Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

HÍRLAP, 1992. március 4., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Jó lesz vigyázni! A mellékelt felvétel kissé homályos, mint a szándék, amelyik tárgyát odavarázsolta. A táblán a következő felirat olvasható: „Községünkben önvédelmi csoport működik.” Ebből csakis egyetlen dologra lehet következtetni: a tábla felállítói úgy vélik, jó, ha az ide tévedő polgár tudja, hogy figyelnek rá, s ha bűnözés­re hajlamos, akkor legkézenfekvőbb, ha visszafogja magát. A tábla egy elrettentés — nem vitás. De vajon kit rettentenek el Párádon? Nyilván úgy vélik, hogy aki errefelé hajt át autójával, az legalábbis gyanús. Nem árt, ha tudja, hogy itt könnyen elkaphatják, ha rosszban sántikál, sötéte­dés után hőbörög. Az önvédelmi csoport embere megfigyeli, ér­tesíti a rendőrt, és hopp, már kattan is a bilincs. Ám ez csak vicc, ilyet senki sem gondolhat Párádon, az ártat­lanság vélelme ott is szent dolog, sőt vendégszerető népek lak­nak azon a vidéken. Inkább szívesen igazítják útba a turistát, mint méregetik gyanakodva. Akkor viszont minek a tábla? A válasz: homályba vész, akár ez a felvétel... (kova) Parádsasvárra repül a bálna Második nagylemezük után is töretlen a Republic együttes nép­szerűsége. Ezt az is mutatja, hogy mostanában olyan kisköz­ségekben is szívesen látják őket, mint amilyen Parádsasvár, ahol az együttes méltán számíthat telt házra a minikoncert estéjén, március 6-án 19 órától. A helyi művelődési házban lépnek fel, s koncertjük után diszkó szóra­koztatja a táncos lábú fiatalokat. Gáz, Tarnaleleszen A múlt hét végén ülést tartott Tarnalelesz önkormányzati tes­tületé. A képviselők rendeletet alkottak a község idei költségve­téséről: eszerint a falu 1992-ben összesen 58 millió forintból gaz­dálkodhat. Ebből fejlesztésre — az előző évi maradvánnyal együtt — mintegy 11 millió forint jut, 5 millió 600 ezer forintból pedig fejlesztési tartalékot képez­nek. Egyébként az elképzelések között a vezetékes gáz kiépítése szerepel az első helyen, az emlí­tett 11 millió nagy részét erre kí­vánják fordítani, persze csak az után a falugyűlés után, amelyet ebben a hónapban tartanak a kérdésről. Vizsgálat a strandon Hasonlóképp testületi ülésre került sor az elmúlt napokban Mátraderecskén is. Itt az önkor­mányzat először meghallgatta a polgármester beszámolóját az is­mert problémáról, a gázszivár­gásról, majd pedig megválasz­tották a földvisszaigénylésekkel kapcsolatos községi érdekegyez­tető fórum tagjait. Végül a pénz­ügyi ellenőrző bizottság által a helyi strandon végzett vizsgálat­ról esett szó. Többször beszámoltunk már arról a nagy érdek­lődést kiváltó esetről, ami Mátraderecskén történt: eddig még tisztázatlan okok miatt az életre is veszé­lyes gáz tört fel a föld repedéseiből a községben, a Mátyás király utca két lakásában. Bár a gázt már korábban is érezték a községbeliek, az csak a közel­múltban vált olyan erősségűvé, hogy miatta az em­lített két lakásban élőkre vonatkozóan kitelepítési (Fotó: Perl Márton) határozatot hozott az önkormányzat. A vizsgálatok — egyebek mellett a tisztiorvosi szolgálat, a polgári védelem és újabban a köztársasági megbízott terü­leti hivatalvezetőjének bevonásával — továbbra is folytatódnak. Amint képünkön is látható, mérőko­csik segédkeznek abban, hogy végre szülessen vala­milyen eredmény, s reményeink szerint mihama­rabb meglesz a megoldás. Háttér Békés-e az átmenet? Az elmúlt hét végén minden érintett településen — ahol erre igény mutatkozott — megalakult az érdekegyeztető fórum. Ezek a testületek arra hivatottak, hogy az átmeneti törvény jiasszusai- nak értelmében ellenőrizzék: kit illet meg a föld vételi joga. Ezek­ben a fórumokban részt vesz a helyi képviselő-testület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a rész­arány-földtulajdonosok képvi­selője. A fórumok megalakulását né­mi vita is övezte, amely például egy recski fórumon is kiélező­dött, ahol dr. Lovászy Csabát, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát látták vendégül. A környékbeli jegy­zők ugyanis ellentmondást vei­tek felfedezni a törvény szövegé­ben, amely egyfelől kimondja, hogy: „A fórum a településen földdel rendelkező szövetkeze­tenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett települé­senként alakítható meg.” Azaz, minden településen létre kell hozni. A passzus végén viszont így fogalmaznak: „Ha a szövet­kezet működése több önkor­mányzatot érint, a fórumot az ér­dekelt önkormányzatok együtte­sen alakítják meg.” Ez okozta azt az ellentmon­dást, amelyet többen felvetettek, s Lovászy Csaba maga is elis­mert. Véleménye szerint a végre­hajtás értelmezés kérdése, s mi­vel leginkább helyben lehet jól dönteni a föld sorsáról, települé­senként kell megalakítani a fóru­mot. Elmondta azt is, hogy az utolsó mondat hat zavaróan, s a minisztérium is közzétette már azóta, hogy „tollbotlásról” van szó. A helyettes államtitkár azt is hozzátette, hogy ha nem közsé­genként alakítják meg a fórumo­kat, akkor a törvényt nem lehet végrehajtani. Ilyen előzmények után alakul­tak meg a napokban ezek a testü­letek Pétervására környékén is, s a közeljövőben elkezdik munká­jukat, amelyről a későbbiekben részletesen is beszámolunk. A miniszter Egerbaktán Nagyszabásúnak ígérkező esemény színhelye lesz márci­us 14-én délután Egerbakta. A régóta nagyon várt új általá­nos iskolának a falai már állnak, s aznap délutánra szervezik azt az ünnepséget, amikor már jóval a működés megkezdé­se előtt hivatalosan is birtokukba veszik azt a helybeliek. A köz­ségben nagy a ké­szülődés, amit az is indokol, hogy várha­tóan vendégül látják majd az Antall-kor- mány művelődési és közoktatási minisz­terét, dr. Andrásfalvy Bertalant is. Ezen a napon az általános iskolások kis műsorral szóra­koztatják az egybe­gyűlteket, s tanulmá­nyi versenyeken is összemérik a tudásu­kat. Az oktatási in­tézményben pedig előreláthatóan szep­temberben kezdődik meg a tanítás, akkor szólal meg először az új iskola minden bi­zonnyal új csengője. Pétervására, művelődési ház: Márciusi kínálat A pétervásárai művelődési ház márciusban is színes progra­mokat kínál a városban, illetve a környéken lakók számára. To­vábbra is működik a kézműves­műhely minden vasárnap dél­előtt kilenctől, vasárnap délutá­nonként pedig a nyugdíjasklub­ba várják az időseket. Pénteken­ként a sakk-kör tagjai találkoz­nak. A művelődési ház kisgalériá- jában március 14-én ex libris ki­állítás nyílik. Ugyanezen a na­pon, az ünnep előestéjén kávé­házi társalgás lesz, amelyen a Pa­lócföld történelmi, irodalmi és képzőművészeti emlékeiről esik szó, majd a Hooligans együttes műsora következik — fiatalok­nak. Március 15-én délelőtt 9 órakor kerül sor a hagyományos emlékfutásra, tíztől tömegsport- és sakkversenyekre várják a pé- terkei polgárokat, délután pedig a díjátadó ünnepségeknek ad he­lyet a művelődési ház. Pétervására támogatja az ellenzéki programot Ellenzéki programot hirdetett meg vasárnap Szegeden dr. Tár­gyán József, a Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke. A többezres nagy­gyűlésen részt vett Ivády Béla, a párt pétervásárai körzeti titkára is, s még Szegeden nyilatkozott lapunknak. — Nagyon esedékes volt már ez a program — mondta. — A kö­zeljövőben pedig még erőtelje­sebben kell dolgoznunk, hogy végrehajthassuk a különböző pontjait. — Ma itt, Szegeden az orszá­gos ügyekről esett szó. Lesz-e he­lyi ellenzéki program? — A napokban a körzeteket is fogják tájékoztatni erről, s ná­lunk például van igény arra, hogy kidolgozzuk a helyi megfelelőjét, s azt végre is hajtsuk. Konkrétan arról van szó, hogy nekünk a Bükk és a Mátra között vissza kell kapnunk a tulajdonjogain­kat, s itt különösen az erdőkre gondolok. Mifelénk ugyanis nem lehet megélni gyári munká­ból, s a rengeteg munkanélküli­nek el kellene mennie más vidé­kekre. A mi területünk éppen ezért soha nem is tudott egyetér­teni a kormánnyal, hiszen hiába kapják vissza az alföldiek a föld­jüket, az rajtunk nem segít. Ugyanis mi nem kapjuk vissza az eraeinket. — Milyen körülmények kö­zött utaztak a pétervásárai kis­gazdák Szegedre? — Sajnos, nagyon sokáig tar­tott az út, a köd miatt csak jokora késéssel értünk ide. Torgyán Józsefet gyerekek köszöntik (Fotó: Szántó György) Tarnaleleszi alapítvány „Muzsikálj unk együtt” Tarnalelesz önkormányzati testületé a múlt héten hozta létre a „Muzsikáljunk együtt ”elnevezésű alapítványt a kis­térségi — Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Fedémes — fúvószenei élet támogatására. Az alapítvány célja: segíteni a magyar és a klasszikus fúvószene terjeszté­sét, a leleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar fenntartá­sának hosszú távú megalapozását, az együttműködést a ha­tárközeli és a szlovák együttesekkel, támogatni a külföldi rendezvényeken való részvételt, s mindezek érdekében eseti anyagi támogatás nyújtása. Az induló vagyon százezer fo­rint, ezt az összeget a képviselő-testület az idei költségvetés­ből biztosítja. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, de az alapítók első­sorban a kistérségi önkormányzatokra és vállalkozókra, va­lamint a megyei önkormányzatra számítanak. Az alapít­vány — kulturális területen — kiegészítő jelleggel vállalko­zói tevékenységet is folytathat, az esetleges nyereség fel- használásáról pedig a kuratórium dönt, amelynek elnöke a mindenkori polgármester. Mátraderecskén még mindig gáz van Folytatódnak a vizsgálatok A szilvásváradi ménes sorsa Egy csikó 8-10 ezer márkát ér A Szabad Föld hasábjain je­lent meg az az inteijú, amelyben Szilvásvárad polgármestere, Eg­ri Zoltán — aki egyben a Lipicai Lótenyésztők Egyesületének magyarországi elnöke — a köz­ség nemzetközi hírű lipicai lóte­nyészetének jövőjéről beszélt. Mint elmondta, a ménest 1982 óta gondozó Mátra-Nyugat- bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyzete úgy alakult, hogy a jövőben a fakitermelésen kívül minden tevékenységtől szabadulni igyekszik. Persze, az erdőgazdaság nem adhatja el a ménest, mivel az az állam tulaj­dona, s jelentős nemzeti értéket képvisel. így a legújabb elképze­lések szerint a Földművelésügyi Minisztérium önálló állami mé­nessé kívánja nyilvánítani az ál­lományt, amely „költségvetési üzemként” működne. Ez garan­tálná, hogy ne kelljen idő előtt, betanítatlanul és áron alul kiáru­sítani a csikókat. Egyébként a lo­vak eladása még így is óriási ha­szonnal jár, egy csikó ára ugyanis eléri a nyolc-tízezer márkát. Ma is nagy a kereslet a lipicaira, de két-három év múlva még na­gyobb lesz, ezért szükséges a 210 példányból álló ménest gyors fe­deztetéssel gyarapítani. Szóba került, hogy az utóbbi időben visszaesett az idegenfor­galom Szilvásváradon. Ennek okait elemezve a polgármester elmondta, hogy nem sikerült jó kapcsolatokat kialakítani a lo­vassporttal foglalkozó utazási irodákkal: erre egy jó szakem­bergárdával ellátott menedzser­iroda lett volna alkalmas. Ezen­kívül siralmas a falu szállodái­nak, vendéglőinek állapota, s rá­adásul ezeknek az árai is maga­sak ahhoz képest, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents