Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. március 4., szerda Hol tanulható a pénzcsinálás mestersége? A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg...?! Értékek és értékpapírok A sorozatban eddig megjelent írások tanulsága nagyon röviden így foglalható össze: a befekte­tett toké csak hosszú távon és csak annak fial pénzt, aki mer kockázatot vállalni. Amíg a lot­tónál esélytelenek vagyunk, ad­dig a tőzsdén saját magunk befo­lyásolhatjuk nyerési esélyeinket. Hogy hogyan? Többek között helyes portfolióval. A pénzcsinálás mesterségét — véleményem szerint — nem fel­tétlenül a nagy könyvekből, in­kább a mindennapok gyakorla­tából kell ellesni. Az igazán nagyszerű és hasznos dolgok egyszerűek, világosak és ami a legfontosabb: működőképesek. A jó gazdasszony, ha megültet egy kotlóst, a fészekbe általában nem csak a kotlós saját tojásaiból rak, hiszen a kopasznyakű jól to­jik, a kendermagos sem tojik rosz- szul, a broyler gyorsan nő, és így tovább. A gazdasszony mindig tudja mit akar, melyik fajtából mennyit és miért. A lényeg tehát az, hogy adott időben, milyen cél vezérletével határozzuk meg a fészekalj ösz- szetételét. De az is nagyon fon­tos, hogy melyik kotlóssal költet- jük a tojásokat. Hiszen tíz a kot­lós, amelyik töri a tojásokat, vagy nem költ gondosan, állhatato­san, csak razékba való. Ám ha több kotlós, eltérő időpontok­ban ül, akkor az egyik akár meg is bolondulhat, nem éri kár a gaz­daságot, hiszen a többi fészekből biztosan kikelnek majd a szá­munkra fontos csirkék. És akkor térjünk vissza a tőzs­dére, ahol semmi sem történik másként, mint a gazdasszony háztartásában. A különbség mindössze annyi, hogy nem to­jásról beszélnek, hanem érték­papírról, nem kotlóst emleget­nek, hanem brókerokat és deale­reket, továbbá a fészekalját port­foliónak nevezik. Mert a portfoliót — fészek he­lyett — értékpapírtárcának hív­ják még magyarul is, amelyben különféle kockázatú és címletű értékpapírok (államkötvények, kötvények, részvények stb.) van­nak adott összegért, egymás mel­lett. A gazdasszony józan eszét pedig spekulációnak hívják a tőzsdén. (A spekuláció szóról ha leporoljuk az elmúlt negyven- egynéhány évben rárakott meg­bélyegzéseket, megtévesztő mi­nősítéseket, akkor egész hasz­nálható kis fogalom állhat ismét rendelkezésünkre!) Nos, az a fentiekből is köny- nyen leszűrhető, ha nincs kikel­tethető tojásunk, akkor hiába vannak kotlósaink, nem lesz at­tól még egy fia csibénk sem. Vagyis tőkévé tehető pénz nélkül legfeljebb spekulálhatunk, hogy miért nincs tőkévé tehető pén­zünk, másnak meg miért van? Ám ha azt spekulálnánk ki, hogy nem célszerű megenni sem az aranyat tojó tyúkocskát, sem an­nak tojását — vagyis érdemes ta­karékoskodni —, akkor máris kedvünkre való lehet a tőzsdé­zés. (Gondoljunk csak a japán háziasszonyokra és a róluk ko­rábban írottakra!) A tőzsdei világban a bróker és dealer cégek azért jöttek létre, hogyha valakinek nem lenne elég bátorsága, ismerete ahhoz, hogy saját maga állítson össze sa­ját spekulációja szerinti portfoli­ót, akkor nyugodtan fordulhas­son hozzájuk. Tehát ahhoz, hogy a modern és meglehetősen szö­vevényes gazdasag rendszerében a pénzzel rendelkező és azt be­fektetni akaró, valamint a tőkét S lő vállalkozások egymásra assanak. kellettek ezek a szervezetek. Ok azok, akik kiis­merik magukat a befektetések világában es megbízóik erőforrá­sait, megtakarításait, tőkéjét a legkisebb kockázattal, a lehető legsokoldalúbban, a legnagyobb várható haszon reményében fek­tetik be. Napjainkra tehát — az éssze­rűség diktálta okok folytán — szétvált a tőke megtakarító és be­fektetői olodala. Ez utóbbi önál­ló szakterületté nőtte ki magát. A portfolió társaságok kialakítá­sát segítette a befektetőknek az a törekvése is, hogy a lehető legki­sebb kockázattal akarták a pén­züket a bankbetéteknél jobb fel­tételekkel elhelyezni. A befekte­tések világában járatlan megbí­zók ezért joggal kívánják meg a befektetők szakértelmét, szük­ség esetén a befektetés azonnali likviddé tételének lehetőségét (vagyis, hogy az bármikor pénzre visszaváltható legyen), továbbá az érdekeiket messze szem előtt tartó garanciákat. Ezért a port­folió társaságok, amelyek az ér­tékpapírok tartásában és adásvé­teleben érdekeltek, összegyűjtik a megtakarításokat, majd befek­tetéseinkkel kialakítják a portfo­liót. E befektetések azonban ösz- szességében lényegesen maga­sabb nozadékot kell eredmé­nyezniük annál, amit az egyes befektető, megtakarító önmaga elérhetne. Cserében a portfolió társaságok részesednek a saját maguk által, de mások tőkéje út­ján elért haszonból. M. L. Gazdasági hírek Egyszerűbb videotelefon Az amerikai ATT konszern májusban piacra dobja azt az új videotelefont, amelyik, szakér­tők szerint, a telefontechnológi­ában egy új korszakot nyithat, le­het. A főleg videokonferenciák- hoz használatos eddigi készülé­kekkel ellentétben ezt a videote­lefont a normál telefonvonalra lehet csatlakoztatni. Az ATT azt reméli, hogy az egyelőre még meglehetősen borsos áru Video­ton 2500 tíz év múlva olyan nép­szerű lesz, mint a vezeték nélküli telefon. (Der Standard) Balkezes klaviatúra Speciális klaviatúrát fejlesz­tett ki a balkezesek számára egy müncheni számítástechnikai cég, a Hegener und Glaser GmbH. A balkezesek eszközhasználatát fi­gyelembe vevő klaviatúrán a szá­molásra való billentyűk — mivel ezeket használják a leggyakrab­ban — a szokásossal ellentétben a bal oldalon helyezkednek el a kurzormozgató nyilakkal együtt. A balkezes klaviatúra 1987 már­kába kerül. (Handelsblatt) Kodak és az IBM megállapodása A Kodak Kft. és az IBM Kft. megállapodást írt alá arról, hogy az előbbi átveszi az összes Ma­gyarországon eladott IBM-fény- másoló szervizelését. Ezzel a kék óriás kivonult a magyar fénymá­solópiacról, annak a stratégiá­nak a jegyében, hogy felhagy a fénymásolók szervizelésével. A Kodak Kft. saját másolóinak ter­jesztése mellett — a megállapo­dás értelmében — a jövőben is teljes körű szolgáltatást és szer­vizt nyújt minden IBM típusú fénymásoló tulajdonosának. A Kodak egyébkent közép- és nagyteljesítményű piaci szekto­rát célozza meg. (Üzlet) Kell egy jó adótanacs/adó/? Ha egy kicsit eltúloznám a dolgot, azt is mondhatnám, hogy egy biztos pont van ma az ember életében: az adó. Különösen így év eleje táján foglalkoztat sokun­kat ez a téma. Lázasan törjük a fejünket, hogyan lehetne az elő­ző évi jövedelmünk után minél kevesebb adót fizetni. Lehet, hogy másként látnánk a dolgot, ha a tisztességesen megszerzett jövedelemből kényelmesen megélhetnénk, még a kötelező adó levonása után is. Manapság azonban adóprés alatt nyögünk. Az áraink lassan már elerik a vi­lágszínvonalat, a bérek viszont... Ne minősítsük! Ha nem akarunk megrekedni a néhány évvel ez­előtti életszínvonalunknál, kénytelenek vagyunk valamilyen mellékjövedelem után nézni, esetleg vállalkozni,. Ha többet keresünk, többet kell adóznunk is. Ha csak... Segít az adóta­nácsadó? — Az utóbbi hónapokban egyre szaporodik az adótanács­adással foglalkozó cégek száma Heves megyében — tudtuk meg dr.Holczer Istvánné, vezető cég­bírótól. — Nehéz lenne pontos adatokat mondani, hiszen egy- egy kft. vagy bt. ötvenféle tevé­kenységi kört is bejegyeztet, de az latszik, hogy az adótanácsadás egyelőre biztos üzlet. A kisvállalkozók, betéti társa­ságok és kft-ék adminisztráció­ját, a vagyonértékelést, könyv­vizsgálást, könyvelést vállaló tár­sasagok nagy figyelmet fordíta­nak ügyfelelc adóügyeire. — Az adótanácsadásból ön­magában nem lehetne megélni — hallottuk Hegedűs Zsuzsannától az egri Schafer és Társa Kereske­delmi és Szolgáltató könyvelési iroda vezetőjétől. — Igazan nem panaszkodhatunk a forgalmunk­ra, de kimondottan adóügyben mindössze néhány ügyfél kért ta­nácsot tőlünk. Az állandó part­nereink adóügyeit viszont ter­mészetesen mi intézzük. — Mennyibe kerül az ügyfél­nek, ha az adminisztrációját Önökkel végezteti? — Az egyéni vállalkozók pénztárkönyvét havi 1000-3000 forint közötti összegért vezetjük, a betéti társaságok naplófőköny­véért 5000-6000 forintot, a kft- ék egyszerűsített kettős könyve­léséért 10 000 forint feletti össze­get számlázunk. — Miért lehet az Önök segít­ségével kedvezőbben adózni? — Ügyelünk arra, hogy a partnerünk az adómentes elszá­molási lehetőségek teljes körét kihasználja. Ezek közé tartozott tavaly a gépkocsi-elszámolás, az alkalmazottaknak fizetett étke­zési hozzájárulás és a reprezentá­ciós költségek is. A gyöngyösi PECUNIA gmk. fő tevékenysége szintén a könyv­vezetés, emellett persze nem fukarkodnak jó tanácsaikkal adóügyben sem. — Az a legfontosabb, hogy az ügyfelünk tevékenységéről átte­kinthető dokumentációt készít­sünk — magyarázta Lokodi Ár- pádné, a gmk vezetője. — Képesek csodákra is? — Igyekszünk elérni, hogy az ügyfelünk a lehető legtöbb teteit tudja költségként elszámolni. Formanyomtatványt adunk a f épvásárláshoz, ügyelünk a tevé- enység megfelelő bizonylatolá­sára. Csodákat nem ígérünk. — Főállásban dolgoznak? — A cégünk másfél éve ala­kult. Négy tagunk mellékfoglal­kozásként, négy alkalmazottunk főállásban dolgozik. Hogy meg­éri-e? Kényelmesen dolgozunk. Számítógépesítettünk, ingatlant kell vásárolnunk, úgyhogy eddi­f i nyereségünket befektettük. lindenesetre az már látható, hogy a munkánkra a jövőben is szükség lesz. Molnár G. Krisztina ^szak-magyarországi CÉGKATALÓGUS légnél íéuő kapcsol Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara három nyelven jelentet meg katalógust 1992-ben: MAGYAR, ANGOL, NÉMET. A katalógus tartalmazza a cégek termékei, szolgáltatásai mellett — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — az export-import vonatkozású információkat is. A katalógus mindenki számára nyitott, hozzáférhető és célirányosan eljut minden külképviseletre, üzleti találkozóra, gazdasági, befektetési delegációhoz és természetesen belekerül a kamara számítógépes rendszerébe is. A katalógusban való megjelenés 5000 Ft. A kisvállalkozások 50 %-os kedvezménnyel (2500 Ft) kerülhetnek be a katalógusba. Az ÉMGK tagjainak a megjelenés díjmentes. A kedvezményt a kisvállalkozásoknak a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával nyújtjuk. Részletes felvilágosítás, befizetés és az adatlap beküldése: Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: 36/12-989, 10-011 Fax: 36/12-989 Az ország első regionális katalógusa. Belépés a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. IGEN, meg kívánunk jelenni az Észak-magyarországi cégkatalógusban, az adaŰopon fellünleleU információkkal. Elfogadjuk az alábbi tariíakal, x-szcl megjelölve a ránk vonatkozó dijlctelL □ Az 'tszakzmagyarorszdgi Qazdasági 'Kamara tagjainak, díjmentes CJ 'Kfsvállalkpzások. számára (ahol a magántőke részaránya minimum 51% és a foglalkoztatottak.száma nem több 150 fá nél) a megjelenés: 2500 ft + ÁJA □ "Egyéb cégeknek, vállalkozóknak, a megjelenés: 5000 fit + ÁJA A fenti díjat az adatlap beküldése után — az alábbi teszeljelölt módon — legktsó bb 1992 márciusában befizetjük: Q készpénzben Q csekken, kijük. küldjenek, csekket □ számla alapján, kijük, küldjenek, számlát Dátum: .................................................................... Cégszerű aláírás:............................................................... B eküldendő: Eszak-Magyaroraszági Gazdasági Kamara Levélcím: 3300 Egpr. Kossuth L u. 9. Tel.: 36/12-989, 10011 Tan 36/12-989 Határidő: 1992. március 20. CÉG AZONOSÉTÓL “7 ; ' A Cég rövid, márkaneve: ___________ .. ___________________________________________ T eljes neve:........................................................................................................................................................... Cím e: COCO .................................................................................................................................... ! Postai cím:......................................................................................................................— ----------------—------­T elefon:.......................................Ja*:...............................................Tele*;-------------------------------------------­C ÉG JELLEMZŐI: Alapítás éve:.................................................................................._____________________________—...... T oglalkpztatottak.száma:..............................................................................................................-..................... Te vékenység,profil, technológia:.........................................................................................................1..................... T ó termékek, szolgáltatások; — Tontosabb export termékek, szolgáltatások; Tontosabb import termékek, szolgáltatások; Mit kell tudni... A szövetkezeti átmenet szabályairól — A vagyon mekkora hánya­da nevesíthető? — A szövetkezeti átmeneti törvény értelmében a mezőgaz­dasági és az ipari szövetkezetnél a vagyon 100 %-os mértékig ne­vesíthető. E nevesítéssel az érin­tettek tényleges és teljeskörű tu­lajdonosaivá válnak a szövetke­zetnek. Megnyílik számukra az a lehetőség, hogy szabadon meg­határozzák, a jövőben milyen ke­retek között kívánnak tovább dolgozni. Dönthetnek úgy is, hogy egyénileg vagy kisebb-na- gyobb csoportban kiválnak a szövetkezetből és egyéni vállal­kozóként, vagy gazdasági társa­ság résztvevőiként dolgoznak to­vább. De szabadon dönthetnek az egybenmaradásról is. A lé­nyeg: döntésük önálló és a reali­tások, illetve a célszerűség alap­ján hozható meg. — Kik között kell a vagyont nevesíteni? — Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni, aki: a. / 1991. január 1-jénés 1992. január 20-án is tagja a szövetke­zetnek; b. / 1992. január 20-a előtt legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetve a sze­mélyek örökösei; c. / aki megszűnt tagsági viszo­nyát helyreállította (pl. az, aki­nek tagsági viszonya azért szűnt meg, mert kivitte a földjét a szö­vetkezetből), illetve a személy örököse; d. / akinek tagsági viszonya legalább öt éves tagság után átlépéssel szűnt meg. A b./-d./ pontban felsorolt személyek 1992. március 20-ig jelenthetik be vagyonnevesítés iránti igényüket. — Kiknek juttathat vagyont a szövetkezet? — Az. átmeneti törvény kü­lönbséget tesz aszerint, hogy ki­nek kell kötelezően juttatni a va­gyonból (lásd: 6. pont) és kinek lehet. Ez utóbbi eldöntése a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik. Ezek szerint a közgyűlés a va­gyonnevesítés keretében szövet­kezeti üzletrészt juttathat: a. / a szövetkezet alkalmazot­tainak; b. / azoknak a volt szövetkeze­ti tagoknak, illetve örököseik­nek, akiknek öt évnél rövidebb tagsági viszonyuk volt; c. / mezőgazdasági szövetke­zetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagnak. — A kívülállóknak a szövet­kezeti vagyonból való részesedé­se automatikusan hely reállítja-e a tagsági viszonyt? — Nem! A tagsági viszony lé­tesítésének a feltétele, hogy a szövetkezet tagja részjegyet is je­gyezzen. Kívülállók csak a rész­jegytől eltérő jogokat biztosító üzletrészhez juthatnak. — Szavazhat-e a közgyűlésen a kívülálló üzletrész-tulajdonos? — A szövetkezet közgyűlésén csak a részjeggyel, valamint üz­letrésszel is rendelkező szövetke­zeti tagok jogosultak szavazni. A kívülálló üzletrész-tulajdo­nos osztalékra tarthat igényt, il­letve, ha vagyonmegosztásra ke­rül sor, részesülhet a vagyonból. Ezen kívül tanácskozási joggal részt vehet a szövetkezet köz­gyűlésén. — Mi lesz azokkal, akik ko­rábban földjüket már kivették a termelőszövetkezetből? — Vannak olyan személyek, akik az 1990. évi IX. törvény alapján biztosított lehetőséggel élve kivitték földjüket a termelő- szövetkezetből és ezzel egyidejű­leg tagsági viszonyukat meg­szüntették. Amennyiben ismét a szövetkezet tagjaivá kívánnának válni, úgy 1992. március 20-ig bejelenthetik a szövetkezet veze­tőségénél (igazgatóságánál) erre vonatkozó igényüket. A határ­idő elmulasztása jogvesztéssel jar- (Folytatjuk) Területfejlesztési és munkahelyteremtő támogatások (2.) Kereskedelemfejlesztési Alap Célja: exportképes kereskedelemfejlesztés, exportképes áru, szol­gáltatás, stb. támogatása, finanszírozása. Alap forrása: ugyanaz, mint a Befektetési Alapnál. Alapot kezeli: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériu­ma. Kik igényelhetik? — jogi személyek, — jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, — egyéni vállalkozók. Munkahelyteremtés támogatása Foglalkoztatási Alapból Pályázati eljárás alapján nyújtható olyan programok megvalósítá­sához, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását. A munkahelyteremtés támogatása kétféle módon valósulhat meg: — egyfelől a munkaügyi központok által meghirdetett akciók, pá­lyázatok révén, amelyek a helyi adottságok figyelembevételevel nyújtanak támogatást a munkahelyteremtéshez, — másfelől a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett pályáza­tok útján. A munkaügyi központok a kezelésükben lévő decentralizált fog­lalkoztatási alapokból nyújthatnak támogatást a megyei munkaügyi tanácsok jóváhagyásával. A pályázati feltételekről a munkaügyi köz­pontnál lehet érdeklődni. A Munkaügyi Minisztérium a Foglalkozta­tási Alap központi részéből segíti a munkahelyteremtést, a Munka­erő-piaci Bizottság egyetértésevei. # ö € 16 1 diszperzit helyett 1800 8 1 diszperzit J&0OT helyett 960 4 1 diszperzit ífft helyett 520 2 1 diszperzit helyett 270 Magánszemélyeknek és viszonteladóknak egyaránt. Eger, Pozsonyi út 7/a. (Lajosváros). Telefon: 36/14-664 k ___________________________________________________________j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents