Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. március 31., kedd Olasz hitel Oroszországnak Olaszország rövidesen 1,6 milliárd dolláros hitelt ad Orosz­országnak, és még szorosabbra akaija fűzni gazdasági és politi­kai kapcsolatait Oroszországgal — közölte diplomáciai források­ra hivatkozva az orosz tévé. Az orosz-olasz legfelsőbb szintű tár­gyalásokról beszámoló tudósí­tásban rendkívül barátinak ne­vezték Cossiga és Jelcin megbe­széléseit. Róma korábban két­milliárd dolláros hitelt szavazott meg az egykori Szovjetuniónak, de a tavaly augusztusi puccs ide­jén befagyasztották ennek folyó­sítását. A hírhez tartozik, hogy hamarosan a Lomonoszov Egye­tem díszdoktorává avatják Cos­siga olasz elnököt. W Francia szocialisták katasztrófája A szavazatoknak csak mint­egy negyedét kapta meg a kor­mányzófrancia Szocialista Párta vasárnap megtartott kantonális — a megyei tanácsok összetételét eldöntő — választásokon. A párt a megyei tanácsokban elvesztet­te a megújításra kerülő helyeinek csaknem negyedét, s a szavaza­tok megoszlása miatt az 1945 megújításra került tanácstagi helyből csak 309-et tudott meg­szerezni, szemben a gaulleista RPR 467 és a giscardista UDF 497 helyével. A hétfői francia la­pok egyértelműen katasztrófá­nak minősítik a szocialisták sze­replését. Megmarad az atomtitok Oroszországból egyetlen, atomtitkokat ismerő szakember sem utazott állandó külföldi tar­tózkodásra. Az illegális kiutazás lehetőségét nem lehet ugyan ki­zárni, de ennek megakadályozá­sára megteszik a szükséges intéz­kedéseket — jelentette ki hétfőn az orosz atomenergia-ügyi mi­nisztérium egyik képviselő­je. Ez a kormány is eladja a Dunát? A Duna Kör vezetőjének újabb tájékoztatója A Duna Kör szerint a jelenlegi kormány is eladja a Dunát. A múlt heti sajtótájékoztatót követően hétfőn Vargha János, a környezetvédő mozgalom egyik vezetője újságírókkal találkozva ismét hang­súlyozta: a napokban e témakörben elfogadott or­szággyűlési határozat komoly visszalépés az 1991. áprilisi országgyűlési döntéshez képest. A visegrádi együttműködés — a pillanatnyi politikai feszültsé­gek elkerülése érdekében — lehetővé teszi, hogy az ivóvízbázis, a környezet rovására kössön kompro­misszumot hazánk Csehszlovákiával. Vargha János lehetségesnek tartja, hogy a szom­szédos országban vállalják az úgynevezett „C” vari­áns munkáinak felfüggesztését, akkor pedig az el­fogadott újabb országgyűlési határozat értelmében hazánk vállalkozik a külföldi szakértőkkel kiegészí­tett magyar-csehszlovák szakmai testület létreho­zására. Ez a testület javasolhatja a vízierőmű-léte- sítmények valamilyen formájú üzembe helyezését. A magyar kormánynak ezt a véleményt figyelembe kell venni. Ez érdekeinkkel ellentétes döntés ránk erőszakolását, szuverenitásunk feladását jelenti. Az 1991. áprilisi országgyűlési határozat ugyanak­kor kimondta, hogy ezen létesítmények üzembe he­lyezése csak az ökológia rovására lehetséges. Var­gha János szerint az újabb országgyűlési határozat nem kötelezi a kormányt, csak felhatalmazza a szerződés felmondására. Amennyiben a csehszlovákok elutasító magatar­tása miatt a kormány mégis felmondja ezt a megál­lapodást, és az ökológiai el vek alapján új államközi szerződés megkötését kezdeményezi, ez mennyiben felel meg a Duna Kör elvárásainak?— hangzott el kérdésként a beszélgetésen. Vargha János kifejtet­te: ha az ökológiai elvek érvényesítése a duzzasztás elkerülését jelenti, ez a megoldás elfogadható a környezetvédő mozgalomnak. (MTI) Karabahi támadás Baku felrúgta a tűzszünetet Az azerbajdzsán nemzeti gár­da egységei vasárnap késő este kísérletet tettek Hankendi (Sztyepanakert) elfoglalására, ezt azonban a város örmény vé­dői visszaverték — jelentették be hétfőn Jerevánban. Az örmény tájékoztatás szerint a harcokban azeri részről kétezer katona és több mint egy tucat páncélozott harcjármű vett részt. Az össze­csapásban örmény oldalon ti- zenketten vesztették életüket, harmincán megsebesültek. Hétfőre virradóra is folytató­dott az azerbajdzsán erők Han­kendi (Sztyepanakert) ellen in­dított offenzívája, amelyben ne­héztüzérséget is bevetnek. Az akciót a Grad rakétavetők tüze készítette elő, amelynek követ­keztében eddig nyolc polgári személy vesztette életét, és több­tucatnyian megsebesültek. A tá­madás a város központján kívül kiteljed a repülőtérre és Han­kendi közelében fekvő néhány örmény falura is. Örmény részről az azeri táma­dást úgy értékelték, mint amely- lyel Baku végérvényesen felrúg­ta az iráni közvetítéssel létrejött, korábban is rendszeresen meg­sértett tűzszüneti megállapo­dást. A karabahi parlament nyi­latkozatában a harcok kimúlásá­ért teljes mértékben a bakui ve­zetésre hárította a felelősséget. Moszkvai értesülések szerint azeri fegyveresek lelőtték az ör­mény önvédelmi erők egyik MI- 24A típusú, Krokodil kódnevű helikopterét a mardakerti járás közelében. (MTI) EGRI HÓK Bethlen G. u. 2. NYITÁS: ÁPRILIS ELEJÉN RÁNK IS ÉPÍTHETI Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 30,01 % 29,41 % átlagos: 30,01 % 28,39 % minimum: 29,96 % 26,35 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fiunk SIMON TIBOR 33 éves korában elhunyt. Temetése 1992. április 1-jén 15 órakor lesz az egri Dónát temetőben. Szülei, felesége és kislánya r Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk MOLNÁR ISTVÁN a gyöngyösi Bugát Pál Kórház volt nyugdíjas dolgozója 81 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1992. április 1-jén 14 órakor lesz az Alsóvárosi temetőben. A gyászoló család Ausztria­lottó A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 13. heti Ausztria-lottó nyerőszámai a következők: 4, 8, 33, 35, 36, 44, a pótszám 34. A Joker-szám: 695753. A nyereményjegyzék a követ­kező: a 6 találatos szelvényekre egyenként 6.488.745, az 5 plusz 1 találatos szelvényekre egyen­ként 432.582, schillinget, az 5 találatos szelvényekre egyen­ként 23.257, a 4 találatos szel­vényekre egyenként 487, a 3 ta­lálatos szelvényekre egyenként 33 schillinget fizetnek. A 4 darab telitalálatos Joker­szelvényre egyenként 975.226 schillinget fizetnek. (MTI) Már megint Kamionblokád a görög határon A hét végén a görög kamiono- sok újból lezárták a görög hatá­rokat, tiltakozásul amiatt, hogy ismét 1900 német márkába kerül egy magyar tranzitengedély. A blokád a magyar mellett a cseh­szlovák engedélyek ára ellen is tiltakozik, de kiterjed valameny- nyi ország kamionjaira. Nem érinti viszont sem az autós-, sem pedig a buszforgalmat. A görög szállítási és közleke­dési minisztériumtól a magyar Külügyminisztérium Görögor­szágban szolgálatot teljesítő dip­lomatái hétfőn azt a tájékoztatást kapták, miszerint a kamionosok azért vezették be ismét a bloká­dot, mert elfogyott a tavaly meg­határozott 6 ezer ingyenes tran­zitengedély. Nem küldte el a ma­gyar Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az EK-val kötött február 7-i megállapodás­ban biztosított további 4 ezer in­gyenes, sem pedig a 14 ezer ked­vezményes ^1 Ft/tonna/kilomé- ter) díjszabású engedélyt. A magyar Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Főosztálya részéről Pirisi János — aki Molnár Éva főosztályvezetőt távollétében helyettesíti — elmondta: a ma­gyar fél azért nem tudta az EK- val kötött megállapodásban fog­lalt mennyiségű ingyenes, illetve kedvezményes engedélyt a görög félhez eljuttatni, mert az EK-bi- zottsággal létrejött megállapo­dást a görög fél még nem hagyta jóvá. Ennek ellenére a magyar fél kész további ingyenes enge­délyeket adni, amennyiben a gö­rög fél becseréli azokat adóköte­les engedélyekre. Ennek feltéte­le, hogy feloldják a blokádot. A görög kamionosok bizott­ságának tájékoztatása szerint a csehszlovák fél további engedé­lyeket küldött hétfőn, így a cseh­szlovákokra, valamint a más nemzetiségű kamionokra a blo­kádot feloldják, csakis a magyar kamionokat (számuk becslés szerint 80) tartják fel. Számuk 45 millió is lehet a FÁK-ban Vészes munkanélküliség ségesnél — miközben a gyárak átlagos ki­használtsága 70 szá­zalékos. A felesleges 25 százalék még idén elveszítheti munká­ját, míg a többi tíz­milliók a fokozatos átalakítás következ­tében. (MTI) A munkanélküli­ek száma a volt Szov­jetunióban az idén meg fogja haladni a 15 milliót, és az álla­mi szektor további 30 millió dolgozója ve­szítheti el munkáját — derül ki a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet (ILO) fel­méréséből. A genfi székhelyű intézmény hétfőn Washingtonban tette közzé jelentését a volt Szovjetunió munkaerőpiacáról, helyszíni vizsgálatok alapján. Eszerint a FÁK üzemeiben át­lagosan 25 százalék­kal több embert fog­lalkoztatnak a szűk­Gyerekjavítás diétával A hiperaktív gyere­kek többségének maga­viseleté megfelelő ét­renddel javítható — ezt állapította meg egy hosz- szan tartó kísérletsoro­zat a londoni Great Or­mond Streeti gyermek- kórházban. — Még sokat kell ku­tatni az okokat, de az máris megállapítható, hogy a közismerten al­lergiára hajlamosító tápanyagok mellőzésé­vel a hiperaktív gyerekek több mint 80 százaléká­nak mániákus viselke­dése normális társaik szokásos rosszaságának szintjére csökkenthető — mondta Stephen Stro­bel immunológus speci­alista, a kísérlet vezetője a hétfőn nyilvánosságra hozott eredményekről. A hiperaktivitás átla­gosan minden 200 gye­rekből egyet sújt, főleg fiúkat. Robbanékony, fékezhetetlen, kiszámít­hatatlan magatartás, összpontosításra való képtelenség, agresszió és a veszélyérzet hiánya a tünetegyüttes néhány fő eleme. Ha a környe­zet sem semlegesítő, ak­kor az ilyen gyerekekből rövid idő alatt erőszakos bűnözők válhatnak. E „narancs óramű­vek” tudományos meg­fékezésére tej-, tojás-, citrusgyümölcs-, ételszí­nező-, konzerválószer-, csokoládé- és búzaszár- mazék-mentes étrendet próbáltak ki az angol or­vosok. A kísérletet tevé­kenyen támogatta a nyugat-yorkshire-i rendőrkapitányság. Mészáros György Évforduló a kíengesztelődés jegyében Spanyolország mintegy tízezerre tehető zsidó lakossága ma a kien- gesztelődés őszinte óhajával emlékezik meg a „Zsidó Ediktum” fél évezredes évfordulójáról — arról, hogy 1492. március 31-én bocsá­totta ki Kasztiliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd, a két spanyol uralkodó azt a rendeletet, amely az akkori Európa legnagyobb zsi­dó közösségét hazájának elhagyására kényszerítette. Három hónap leforgása alatt 100-200.000 ezer zsidó volt kénytelen elhagyni sze­retett „Sepharad”-ját (Spanyolország héber elnevezése), és új ha­zát keresni magának a világ legkülönbözőbb tájain. A spanyol zsidó családok kö­zül sokan magukkal vitték tole- dói, cordobai vagy sevillai házuk kulcsát az idegen földre, és adják át azóta is nemzedékről nemze­dékre a kulcsot, emlékként a va­laha volt, „elveszített paradi­csomra”. A Marokkóban és Tö­rökországban letelepedett sze­fárd családok jelentős részében még ma is az egykor elűzöttek óspanyol dialektusát beszélik. Az idei Kolumbusz-év kereté­ben megemlékeznek Spanyolor­szágban és Izraelben, valamint a világ más országaiban élő, sze­fárd eredetű zsidók körében a Fájó szívvel tudatjuk: FARKAS SAROLTA nyugdíjas tanárnő életének 79. évében hosszú betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni temetéséről később történik intézkedés. A gyászoló család és tisztelői szomorú évfordulóról. A „Sep- harad-92”, amelyet a ma Spa­nyolországban élő 12 zsidó kö­zösség rendez, a megemlékezé­sek középpontjába nem annyira a kiűzetés szomorú tényét állí­totta, mint inkább azt a jelentős hozzájárulást, amellyel a zsidók a kiűzetésüket megelőző tizenöt évszázadban Spanyolország kul­túráját és történelmét gazdagí­tották. A kíengesztelődés jegyében áll Chaim Herzogizraeli államel­nök kétnapos hivatalos látogatá­sa is Spanyolországban. A két ország közti diplomáciai kapcso­latok 1986-ban történt felvétele óta ez az első legfelsőbb szintű érintkezés Tel Aviv és Madrid között. A mindkét fél által óhaj­tott kiengesztelődést lesz hiva­tott jelképezni az a közös isten- tisztelet is, amelyet kedden a madridi zsinagógában rendez­nek Chaim Herzog és János Ká­roly spanyol király részvételével. .Nem kerül viszont sor a „Zsidó Ediktum” hivatalos visszavoná­sára és a spanyol uralkodó Izra­elben teendő „Canossa-járásá­ra” — jóllehet, Jeruzsálem mind­kettőt szerette volna elérni. A spanyol Cortez (parlament) már 1812-ben hatályon kívül he­lyezte a „Zsidó Ediktumot” és Fülöp spanyol trónörökös 1990. októberben az „Aszturia Herce­ge” elnevezésű díjnak a szefárd nép részére történt odaítélésekor meleg szavakkal emlékezett meg a Spanyolországból 500 éve el­űzött zsidók érdemeiről. A ma Spanyolországban élő zsidók, akik ebben az évszázad­ban vándoroltak be az ibériai or­szágba Közép-Európából, Észak-Afrikából és Latin-Ame- rikából, az évforduló alkalmából a kiengesztelődésre helyezik a hangsúlyt. A hónapokon át az ország minden részében megren­dezésre kerülő megemlékezése­ken mindenekelőtt azokat az előítéleteket szeretnék feledtet­ni, amelyek a spanyol történe­lemkönyvekben még ma is olvas­hatók a zsidókkal kapcsolatban. A kedden a madridi zsinagó­gában megtartandó ünnepélyes istentisztelet mellett a kulturális rendezvények sorában a legje­lentősebb a május 3-4-i toledói rendezvénysorozat lesz, minde­nekelőtt az a hangverseny, amelynek védnökségét Zsófia királyné vállalta. Ebből az alka­lomból Toledóban — ahol a XIV. században 15 zsinagóga létezett — hét fáklyát gyújtanak meg, és azokat azután elviszik azokba az országokba, ahol napjainkban a szefárd diaszpóra él.

Next

/
Thumbnails
Contents