Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

HÍRLAP, 1992. március 31., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Tudatos, tervszerű szakmai munka folyik Szakértői vélemény az Ifjúsági Ház tevékenységéről Az egri önkormányzat felké­résére két neves szakember, Be- ke Pál és dr. Kardos László vizs­gálatot végzett az Ifjúsági Ház­ban azzal acéllal: akadályozzák- e, s ha igen, milyen mértékben az intézmény rendeltetésszerű mű­ködését az épületben lévő keres­kedelmi egységek? A szakértők februárban több­ször is felkeresték a ház munka­társait, és átvizsgálták a rendel­kezésükre bocsátott dokumen­tumokat, az urbanisztikai bizott­ság sürgősségi beadványával együtt. Az adatokból, a tapasz­talatokból nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az Ifjúsági Ház­ban tudatos, tervszerű, szakmai munka folyik, amely megbízha­tó és jóként értékelhető tevé­kenység. Szóvá tették viszont: ha egy felelős intézményvezetőnek nincs joga arra, amelyre őt a szer­vezeti és működési szabályzat feljogosítja, okkal megkérdője­lezhető vezetői önállósága, ami a munkának természetes előfelté­tele. A szakemberek túlzott óva­tosságnak tartották, hogy az idő­közben lemondott igazgató a bérbeadás részleteit feletteseivel megbeszélte, ráadásul a kulturá­lis bizottsággal is. Ez utóbbinak is tudnia kellett volna, hogy a ház vezetőjének jogkörét sérti, amikor vélemé­nyezte a hozzákerült javaslatot. Az elemzés azt is megemlíti — hazai és külföldi példákat hozva —, hogy még a legintenzívebben működő művelődési otthonok­ban is helyet kapnak bizonyos kereskedelmi egységek. A zala- szentlászlói faluház szakmai te­vékenységre alkalmas terei is csak 79 százalékosak, a párizsi Pompidou Központnál is hason­ló a helyzet. A számítások szerint az Ifjúsági Ház összes alapterüle­te 1964 négyzetméter, amelyből 7,3 százaléknyi az a rész, amit a már említett büfé, illetve butik el­foglal. Ezek termelik meg azt az összeget, amit egyébként a város önkormányzata, az intézmény rendeltetésszerű működéséhez nem tud biztosítani, de amelyre a háznak természetesen szüksége van. A bizottság ebben semmi kivetnivalót nem talált, a hazai gyakorlatban megszokott eljá­rásnak tekintette. Véleményük szerint olyan fel­adatokat kell a továbbiakban is a háznak ellátnia, amelyek egybe­vágnak az egri művelődési szo­kásokkal, az ifjúsági házak mű­ködésének hagyományaival, a hazai és a nemzetközi tapasztala­tokkal. Javaslatuk alapján az igazgatói állást is ennek szelle­mében kell meghirdetni, pályá­zat útján. Családi vetélkedő Vasárnap kerékpáros családi vetélkedőt rendeznek az egri Nép- kertben. Az egészségügyi világnap alkalmából az Állami Népegész- ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségvédelmi osztálya hívja dél­előtt tíz órára a családokat a szabad levegőre. Szeretnék, ha minél többen élveznék a mozgás örömét s a közös játékot. Ha nincs kerék­pár, díjmentesen kölcsönöznek is a helyszínen. A verseny témája a környezetvédelem, a közegészségügy és a közlekedésbiztonság. A megyei tejipari vállalat egy-egy pohár tejjel, a sütőipari vállalat egy- egy kiflivel járul hozzá a jó erőnléthez. Volt egyszer egy színjátszó­fesztivál... A közelmúltban rendezték meg Egerben a diákszínjátszók megyei fesztiválját, amelyen kö­zel húsz csoport lépett fel. S noha a minősítést követően nem is tá­vozott mindenki elégedetten, a közönség bizonyosan nyertes volt. Egy kezdő és egy rutino­sabb társulat bemutatójáról ho­zott képet fotóriporterünk. A káli Károlyi Mihály Művelődési Ház Anonymus színpada Bod­nár Gábor őijárat című darabját mutatta be Veres Judit rendezé­sében. (1-es kép). A húszéves egri írisz Színpad Boldizsár Pé­ter: Félálmaink című darabját mutatta be Bodnár László ren­dezésében. (2-es kép). (Fotó: Perl Márton) Érdekegyeztető fórum Városi érdekegyeztető fóru­mot hívott össze a minap Habis László alpolgármester azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a külön­böző tulajdonú földek elkülöní­tését. További feladata lesz a tár­saságnak, hogy előmozdítsa a termelőszövetkezet és a kárpó­toltak közötti egyezséget a föl­dek kijelölése során, segítse a rendelkezések betartását, ellen­őrizze a feltételek végrehajtását, kezdeményezze az új típusú szö­vetkezés alapjainál lerakását és a magántulajdonba adott földek szövetkezeti hasznosítását. Merre tart a kultúra Egerben? (Folytatás az 1. oldalról) — En magam is tudok ilyent mondani, mert a koncepcióban szó van négy díjról és a kulturális alapítványról. S megmondom őszintén, ebben az ügyben tény­leg nem történt semmi. (Nem mentegetőzésként, de ebbe tényleg „belejátszott” Mészáros György halála, az utána támadt űr.) Ezért a bizottság elhatároz­ta, hogy összehívjuk azokat a személyeket, akiket ezekbe az alapítványi zsűrikbe megválasz­tottunk, hogy mielőbb elkezd­hessék a munkát. De a legfonto­sabb, hogy publikussá tegyük vá­rosszerte: ezek a dijak léteznek, és lehet rájuk javaslatokat tenni. — Sok bírálat érte eddig a kul­turális bizottság összetételét is. Tervezik-e szakértők meghívá­sát, esetleg újabb tagok felvéte­lét? — A szervezeti és működési szabályzat csak annyit határoz meg a bizottságokra vonatkozó­an, hogy eggyel több legyen ben­nünk az önkormányzati képvise­lő, mint a szakértő. Jelenleg egy külső szakértőnk van: Szepesi György, a zeneiskola igazgatója és három képviselő. Tudok a bí­rálatokról. El kell mondanom, hogy Kovács Attila képviselőtár­sam, meg én is kulturális szférá­ban dolgozunk, tehát ilyen szem­pontból van rálátásunk a város kulturális életére, s a negyedik bizottsági tagunk pedig Horváth Gyula. Megmondom őszintén, hogy az ő személyét is érték bírá­latok, de én nagyon jónak tartom a szerepét a bizottságban, igazán pártolja a kultúrát, akkor is, ha nem ilyen területen tevékenyke­dik, s ő az közöttünk, aki gazda­sági kérdésekhez ért. Gyakorla­tias, s pénzügyi kérdésekben na­gyon számítok a véleményére. Ezen a felálláson semmiképpen sem akarok változtatni. — A város közművelődésének intézményi keretei megmarad­tak. Voltaképpen ugyanazok „csinálják” a kultúrát, akik a rendszerváltás előtt. Talán meg­jelentek az úgynevezett civil tár­sadalom, az önkéntes szervező­dések csírái... — Azt hiszem a bizottság töb­bi tagja is azon a véleményen van, hogy meg kell őrizni azt, ami jó. S ami a régi struktúrában ér­tékes volt, azt mindenfélekép­pen meghagyni, s ami hiányos­ság, azt pótolni. Ez az intézmé­nyi szerkezet ami adva volt és ad­va van, ha nem is a „legszupe- rebb,” de működőképes, bejára­tott. Mivel nincsenek meg az anyagi lehetőségeink, hogy vala­mi teljesen más dolgot hozzunk létre, ezt kell javítani, tökélete­sebbé tenni. Ha jobbak lesznek az anyagi körülmények, akkor lehet „valami másban” is gon­dolkodni. — Az önkormányzatnak, mint fenntartónak jogában áll bizonyos tevékenységeket, intéz­ményeket kiemelten támogatni, másoktól viszont megvonni ezt. Itt van például a Megyei Művelő­dési Központ, amelyen a megyé­vel a város osztozik. Ez azt jelen­ti, hogy beleszólnak például a dolgozói létszámba is? — Az MMK esetében az a sa­játos helyzet állt elő, hogy a me­gyei önkormányzat csak a me­gyei feladatok ellátását vállalta el, s ezen belül egy meghatáro­zott létszámot tartott meg a me­gyei funkciókra. Ezek után a vá­ros úgy döntött, hogy vannak bi­zonyos városi feladatok, ame­lyek — meg kell mondani, hogy különösen az elmúlt esztendők­ben — nagyon jól „működtek”. Nagyon pozitívan értékelhető az MMK tevékenysége. Rengeteg jó rendezvény, szavalóverseny, augusztus huszadiki ünnepség tanúsítja ezt. Ha végignézi az ember, igazán nívós programo­kat csináltak. Tehát vannak olyan speciális városi feladatok, amit el kell látnunk, mert egy ek­kora város, mint Eger nem ma­radhat művelődési ház nélkül. — Az Ifjúsági Ház helyzetéről a közelmúltban tárgyalt a köz­gyűlés. Tudjuk, hogy az IH veze­tője lemondott, és egy vizsgálat zajlott, többek között arról, hogy az üzletek jó helyen vannak-e ott, vagy sem. Mi erről a személyes véleménye? — Az a véleményem, hogy ta­lán nem lett volna szabad ilyen szintig beavatkozni az IH dolgá­ba, hogy a kulturális bizottság döntsön afelől, hogy lehet-e ott butik vagy nem. Egyáltalán bár­milyen üzlet lehet-e. Ha jól em­lékszem, korábban üzemelt ott egy étterem, a mostaninál jóval nagyobb alapterületen. Én min­denféleképpen azon leszek, hogy az IH jövendőbeli igazgató­ja döntse el, hogy kell-e ez a bu­tik neki vagy sem. Mindenkép­pen szükséges, hogy az önkor­mányzat majdan megszavazza az IH-nak azt a költségvetést, ami biztosítja a ház működését. Ter­mészetesen a fenntartó szervnek lehetnek azért elvárásai, de nem vagyok híve annak, hogy ilyen szintig beavatkozzunk egy intéz­ményvezető dolgaiba. Ha ő úgy fogja látni, hogy ebből a butikból olyan bevétel származik, amely­ből valami extrát, többletet tud produkálni, ami hasznára válik a háznak, akkor ez legyen az ő dol­ga­— Jelen pillanatban tavaszi fesztivál zajlik a fővárosban, Debrencenben, Kaposvárott, Kecskeméten. Egerben miért nem, hiszen a város idegenforgal­mi „fellegvár” szeretne lenni? — Valóban idegenforgalmi bázis Eger, de sajnos az ide láto­gató turisták általában májusban „indulnak meg”, s ez általában október elejéig tart. Májusban jönnek a diákok, ez tart június közepéig, majd július végéig van egy pauza, s augusztusban jön­nek a külföldiek. Ha akár a mai napon is végigtelefonálnánk a szállodákat, hogy milyen a telí­tettség, akkor egészen biztosan siralmas képet kapnánk. Nap mint nap lehetőségem van arra, hogy személyesen meggyőződ­jek a múzeum látogatottságáról, hiszen ott dolgozom, s 10-15 em­ber fordul meg egy nap, kivéve, amikor üdülőkből vagy máshon­nan szervezett csoportok jön­nek. Erre nem lehet építeni. Vi­szont nagyon jó nyári programok lesznek. Mind az idegenforgal­mi, mind a kulturális bizottság erősen a nyári programokra kon­centrált, akkor lesz a barokk fesztivál, — s mindentől függet­lenül — a táncdalfesztivál. Min­den erőnkkel — ez jelenti a szel­lemi kapacitást is — ezekre az eseménysorozatokra koncent­ráltunk. Jámbor Ildikó Nem kell az életünkkel fizetnünk A rák gyógyítható — ha időben felismerik Az egészség mindennél fonto­sabb. Erre leginkább akkor döb­ben rá az ember, amikor beteg. Szomorú statisztikák árulkod­nak arról, hogy évről évre emel­kedik a szív- és érrendszeri be­tegségben elhaltak száma, és nem kevesen esnek áldozatul a rettegett kórnak, a ráknak. Pedig nem kellene az életünkkel fizetni — állítják a szakemberek, de bi­zonyítják azok a módszerek is, amelyek egészségünk megőrzé­sét szolgálják. Rohanó életünk­ben nem tudunk megfelelő időt fordítani magunkra, nem figye­lünk kellően szervezetünk meg­változott működésére, a külön­féle apró jelekre, amelyek ké­sőbb végzetes bajt okoznak. Az egészséges életmódra törekvés mellett gyakran figyelmeztetnek az orvosok a megelőzésre, amelynek egyik kitűnő módja a szűrővizsgálat. Ennek köszön­hetően a rosszindulatú dagana­tok is megygógyíthatók, ha az il­lető időben orvoshoz kerül. A rák megelőzését szolgálja az a nagyszerű kezdeményezes is, amit a Markhot Ferenc Megyei Kórház pathológiai osztályának két főorvosa, dr. Haraszti Antal és dr. Vadnay István kezdemé­nyezett a „Cytologiai és szövet­tani diagnosztika fejlesztésével a rák megelőzéséért’’ elnevezésű alapítvánnyal. Az idén már hat ménnyakrakot ismertek fel Egerben — kaptuk az informáci­ót a szakemberektől —, és a nők egyike sem volt előzetesen szű­rővizsgálaton. Az alapítvány je­lentősege, hogy a szűrések során levett kenetek és műtéttel eltávo­lított anyagok leletezéséhez, a pontos szövettani típus megha­tározásához, a betegség gyors felismeréséhez járulnának hozzá azok a drága anyagok (tesztsa­vók), a különféle műszerek, amelyekhez ma nagyon nehezen jutnak hozzá. Hiányoznak még olyan számítógépek is, amelyek hatalmas adattömeget tárolnak, és szükség lenne még naprakész információkat tartalmazó folyó­iratokra, szakkönyvekre. Az egészség mindennél fonto­sabb. Megőrzése, a betegség megelőzése valamennyiünk ér­deke. Az alapítványt már eddig is több intézmény segítette: az OTP egri kirendeltsége, a Sche­ring AG. budapesti irodája, a fü­zesabonyi, a hevesi és a detki ta­karékszövetkezet. Reméljük, hogy hamarosan arról számolha­tunk be olvasóinknak, hogy az adományozók között újabb vál­lalatok, cégek, vállalkozók, ma­gánszemélyek szerepelnek. Az életmentő forintokat — amelyek az adóalapból egyébként leírha­tók — az egri OTP számlaszámá­ra vátja az alapítvány kuratóriu­ma: 725-011462-8, az adószám: 19134927-2-10. Áz alapítvány­nyal kapcsolatban a következő telefonon kaphatnak felvilágosí­tást az érdeklődők: 36/11-444/ 544-es mellék, valamint telefa­xon: 06/36/10-816. Egri középiskolások az országos kísérletben A távtanulás módszere Az Egri Közgaz­dasági Szakközépis­kola 12 — haladó an­gol-csoportos — má­sodik osztályos diák­ja is részt vesz abban a kísérletben, amely­be az országból ösz- szesen hatvan tanu­lót javasoltak. Az Omegaglen Brit — Magyar Vezetőképző és Tanácsadó Kft. a távtanulás általuk ki­dolgozott módszerét szeretné bevezetni Magyarországon. A program összeállítói szerint ez a fajta taní­tási gyakorlat a leg­gazdaságosabb me­tódusok egyike. A résztvevők mind­egyike kapott egy ok­tatási csomagot, amelyben tanköny­vek, szótárak, mag­nókazetták találha­tók. Otthon ki-ki egyénileg készül a tananyag elsajátítá­sára, illetve egy-egy alkalommal konzul­táció keretében be­szélik meg a témakö­röket angol tanáruk­kal, Révészné Bőgős Zsusannával. Bizo­nyos időnként teszte­ket írnak, három hó­nap elteltével pedig a Londoni Kereskedel­mi Kamara szakem­berei előtt tesznek vizsgát. A sikerrel startolok nemzetkö­zi, egész Európára érvényes üzleti nyelvvizsgáról tanú­sító oklevelet kap­nak. A mai közgyűlés napirendjén: A volt egyházi ingatlanok átadása Az elmúlt héten ülést tartott az önkormányzat ad hoc bizottsá­ga, amely az egyházi ingatlanok átadásának előkészítésével foglalko­zik. A rendezvény legfontosabb napirendje az Angolkisasszonyok Santa Maria Leánykollégiuma helyzetének rendezése volt. A bizott­ság tagjai egyetértettek azzal a javaslattal, amit a mai közgyűlésen a két alpolgármester terjeszt elő. Ennek lényege, hogy állami költség- vetési támogatás igénylésével az önkormányzat ingatlant vásárolna annak érdekében, nogy mind a Szilágyi gimnázium, a 212-es számú szakmunkásképző intézet, mindpedig az egyházi leánykollégium mű­ködési feltételei az új tanév kezdetére biztosítottak legyenek. Évadzáró a Viktória Gyermekszínpadon Április 4-én tartja évadzáró rendezvényét a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpont Viktó­ria Gyermekszínpada. Termé­szetesen az idei színházi év befe­jező napján is produkcióval bú­csúznak a kicsiktől, nagyoktól az előadók. Délelőtt 11 órától két műsor is várja a közönséget, a nagy sikert aratott „Itt járt Má­tyás király” és a „Só-show” című zenés mesejáték. Legfontosabb egri beruházások Az esztendő legfontosabb vá­rosi beruházásainak előkészíté­sét tekintették át tegnap a pol­gármesteri hivatalban. Á fejlesz­tési tervekben mintegy 450 mil­lió forint szerepel, a legnagyobb jelentőségű építkezések közé a felnémeti 12 tantermes iskola tartozik, valamint az Eger déli vízbázis vasmangántalanító be­rendezése és a térségi gázhálózat fejlesztése sorolható. A már em­lítettek túlnyomó többsége a közműhálózat bővítésére irá­nyul. Műemléki rekonstrukció a várban Holnap délelőtt dr. Petercsák Tivadar megyei múzeumigazga­tó megbeszélést tart a szakembe­rekkel a vár műemléki rekonst­rukciójával kapcsolatban. A ta­lálkozó célja: az idei feladatok körvonalazása, valamint az anyagiak felmérése. Erdélyi festő tárlata Két évvel ezelőtt telepedett át Magyarországra, és jelenleg Lő­rinciben él V. Kedei Zoltán ma­rosvásárhelyi festőművész. Munkáiból rendezett kiállítást a Megyei Művelődési Központ ga­lériája, amely április 20-ig vátja a képzőművészet kedvelőit. Mi épül az Almagyar-dombon? Lakossági tájékoztató fóru­mot tartanak április 3-án este 6 órakor a városháza dísztermé­ben. Az Almagyar-domb továb­bi beépítésével kapcsolatban hallhatnak a tervekről, elképze­lésekről az összejövetel résztve­vői. Változik a helyi autóbusz-menetrend Az Agria Volán információja szerint április 1-jétől lényegesen változik az 5-ös, a 10-es, a 14-es és az M 15-ös számú autóbuszok menetrendje. A megyeszékehely valamennyi megállójában kihe­lyezik az új indulási időpontokat, de a változásokról telefonon — a 10-563-as és a 13-642-es tele­fonszámon — is adnak felvilágo­sítást. A vállalat az idén ismét megjelentette menetrendi tájé­koztatóját, amit a Csebokszári végállomásokon, illetve az autó­busz-pályaudvaron megvásárol­hatnak. Kocsonya Mihály házassága Holnap este héttől az egri Me­gyei Művelődési Központban egy keresztény ifjúsági csoport mutatja be a Kocsonya Mihály házassága című bohózatot, amely a XVIII-ik századi iskolai színjátszás emlékét őrzi, a latin nyelvű, komoly darabok közjá­tékaként keletkezett. A darabot Fodor Attila rendezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents