Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

LENGYEL LÁSZLÓ: „A RENDSZER AZON ALAPSZIK, HOGY KÉZ KEZET MOS” (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. MÁRCIUS 28-29. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Tüzelőanyag­vásárlási akció: Telepünkön valamennyi tüzelőanyag részletfizetessel is Hl. ÉVFOLYAM 75. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT megvásárolható. / Reformországok listája Magyarország áll az élen Magyarország áll az élen azon reformországok listáján, ame­lyekben a Nyugat a fordulat óta beruházott — állapították meg egy bécsi kelet-nyugati tanácskozáson. A pénzügyi és gazdasági szakem­berek tanácskozásán napvilágot látott adatok szerint az összesen 5 milliárd dollár beruházásból Magyarország 3 milliárddal részesedik, utána Csehszlovákia következik 1,2-1,3 milliárddal, majd Lengyel- ország 0,7 milliárddal. Elhangzott az a megállapítás is, hogy míg Csehszlovákiában és Lengyelországban idegenkednek a külföldi — elsősorban német — beruházásoktól, Magyarország nyitva áll a kül­földi tőke előtt. A tanácskozáson Tárkány Szűcs Attila, a Vagyon­ügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese részletes tájékoztatást adott a magyarországi privatizáció helyzetéről. Vasárnaptól: nyári időszámítás A nyári időszámításra készülve tegnap megkezdték a fővárosi vil­lanyórák átálh'tását. Mint ismere­tes, március 29-én vasárnap haj­nali két órakor kezdődik a nyári időszámítás azzal, hogy az órák mutatóit egy órával előbbre kell forgatni. A posta pontos idő tele­fonszolgálata csak a legutolsó pil­lanatokban állítja át magnetofon­ját, a pályaudvarokon pedig a MÁV gondoskodik az óramuta­tók előbbre forgatásáról. Átlövés (?) Továbbra sincs tárgyi bizonyí­ték arra, hogy szerdán jugoszláv oldalról lövéseket adtak le ma­gyar területen dolgozó két mező- gazdasági munkásra. A határőr­ség illetékese elmondta: fémke­reső eszközökkel kutatják a löve­dékeket, miután a bejelentés sze­rint hat lövést adtak le. Mint mondta, a határőrséi légi helyzetben rendkívül komo­lyan kell vennie az állampolgári bejelentést, ráadásul ezt egyszer­re két ember tette. Délen új határátkelők A heti kormányülés új határ- átkelőhelyek nyitásáról is hatá­rozott. Az elképzelések szerint a szlovén, a horvát, a szerb, a ro­mán, valamint a cseh- és szlovák határszakaszokon nyitnának új, többnyire a kétoldalú személy- forgalmat lebonyolító átkelőket. A kívánatos fejlesztésnek egye­lőre határt szabnak a pénzügyi korlátok, így idén csupán 6-8 új állomás megnyitása varható, el­sősorban a déli határ mentén. A miniszter nem érti Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter, a bős — nagymarosi be­menti döntés az áprilisi határo­zatból csak az államközi szerző­dés közös megegyezéssel történő megszüntetésére utaló részt ér­vényteleníti. Ezért nem érti a Duna Kör logikáját, miszerint a döntés hátterében a magyar kor­mány gyávasága, bizonyos ma­gyar és csehszlovák körók alku­ja, összejátszása húzódik meg — nyilatkozta Mádl. Ősszel módosul a KRESZ Adózik az átalány Szeptembertől módosul a KRESZ, áprilistól változik a gépkocsiátalány — hangzott el tegnap a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium sajtótá­jékoztatóján. A kormány első olvasatban el­fogadta a KRESZ módosításáról az előterjesztést, amelynek leglé­nyegesebb pontjai a belterüle­tekre vonatkozó 50 km/órás fel­ső sebességkorlátozás. A lakott területeken kívüli forgalomban kötelező a nappali kivilágítás. Szükséges lesz a hátsó biztonsági övék használata is. Idén március 31-étől változik a gépkocsiátalány elszámolásá­nak módja és rendje. A fenntar­tásra, javításra adható átalányok ezentúl jövedelemnek számíta­nak. Az ezzel kapcsolatos költ­ségeket csak számla ellenében lehet majd elszámolni az adózás­nál. Az üzemanyag- felhaszná­lásnál megmarad az átalány-el­számolás lehetősége, vagy a régi, vagy egy új norma szerint. Ez utóbbi alapján 1000 köbcenti­méterig 8, 1500-ig 9, ezenfelül 10 liter benzin ára számolható el 100 kilométerenként üzem­anyagköltségként, számla nél­kül. Megyénkben kevesebbet ér egy orvos? Az ápolónők éjszakánként mosogatnak Nem volt olyan rég, amikor az egészségügyi dolgozók Budapest ut­cáira vonultak, hogy ezzel is kifejezzék tiltakozásukat az áldatlan állapotok miatt. Sokan talán akkor is csodálkoztak: „hogyhogy, már az orvosoknak is rosszul megy?” — ám a baj nem ilyen köny- nyen feloldható, illetve nem ilyen egyszerűen megfogalmazható. Egerben Bikái Tamásnéval, a Markhot Ferenc megyei kórház szak- szervezeti titkárával, illetve Pogonyiné Kiss Irén vezetőápolónővel és Nagypál Józsefné asszisztenssel arról beszélgetünk, hogyan lát­ják ők az egészségügy helyzetét, és egyáltalán: reménykednek-e abban, hogy helvzetük akár a közeli iövőhen megváltozik. — Mindenki tudja, hogyan működik a bérautomatizmus, amely az egészségügyet is jellem­zi — mondja Pogonyiné. — A kö­telező béremelések során a fe­szültséget okozó különbségek sohasem csökkentek, sőt. A má­sik probléma, hogy ugyanekkor mindig lefaragtak abból a pénz­tömegből, amelyet a bérek szin- tentartására kellett volna áldoz­ni. Mára odáig jutottunk, hogy nemcsak a háromműszakos ápo­lónőknek kevés a pénzük, hanem - a szakorvosoknak, sőt, osztály- vezető orvosoknak is. Elég szűk az a réteg, amelyik az egészség­ügyben az irigyelt kategóriába tartozik. Több helyről is ért min­ket az a vád, hogy az egészség- ügyieknek etikátlan elégedetlen­kedniük. Azt is tudjuk, hogy ugyanígy utcára mehetnének a pedagógusok, a bányászok és még számtalan más szakma kép­viselői. Nálunk most telt be a po­hár. — A hivatástudatból és a hip- pokratészi esküből nem lehet megélni, gyereket nevelni, ami­kor 800 forintba kerül egy kisci- pő — teszi hozzá a szakszervezeti titkár. — Arról már nem is be­szélve, hogy hogyan mehetne egy ápolónő továbbképzésre, hogyan tanulhatna nyelveket, amikor itt, az egri kórházban 22 év után van, aki bruttó 10 ezer 700 forintot keres. Kétszáz dol­gozónak a bére nem érte el a kö­telező minimumot — bár ezt azó­ta — szerencsére — rendezték. S ha még azt is hozzáteszem, hogy a mi kórházunk az országos át­laghoz képest a jobbak közé tar­tozik, elképzelhető, mi van az or­szág más területein. (Folytatás a 3. oldalon) Már másfél éve is annak, hogy megkezdték Horton egy pavilonsor építését. Bizony, akkor még maguk a vál­lalkozók sem hitték volna, hogy ilyen hosszadalmas lesz elhatározásuk megvalósítása, amely a falu ellátási, szolgáltatási színvonalát emeli. Hogy mi ennek az oka, többek között erről is olvashatnak lapunk 5. oldalán a Hatvanról, Lőrinciről és a környékbeli falvakról szóló összeállításunkban. (Fotó: Perl Márton) A feladók figyelmébe is Késni fognak a postai küldemények A Magyar Posta arról tájékoz­tatta tegnap a Magyar Távirati Irodát, hogy a következő napok­ban Baranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében postai és hírlapküldemények ké­sésével kell számolni. Természe­tesen ezt a küldemények feladó­nak figyelmébe is ajánlják. A tájékoztatás szerint ugyanis a Budapest — Pécs vasútvonalon sorra kerülő, a március 31. és áp­rilis 17. között pályaépítési műn-- kálatok miatt valószínűleg csak jelentős késéssel érnek majd cél­ba az éjszaka közlekedő posta­vonatok. Várhatóan ennek az lesz a következménye, hogy Ba­ranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében nem a szokásos időben, hanem csak ké­sőbb érkeznek meg a csomag és postai küldemények, így várha­tóan az előfizetők sem a szokott időben kapják meg az újságokat, és valószínűleg a hírlapárusok is később kezdhetik majd a lapok értékesítését. Elöregedett a gépkocsipark Kritikus helyzet a mentőknél Tizenhárom állomás alkalmatlan a céljára Több szempontból is kritikus a helyzet az Országos Mentő- szolgálatnál. A 173 állomáson csaknem hétezer embert foglal­koztató szervezetnél gazdasági­lag szinte tarthatatlan a helyzet: az idei évet már az indulásnál 180 millió forintos hiánnyal kezdték. Erről tájékoztatták az OMSZ képviselői az MTI mun­katársát. A három forrásból gazdálko­dó Mentőszolgálat ez évre össze­sen 2,9 milliárd forintot kapott működési költségeire. Ebből kell fedezni a dolgozók bérét, a gép­kocsik üzemeltetését, működtet­ni a mentőállomásokat, a 85 ágyas kórházat, a légimentést, biztosítani a gyógy- és kötszerel­látást, a benzint — mondta Ábra­hám Zoltán igazgatóhelyettes. A szűkös költségvetés valószínűleg a szinten tartásra sem lesz ele­gendő, így csökkennek a készle­tek, fölemésztődik a tartalék. El­öregedett a gépkocsipark is. Ma még az esetek 70 százalékában Nysa mentőautó szállítja a bete­geket, a sérülteket. Simor Mik­lós, a gépjárműosztály vezetője szerint a 35 Mercedes rohamko­csinál csak látszólag jobb a hely­zet, mivel esetükben a felszerelt­ség hiányos. Sokszor 15-20 éves műszerekkel kénytelenek dol­gozni a mentőorvosok. Szabó Katalin osztályvezető szerint az autók állapota nem veszélyezteti a mentés biztonságát, de a gya­kori meghibásodás miatt sokkal több pénzt kell rájuk fordítani. A Mentőszolgálatnál megkezdett típuscserét abból a 619 millió fo­rintból kell megvalósítani, ame­lyet a Népjóléti Minisztérium ez évben beruházásra adott az OMSZ-nek. Az ideális évi 300 Toyota autó beszerzése helyett idén valószínűleg csak kétszázra telik. Az viszont még kérdéses, hogy az autók üzemeltetését mi­lyen forrásból oldják meg. Összesen egy helikopter vá­sárlására és egy mentőállomás korszerűsítésére nyílik lehetőség olyan körülmények között, ami­kor 13 állomás alkalmatlan men­tőállomás céljára, további 23-at pedig jelentősen fel kellene újíta­ni ahhoz, hogy megfeleljen a kö­vetelményeknek — mondta az igazgatóhelyettes. Ülésezett a megyei önkormányzat Elhalasztott viták Meglehetősen felfokozott ér­deklődés kísérte a tegnapi me­gyei közgyűlést Egerben, mert sokan vártak az eseménytől éles vitákat, személyi összecsapáso­kat. Ilyenekre azonban nem ke­rült sor, az utóbbi időszak egyik legcsendesebb tanácskozása volt ez a mostani. Pásztor József, Fü­zesabony polgármestere ugyan szóbahozta, hogy a közgyűlés el­nöke, dr. Jakab István az elmúlt hetekben végiglátogatta a köz­gyűlés tagjait, s ennek tapaszta­••• latairól érdeklődött, ám mindösz- sze azt a választ kapta, hogy eze­ket a közeljövőben egy zárt ülé­sen összegzik majd. De más témákban is voltak az elmúlt időszakban kisebb meg­beszélések — tudták meg a részt­vevők Molnár Miklósné dr-tói, aki arról számolt be, hogy a He­ves Megyei Vízmű Vállalat át­alakításáról rendeztek regionális tanácskozásokat. (Folytatás a 3. oldalon) Állást — foglalunk! Több mint kétszáz ember volt kíváncsi arra a demonstrációra, amelyet tegnap délután rendezett Egerben a Baloldali Ifjúsági Tár­sulás helyi szervezete. A Dobó téren megtartott rendezvényen a kor­mányfoglalkoztatáspolitikája ellen tiltakozott az egri BIT, s ezzel az eseménnyel egyidőben még az ország tíz másik pontján — Budapes­ten és több nagyvárosban — is hasonló tüntetésre várták az ottani bal­oldali fiatalok az érdeklődőket. Az „Állást foglalunk!” és „A pályát nem lehet az utcán kezde­ni!” feliartú transzparensek alatt Török Zsolt, az egri BIT vezetője köszöntötte a demonstráció résztvevőit. — Vidáman, de nem ko­molytalanul kívánunk tiltakozni— mondotta. — Különösen aggaszt minket, hogy ma az országban a mintegy 400 ezer munkanélküli 60 százaléka 35 évnél fiatalabb. Igen sokan vannak olyanok, akiknek még egy munkahelyük sem lehetett. Az üdvözlő beszéd után felhangzott a zene, a jelenlévők pedig választásuk szerint gyárat építhettek papírdobozokból, jelentkezhet­tek a „ Tanulj ökör, tinó lesz belőled”elnevezésű átképző központnál, s jelképesen munkakönyvét és munkanélküli igazolványt kaphattak. Akik ezen felül kedvet éreztek hozzá, a felállított panaszfalon meg­örökíthették sirámaikat. Egyikük például a következőket írta oda: „ Ebben az új rendszerben annyi panaszom van, hogy az tíz ilyen falra sem férne fel...” A lakások és a helyiségek bér­letéről, valamint eladásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyű­lés elé terjeszti a kormány. A ter­vezet keretjellegű szabályozást ad, s így nagy mozgásteret bizto­sít az önkormányzatoknak. Leg­lényegesebb eleme az, hogy min­den egyes önkormányzat maga dolgozza ki a területére érvényes szabályozást. A tervezet így az egyes önkormányzati testületek­re bízza a bérleti dijak megállapí­tását, továbbá annak eldöntését, hogy a fennhatósága alá tartozó ingatlanok közül mely lakásokat és helyiségeket kívánja eladni, il­letve melyeket óhajtja önkor­mányzati tulajdonban megtarta­ni. A helyi szabályok kidolgozá­sához ismérveket és egy év időt adna a jog. A lakásbérleti dijakat az új számítások alapján befolyá­solná a lakás fekvése, állaga, fel­szereltsége, komfortfoka. A fize­tendő összegek ezzel jelentősen megemelkednének, ám a leendő törvény az önkormányzatokat ugyanakkor lakbértámogatási rendszer kidolgozására is köte­lezné. Az új rendelkezések szerint megszűnne a bérletkijelölések hatósági jellege, s az általános szerződési szabályok alapján az önkormányzati testület, mint tu­lajdonos — kölcsönös megálla­podással — szerződést kötne a bérlővel. Az új szabályok életbe lépéséig érvényben maradnának a jelenlegi rendelkezések és a megkötött szerződések. Egy év időt adna a jog az önkormányzatoknak Megtartják vagy eladják a lakásokat?

Next

/
Thumbnails
Contents