Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

HÍRIAP, 1992. március 25., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Két vállalkozó munkahelyet teremt Egercsehiben Baromfivágóhíd lesz a régi bányatelepen Lesz-e gáz Tarnaleleszen? A múlt hét közepén, szerdán találkozóra került sor az önkor­mányzati vezetők és a községi gazdálkodó szervek képviselői között Tarnaleleszen. A megbe­szélésen arról esett szó, hogy a gazdálkodók anyagilag mennyi­ben járulnának hozzá a tervezett gázprogram megvalósításához, pontosabban egyelőre még a há­rom községet - Tarnaleleszt, Bükkszenterzsébetet és Szent­domonkost - érintő gázhálózat tervezési munkáihoz. Az emlí­tett településeken egyébként a közelmúltban megtartott falu­gyűléseken is szóba került a té­ma, s amint kiderült, az ott élők körülbelül hatvan százaléka igé­nyelné a vezetékes gázt. A körjegyzőség költségvetése Szintén a fent említett körzet­ből érkezett a hír, hogy az elmúlt héten csütörtökön együttes ülést tartott Tarnalelesz, Szentdo­monkos és Fedémes községek önkormányzati testületé a leleszi községházán. A képviselők meg­hallgatták a körjegyzőség - me­lyet az előbbi három falu alkot - tavalyi zárszámadását, emellett pedig határoztak annak idei költségvetéséről is. Ezután - már csupán mint tarnaleleszi önkor­mányzati ülés - folytatódott az említett esemény, és szó esett - egyebek mellett - a tarnaleleszi szociális ellátás jelenlegi helyze­téről is. Szilvásváradi látogatás Neves vendégeket fogadott a tegnapi nap délelőttjén Szilvás­várad. Dr. Habsburg Ottó főher­ceg két fia érkezett a településre, akik Egri Zoltán polgármester kalauzolásával - sok más mellett - a helyi lovasmúzeumot, illető­leg az új szilvásváradi ménest is megtekintették. Kárpáti György mezőgazda- sági szakmérnök és Virág László gépészmérnök nemrég vállal­koztak és létrehozták a Broiler Betéti Társaságot. Elhatározták, hogy baromfi-vágóhidat létesíte­nek kereskedelmi lánccal együtt, amely Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyére terjed ki, öt- ven-hatvan kilométeres vonzás- körzetben. Ez azt jelenti, hogy főleg Egert, Ózdot, és Miskolcot látják el frissen vágott, illetve fa­gyasztott baromfival. A telephelyet úgy választották ki, hogy a munkanélküliséggel sújtott Egercsehiben hozzák lét­re. Erre úgy esett a választásuk, hogy a Magyar Közlöny tavalyi 64. számában olvasták azt a lis­tát, amely a különösen hátrányos helyzetű településeket sorolta fel. Egercsehi pedig ezek közé tartozik. A vállalkozást a helyi önkormányzat és Szabó István polgármester támogatja. A Heves Megyei Hírlap febru­ár 11-i számában Bátorság cím­mel közzétett cikkre, jobban mondva a falu első emberének a falut, a képviselőket és a munka- nélkülieket lejárató nyilatkoza­tára reagálnék” - írja hozzánk címzett levelében a bátori Mé­száros Sándorné. A levélben egyebek mellett nehezményezi, hogy a polgármester, Derecskéi Csaba bírálta az önkormányzati képviselőket. Mint írja, az öt ta­gú képviselői csoport tagjai szü­letett bátoriak, ismerik a körül­ményeket, a település lakóit, sőt, mi több, közülük hárman már korábban is tanácstagok voltak. „ Valamit is elfogadtatni, ami sok meggyőzésükbe kerül a pol­gármesteri hivatal vezetőinek, annyit jelent, hogy ami a saját pénztárca megtömését jelenti, nem pártolják, viszont hiányol­ják a falu fejlődését célzó intézke­déseket. A falunkban még nincs víz, telefon, gáz, szennyvízelve­A terveket az Agrober Heves Megyei Kirendeltségének szak­emberei készítették el, a koráb­ban meghirdetett világbanki programhoz kapcsolódva. Ezt nyújtották be az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Egri Igaz­gatóságához, valamint az OTP Bank Heves Megyei Igazgatósá­gához elbírálásra. Törekvésüket támogatja a Heves Megyei Mun­kaügyi Központ is, mivel az első műszak beindításával 35, a ké­sőbbiekben - a második műszak megteremtésével - 75-80 hely­bélinek biztosítanak munkalehe­tőséget. Emellett a húscsirkék termeléséhez - amelyre a kör­nyékbeli szövetkezeteket kíván­ják megnyerni - közvetett mó­don további 45-50 személynek nyújtanak munkát. A vállalkozás része lesz a fel­dolgozott baromfihús értékesíté­se saját bolthálózatuk megte­remtésével, ahol 8-10 embernek zetés, de van pénze a polgármes­teri hivatalnak. (...) Hiányos a közvilágítás, rosszak az utak, le­hetne mire költeni a pénzt”- foly­tatódik a levél. ”A falu lakossága mélységesen fel van háborodva. Hogyan ítélheti el Derecskéi Csaba Pétervására vagy Verpelét polgármesterét azért, mert mer­nek kérni a megyei keretből (...) Pedig ez a két helység messze előbbre áll Bátornál. Hogyan se­gíthetne a polgármester a faluban élőmunkanélkülieken, mondjuk munkahelyteremtő beruházás­sal, ha így vélekedik róluk?Pedig aki jelenleg Bátorban munka- nélküli, az egy sem bűnöző...” - írja végül olvasónk, egyben kér minket arra, hogy lehetőség sze­rint még egyszer tájékozódjunk a községben, és egy újabb cikkben védjük meg a bátoriak becsüle­tét. Kérésének igyekszünk miha­marabb eleget tenni. (rm) ajánlanak munkát. A telepet az elhagyott bánya területén alakít­ják ki, az ottlévő épületek újra­hasznosításával. A baromfivá­gósort - amelyet a holland Stork cég licence alapján itthon készí­tenek - megvásárolják, és Olasz­országból szerzik be a szükséges hűtőtechnikát. Egy műszakban óránként 500-tól-1500 baromfit dolgoznak fel. Ezt a kereslettől függően növelhetik. Teljes kapa­citás esetén évente hét, hét és fél millió baromfi vágására nyílik le­hetőségük. A tervezett beruházás értéke 60 millió forint, amelyet elkép­zeléseik szerint ez év augusztusá­ig megvalósítanak, amennyiben az említett bankok közül vala­melyik a pályázatukat elfogadja. Úgy tervezik, hogy az engedé­lyezéstől számított három hóna­pon belül az első feldolgozott csirkék lekerülnek a szalagról... (m.k.) Igénylő bőven akad Leleszi telefon­ügyek Mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi időben körzetünk több települését is bekötötték a crossbar-telefonhálózatba. Ezekben a községekben ma leg­inkább az jelent a telefonnal kap­csolatosan problémát, hogy sok az új igénylő, akik szintén szeret­nének vonalat kapni, s bekap­csolódni a távhívásba. Nincs ez másképpen Tarnaleleszen sem, ahova ugyan már korábban „megérkezett” a crossbar - jelen­leg kétszáz vonal „él” a faluban —, ám a helyi önkormányzathoz érkező bejelentések azt mutat­ják: van még igénylő bőven. Ed­dig mintegy 350-en jelentkeztek, és még húsz igényt lehet benyúj­tani; az új, négyszázas központ pedig - az ígéretek szerint - eb­ben az évben elkészül, mégpedig valószínűleg az esztendő máso­dik felében. Levél Bátorból „A falunkban nincs víz, telefon, gáz...” Korszerűsítették a tarnaleleszi szociális otthont A tarnaleleszi önkormányzat múlt év májusában pályázatot nyújtott be a Népjóléti Miniszté­riumhoz a községben működő Öregek Napközi Otthona kor­szerűsítésére, amelyet oly mó­don képzeltek el, hogy az intéz­ményt idén januártól szociális otthonná alakítják át. A minisz­tériumtól hárommillió forintot kaptak azzal a feltétellel, hogy a munkákról és az összeg felhasz­nálásáról március 15-ig elszá­molnak. Ez nemrég meg is tör­tént, s amint ebből kiderül, a ki­vitelezést egy bükkszéki vállal­kozó vállalta. A munkálatok a múlt év őszén megkezdődtek, összesen mintegy ötmilliós költ­séggel, és mára már ott tart a do­log, hogy az újépület - a festést le­számítva - teljes egészében elké­szült. így lehetőség nyílik a régi, szűkös és meglehetősen rossz ál­lapotban lévő épületrészben - ebben üzemelt eleddig az öregek napközi otthona - az ebédlő megszüntetésére, a berendezé­seknek az új épületbe történő át­helyezésére, valamint a régi épü­let egyes helyiségeinek további átalakítására. A bővítés, átalakítás eredmé­nyeként sokkal jobb körülmé­nyek között élhetnek majd a tar­naleleszi szociális otthon lakói. Lesz elkülönítő betegszoba, a kazánház helyén raktár, a volt széntároló helyén mosó- és vasa­lókonyha. A régi raktár helyére új fürdő­szobát terveznek. A volt ebédlő-. ből és tálalóból két-két betegszo­bát alakítanak ki. Az új épületben az étterem, a tálaló és a mosogatók mellett or­vosi szoba és nővérszoba is ren­delkezésre áll. A szociális otthon néhány lakója (balra) Az új épületszárny — kívülről: új betegszobák, fürdő, étterem Nem okozott fennakadást a kábelszakadás Tragédia után Egerbaktán Javítják a ve­zetéket köz­vetlenül a bal­eset után (Fotó: Perl Márton) Magasfeszültségű vezetéket kívánt szerezni nemrégiben né­hány egerbaktai fiatalember, s emiatt egy elhagyatott területen másztak fel egy villanyoszlopra. Sajnos, az akció nem az általuk várt eredménnyel zárult, egyi­kük ugyanis halálos áramütést szenvedett. Természetesen ez a szomorú tragédia nem menti fel a többie­ket, akik ellen nyomozást is indí­tott a rendőrség. Az esemény után egy héttel érdeklődtünk Egerbaktán, hogy milyen következményei voltak a vezeték megrongálódásának. Megtudtuk, hogy azon a terüle­ten, ahol az ominózus oszlop áll, a bánya 1984. augusztus 31-én befejezte a tevékenységét. Azóta többen bérelték azt a földrészt, kft.-k, magáncégek. Jelenleg azonban nem dolgozik ott senki, s még mindig a bánya tulajdoná­ban van ez a lakatlan terület. In­nen is jöhetett a fiatalemberek ötlete, hogy éppen onnan szerez­zenek maguknak kábelt, hiszen az ellenőrzés esélye csekély, s minden bizonnyal már áram sin­csen a vezetékekben. Tévedtek, s ezért egyikük sú­lyos árat fizetett. Anyagi kárt azonban alig okoztak, ahogy hi­vatalosan fogalmaznak ilyenkor: az anyagi kár nem jelentős. Az egrbaktai áramellátásban sem voltak emiatt gondok, hiszen ez egy úgynevezett végpont, ahol nem megy át az áram, hanem egy mellékvezetéken jön ide. A tra­gédia azonban megtörtént, amelyről terveink szerint - a vizs­gálat befejezése után - riportban számolunk be. Az egerbaktaiak régóta vágynak már egy új általános iskolára. A múlt évben végül sikerült támogatást szerezniük, s megkezdődött az új, korszerű oktatási intézmény építése, amely a régi iskola mel­lett kap helyet. Bár a falak már állnak, az alapkőletételre csak a kö­zelmúltban került sor, s az eseményre a községbeliek neves vendé­get invitáltak: dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási minisztert. Az alapkőletétellel mellett mársius 15-ről is megemlékez­tek. Képünk a helyi kisdiákok ünnepi műsorát örökíti meg. (Fotó: Perl Márton) Kábeltévé Istenmezején Megtartotta a törvényben elő­irt közmeghallgatást az istenme- zejei polgármesteri hivatal már­cius közepén a művelődési ház­ban. Bíró Gábor polgármester beszámolójában tájékoztatta a lakosságot az eddig végzett mun­kájáról, többek között a már el­fogadott költségvetésről is. Az 1992-es évben a polgármesteri hivatalnak 39 millió forintból kell gazdálkodnia. Ezen pénzösz- szeg elegendő a község intézmé­nyeinek szintentartására, a bé­rekre, s még némi fejlesztőre is jut megfelelő beosztással. A köz­meghallgatáson elhangzott, hogy a község a megye azon ke­vés települése közé tartozik, ahol még nincs megoldva a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátá­sa. Ezért korábban már két kút fúrása megtörtént. A vízhozam 500 köbméter, s ez már megkö­zelítően elegendő a község vízel­látására. A képviselő-testület határozata szerint elkülönítettek 6.6 millió forintot céltartalék­ként. Ebben az évben pedig létre szeretnék hozni a víztársulatot a faluban, mégpedig azért hogy a vízzel kapcsolatos gondok mi­előbb megoldódjanak. A polgármester elmondta a lakosságnak, hogy a településen létrehozták a telefontársulást, amelynek keretén belül 111 tele­fonkészüléket kötnének be az idei év szeptemberéig a már mű­ködő 29 mellé. A hivatal tervei között szere­pel még három utcának a felújí­tása, amelyre 2.3 milliót fordíta­nak. Emellett az eladásra és be­építésre váró telkeket is szeret­nék közművesíteni. Tájékoztatást kapott a lakos­ság arról is, hogy a képviselő-tes­tület újra napirendre tűzte a ká­beltévé ügyét, s a kivitelezőt már megtalálták. Megfelelő lakossági érdeklő­dés esetén még ebben az évben szeretnék kiépíteni a kábeltévét, ugyanis a község területének 70- 75 százalékán még a TV-1, illet­ve TV-2 programjának a vétele is csak rossz minőségben lehetsé­ges. A közmeghallgatáson az emlí­tetteken túl más, közérdekű kér­dések is felvetődtek... »

Next

/
Thumbnails
Contents