Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. március 25., szerda Abszolút infláció © m p m p m trr K Wr f/// É Vő i É % rfSj ú Wí \ % % w % w, w3 í i w f V/ f, V p Nagyvállalatok — nagy bajban... Negatív csúcsok a gépiparban — kiút: termék- és piacváltás Mit kell tudni...? A szövetkezeti átmenet szabályairól Az idők — és a követelmények — változása az ipar egészén belül legérzékenyebben gépiparunkat érintette. Azt az ágazatot, amelyet az elmúlt 20-25 esztendőben a túlcentralizáltság, a fokozatosan avuló termékszerkezet és a keleti piacok felé fordulás stratégiája jellemzett. S amelyben békésen egymás mellett élt a nagy hányadában elavult géppark a korszerű technológiával. Mindezen túl a gépiparon belül is meglehetősen egyenetlenül alakult a fejlettségi szint: a nemzetközi színvonaltól legjobban a tartós fogyasztási cikkeket előállító vállalatok maradtak le. A jelentősebb szervezeti átalakulás 1990-91-ben kezdődött meg, s a múlt év végén bejegyzett mintegy 5800 önálló jogi személyiségű gépipari szervezet közül több mint 4500 kft. volt, a részvénytársaságok száma pedig meghaladta a 110-et. Igaz, közülük sok még részben vagy egészben állami tulajdonban, tehát a privatizálás előkészítő szakaszában volt. Megkezdődött a nagyság szerinti átalakulás is: tavaly a gépipari szervezetek — fő profiljuk szerinti besorolás alapján — csaknem 61 százaléka foglalkoztatott 21 főnél kevesebbet; mintegy 19 százalékuk 21-50,15 százalékuk pedig 51-300 főt. így az „igazi”, 300-nál több embert alkalmazó nagyvállalatok aránya már csupán körülbelül 5 százalék, amely egyébként az ágazat legnehezebb helyzetben levő része. A gépipar 1991-es „teljesítménygörbéje” azt mutatja, hogy belföldi értékesítése egy év alatt csaknem 38 százalékkal csökkent. A visszaesés elsősorban a közlekedési eszközök gyártásában bekövetkezett csökkenésnek tulajdonítható — e termékek hazai értékesítése fele sem volt az előző évinek. Viszonylag a villamosgép- és -készülékipar veszített legkevesebbet a hazai piacon: forgalma „csak” mintegy egyharmadával maradt el az 1990-estől. Ebben az ágazatban azonban tevékenykedik néhány olyan gyár, amelynek átalakulása és privatizálása külföldi tőke igénybevételével kezdődött meg. Ezek minőségben és árban is versenyképes termékekkel tudtak a hazai fogyasztók elé lépni, akik pedig számottevő — s az itthon készült termékeknél gyakran nem is drágább — importválasztékot találnak a boltokban. A gépipar 50 főnél többet foglalkoztató közép- és nagyvállalatainak termelése tavaly — 1990hez képest — csaknem 35 százalékkal, 1988-hoz viszonyítva azonban 45 százalékkal csökkent. Legkedvezőtlenebbül ebben a kategóriában is a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok helyzete alakult: termelésük 1988-1991 között több mint 61 százalékkal csökkent. A rohamos hanyatlás tendenciája esetükben évek óta megfigyelhető: jellemző például, hogy míg 1988-ban 12.350 autóbuszt gyártottak, 1991-ben már csak 4750-et. Ugyanakkor a teljesítmények alakulásának adatai néhány üzem esetében már érzékeltetik a termék-, és az ezzel együtt végrehajtott piacváltás hatását is. Izzólámpából például 1988-ban 449 milliót, 1991-ben 481 milliót termelt a hazai ipar, s ennek nagy részét külföldön értékesítette, a fénycsőgyártás pedig ugyanebben az időszakban 18 millióról 29,4 millió darabra emelkedett. A hűtőszekrények termelése 1988-ban mintegy 398.000, 1991-ben — korszerűbb összetételben — több mint 432.000 volt. Az ilyen és hasonló — bár sajnos, egyelőre nem nagy számú — példa egyértelműen jelzi azt az irányt, amelyet a volt gépipari nagyvállalatoknak követniük kell. Arra utal ugyanis, hogy — tőkeerős külföldi vállalatokkal közös vállalatokat létesítve, s hagyományos profiljukat megtisztítva, korszerűsítve, jelentős technikai, technológiai változtatásokat végrehajtva — van mód és lehetőség új külföldi piacok meghódítására és a hazai piac nagy hányadának megtartására. Mindennek azonban feltétele a fegyelmezettebb és hatékonyabb munka. A teljesítmények elemzéséből az is kiolvasható, hogy a magyar gépipar nem jelentéktelen — igaz, még nem is domináns — hányada rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek révén 2-3 év alatt nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, kellő jövedelmezőségű termékválasztékot előállító és értékesítő üzemmé válhat. Megvan hozzá a szellemi és fizikai felkészültség, és sok helyütt a műszaki bázis is. Azzal azonban az ő esetükben is számolni kell, hogy a helyes irányú átalakulás időigényes, s csak akkor valósítható meg, ha jó szakembereiket meg tudják tartani. Ha a legjobb szakemberek más profilú, de számukra jövedelmezőbb kis szervezetek felé orientálódnak, akkor a gépipar egészének korszerűsítése lelassulhat. Ny. V. — Hogyan lehet szervezeti változtatást (szétválás, kiválás, átalakulás) kezdeményezni? Minden szervezeti változtatás előfeltétele, hogy a közgyűlés előzetesen a vagyon nevesítéséről határozatot hozzon. A vagyonnevesítésről szóló határozatot pedig mindenkivel, még a távollevő érdekeltekkel is, legkésőbb 15 napon belül írásban közölni kell. Ezt követően 60 napjuk van az érintett szövetkezeti tagoknak arra, hogy megfontolják szervezeti formaváltásra vonatkozó elképzeléseiket. Szervezeti formaváltás esetén a vagyon nevesítéséről, a vagyon megosztásáról, valamint az alapszabály megállapításáról külön közgyűlést kell tartani. A szervezeti formaváltást eldöntő közgyűlést csak a vagyon nevesítését tárgyaló közgyűlési időpont után 60-75 napon túl lehet megtartani. — Hogyan kell megosztani a szövetkezet vagyonát? A szövetkezeti vagyonmegosztás alapfeltétele a vagyon nevesítése. Ezt követően amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül szervezeti változtatást (szétválás, kiválás, átalakulás) kezdeményeztek, úgy a következő lépés a szövetkezet vagyonának a felértékelése. Ez a felértékelés történhet a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel, vagy pedig egyszerűsített eszköz szerinti vagyonértékeléssel. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetén szakértői értékbecslést kell tartani. A szakértői becslésért külön dijat kell fizetni, míg az egyszerűsített eszköz szerinti értékelést — külön jogszabály alapján — a szövetkezet is elvégezheti. A vagyonértékelésnek megfelelően kell meghatározni a szövetkezeti üzletrészek névértékét. A következő lépésben a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel meghatározhatja, hogy a szövetkezet vagyona közül mely vagyontárgyak, vagyontárgycsoportok kerülhetnek együttesen megosztásra. Mivel a szövetkezeteknek tartozásai és követelései is vannak, A siker Bizonyára sokan megrónak most a kijelentésemért, mert azt merem állítani, hogy életünk egyik fő irányítója a véletlen. Mert tehetett volna „más lóra” is a gyöngyösi Tóth Tibor, nemcsak a budapesti Metall Trade Kft.-re egy jó évvel ezelőtt. Hiszen használt autók értékesítésével több ezren foglalkoztak már tavaly, de csak egy részük bírta elviselni a konkurenciát. Ez a Metall Kft. — igen. — Mindig arról álmodott, hogy autókkal kereskedik? — ki autókat mindig is szerettem, de engem a kényszer vitt rá erre a foglalkozásra. Ugyanis az történt, hogy a Pipis-hegyi gyárban az elsők között bocsátottak el 1990 decemberének végén. — Mondták, hogy boldog új évet? — Majdhogynem. Anyagbeszerző voltam, jártam az országot, és egészen véletlenül így jutottam el a Metall Kft.-hez. Az autómat akartam kicserélni. Nagyon szimpatikus volt, ahogyan ott bántak velem, mint kuncsafttal. Ezért jutottak eszembe később, miután nagyon belefáradtam a taxizásba, hogy velük kellene üzleti kapcsolatra lépnem. Az ötlet nekik is tetszett, mert éppen bővíteni akartak, és Gyöngyös jó lehetőségnek látszott. — De nemcsak elhatározás kellett ehhez, hanem egy so,r azokat a törvényben írt szempontoknak megfelelően az egyes vagyontárgycsoportokhoz hozzá kell kapcsolni. A hitelezők érdekeit szolgálja az a rendelkezés, mely szerint a hitelező hozzájárulása szükséges a vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához. Ezenkívül a hitelező hozzájárulása szükséges még ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozását átvállalhassa. A hitelezőt még a közgyűlésre is meg kell hívni. A vagyon tényleges megosztása kétféle módon történhet. Lehetőség van arra, hogy a szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról saját maga határozzon. Ebben az esetben az érintettek mind az üzletrészüket, mind pedig készpénzt felhasználhatnak. Fel kell hívni a figyelmet még arra, hogy amennyiben a vagyonmegosztásnál a szövetkezet tagsága érvényes közgyűlési határozatot hoz, az egyben a törvény erejénél fogva a leendő tulajdonosok tartozásátvállaló nyilatkozatának is minősül. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy még a közgyűlési határozat ellen szavazók is kötelesek a tartozást átvállalni, amennyiben mégis az új szervezetben dolgoznak tovább. Az árveréssel történő vagyonmegosztásról az előzőekben már szóltunk. — Hogyan kell a szövetkezeti vagyonra árverezni? Az átmeneti törvény csak kisegítő rendelkezésként úja elő azt, hogy a szövetkezeti vagyon megosztására árverés útján is sor kerülhet. Az árverés szabályainak ismertetése előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az árverés bármelyik szakaszában lehetőség van arra, hogy annak folyamatát megszakítsák, és a vagyon megosztása során felmerült vitás kérdéseket megállapodással, közgyűlési határozattal rendezzék. A vagyon megosztása során — megállapodás hiányában — kétféle árverés tartható. egyéb is: telephely, alapítótőke, reklám és így tovább. — Rátaláltam erre a Jászsági úti területre, amely akkor csupa gaz volt. Rendbe kellett tenni, körülkenttetni, és csak azután hozhattam le az első hat autót a központból. — Azóta is onnan kap autókat? — Tulajdonképpen a kft.-től. Ha magam hozok be külföldről autót, azt is a kft.-n keresztül. — Milyen jogi viszonyban van a pesti kft.-vei? — A tagja vagyok, alaptőkével léptem be, de ez a telep az enyém. — Nem akarja bővíteni? — De szeretném. Ahhoz azonban az kell, hogy megfelelő területet tudjak megvásárolni az önkormányzattól. Több javaslatom is volt, de november óta hiába várok a döntésre, csak annyit mondanak, hogy az nem lesz az enyém. Hogy miért, azt nem mondják. De írásban még eddig nem kaptam választ, tehát fellebbezni sem tudok. — Miért nem kért segítséget a képviselőjétől? — Az országgyűlési képviselőnktől, Komenczy Bertalantól kaptam ígéretet arra, hogy ha tud, segít. De csak ennyit. Pedig szeretnék egy modern telephelyet, ahol új autókat is árulhatnék, és talán még a műszaki javításokat is el lehetne végezni. — Sokba kerülne mindez? Az úgynevezett zártkörű árverésen csak azok a személyek vehetnek részt, akik üzletrésszel rendelkeznek. Kizárólag csak az üzletrész használható fel úgymond „fizetési eszközként”. Amennyiben a zártkörű árverés nem vezet eredményre, úgy lehetőség van arra is, hogy úgynevezett nyílt árverést tartsanak. Ezen már nemcsak az üzletrészszel rendelkező személyek, hanem bárki más is részt vehet, és üzletrésszel, valamint készpénzzel is licitálhat. A kikiáltási ár a vagyonértékelés szerinti összeg. Ennél alacsonyabb összeggel csak akkor adható tulajdonba egy vagyontárgy, ha ahhoz zártkörű árverés tartása esetén a közgyűlés is hozzájárul. Nyílt árverés tartása esetén a vagyonértékelésnél alacsonyabb összeggel történő tulajdonba adáshoz már nem szükséges a közgyűlés hozzájárulása. Minden olyan személynek, aki az árverésen részt kíván venni, az ajánlattétele előtt nyilatkoznia kell arról, hogy egyúttal átvállalja a vagyontárgyakhoz kapcsolt tartozást is. Ennek hiányában ugyanis az árverező az árverésen nem vehet részt. Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező szerzi meg. Azonos ösz- szegű ajánlatok esetében az első ajánlattevő szerez jogosultságot. Amennyiben több ilyen személy is van, akkor közöttük vagy sorsolnak, vagy pedig ha kérik, a vagyontárgyat közös tulajdonukba adják. Az árverésen való részvétel feltétele, hogy az árverező árverési előleget tegyen le. Ennek mértéke a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg. Az árverési előleg jelentősége abban áll, hogy amennyiben az árverező mégsem kívánná megszerezni azt a vagyontárgyat, amelyre egyébként licitált, úgy e személyt a vagyontárgy árverezéséből kizárják, és árverési előlegét is elveszti. Ez az árverési előleg a szövetkezetét illeti. — Ügy három-négy millióba. — Tudtommal az eredeti szakmájának nem sok köze van az autóhoz. Igaz? — Vendéglátós voltam. Miután az éjszakában dolgoztam, szükségét éreztem annak, hogy valamilyen védősporttal is megismerkedjem. így lettem karatés. Előbb versenyző, majd edző is, amikor elvégeztem a testnevelésin az edzői szakot. Most már több csoportom is van, még az ország más vidékein is. — Mint sportoló került a Mikroelektronikához ? — Is-is. Az anyagbeszerzést azonban el kellett végeznem. — Aztán taxizott. Miért hagyta abba? — Aki nem próbálta, nem tudja el sem képzelni, hogy micsoda nehéz munka az. Ma már a kereset sem olyan, mint volt még nem is olyan régen. — És itt? — Óriási a verseny. De nekem az elvem az, hogy kisebb haszon, nagy forgalom. Ezek az autók, amiket itt lát a telepen, úgynevezett középkategóriások. Ezekre van kereslet. Ezeket még meg lehet fizetni. — Részletre is? — Ma már erre is van lehetőség. Csak valahogy úgy vannak az emberek, hogy nem tudják eldönteni, érdemes-e a pénzüket autóba fektetni már, vagy váljanak még egy kicsit a vásárlással. — Milyen a forgalma? Befektetési szótár A-tól Z-ig Pénztárjegy, bankok (esetleg az állam) által kibocsátott rövid lejáratú kamatozó értékpapír. Portfolió (értékpapírtárca): egy személy, bank vagy befektetési alap értékpapír-állománya. Portfolió-menedzselés: a portfolió-menedzser tőkebefektetési döntései. A portfólió-me- nedzselési szerződésben állapítják meg az irányelveket is. Portfolió-menedzser, az a személy, aki egy portfolió számára meghatározott irányelvek alapján saját felelősségre döntéseket hoz értékpapírok eladásáról, illetve megvételéről. Pót lékos részvények: a tartalékoknak alaptőkévé való átalakulásakor keletkező részvények: ingyenrészvények. Részjegy: 1. Szövetkezeti tagságot igazoló okirat, nem értékpapír. 2. Befektetési alapban való részesedést megtestesítő okirat, értékpapír. Részvény: a társaság tőkéjének egy részét megtestesítő értékpapír, tulajdonosa számára tagsági és vagyoni jogokat biztosít. A részvény tulajdonosa — a részvényes — igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényeseknek tőketulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. Részvénybevonás: részvények bevonása az alaptőke csökkentése céljából. Részvényelemzés: egy részvény értékének vizsgálata. Az elemzés középpontjában a vállalatjövedelmezősége áll. Az értékelés szempontjai: az osztalék, illetve a hozam, a tiszta nyereség, a tőkésítés, az egy részvényre jutó cash flow és a saját tőke nagysága. A részvény értékelésének másik módja a technikai elemzés, amely a múltbeli árfolyam- mozgások elemzésével próbálja meghatározni egy részvény árfolyamának alakulását. Részvényes: egy vagy több részvény tulajdonosa, egy részvénytársaság résztulajdonosa. Tagsági és vagyoni jogai vannak. — Meglehetős. Mindennap nyitva vagyok, még vasárnap is, és nekem még a téli hónapokban is voltak vevőim. — Tavaly nyáron nyitott. Megvalósultak a reményei? —- Nem azt mondom, hogy nem mehetne még jobban is a bolt, de a feleségem keresete mellett tisztességesen meg tudunk élni. Igaz, most szinte minden fillért „visszaforgatunk” az üzletbe. G. Molnár Ferenc yf ..................^ Ide iglenes jelleggel megváltozott Eger Város Sportszövetségének és a Főmérnöki Iroda Útkezelési csoportjának telefonszáma. Az Útkezelési csoport tel.: 10-992, a Sportszövetség tel.: 20-318. Kérjük problémáikkal ezeken a számokon jelentkezzenek. Megértésüket köszönjük. A -» A ‘ (Vége) Vállalkozni pedig szükséges egyik titka — a véletlen f
