Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. március 28—29., szombat—vasárnap Napirenden az egészségügyi rendszerváltás A munkanélkülieknek is jár ellátás Kertész leszek A virágok királynője Néhány héttel ezelőtti írá­sunkban az egészségügyi rend­szerváltozást koordináló bizott­ság elnöke, dr. Kincses Gyula ál­lította: beteg nem maradhat or­vos nélkül. Ám sokan — főleg az idősek — félnek attól, hogy biz­tosítási kártya hiányában nem mehetnek orvoshoz. Mi történik akkor, ha a nyugdíjas az elkövet­kező hetekben nem kapja meg a kártyát? — Reméljük, ilyen eset na­gyon kevés lesz — mondja dr. Kincses Gyula. — Éppen a nyug­díjasok kártyáinak kiosztása fo­lyik a legrendezettebben. A tár­sadalombiztosítás naprakész nyilvántartással rendelkezik. A kártyákat térti vevénnyel küldik ki postán, várhatóan kevés lesz a reklamáció. Ha mégis előfordul­na, akkor a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgató­sághoz kell fordulni, oda, ahol egyébként a nyugdíjjal, járadék­kal kapcsolatos panaszokat is in­tézik. — A vámsokban, a nagyobb településeken, ahol több orvos is dolgozik, nincs akadálya a sza­bad választásnak. De mi a teendő akkor, ha a községben egy orvos van, netán két falunak csupán egy orvosa akad? — Törvény úja elő, hogy a he­lyi önkormányzat köteles megte­remteni a rendelés feltételeit és működtetni az orvosi szolgála­tot. Június végéig van idő erre, addig pedig a jelenlegi körzeti orvos köteles ellátni minden hozzáfordulót, akár van biztosí­tási kártyája, akár nincs. — Előfordulhat, hogy az ön- kormányzat és a falu lakói nem ugyanazt az orvost akarják fel­kérni... — Ilyen eset valóban lehetsé­ges. A demokrácia lényege, hogy a választott önkormányzati kép­viselőkön keresztül a közösség érvényesíteni tudja az akaratát. Tehát az lesz a falu orvosa, akit az ott élők akarnak. — A nyugdíjasok, a biztosítot­tak és gyerekeik szinte automati­kusan megkapják az orvosi ellá­táshoz szükséges egészségügyi kártyát. De mi lesz azokkal, akik nem dolgoznak, akik munkanél­küliek? — Azokkal nincs gond, akik munkanélküli-segélyt kapnak, hiszen ők szerepelnek a nyilván­tartásban. Az igazi problémát azok jelentik, akik már nem kap­nak segélyt. Természetesen ők sem maradhatnak ellátás nélkül. Nekik a helyi önkormányzatot kell megkeresniük, ahol igazo­lást kapnak szociális helyzetük­ről és ez alapján kérhetnek bizto­sítási kártyát. — A háziorvosi hálózat létre­hozásában bizonnyal másokra is fokozott szerep hárul majd... — Valóban, feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a háziorvosi hálózat kialakításában rendkívül nagy és fontos feladat hárul az önkormányzatokra. A terület szociális ellátásáért felelős testü­leteknek, tisztségviselőknek ott, helyben kell gondoskodniuk ar­ról, hogy senki ne maradjon egészségügyi ellátás nélkül. — Kérem, árulja el, változik-e és hogyan a szakorvosi ellátás ed­digi rendje? — Az egészségügyi rendszer átalakítása hosszabb folyamat. Első lépésként a háziorvosi háló­zat jön létre, várhatóan július el­sejéig mindenütt megtörténik a választás. Az év második felében készülnek el azok a rendeletek, amelyek a szakorvosi rendszer igénybevételét fogják szabályoz­ni. Egyébként ennek a kérdés­nek a megoldása korántsem lesz olyan egyszerű, mint a háziorvos választása. Ugyanis a szakorvosi ellátásnál szakmai és anyagi előí­rások, korlátok lesznek. Hason­lóan egy távolabbi időpontban kerül sor a szabad kórházválasz­tás rendszerének kidolgozására, szabályozására. Ebben az évben tehát csak a háziorvosi hálózat jön létre. A Reuter brit hírügynökség megdöbbentő hírt közölt: az AIDS a 2010. évig a legkonzervatívabb hivatalos becslés szerint is Afrika munkaerejének 25 százalékát ki fogja irtani. Szakértők szerint Afri­kát soha nem látott gazdasági zűrzavar fenyegeti, mert a betegség a követekző 8 évben legalább 5 mil­lió felnőttet fog megölni. Afrikában már minden negyedik felnőttet megfertőzte a HIV-vírus, amely az AIDS kórokozója. S a megfertőzött emberek al­kotják az afrikai gazdaság húzóerejét: 15-49 éves farmerekről, bányászokról, sőt, az iskolázott értel­miségiekről van szó. Zambiában például a legfontosabb ipari ágaza­tot, a rézbányászatot az összeomlás veszélye fenye­geti, mivel a városokban a fertőzöttség aránya 20 százalék. A betegség hatása azonban érződik a gaz­daságilag szilárdabb országokban is. Kenya például sok milliót vesztett 1988 óta, mivel nyugati lapok­ban az AIDS terjedéséről közölt riportok következ­tében nagyarányú visszaesés következett be a turiz­musban. Még a Dél-afrikai Köztársaságnak is ko­moly veszteségekkel kell számolnia, bár eddig csak 1000 körüli AIDS-esetet regisztráltak. Dél-afrikai kutatók matematikai előrejelzései szerint a beteg­ség az évszázad végére a nemzeti össztermelés 2.3 százalékába fog kerülni. A megelőző intézkedések, különösen az óvszer használata nagyon lassan nyer tért a kormányok nemtörődömsége, a pénzhiány, az írástudatlanság, a vallási tabuk és az afrikai férfiak házastársi hűt­lensége miatt. S ami a legszomorúbb: a szülők halá­la után várhatóan 10 millió árva gyerek lepi majd el a gyermekotthonokat — ha lesz belőlük elegen­dő. A Szeges magyar családnév életűtjáról Nem véletlen, hogy éppen március 28-án jelentetjük meg a magyar Szeges családnév életút- jával kapcsolatos közleményün­ket. A kiváló pedagógus, filoló­gus, Comenius A mos János szü­letésének négyszázadik évfordu­lójáról emlékezik meg Európa. Az 1592. március 28-án szüle­tett Comenius életútjához és életművéhez sok szállal kapcso­lódnak magyar vonatkozások. Az első szál eredeti családi nevé­hez, a Szeges megnevezéshez és szülőföldjéhez, a cseh-morva ha­tárőr-végeken elterülő települé­sekhez fűződik. Comenius ősei­nek, elődeinek családi neve a ha­tárőrvidéki szeges, azaz szegekbe települt közösségeket minősítő melléknév tulajdonnévvé, tehát családi megnevezéssé fejlődő nyelvi formából alakult ki. Ez a fogalmi és használati ér­tékbeli változás figyelhető meg a magyarországi Göcsejben és őr­ségben, tehat a hazai „szegek földjén” is, s a szeges jelzővel il­lettek az őrhadak települési mag- vát. A szeg szó fogalmi tartalma és használati értéke a ’’vég”, a ’’határvég” árnyalatokra is utal. A szeges szóalak pedig az e terü­leteken megtelepült népesség megkülönböztetésére szolgált. Nem véletlen az sem, hogy a morva földön, s éppen Comeni­us szülőföldjén találhatók az uhersky (magyar! előnevű hely­ségnevek. Uhersky Ostrah (Ma­gyar-Sziget), Uhersky Brod (Magyarbród), Uhersky Hradis- te. így az sem véletlen, hogy a le­véltári adatokban a morva föld e területéhez kapcsolhatóan oly gyakran emlegetik a Szeges csa­ládnevet, és köztük Comenius elődeinek a nevét is. Hogy egyik őse a bírói tisztet is viselte, bizo­nyítja a ’’fojt Jan .Szeges "levéltári adat. De emlegetik a Martin Sze­ges, a Stanek Szeges megnevezé­seket is. A felsorolt és értelmezett ada­tok is magyarázatul szolgálnak arra, hogy Comenius 1670. már­cius 31-én, halála előtt három évvel felfedte származását, s ere­deti családi nevét, a Szeges meg­nevezést. Nem kis tudománytör­téneti izgalmat és meglepetést keltett, hogy a cseh származású norvég Blekasted asszony a len­gyelországi Lesnóban egy temp­lomi levéltár gyűjteményében őrzött comeniusi kéziratok kö­zött rátalált Clamores Eliaejlllés siralmai) kéziratos feljegyzései­re. A felfedezett kéziratok lapja­in olvasható az az előszó, ame­lyet A haza dolgainak megjobbí- tásáról (Panorthosia Patriae) cí­mű munkájának bevezetőjelcént írt meg. Aláírásával is hitelesítet­te e művét, s éppen ez az aláírás okozott nagy meglepetést a Co­menius életútjával foglalkozó szakemberek körében éppen úgy, mint tisztelőinek nagy tábo­rában. A Comenius-korabeli divatos ajánló sorok végén olvashatjuk a szerző nevét, de a Komensky névnek csak az első két betűjét írta le, azt is áthúzta, és a Szeges nevet vetette papírra. Comenius ilyen nyíltan, saját aláírásával hi­telesítve nem vallott családja ere­deti nevéről, de a lelki rezdülé­sek titkos csatornáin mégiscsak vallott róla. Például akkor, ami­kor a morva és a magyar népet oly gyakran emlegeti megkülön­böztetett szeretettel, s nem mi­nősíthetjük csak retorikai esz­köznek, szónoki fogásnak, sá­rospataki bemutatkozó beszédé­nek bensőségesen meleg meg­szólításait: O, én magyaljaim, szeretett magyar nemzetem, ne­kem oly kedves magyarok! Co­menius eredeti családi neve meg- vallásával arra a tudománytörté­neti kérdésre is választ adott, mi­ért nevezte magát egyre változa­tosabb névvel. Fiatal éveiben írt munkái alá például nem a Ko­mensky nevet írta, hanem szülő­faluja, Nimnice melléknévi vál­tozatát. Hogy a Komensky név valóban nem lehetett eredeti csa­ládi neve, arról bizonykodik a megnevezés kialakulásának élet­útja. A megnevezéshez az alapot Komna falu neve adta. A Kom- nából elköltözött Szeges csalá­dot a komnai, a Komnából szár­mazott, a morvái emberek kiej­tésében komnansky megkülön­böztető megnevezéssel emleget­ték, pl. az Uhersky Brodi embe­rek is. Ennek a nyelvi formának mesterségesen alkotott változata a Komensky nevezet, s ennek la- tinosítottformája, a nemzetközi­leg ismert és használt Comenius megnevezés. A nemzetközi és a magyar Co- menius-kutatás művelői külön­ben Comenius eredeti családi nevével kapcsolatban több vita­tott kérdést is felvetettek, s nem véletlenül fogalmazott így a volt egri diák, Iványi Ede az 1900-as évek elején: „E kiváló pedagó­gusnak a legújabb időkig neve sem volt teljes határozottsággal megállapítva.” A kérdés eldőlt, s a comeniusi életút teljesebb megismerésével is gazdagabbak lettünk. Dr. Bakos József Lehet csodálni, vagy nem sze­retni, de azt el kell ismerni, hogy kevés olyan cseijefaj van, ami vi­rágszínben, alakban, annak nagyságában és — nem utolsó sorban — felhasználhatóságában olyan változatosságot mutatna, mint a rózsa. Vad változata a Rosa canina (csipkerózsa) Európában, így hazánkban is őshonos. Május­júniusban illatos, halványrózsa­szín virágai, ősztől pedig egész télen a bokron maradó, gyógy­hatású, piros termései díszíte­nek. Jelentősége ma már csak alanyként történő felhasználásá­ban van. A kerti rózsa kitenyész­tésében játszott fontos szerepet. A nemesít ők munkája elsősor­ban a virág, mint fő díszítőérték megváltoztatására — teltvirágú­vá tételére — irányult, valamint a különböző színek kialakítására. Állítólag már a perzsák foglal­koztak ezzel a tudománnyal. A „virágok királynője” elne­vezést még Sappho ragasztotta rá. A római birodalom híres la­komáinak elengedhetetlen kísé­rője. Győztes hadvezérek lábai elé valóságos rózsaszőnyeget szórtak, illatszer, gyógyszer, vi­rágdísz és fűszer készült belőle. Mint pogány virágot, a keresz­ténység száműzte, csak a rene­szánsz idején fedezték fel újra. Azóta, változó sikerrel, de állan­dó kísérője kert- és virágkultú­ránknak. Hazánkban Mátyás király ide­jén vált ismertté, elsősorban az uralkodó felesége révén. Minden ellenkező hiedelem ellenére a török hódoltság keve­sebb kárt tett kertjeinkben, mint a német zsoldosok, hiszen a tö­rökök virágszerető emberek vol­tak, a rózsát pedig szinte szent vi­rágként tartották számon. A XVIII. század a regényes, tájszerű kerteket varázsolta visz- sza, amelyekben a rózsa nem iga­zán találta meg a helyét. Néhány polgári, főúri kert pompáját emelték vele, mint például a hí­res Orczy-kertét, amit 170 hol­landus rózsatő díszített. A magyar rózsatermesztés út­törőjének Geschwind Rudolf korponai erdőmestert tartják, aki nagyon sok új fajtát nemesí­tett. A fajtasor, amiből a mai kor rózsakedvelője választhat, rend­kívül széles körű. A téma kedvelt a nemesítők körében, ezért szin­te évről évre új fajták születnek, vagy válnak divatjamúlttá. Ánnak, aki bővíteni szeretné jelenlegi állományát, vagy most kíván újat létesíteni, a következő csoportosítás adhat eligazítást... Á felhasználás célja, illetve a külső megjelenés szerint több csoportra oszthatjuk. Ezek közül azokat ismertetem, amelyek a legkedveltebbek és legismerteb­bek. A kerti rózsák közül ma már a teahibridek „viszik a prímet”. Az ide vezető út hosszú neme­sítő munka eredménye. Ha hinni lehet a szakirodalom leírásának, több mint 5000 teahibrid rózsa­fajtát állítottak elő. Vágott virág termesztésére és virágágyi kiül­tetésre egyaránt alkalmasak. Szára erős, hosszú, minden haj­tás bimbóval zár. Ha meddő haj­tást fejleszt, ez többnyire a ked­vezőtlen környezeti körülmé­nyeket jelzi. Zöldfelületek, virágágyak be­ültetésére a polyanthák, po- lyantha hibridek, floribundák, floribunda grand flóra fajtatípus ajánlható. A hajtásvégeken több — a tearózsáénál kisebb — virág nyílik, de bőségesen, ezért, mint virágágyi színfolt, jobban érvé­nyesül. Ellenállóbbak, kevesebb gondozást igényelnek a tearó­zsáknál. Lugasra, pergolára futtatva a kúszórózsák alkalmazhatók. Csak támaszték mellett nevelhe­tők, mert kapaszkodásra szolgá­ló szerveik nincsenek. Illatuk, élénk színeik fokozzák a térbeli hatást. A legújabb nemesítés eredményeként születtek a mini­atűr rózsák. Azok igényét elégí­tik ki, akik kedvencüket cserép­ben, erkélyládában, sziklakert­ben is szeretnék látni. V. Pénzes Judit Festészetünk nagy alakjai A rejtvényábra fő soraiban a magyar festészet öt kimagasló alakjának nevét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 1., 68., va­lamint a függ. 16., 18. és 20. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Történelmi festő, egyik híres műve az Egri nők (zárt betűk S, B, N) 14. Félkörben való hajlítás 15. Etelt odakozmáltat 17. „A” szebbik nem tagjai 19. Beszéd közben hadonászik 21. Növény (ford.) 23. Felügyelő 24. Össze­vissza éri! 26. O — németül 27. Gyermekes köszönés 28. Vers­kellék 30. Szabadon bocsát 33. A sertés hímje 34. Bibliai alak, Ábel gyilkosa 35. Veteménnyel beültetett kisebb földterület 36. Győr-Sopron megyei település 37. A jelzett időtől számítva 38. Erre a helyre hull 40. Mi, micso­da — oroszul 4L Középkori bün­tetőeszköz 43. Részesültek vala­miben 45. Maszk 46. Ragadozó madár 48. A kizsákmányolt bér­munkás egykori elnevezése 49. Női név 50. Kábulttá tesz 52. Egy helyben tartózkodó (ford.) 53. Azon a helyen 54. Dallam 56. Halál — németül 57. Paripa 58. Válaszok 60. A kígyó neve A dzsungel könyvében 61. Füves terület 62. Paszta 64. Brazil vá­ros 66. Titokban a tetejére lopa­kodik 68. A magyar festészet egyik legkiválóbb képviselője, fő műve a Majális (zárt betűk: (S, M, L) FÜGGŐLEGES: 2. Kettőzve: édesség 3. Ádám páija 4. Mázoló 5. Úttörők jel­szava volt 6. Hajón keletkező sé­rülés 7. ... királya (Lalo opperá- ja) 8. Tova 9. A személyére — ré­giesen 10. A személyedet 11. Hosszú lábú vadászkutya 12. Ta­lál 13. Tata része! 16. Mitológiai ihletettségű képek festője, egyik képe a Campagnai táj (zárt be­tűk: M, Y) 18. Realista festőmű­vész, jelentős alkotása a Szegény- emberek c. somzat) (zárt betűk: F, S, F) 20. Egykori udvari festő, őfestette meg II. Rákóczi Ferenc arcképét is (zárt betűk: M, M) 22. Iijabbá tevő 24. Mitikus tör­ténet 25. Ilyen állat a bivaly 27. Nadrágok 29. Miközben 31. Tá­rolóeszköz 32. Zuhan 33. Meg­ízlelt 38. Római számok 39. Ré­szesül 42. Részben korai! 44. ... és kontra (mellette és ellene) 46. O ... mió (szép olasz dal) 47. West ... story (Bernstein) 50. A személyéből 51. Tömegszerve­zetek tisztségviselője 54. Labda­rúgó szakember (György) 55. Világhírű külföldi cirkusz 58. A magasban 59. Vágóeszköze 61. A jelenlegi napról származik 63. Molibdén és foszfor 64. Régi magyar kettős mássalhangzó 65. Ausztria és Olaszország gk-jele 66. Rénium 67. Dátumrag (ford.) A megfejtéseket április 2-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila Az AIDS és Afrika

Next

/
Thumbnails
Contents