bak azok a nők, akiknek kedvenc időtöltésük a napfürdőzés. A napfényes Arizona állambeli Tu- csonban tíz éven keresztül hu­szonkét, 45 és 51 év közötti höl­gyet figyeltek meg és az ered­mény: a napimádoknál homlok­tól vállig legalább 25 centiméter­rel több ráncot fedeztek fel, míg a 25 és 31 év közötti csoportnál ez a különbség még nem mutat­kozott. Ferenczy Europress Arnold új filmje wr • •• //# •• 1 Van-e jovojuk a „szuper-szélesvásznú” tv-készülékeknek? A szupertelevíziók csaknem 1 méter szélesek, közel másfél má­zsásak, 92 cm-es panorámakép­csővel széles vásznú filmek vetí­tésére alkalmasak. Sorfelbontá­suk a mai 625 helyett 1250. Ezek azonban még csak a jövő tervei. Az Európai Közösség tagállamainak illetékes szakem­berei azon a véleményen vannak, hogy a holnap vagy talán a hol­napután szuperkészülékét csak bizonyos átmenet beiktatásával lehet gyártani és eltelj eszteni. Úgy döntöttek, hogy a francia Thomson és a holland Philips konszern javaslatára létrehozzák a D2-MAC-nak nevezett átmen­tési televíziós normát, amelynek alkalmazásával a közvetítések hangja sokkal tisztább, a képek pedig egy kicsit élesebbek, mint eddig. Emellett lehetőséget nyújt a szélesvásznú filmek teljes képméretben való közvetítésére, valamint arra, hogy a tv-néző maga válassza meg, hogy a négy­nyelvű kísérőszöveg közül me­lyiket válassza. Ez az átmeneti megoldás any- nyira megtetszett az Európai Közösség országai szakemberei­nek, hogy nem kevés pénzt ál­doztak e rendszer kifejlesztésére. Nem voltak viszont ilyen lelke­sek az ipar szakértői, akik úgy vélték, hogy nem szabadna ennyi pénzt költeni egy átmeneti meg­oldásra. Ferenczy Europress Ősztől új filmet forgat Arnold Schwarzenegger, miután a Ter­minator sorozatot egyelőre ter- minálta. Az osztrák születésű izomember ezúttal Judge Dred- det, magyarán „Frász bírót”, az egyes számú megaváros rettegett motorbiciklis rendőrfőnökét személyesíti meg. Frász bíró egy igen közkedvelt, kultikus nép- szerűségű nyugati képregényso­rozat hőse. A bíró az utóbbi években mindinkább heavy me- tal-os stílusjegyeket öltött, és zsarnoki kegyetlenséggel regu- lázza alattvalóit a New Yorkról mintázott, de XXI. századbeli lé­lektelen fantáziavárosban. A film producere elmondta, hogy miután Arnold Schwarzenegger kötélnek állt, a film költségveté­se bizonyára meghaladja majd a Végítélet napjáét (Terminator II-et), drágább lesz 100 millió dollárnál is, mert különleges ha­tásokból apait-anyait belerak­nak. Szószaporító korban élünk...?! Tavaszhoz közeledve minden­ki kényszert érez, hogy lakását fenekestül felfordítsa, ablakot, szőnyeget tisztítson, portalanít- son. Ez a legkedvezőbb időszak a növények közötti „nagytakarí­tásra” is, felkészítve őket az új vegetációs időszakra. A tavaszi ápolási feladatok közül a legfontosabb az átültetés. Növényeink — a növési igénytől, növekedési erejétől függően — kinövik cserepüket, felélik a benne lévő tápanyagot. Az öntö­zés, tápoldatozás következmé­nyeként elsavanyodik a talaj. Ennek biztos jele, ha a növeke­dés szemmel láthatósan leállt, a gyökerek teljesen átszőtték a cserép földjét, sőt, a növényen hiánybetegség tünetei is megje­lenhetnek. Néhány növény olyan intenzíven fejlődik (pl. se­lyem mályva), hogy akár havon­ta is átültethető, mások pedig csak 3-4 évenként szorulnak er­re. Nem ültetjük át minden ta­vasszal a nagyobb termetű, nagy cserépben lévőket sem. Elsősor­ban technikai nehézségek miatt. Ha a fentieknek megfelelően felmértük, melyik és hány nö­vénynél végezzük el ezt a műve­letet, nézzük meg azt is milyen cserépre és földre lesz szüksé­günk. A virágcserepek égetett agyagból, terrakottából, mű­anyagból kaphatók. Az agyag szebb, a növény számára kelle­mesebb, természetbarát porózu­sai a levegőzést lehetővé teszik. A műanyag praktikusabb, köny- nyebben tisztítható és fertőtle­níthető. Formáját illetően az le­gyen az irányadó, hogy a növény gyökerei melyikben fémek el legjobban. Laposabb, alacso­nyabb formát válasszunk az aza- leának, tigrisbegóniának, sansa- verianak. Mélyebb, hosszabb alakút a pálmáknak. A cserép méretét a felső, belső átmérő centimétere adja. Az új cserép lehetőleg ne legyen 2 cm-nél na­gyobb az előzőnél. Ez alól az idős növények — amelyeket ritkáb­ban mozgatunk — képeznek ki­vételt, amihez 5-10 cm-es kü­lönbséget is alkalmazhatunk. Ha több növényt ültetnek át, „örö­kölhetik” a cserepet, de a fel- használás előtt hipós, trisós víz­zel kimosva fertőtleníteni kell. Az agyagcserepeket áztassuk vízbe néhány órára, hogy ne a növénytől vegye el ezt. Virágföldet a következő szem­pontok alapján választhatjuk ki. Flórasca A: savanyú kémhatás. Tőzegtartalma nagy. Szobafe­nyő, páfrányfélék, azalea, bego­nia, hortenzia számára jó. A Fló­rasca B: csak gyengén savanyú, kötöttebb földkeverék. Ez az ál­talánosan legtöbb növény szá­mára használható típus. Muskát­linak, pálmáknak, citrusfélék­nek a kötöttebb, semleges kém­hatású Flórasca C-t vegyék. Át­ültetésekor lazítsuk meg a föld­labdát a régi cserépben (enyhe ütögetéssel). Ha nehezen megy, a cserép szelén körben késsel kö­rülvághatjuk. Két ujjunk közé fogva, fejjel lefelé tartva, a cserép szélét kissé az asztal sarkához üt- . ve könnyedén kiemelhetjük. Tá­volítsuk el a beteg, sérült gyöke­reket. Tegyünk a cserép alján lé­vő nyílásra cserépdarabkát, ka­vicsot. Ez később megakadá­lyozza a föld kimosódását. Te­gyünk annyi friss földet az aljára, hogy a belehelyezett növényre még tudjunk legalább 2-3 cm-es földtakarót rakni. Ujjainkkal körbe-körbe igazítsuk el és a tö­vénél tömítsük. Öntözzük meg, vigyük félámyékos helyre, amíg a gyökeresedés beindul (2-3 hét). Ezután végleges, illetve eredeti helyre kerülhet. Ha a tél folyamán nem portalanítottuk a növény leveleit rendszeresen, most az átültetéssel egyidejűleg megoldhatjuk. Nagyobb levelű növényeknél (fikusz, filodend- ron, szanzavéra) nedves szivacs­csal, viledával letörölve portala- nítanunk. Használjunk forralt vizet, hogy ne maradjon a vízkő- től foltos. Apróbb levelű, vagy szúrós, szőrös fajták zuhanyoz- tatva szabadíthatok meg a rára­kódott szennyeződéstől. Erre az időre nylon, illetve műanyag fó­liával takarjuk be a cserepet, mert az öntözővíznél nagyobb és erősebb sugarú vízmennyiség ki­moshatja a benne lévő földet. _ V. Pénzes Judit így kell átültetni a növényt Londoni tiltás A londoni földalatti vezetői megtiltották, hogy egy Ciccioli- na, alias Staller Ilona és férje, Jeff Koons ágyjelenetét ábrázolópla- , kát felkerülhessen a metró falai­ra. A földalatti vezetői szerint a „két, nyilvánvalóan szeretkezni készülő meztelen emberről” ké­szült kép zavarná az utasokat. Különc britek Nagy-Britannia lakosai „lógnak ki” legjobban az Európai Közös­ségek 12 tagállamából szociológiai szempontból — állapítja meg egy jelentés, amelyet a szociális trendekről készített a Központi Statiszti­kai Hivatal. A szigetország földrajzi elkülönülése is hozzájárulhat ah­hoz, hogy 57 millió lakosa sok tekintetben másképp él, mint a közös­ség többi 11 tagállamának polgára. A férfi foglalkoztatottak Nagy- Britanniában átlagosan 44 órát dolgoznak egy héten — ami a leghosz- szabb EK-berkekben. Egyre több brit él egyedül, immár a háztartá­sok egynegyede 1 fős. Mind több gyerek születik házasságon kívül, arányuk 28 százalék. A felháborodott válasz Sajátos jelensége mai közéleti, politikai és hírlapírói nyelvhasz­nálatunknak a szószaporítás. Akkor is szaporítjuk a szót, ami­kor beszédesebb lenne a hallga­tás, de nem az elhallgatása a té­nyeknek. Újabban feltűnően tobzódik a türelmetlen nagyszá- júság akkor is, amikor a megsza­porodott szavak mögött nincs tartalmas mondanivaló s értel­mes gondolat. Meggondolatla­nul nyilatkozunk, álcázott csúsz­tatásokkal s túlzó általánosítá­sokkal, aránytévesztésekkel te­tőzzük közgondolkozásunkat, a politikai közhangulatot. Ködösí­tünk, aggályoskodunk feleslege­sen, s elszaporodnak azok a sza­vak, szófordulatok, közhelysze­rű kifejezések, amelyek alkalma­sak a nemkívánatos nyelvhasz­nálati jelenségek megjelenítésé­re. Az újságolvasók, a rádió- és televízióhallgatók, nézők tájé­koztatására ezeket a nyelvhasz­nálati jelenségeket állítjuk az ér­deklődés előterébe. Éppen nap­jainkban kapnak gyakran nyelvi szerepet olyan szavak, amelyek­nek nincs egyértelmű jelentés- tartalmuk és használati értékük, nincs mögöttük érzékelhető kép és személyes jellegű nyelvi él­ményanyag. Ezt tanúsítják azok a szövegrészietek, amelyekben a /e/edigealak vállal sajátos kifeje­ző szerepet: „Olyan intézkedésre lenne szükség, amely az egész or­szágot lefedi” (Televízió, 1992. jan. 15.). „Az ón tárcája lefedi az egész gazdasági életet” (TV. Nap zárta, 1992. jan. 15.). A hallgatók elbi­zonytalanodnak a lefed ige hal­lattára, s nem tudják a napjaink legdivatosabb igekötőjének használati körébe szervesen beil­leszteni. S legfeljebb a tágabb szövegösszefüggésből következ­tethetnek arra, hogy ez az igealak valójában mit „fedhet le”? Az Egri Városi Televízióban hang­zott el ez a kijelentés: „Bizonyos feladatokat nem tudtunk szak­mailag lefedni (1991. dec. 29.). A feladatokat megoldani, elve­gezni, végrehajtani, teljesíteni il­lik, s ebbe a rokonértelmű sorba ne kényszerítsük bele a lefed ige­alakot. Különösen ne tegyék ezt a szakértelmet, a szakmai hozzá­értést képviselők, mert aki így fogalmaz: „A zsarnokság törté­nete még ezzel nem lefedett” (Te­levízió, 1991. dec. 22.). A lefed ige nem nyújt pontos és befolyá­soló erejű információt. Egyre inkább jelentkezik a sajtó nyelvhasználatában a szak- szerűsködő nagyképűség, mint például ebben a szövegrészlet­ben. A kisgazdák kidolgozzák a koalícióból való kilépés, illetve az esetleges bentmaradás feltétel- rendszerét (Magyar Nemzet, 1992. január 15.) A feltétel, a kapcsolat szavak mintha eltűn­tek volna közéleti, sőt egyéni nyelvhasználatunkból, s csak kapcsolatrendszerről hallunk és olvasunk. A kérdés szó is háttér­be szorul, ma csak kérdéskörről beszélünk és írunk. Az erőszakolt szószaporítást példázza az idegen szavak feles­leges erőltetése, Csoóri Sándor szerint a ”nyelvi nemzetköziség csábítása”. Politikai nyelvhasz­nálatunk különösen ludas ab­ban, hogy egy-egy idegen szó a szószaporítás szándékával a saj­tó hasábjain is oly gyakorisággal jelentkezik. A televíziós beszél­getések szövegformálásában a mondanivaló lényegét csorbító szóhasználattal élnek akkor, amikor ilyen szövegrészletet fo­galmaznak meg. „A fideszesek referatúrát tartottak, s a fidesze- seknek egyre növekvő reputáci­ója van” (TV. 1992. jan. 6.). A hallgatóban önként merül fel a bizonytalankodó kérdés. Nem referátumot (beszámolót) tartot- tak-e, s a referatura (előadói iro­da) szónak új használati értéke jutott-e szerephez? Az olvasók méltán teszik fel ezt a kérdést is. Miért ritkult meg az újságok ha­sábjain a terv, a tervezet, a javas­lat magyar szavak felhasználása az angol project szinte egyedural­kodóvá válása miatt. Például eb­ben a szövegrészletben is. „A két vállalat hozzákezd az új projek­tek és termékválasztékuk össze­hangolásához” (Heves M. Hír­lap, 1992. jan. 18.) Hogy közéleti és politikai nyelvhasználatunkban a szavak válságának jelensége is csapdát állít az olvasóknak, bizonyíték rá, hogy a civil szó és származé­kai felhasználásában megjelenik a torzítás és a csúsztatás szándé­ka is. Ahányan csak ajkukra és tollúkra veszik például ezeket a nyelvi formákat: hálózatszerű ci­vil mozgalom, civilprofitizált publicisztikus ízű és ítéletű cik­kek, technikai civilizatórikus fel­tételek, a saját belehallásuk és át­értelmezésük szerint élnek velük, s az olvasók ebből a csapdából is nehezen szabadulnak. Dr. Bakos József A mozi nézőterén film közben beszélgetnek. Az előttük ülő hátrafordul: — Ne haragudja­nak, de semmit sem hallok! A felháborodott választ lásd a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 2. A válasz első része (zárt be­tűk: M, A, A) 13. Szállítóeszközt telepakol 14. Prüszköl 15. Sze­zon 16. Kőművesmunkát végez 17. Libabeszéd 18. Rozália be­cézve 19. Titokban figyel 20. Északi szarvasfajta 21. Nagyon régi 22. Felkészül az étkezéshez 23. Ennivaló — ismert argóval 24. Némán élez! 25. Oldatot tö­ményebbé tesz 26. írásjegyek 27. Győri labdarúgó volt 28. Törté­nelmi időszak 30. Kálium és hid­rogén 31. Olaszország és Ma­gyarország gk-jele 33. Labdajá­ték 35. Szigetországi nép tagjai 36. Üveges fedett hintó 38. A szájüreg folytatódása 40. Millili­ter, röv. 41. Mohamedán fejedel­mi cím 42. Horgászok öröme 43. Ébred 44. Némán sebez! 46. Labdát lábbal továbbít 47. Lett­ország fővárosa 48. Zuhogni kezd! 49. Világhírű külföldi cir­kusz 51. Kérődző háziállat 52. Érzékelték, tapasztalták 54. Pe­dagógusra vonatkozó 55. Bo- rongós hangulatú költemény FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: A, M, L) 2. Mezőgazda- sági dolgozók szakszervezete 3. Bűvöli 4. Valahova jutni 5. An­gol fiúnév 6. Tanárképző, röv. 7. Valakit paranccsal kötelező 8. Hús teszi a sütőben 9. Viccfigura — fonetikusan 10. Nagy értékű kártyalap 11. Rajzrészlet! 12. A hátuk utáni helyre 16. Ferenc be­cézve 19. Ásatáskor kerül elő 20. Tanács — németül 22. Anyakő­zet hasadékát kitöltő anyag 23. Kör alakú 25. Színművész (Béla) 26. Egri sakkozó (László) 29. Fogaival átlyukaszt 32. Nagy, német város 34. Névelős kártya­játék 37. Tőszámnév 39. Külföl­di együttes, slágerük címe: Life is live 40. A kért összeget meg le­het érte adni 43. Szabálysértést követ el 45. A hang írott formája 47. Idegen férfinév 49. A távo­labbi tárgyat 50. Északon élő szarvasfajta 51. Exvilágbajnok sakkozó (Mihail) 53. Azonos magánhangzók 54. Magad Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents