Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07-08 / 57. szám
HÍRLAP, 1992. március 7-8., szombat-vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Politikaelméleti szabadegyetem Március 9-én este 6 órakor a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban kerül sor a „Politikaelméleti szabadegyetem” következő foglalkozására. Kukorelli István egyetemi tanár tart előadást „Közjogi utak, avagy: van-e alkotmányos válság Magyarországon?” címmel. Segítségkérés Gvergyóre metérol Lőrinci város romániai testvérközsége, Gyergyóremete kéri afokat a segíteni kész lőrincieket, akiknek bármilyen jellegű — szépirodalmi, szakirodalmi — könyvük van, s nélkülözni tudják, juttassák el az általános iskolához vagy a templomba, Barotai atyához. Harmincéves a véradómozgalom Hatvanban és a környező településeken ebben az évben lesz harmincéves a térítésmentes véradómozgalom. A Vöröskereszt városi vezetősége az idén is csaknem negyven véradónapot szervez, s a térítésmentesen véradók száma már elérte a nyolcezret. Az elmúlt négy évben 2870 véradó részesült kitüntetésben. Totózó nyílik Lőrinciben A Szerencsejáték Rt. a közeli napokban megnyitja Totó-lottó Irodáját Lőrinciben. Erre a célra az önkormányzat a városháza melletti, volt házasságkötő termet ajánlotta fel, amelynek átalakítási munkálatait hamarosan befejezik. Hirdessen a Hírlapban! Bizonyára kevesen tudják, hogy lapunkba egy idő óta a hatvani városháza földszintjén is feladhatnak különböző hirdetéseket. A tarifákról a helyszínen kaphatnak felvilágosítást olvasóink. Rajzpályázat A Zagyva-parti város művelődési házában rajzpályázatot hirdettek „A jövő városa” címmel, 12-18 éves fiatalok számára. A szabadon választott technikával készített képeket március 27-ig juttathatják el az intézménybe. Az alkotásokat hozzáértőkből álló zsűri bírálja el. A művek később egy kiállítás anyagához szolgálnak majd. Havilap lesz a „Lőrinci Hírei” Lőrinciben a képviselő-testület legutóbbi ülésén arról is határozat született, hogy a város új lapja havi rendszerességgel jelenik meg 2300 példányban. Az első számok ingyen jutnak el az olvasókhoz. Kiállítás A Hatvány Lajos Múzeum kiállítótermében március 12-én 16 órakor dr. Pálos Frigyes prépost, a Váci Egyházmegye művészet- történésze nyitja meg Ughy István festőművész tárlatát. A megnyitóra minden érdeklődőt várnak a szervezők, különös tekintettel a Múzeum Baráti Kör tagjait. Mozdonybarátoknak A Hatvani Mozdonybarátok Társasága március 12-én 16 órakor tartja legközelebbi összejövetelét az Újhatvani Fiókkönyvtárban. Ez alkalommal Demény- Dittel Lajos helytörténész tart előadást a Hatvan-Losonc-Rut- ka vasúti fővonal létesítésének 120 éves évfordulója tiszteletére. Szó lesz ezenkívül a vasúti vontatás hatvani múltjáról is. Közvetlen támogatás az iskoláknak Hatvani fórum az oktatásügy kérdéseiről Az oktatás, az iskolák eredményes munkája közügy, társadalmi érdek. Ebből eredően felelősek érte a helyi önkormányzatok, illetve képviselő-testületeik, miként a családi háttér sem burkolózhat közömbösségbe. Fogalmazzunk úgy: egyesült erővel a jóért, a gyermekért, aki ma még iskolába jár, de később helyünkre lép az élet minden területén. Mi ennek a legjárhatóbb útja? Dobos Krisztinát, a Művelődésügyi és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes államtitkárát idézzük, aki a napokban találkozott előbb az illetékes munkabizottság tagjaival, majd lakossági fórumon vett részt a Damjanich Szakmunkásképző Intézetben. — Először legnagyobb gondunkat említem, ami a hagyományos szakmunkásképzés területén mutatkozik. Nos, az új törvény nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a már 1985-ben kimondott, tizenhat éves korig tartó tankötelezettségnek való- ban érvényt szerezzen változatos formákban. Különben az egész reform igen eltérő iskolatípusokban vázolható fel, s lehet például, hogy az általános iskolák egy része 9-10 osztályos lesz, majd a diákok alapműveltségi vizsgát tesznek, s ettől függ további boldogulásuk, illetve valamilyen szakképzettség megszerzése. Hogy milyen vágányra kerülnek a szakközépiskolák, amelyek elég szép számban működnek országszerte? Ennek kapcsán így fogalmazott Dobos Krisztina: — A mostani, hagyományos szakközépiskolák, amelyek a kereskedelem, a mezőgazdaság és egyéb ágazatok középkádereit biztosították, tartalmilag úgy alakulnak át, hogy az első két esztendőben közismereti tárgyakat is tanítanak, majd az alapműveltségi vizsga letétele után térnek át fokozatosan a szakmai ismeretek mind szélesebb körű elsajátítására. A találkozón arról is szó esett, hogy visszatér életünkbe az egykor virágzott főgimnáziumi iskolatípus. Mi volt erről a helyettes államtitkár észrevétele? Foglalkozik a törvénytervezet a gondolattal, miszerint bizonyos gimnáziumok — további két-három osztály elvégzését szavatolva — főgimnáziumokká alakulhatnak, ahol a diákok a jelenleginél szigorúbb feltételek közepette az egész országra érvényes végzettséget szereznek. Ám a jelenlegi szakközépiskolák is érettségivel zárnak majd, s diákjaik nagy valószínűséggel további egyikét esztendő múltán teszik le az adott szakma technikusi vizsgáit. Tehát így válnak páldául egészségügyi asszisztenssé, közgazdásszá, vagy éppen számítógéptechnikussá. A fórum közönségének soraiban felvetődött egy további kérdés, éspedig azt tudakolva: milyenformában jut szóhoz az új iskolatípus keretei között a hitélet, illetve ennek szabadságát mi garantálja? Dobos Krisztináig^ érvelt: törvénytervezetünk egyik alapelve, hogy valamennyi iskolatípusban biztosított legyen a másság, egymás hitének, valláserkölcsi meggyőződésének elfogadása. Tehát mind az állami, mind az önkormányzati iskolák maximálisan toleránsak lesznek a különböző világnézetekkel szemben, s a pedagógusok felelősségének tartják, hogy a tanulók megismeijék e tekintetben is sokszínű világunkat. Ezt követően a helyettes államtitkár a tanulni vágyók esély- egyenlőségét, az anyagilag hátrányos helyzetű tehetségek előrehaladását, továbbá az idén megjelenő tankönyvek toronymagas árát firtató kérdésekre válaszolt. Szerinte erre is találni megoldást az új törvény paragrafusai között: 1993-tól bevezetik, hogy a tankönyvekre vonatkozó anyagi támogatást közvetlenül az iskolák kapják meg, s a tantestületek a gyerekek családjainak anyagi helyzetétől függően részesítsék őket ingyenes vagy kedvezményes árú taneszközökben, tankönyvekben. Természetesen ezzel párhuzamban a helyi ön- kormányzat is felelős lesz, hogy az érdemesek mindenütt élhessenek a lehetséges kedvezménynyel — foglalta össze mondandóját Dobos Krisztina. (m. gy.) Épül a telefonhálózat Szűcsiben Aki a 3 7-es körzetszámot gyakorta tárcsázza, az a megmondhatója: jó néhány nekifutás szükséges, míg végre nem a foglalt jelzés hallható a kagylóban. Nos, bizonyára segít a Mátra környéki közséf ek vonalainak túlterheltségen, hogy az Irixon cég folyamatosan építi a hálózatot. Szűcsiben is jól haladnak a munkálatokkal: a falu négyszáz fővonalat és nyolc nyilvános telefonállomást kap. így minden három családból kettő telefonhoz juthat. A teljes rendszer 1993-ra épül ki, akkorra igazolták vissza az igényléseket is. Tavaszi nagytakarítás A hatvani polgárok többször szóvá tették már, hogy városuk szemetes, a közterületek gondozatlanok. Legutóbb a városban járva azt tapasztaltuk, hogy sok helyen nekiláttak a tavaszi nagytakarításnak. Üjrafestik a rozsdás vasszerkezeteket, s a parkokban összegyűjtik a télen széthajigált szemetet. A márciusi ünnepeken így remélhetőleg tisztább, ápoltabb környezetben sétálhatnak végig a város lakói. Ape nyelviskolája Az apci Ady Endre Művelődési Ház a közeljövőben tervezi különböző nyelvtan- folyamok indítását óvodásoknak, iskolásoknak, valamint felnőtteknek. Az IF Stúdió keretében rendezett kurzusok hallgatói a tanfolyam végeztével vizsgát tehetnek, s a legjobbaknak utazási lehetőséget is biztosítanak. A részletekről az intézményben kaphatnak részletes felvilágosítást az érdeklődők. Még mindig a szeméttelepekről Az Árpád-kori Hatvan Több mint egy éve annak, hogy a Hatvan térségéhez tartozó településeket járva, felfigyeltünk egy nagy kiterjedésű illegális szeméttelepre Rózsaszent- márton határában. Ecséd felé közeledve, az autóút másik oldalán hasonló hulladékhalom terpeszkedik. Akkor fotóval illusztrálva írtunk is az elrettentő állapotokról. Visszajelzésként any- nyit kaptunk, hogy a szemétért nem az ecsédi önkormányzat a felelős. Egy bizonyos: egy év eltelt, de azóta semmi változás nem történt. Márpedig a dologban mielőbb lépm kellene, már csak azért is, mert az ominózus szeméthalmok a közvetlen közelben lévő élő vizet is veszélyeztetik. Ha továbbra sem találnak megoldást a hulladékok elszállítására, megsemmisítésére, beláthatatlan karok keletkezhetnek a környezetben. A honfoglaló magyarok bejövetele során Hatvan területén is magyarok települtek meg. Vannak olyan feltevések, hogy városunkat az Árpád-korban besenyők lakták volna, de az ezek alátámasztására szolgáló érvek nem eléggé meggyőzőek. A honfoglaló pogány kori magyarok jelenlétét viszont tárgyi bizonyítékok igazolják: régészeti leletek, köztük számos S végű hajkarika. Erre enged következtetni a település neve is. A nyelvészek megegyeznek abban, hogy a Hatvan név nem besenyő szó, hanem magyar, eredetileg számnév, amelyet aztán személynévként is használtak, és a személynévből lett helynév, a letelepülés korának szokása szerint. Feltehetően egy nagy hatalmú vezető személyről nevezték el Hatvant, és vele együtt egy sor más falut. Egy 1222-ben írt oklevélben írták le feltehetően először a Hatvan helynevet, de ez nem a mi városunké, hanem egy dunántúli falué. Olyan írásos emlék, amely egyértelműen a mi városunkra vonatkozik, az állam- alapítást követő első évszázadokban nem került elő. Csak 1235-ben jelenik meg Hatvan neve írásban, a premontrei szerzeteseknek köszönhetően. Ez a franciaországi eredetű rend igen hatásosan járult hozzá Hatvan fejlesztéséhez, nevének megismertetéséhez az országban, de a határokon túl is. A premontrei szerzetesek minden bizonnyal az 1100-as években települtek meg városunkban. Életerős közösséget sikerült itt kialakítaniuk, amelynek még arra is jutott ideje, hogy elősegítse más kolostorok megalapítását, így a XII. században Csornán, a XIII. században pedig a Pest megyei Zsidón. A szerzetesek tevékenységének köszönhetően fejlődött Hatvan építészetileg: kolostort és templomot építettek kőből. Fejlődött a kulturális élet: a térítő és lelkigondozó tevékenység következtében megszilárdult a keresztény hit, sokszínűbb, gazdagabb lett a hitélet. Gyarapodott az írástudók száma a kolostorban folyó iskolai oktatás eredményeképpen. A rend kiváltságot kapott oklevelek kiállítására (végrendeletek, adománylevelek, adásvételi szerződések, stb.), őrzésére, másolására, másolatok kiadására. Mindez azt jelentette, hogy megnövekedett Hatvan vonzereje, a környékről egyre többen keresték fel, megtörtént az első lépés a várossá válás hosszú útján. Egyéb tényezők is közrejátszottak Hatvan gyarapodásában. így a földrajzi fekvése: az Alföld és a hegyvidék találkozásánál alakult ki. Átkelőhely volt a Zagyvánál. A középkori oklevelekben is többször említik, hogy Hatvanon keresztül vezetett a „vásárát”, továbbá itt találkoztak az Árpád-korban jelentősnek számító mellékutak: Kér (Nógrád megye), Tas (Pest megye) és Hollókő felől. Vásártartási kiváltsággal rendelkezett már a XIII. században, földesurai vásárvámot szedtek. Jó hírű vásárát messze földről, még a Csallóközből is látogatták. A gazdasági élet többi területéről nem sokat tudunk. A földművelés fejlettségére utal, hogy a premontrei szerzetesek irányításával telepített szőlő után tizedfize- tést követelt magának az egri püspök. Hatvan Árpád-kori fejlődése nem volt zavartalan. Egyik legsúlyosabb csapás, ami visszavetette: az 1241-es tatárjárás. Ennek következtében Hatvan és vidéke teljesen elpusztult. A tatárok kivonulása után az esztergomiérsek újjáépíttette a kolostort, a megrongált templomot, más vidékről benépesítette a várost, de néhány év múlva újabb csapás következett: a/ü/ekívárura, egy Folkusnevű rablólovag rárontott a városra. Lakóinak nagy részét lemészárolta, kirabolta a kolostort, nem kímélte a templomot sem. A pogány tatárok az istentelen „keresztény” rablólovag után az egri püspökkel gyűlt meg a hatvani szerzetesek baja. Lampert egri püspök ugyanis tizedfizetés- re kötelezte őket. A hatvani apát tiltakozott, hiszen IV Kelemen pápa ez alól mentesítést adott. A püspök lefoglalta a prépostság plébániai egyházát. A premontreiek bemutatták a pápa mentesítő oklevelének másolatát, de a püspök ezt nem fogadta el, követelte az eredetit. A prépost élt a gyanúperrel, ezért IV. László királytól kért segítséget, aki saját káplánját küldte a prépost mellé. Együtt vitték az eredeti pápai iratot Egerbe, ahol a püspük azt elvette, és többet vissza sem adta, sem a király, sem a pápa utasítására. Végül még egy kérdés: a mai városnak melyik részében laktak az Árpád-korban? A település központja a mai Kossuth tér környéke volt. Itt volt minden bizonnyal a templom és a kolostor. A lakóházak hollétéről tanúskodik egyfelől a Tabán utca első házának alapjából előkerült V. István korabeli néhány ezüstpénz, a Gádor Kálmán utca 1. alatti ház építésekor Árpád-kori cserépedényeket talaltak. Ilyenre bukkantak a kórházi vízvezeték árkának ásásakor a Balassi Bálint utca elején, a Hárs-telepen pedig egy XI. századból való ház maradványai és egy temető részletei kerültek elő régészeti ásatás alkalmával. Láthatjuk tehát, hogy Hatvan ősi magyar település, amely a korai feudalizmus idején kereskedelmi, kulturális központtá vált, korszerű mezőgazdasággal. Nagy lépésekkel haladt előre a várossá válás útján. Németi Gábor
