Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

HÍRLAP, 1992. március 25-, szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Honi és csecsen zsarolók a fogdában (Folytatás az 1. oldalról) Tudatták vele, hogy ha nem hajlandó fizetni, akkor előbb el­törik a kezét, a lábát, de az is megeshet, hogy elveszik az éle­tét. A nyomozás során arra de­rült fény, hogy a 23-25 esztendős tettesek közül kettő gyöngyösi, egy pedig egri. Hamarosan őri­zetbe is vette még akkor a rend­őrség Ajtai József és Ludányi Ta­másgyöngyösi lakosokat. Az eg­ri Szuromi László akkor szökés­ben volt, ám mostanra már ő is a fogdában csücsül. Jelenleg mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatásban van, az ügyész­ség pedig zsarolás és más bűn- cselekmények miatt emelt vádat ellenük. Március 7-e és 13-a között ment végbe a másik zsarolási ak­ció. Az egri lengyelpiacon porté­káikat kínálgató FÁK-beli sze­mélyeket kerestek meg honfitár­saik, akikről történetesen már tudható, hogy csecsen nemzeti­ségűek. Ők az árusoktól 50 USA dollárt, illetve ötezer forintot kö­veteltek. Ellenkező esetben kilá­tásba helyezték, hogy személy­gépkocsijaikat összezúzzák, őket magukat pedig alaposan elpá­holják. Az Egri Rendőrkapi­tányság nyomozói — többek kö­zött titkos, ám jogszabályban megengedett módszereket is al­kalmazva — rövid időn belül ki­derítették, kik a zsarolók. Tíz csecsent állítottak először elő, kettőnek átmenetileg sikerült egérutat nyernie, ám azokat is el­fogták. Jelenleg az alaposan gya­núsíthatok közül kilencen van­nak előzetes letartóztatásban. Bemutatták a tegnapi sajtótá­jékoztatón a zsaroló külföldiek­től lefoglalt holmikat is. Köztük van 100 gramm súlyú arany fém­lap, amelynek értéke a feketepi­acon legalább 150 ezer forint, to­vábbá balták, feszítővasak, egyéb ütőszerszámok is láthatók. Külön érdekességei a kis raktár­nak azok az ikonok, amelyek kö­zül három a szakemberek szerint a XVII. századból való, négy vi­szont hamis. Mint ahogy hamis az a két 100 dolláros is, amelyet ugyancsak ebben a gyűjtemény­ben helyeztek el. Bár a gyanúsí­tottakra egyáltalán nem mond­ható, hogy közlékenyek lenné­nek, azért annyit sikerült meg­tudni tőlük, hogy Budapesten vannak bérelt lakásaik. Nőisme­rőseiket jelenleg a fővárosi rend­őrök kérdezgetik... Dr. Farkas Sándor azt is el­mondta, hogy ezt a fajta szerve­zetszerű bűnbandát reketynek nevezik odakint (ez lefordítva madárcsőr-csipegetést jelent), magukat az elkövetőket pedig rekityoroknak. Az is tény, hogy e kifejezéseket az orosz maffia használja. Ennek ellenére a kapi­tány nem azonosítja ezt a társa­ságot a maffiával. A kapitányságvezető arra is kitért, hogy csapata kellően fel­készült az ilyen bűncselekmé­nyek elhárítására. Azt sem ta­gadta azonban, hogy az ilyen ügyek felderítése nem könnyű, hiszen a sértettek többsége fél a későbbi megtorlástól. Az orosz sértettek között is mindössze há­rom volt hajlandó vallomást ten­ni a rendőrségen, majd azonnal távoztak az országból. Volt is rá okuk, hiszen a csecsen bűntevők nem riadnak vissza semmitől, szemükben az emberi életnek nincs értéke. Az ügyben egyébként a ma­gyar hatóságok kénytelenek el­járni, mert bár felajánlották FÁK-beli bűnüldöző szervek­nek a vizsgálat folytatását, ám ezzel kapcsolatban nem létezik egyezmény hazánk és a független államok egyike között sem, így marad az ügy Magyarországon. Szalay Zoltán „Vázlatok és aktok” — ez a film alcíme, csendes, szerény alcím, sok mindent lehet gondolni mögé. Konkrétan meg elvontan. Mert valójában van is egy portréfestő rajztanár, és készülnek vázlatok, le­heletfinom vonásokkal, mégis határozott karaktereket megrajzolva a papírra. És mutatnak női testet, szépet, törékenyét. De vázlat, mert „váza” ez egy történetnek, amelyik akármelyi­künké is lehetne. A főbb vonalak valószínűleg megegyeznek, a siker­telenség feldolgozásának módjai is lehetnek hasonlók — ám akárho­gyan is van, különbözünk, még ha részletekben is. A két vidéki tanár­nő — Johanna Tér Steege és Börcsök Enikő tökéletes tolmácsolásá­ban — Budapesten bolyong, helyét nem találja, beilleszkedni talán soha sem tud. De foggal-körömmel ragaszkodnak a fővárosi léthez, mert azt képzelik, így a felszínen maradnak. S persze, vállalnak min­dent, ami ezzel jár: a munkásszállót, az alkalmi takarítást, az alkalmi szeretőket. Hogy ők ketten legalább szeretik egymást — ez kevés, leg­alábbis ahhoz, hogy boldogok legyenek. Az egyik boldogsága: a jó ruhák és jó vacsorák, a másiké romantikusabb talán: a szeretet, a kol­lektivizmus, a megbecsülés érzete. Fontos-e vajon, hogy ez a két nő most szenved, amiért nincsenek a helyükön? Fontos-e, hogy mindeközben milyen körülöttük — és körülöttünk — a légkör, hogy a politika milyen mértékben fertőzi meg az emberi kapcsolatokat, hogy az alkalmazkodás és folytonos át­változás bűze mennyire facsarta az orrunkat — és egyáltalán, hogy eh­hez most hozzászokjunk inkább, vagy meneküljünk, amilyen messzi­re csak lehet? Azt hiszem, ez mind nem nagyon fontos. Szabó István­nak, a film rendezőjének is csak annyira volt az, amennyiben jelez­hette: ez a világ most nem segít a tétova lelkeknek otthonra találni. S hogy aktok? Igen, amennyiben a meztelenség alatt egy ember megsebeznetőségét értjük, azt az érzékenységet, amelyik csak az őszintékből sugárzik, s mert ők vannak a legkevésbé felvértezve a külvilág disznoságai ellen — hát ők a legcsupaszabbak. A munkásszállós élet a Ferihegyi repülőtér mellett zajlik. Gyö­nyörű gépek siklanak el, belső fülünkkel tán még a reklámszöveget is halljuk, hogy „szárnyakat adunk vágyainak”, de az utolsó kép mégis­csak egy megviselt pedagógusnő arca, amint a metróban áll, egy osz­lop mellett, a nem divatos ruhájában, immár újságárusként, s ordítja monoton, hogy „majnap...majnap...majnap...” , .. Doros Judit Hatvanban és Egerben is Országos versenyek Gyöngyösön A gyöngyösi gyakorlati verseny egyik pillanata (Fotó: Szántó György) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Mi­nisztérium, a Nemzeti Szakkép­zési Intézet, megyénk ipari szak­munkásképzői, a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola, il­letve az intézetek bázisvállalatai rendezésében e hét elejétől Gyöngyösön, valamint Egerben vetélkedtek, versenyeznek a diá­kok az ország legjobbjainak járó elismerésekért. A döntőbe 5 tantárgyból, 30 szakmából — 145 iskola képvise­letében — összesen 600 fiatal ju­tott, s a megnyitó színhelyén, a gyöngyösi 214. sz. József Attila Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában már az első eredményeket ki is hirdet­ték. A szakmai tantárgyi komplex versenyen — mint értesültünk Kosztya Gáborné gyöngyösi igazgatóhelyettestől — remekül szerepeltek tanulóik. Anyagis- meret-techológiában Birner Ri- chárd első lett, s a számítástech­nikában szintén győzött az ugyancsak helyi Vas-Borosi Ta­más. A gyöngyösi Birner Nor­berté második helyezést szerezte meg elektrotechnikában, míg is­kolatársa, Nagy János vasipari anyagismeretekből került a har­madik helyre. A bútorasztalos szakmában, a telefon- és hálózatszerelésben tegnap Egerben sorra került gya­korlati versenyt — a többivel együtt — ma értékelik, illetve dí­jazzák a gyöngyösi iskolában. A szerkezetlakatosok és épületasz­talosok ugyancsak egri — csütör­töki — versenyének eredmény- hirdetése is Gyöngyösön lesz a pénteki zárónapon. Nagy tisztesség a gyöngyösi Kereskedelmi Szakközép-, Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola szá­mára, hogy az idén az intézet a házigazdája a szakma országos tanulóversenyének. A szakma kiváló tanulója vetélkedőre má­tól péntekig kerül sor, megnyitó­ját 14 órától a Mátra Művelődési Központban tartják. A kereske­dő fiatalok közül az élelmiszer- eladók a város Pesti útján lévő Sláger ABC-ben, a műszaki cik­kekkel foglalkozó diákok a Gyöngyszöv Áruházban, a ve­gyesboltiak az Aroma Junior ABC-jében, a háztartási felsze­relések értékesítését tanuló hall­gatók az East-West Kossuth ut­cai edény-, illetve vasboltjában mérik össze tudásukat csütörtö­kön 8 órától. A vendéglátó szak­mában nevelkedő ifjak leendő szakácsai a mátrafüredi Avar Szálló éttermében, a felszolgá­lóké hotel különtermében, az el­adók pedig a ház bisztrójában adnak számot felkészültségük­ről, társaikkal azonos időpont­ban. Ugyanekkor a jövő cukrá­szai a Panoráma helyi, Csillés ut­cai üzemében jeleskedhetnek. S miközben csillogtatják ismerete­iket, megszerzett tudásukat, egy másik szakmában — a fodrászat­ban — Hatvan városban próbáz- nak nem kevésbé látványosan a verseny további résztvevői. Pénteken a vendéglátós tanu­lók szívderítő, ínycsiklandó munkáiból kiállítást is megte­kinthetnek az érdeklődők az Avar Szállóban. A bemutató délelőtti megnyitását követően 11 órától lesz a versenyzárás eredményhirdetéssel, a találkozó kezdetének is helyet adó Mátra Művelődési Központban. Megegyezésre törekedjenek a gazdák Történelmi agrárreform Az Agrárszövetség főtitkárát, Nagy Húszéin Ti­bort több mint kétszáz érdeklődő hallgatta a hét elején a tamamérai általános iskola tornatermében. Előadásában a mezőgazdaságban dolgozó embere­ket foglalkoztató kérdésekről szólt. A változások jelentőségét és szükségességét elismerve megálla­pította többek között, hogy az átalakulás és a kár­pótlás a magyar történelem legnagyobb méretű ag­rárreformja. A földhasználat módja és a tulajdon változása miatt 5,5 millió hektárt is elérhet az érin­tett terület nagysága, ami a ’45-47-es nagy földosz­tásnál jóval több. Nagy Húszéin Tibor — a kor­mányzatot bírálva — kifogásolta, hogy a változá­sokra a legnagyobb dologidőben, tavasztól őszig kerül sor, amikor elsősorban a termeléssel kellene foglalkozni. Szó volt az átmeneti törvény buktatói­ról is, és az agrárszakember kérte a hallgatóságot, hogy a tulajdonrendezés gyorsítása érdekében tö­rekedjenek a megegyezésre, mert egy esetleges pe­reskedés végeláthatatlanná teheti — de minden­képpen késleltetheti — a rendezést. Érdekcsoportok csatája a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) Erre vonatkozóan előrehala­dott tárgyalásokat folytatnak az érintettekkel. Leszögezte, hogy a föld az idén magántulajdonba kerül, és ezzel e fontos termelési eszköz is — a Nyugat-Európai­hoz hasonlóan — piaci feltételek közé kerül. Dr. Sárossy László azt is ki­emelte, hogy komoly pénzügyi gondokkal küzd a mezőgazdasá­gi termékeket feldolgozó ipar és a kereskedelem is. Az átalakulás sikere attól függ, hogy milyen pótlólagos tőkét tudnak befek­tetni az ágazatba. Amíg nem ké­pesek garantálni a termelőknek a megfelelő árakat, addig látvá­nyos változás nem érhető el. En­nek érdekében a kormány erő­teljes külgazdasági diplomáciát folytat. Igen lényeges a társulási szerződésünk az Európai Közös­ség országaival, amely a követ­kező három esztendőben lehető­vé teszi, hogy mezőgazdaságunk az ottani „versenypályához” iga­zodjon. Emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben hazánkba látogat az ukrán mezőgazdasági minisz­ter annak érdekében, hogy szo­rosabb együttműködést alakítsa­nak ki. Ugyanez vonatkozik Ro­mániára, sőt, a szétbomló Jugo­szlávia utód köztársaságaira is. Az államtitkár a továbbiakban felhívta a figyelmet a megújuló agrároktatás jövőjére. A sokszí­nű mezőgazdaság megteremtése — a családi műveléstől a szövet­kezésig — jól képzett értelmiség nélkül elképzelhetetlen. Az át­meneti törvény az igazságszol­gáltatást biztosítja a mezőgazda­ságnak. Ezzel ugyanis helyreáll- nak a falusi közösségek. E nélkül tovább vesztett volna pozícióiból az ágazat. A kiteljesedéshez azonban további törvényekre van szükség. így az agrárpiaci rendtartásra, amely biztonságot ad a termelőknek, továbbá az ál­lattenyésztési, az élelmiszer-ellen­őrzési, a vadászati, az erdőtör­vény megalkotására. Ezek az idén a Parlament elé kerülnek. Végezetül azt hangoztatta, hogy szükségtelen a mezőgazda- sági szövetkezetek profitcentri­kus vállalkozási formává, rész­vénytársasággá való erőltetett át­alakítása. Ez ugyanis az ágazat zsákutcáját jelentheti, mivel vi­szonylag alacsony jövedelmező­ségű tevékenységet folytat, és a befektetések lassan térülnek meg. Higgadt, körültekintő in­tézkedésekkel a falvak, a telepü­lések békéje megőrizhető. Két­ségtelen, hogy sok az érdekellen­tét az aktív dolgozók és a szövet­kezeti nyugdíjasok között. Ezt a konfliktust tovább tetézi a kár­pótlásra jogosultak köre. Ám a törvény mindenkinek j uttat vala­mit, nem lesz kárvallottja, és a vélt vagy valós sérelmek orvosol­hatók. A bevezető előadás után dr. Bocsa Iván akadémikus, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének tu­dományos főosztályvezetője avatta fel az intézet alulájában gróf Széchenyi István dombor­művét, Lantos Györgyi csongrá­di szobrászművész alkotását. Beszédében felidézte, a „legna­gyobb magyar” életútjának fon­tosabb állomásait, és hangsú­lyozta, hogy ő politikai hovatar­tozás nélkül össznépi, nemzeti érdekeket tartott szem előtt. Szé­chenyi életműve üzenet a ma ag­rárértelmiségének országfejlesz­tő és -gyarapító munkájukhoz. A plenáris ülés után az agrár- gazdasági, az üzemgazdasági, valamint a munkaszervezési szekcióban megkezdődött a tu­dományos műhelymunka, a vita a munka szerepéről a változó mezőgazdaságban. A konferen­cia ma folytatja munkáját. Mentusz Károly A CSODAHAL! Fantasztikus íz. Sok fehérje. Értisztító és serkentő a MAKRÉLA FILÉ Kóstoló és vásár Egerben a Belvárosi ABC-ben, Gyöngyösön a Koháry úti kis ABC-ben __________GRAMPUS^ Diákok színháza A diákszínpadok megyei találkozója (március 20-21.) után a műfaj kedvelőit ismét egy seregszemlére invitálják. Az egri Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola ad otthont márci­us 27-től 29-ig annak az Országos Diákszínjátszó Találkozónak, amelyet „A Szakmunkástanulókért Kulturális Egyesület” szervez. Az előzetes program szerint mintegy tizennyolc diákszínpad mutatja be produkcióját. Az ország minden tájáról érkeznek: Győrből, Kar­cagról, Pécsről, Debrecenből, Székesfehérvárról is. A rendezvényt számos helyi cég, vállalkozó és alkotóművész szponzorálja. A nyitás március 28-án, pénteken lesz délután két órakor, az előadások és szakmai megbeszélések március 29-én, vasárnap érnek véget. Képviselői fogadóórák Egerben ma délután négy és hat óra között négy képviselő is váija az őket ügyes-bajos dolga­ikkal felkereső választópolgáro­kat. Dr. Bánhidy Péteré Széché­nyi utca 18. szám alatti épület el­ső emeleti helyiségében tart fo­gadóórát, dr. Generál Veronika es dr. Molnár Miklós a polgár- mesteri hivatalban (Dobo tér 2., I. emelet 2.). Szombaton délután 2 és 4 órakor pedig a laiosvárosi könyvtárban (Mátyás király út 76.) dr. Németh Imre várja a helybélieket. Ő egyébként ez al­kalommal ingyenes növényvé­delmi szaktanácsadást is tart az érdeklődőknek. Közös koncert Esslingenben Eger „fiatal” testvérvárosa, Esslingen a zene területén is igyekszik szoros együttműkö­dést, baráti kapcsolatot kialakí­tani. Ezúttal az Egri Szimfonikus Zenekar utazik a német kisvá­rosba, ahol vasárnap este a Stadthalléban a helyi filharmó­niai kórus vegyeskarával közö­sen mutatják be Haydn Teremtés című nagyszabású oratóriumát, német szólisták közreműködé­sével. A hangverseny dirigense: Helmuth Grämlich, az esshngeni kórus karnagya. Ézt a müvet 1993-ban hallhatják majd az egri zenekedvelők is. Állam és egyház az oktatásban Ma folytatódik a Heves me­gyei pedagógiai napok program- sorozata, amelynek keretében — többek között — Az állam és az egyház kapcsolatrendszere az oktató, nevelő munkában cím­mel dr. Platthy Iván minisztériu­mi főosztályvezető tart előadást a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Ugyanebben az időben Hatvanban az óvodai idegennyelv-tanításról lesz szó, majd délután a megyei pedagó­giai intézetben a korszerű mű­elemzés a téma. Érdekesnek ígérkezik a mai nap befejező programja Hatvanban, az 5-ös számú általános iskolában, ahol a fiatalok körében terjedő faj­gyűlöletről mondja el tapasztala­tait Vékony István r. őrnagy. Jótékonysági hangverseny Gyöngyösön a Ferences­templomban pénteken este 7 órakor a Bugát Pál Kórház javá­ra rendeznek jótékonysági kon­certet. Fellép a Cantus Corvinus Vegyeskar, a Muzsikus Céh együttes Holló Erzsébet vezény­letével, valamint a Musica Man- sueta zenekar dr. Sóti Lászlóné dirigálásával. A jegyek árából befolyt összeget és a további adományokat a kórház működé­si feltételeinek javítására fordít­ják. A sámánizmusról Ma este hat órakor az egri Ifjú­sági Házban a sámánizmusról tart előadást Hoppál Mihály, az MTA néprajzkutató csoportjá­nak tagja. Az izgalmas progra­mot videofelvételek teszik még érdekesebbé. Szépen, helyesen, németül Gyöngyösön szombaton a II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­lában délelőtt 9 órától német­nyelvi szép kiejtési versenyt ren­deznek, amellyel hagyományt is szeretnének teremteni a szerve­zők a Mátraalján. Mivel ez az is­kola matematika-tagozatos, március 30-án hétfőn délután 4 órától e tárgyból — a negyedike­sek közül — a legjobbak mérik össze tudásukat. Az utolsó hösszerelmes Neil Simon vígjátékát az Ari­zona Kisszínház művészei, Mikó István és Sztárek A ndreajátsszák pénteken este 7 órakor a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pontban. A darab rendezője Várkonyi Gábor. Az időpont: péntek, 17 óra A füzesabonyi könyvtárban — a Vélemények, viták című prog­ramsorozatban — a gazdaság és a demokrácia kapcsolatáról tart előadást Petsching Mária Zita közgazdász és Kéri László társa­dalomkutató. A rendezvény — a lapunkban korábban közölt idő­pont helyett — 27-én, pénteken délután 5 órakor kezdődik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents