Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
1992. március 24 kedd ■———— FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Tanulékony fiatalok a Tisza-tónál Horogra akadtak a „kis cápák” is Dr. Petrovits János: — Az üdülőkörzetekben nagy gondot jelent a holtszezon Szelídítő kezek alatt a poroszlói kiscsikó... Műsort sugároz a Kerecsendi Képújság Kezdődik a tornaterem és a szolgáltatóház építése Az elmúlt hónapok során két esetben is beszámoltunk arról, hogy a Füzesabonyi Rendőrkapitányság nyomozóinak sikerült lefülelniük egy olyan bandát, akik a Tisza-tó környékén sorozatban követtek el betöréseket, lopásokat. Ők voltak a tó „cápái”, hiszen több teherautóra való „szajrét” — amelyeket feltört víkendházakból, autókból és egyéb helyekről tulajdonítottak el — foglaltak le a rendőrök a házkutatások során. A több hónapot igénybe vevő, alapos nyomozás befejeződött, s az ügyet — vádemelési javaslattal — megküldték Egerbe a megyei bíróságnak, sőt még azt az egy teherautónyi bizonyítékot is, amelyért még nem jelentkeztek jogos tulajdonosaik. Van ezek között fegyver, gázpalack, horgászfelszerelés, rádió, távcső, hálózsák stb.; stb. Úgy látszik, a rossz példa ragadós, mert mint dr. Petrovits János r. őrnagytól, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság vezetőjétől megtudtuk, a közeli napokban egy — főleg fiatalokból álló — betörőcsapatot sikerült ismét fülön csípniük Sarudon. — Az üdülőkörzetekben nagy Vajúdik a falu, töpreng a parasztság! A tél múlásával, a tavasz eljöttével esőstől szakadnak a gondok a szövetkezetekre és a magángazdákra egyaránt. A szövetkezeti törvény — ha fiskális nyelven is íródott — megadja a választás lehetőségét, ám ez a választás nem könnyebb Toldi Miklós malomkövénél. Kálban a Fő út alsó 98-as számú ház előtt egy vadonatúj tárcsa köré csoportosulnak néhányan, úgy mustrálgatják, mintha most látnának először ilyesmit. — Eladó? — A gyárból hoztam tegnap este! Tompa Béla, jelenleg 13 holdas gazda, pápaszem nélkül olvassa — 81 éves kora ellenére — a gyári címkét a gép oldalán. A többieknek mondja, de nekem szól a néhány perces számtanóra. — Nyakunkon a tavasz, szántani, vetni, tárcsázni kell, szükség volt erre a gépre. Két Agrokemél is megkérdeztem az árát; az egyikben 192, a másikban 160 ezerért adták volna. Ekkor támadt az ötlet: elmegyek a gyárba, hátha megtérül az útiköltség. gondot jelent a holtszezon — mondta dr. Petrovits János. — Az eddigi tapasztalatok szerint a magukra hagyott értékek izgatják a betörők fantáziáját, egyben pedig megnövelik a rendőrök munkáját. Ismeretes, hogy az 1991-es főszezont követően lebukott az a csoport, amelyik 61 rendbeli betörést követett el. Úgy tűnik, sok minden újratermelődik, mert most egy fiatal, „lelkes” betörőbandát sikerült felderítenünk Sarudon. Ehhez tartozik az a megállapítás is, hogy — s az eddigi adatok ezt igazolják — a helybéli lakosok tudatosan választják ki azokat a hétvégi házakat, ahová betömi szándékoznak. — Kérem, mondja el, hogyan is kezdődött ez az ügy... — Nos, ez év március 3-án jelentették az ügyeletünknek, hogy betörtek Sarudon, a Szabadság úton egy hétvégi házba. A helyszínelést követően megkezdődött az adatgyűjtés, a „for- rónyomos” üldözés. Az adatgyűjtés során tisztázódott, hogy helyi, illetve környékbeli lakosok lehetnek az elkövetők. A precíz rutinmunka alapján „képbe” került néhány fiatalember, — Megtérült? — 82 ezer 500-at fizettem! Éppen a felét, mint amennyit a kereskedők kértek... A jobb idők beköszöntével serénykedik az egész falu. Ha egy csöppet kisüt a nap, mindenki kifelé iparkodik a testet-lelket szorító falak közül. — Jöjjön, nézzen szét a portán! Számlálom az oszlopokat a tomácos házon, amelyben hajdanán sokan éltek, de amelyben most már csak a gazda és a felesége lakik. A hátsó gazdasági udvar — úgy tűnik — második virágkorát éli. Az istállóban négy tehén, egy bikaboijú; most épülnek a sertésólak, a baromfik férőhelyei... — Nekivág a jövőnek így, segítség nélkül? Az éveket morzsolgató évtizedek bizony összekapcsolódnak az emlékezetben, mint a rózsafüzér szemei, de a földhöz, a gépekhez, a munkához szokott embert nehezen gyűri maga alá az idő. — Nyolcéves koromban már lovat vezettem a kapa előtt, 14 esztendős voltam, amikor hajakik nem rendelkeztek állandó munkahellyel. így hallgattuk meg aztán Nagy János 19 éves sarudi lakost és több társát. A gyanúsítottak a kihallgatás folyamán beismerték bűnösségüket, és első „őszinteségi rohamukban” még tíz másik betörést is bevallottak. Érdekes dolog, hogy valamennyiüket személyi motívumok kötik össze, azaz rokonság, életkor, szociális körülmények, no és a bűnözés iránti hajlam. A héttagú csapat egy felnőttből, öt fiatalkorúból és egy gyermekből állt. A legidősebb férfi volt egyben az orgazda is. Meg kell mondanom, az ilyen jellegű események megelőzése érdekében mi is mindent elkövetünk, s éppen ezért került sor arra, hogy riasztóberendezéseket telepítsünk a sarudi rendőrőrs illetékességi területén, ami az idegen bűnözőket távol tartja. Ám a helybeliekkel nehezebb a dolgunk, hiszen ők — ha nem is százszázalékosan — nyomon tudják követni a berendezések felszerelését. Az ilyen riasztók hasznosak, ámbár a helybéliek az ismereteik birtokában kikerülték az ezzel ellátott házakat. Egyébként ezek a fiatalok 21 rendbeli bűncselekményt ismertek el, s 140 bűnjel is a birtokunkban van, így a hétvégi házakból elvitt horgászbotok, gázpalackok, rádiók stb. Mindez több tízezer forintot tesz ki. Tény, hogy a bűnjelkamránkból egy jól menő háztartást is fel lehetne szerelni. S még hadd szóljak egy dologról. Eljutott hozzánk is a híre, hogy a közvéleményt foglalkoztatja, vajon miért nem kerültek előzetes letartóztatásba az elkövetők. Nos, ennek szigorú szabályai vannak. A fiatalok beismerték a bűnüket, a bűnjeleket lefoglaltuk, s az előzetes letartóztatás feltételeit nem állapítottuk meg. A vizsgálat az ügyben tovább folytatódik. F. I. naltól estig inaszakadtig szántottam. Akkor azt mondtam az apámnak: engem bizony nem tesz tönkre, édesapám... Amikor a magam gazdája lettem, a gépek érdekeltek, így aztán 35 esztendőt ültem a traktoron. A hamar mondatok között persze, évek röppennek el, legföljebb az egy-egy kérdésre adott válasz gyújt némi világosságot. — Hol marad a segítség? — A nagyapám bíró volt, a fiam most Kálban polgármester! De talán majd az unokák... Gusztálgatom a modem istállót, takarmányost, a sokfajta gépet is az udvaron, amelyeknek nagy részét a gazda maga csinálta, szerelte össze. Naponta száz- liternyi tejet nyom a csövekbe a fejőgép, ennyit visznek a csarnokba. Örömet várok a harmincöt literes tehenek láttán, de szomorúságot hallok: — A tejről jobb, ha nem ír! Ha. hiszi, ha nem, az októberi tejet az idén január 26-án fizette ki a „tejipar” 13,60 forinttal. Árulja már el, ugyan miféle segítség ez a jövőfarmergazdái számára ? Adnak-e magának a városban, vagy bárhol az üzletekben „hitelbe” tejet? És ennyiért! A gazda nagy igazságára nagyot kukorékol a kis japán kakas a kazal tetején, pedig még nincs vége a panasznak. — Azt mondták, csökkentsük a tehénállományt! A holstein- frízekből levágtunk egyet, de a beígért tehenenként tízezer forinttal még mindig adósak... Kölcsönt kellett felvennem, háromszázötvenezret! Remélem, nem kérdezi meg, hogy milyen kamattal. A szín alatt komplett kovácsműhely, modem daráló a majdan leszjószágoknak, mert azért eny- nyi gond-baj ellenére is bizakodó az ember. A parasztsors sosem volt könnyű... (Sz. I.) Az biztos, azt nem lehetne ráfogni a kerecsendiekre, hogy téli álmukat aludták az elmúlt hónapokban. Ám az is igaz, hogy most, az utóbbi hetekben élénkebbé vált a tevékenységük. A látványosságok a nemzeti ünnepünk előtti napokban kezdődtek — legalábbis a külső szemlélők így vélhették. Az önkormányzat és a helyi faluvédő egyesület március 14-én tisztasági napot hirdetett. Négy teherautó vitte el az összegyűlt szemetet a községből. A fuvarozás eltartott vagy három óra hosszáig, mert az időjárás sem volt éppen kegyes a takarítással foglalkozókhoz. Ettől függetlenül jobban sikerült az akció, mint egy évvel ezelőtt, s ha igazán tavasz lesz, ott folytatják majd ezt a munkát, ahol most abbahagyták. Azt is közhírré tették, hogy ezekben a napokban indult meg a falu tévéadása, azaz a kábeltelevíziózás. Igaz, még csak kísérleti jelleggel, de a napi 24 órás adásban már 125 család otthonában vehető a Kerecsendi Képújság. Több mint kétmillió forintot fordítottak erre, s az ösz- szeg nagy részét a lakosság állta. Ä stúdiót a községházán helyezték el. A szerkesztés, a beírás folyamatos, a régi hírek helyére a legfrissebbeket rakják. Sokan dicsérik, mert az újdonság erejével hat, és az sem elhanyagolható, hogy ingyenreklámot is sugározTíz falut bejártam, amíg megtaláltam Andomaktályán Maj- zik Miklóst. Ő az egyetlen falusi kovács úgyszólván a fél megyében, aki régebben is, most is a maga gazdája, és nem a szövetkezet alkalmazottja. Felsőtár- kánytól Füzesabonyig hozzá járnak lovat patkoltatni, ráfot hú- zatni, ekevasat éleztetni, számon tartja őt minden kocsis-lovas ember szerte a megyében. A parázs még izzik a fújtató alatt, de a mester nem a legjobb egészségnek örvend; örül is, nem is a látogatónak. A rozsda megeszi a vasat, az embert pedig az idő és a betegség. Hetvenöt esztendővel a vállán már inkább a múltban keresgél mindenki, és arra is alig futja az erejéből, hogy a jövőben reménykedjen... Kerek hatvan esztendővel ezelőtt kezdett el inaskodni a Borsod megyei Sály községben, szavai szerint a környék egyik legjobb mesterénél, majd Miskolcon tett mestervizsgát az iparkamaránál, párosítva a szakmát a lakatossággal is. — Hol volt az első önálló műhelye? Patkóvasak, ácskapcsok, szerszámok között beszélgetünk, idézgetjük az alig feledhető múltat. — Bogácson! Százhatvan ló volt akkortájt a községben, itt, a mi falunkban legalább annyi. Most háromról tudok! Hallgat az üllő, nyugton van a kalapács, reszelők, ráspolyok, fogók, patkolószerszámok hozzák vissza az ősök emlékét. nak. Ezzel is népszerűsítik, támogatják a helyi vállalkozókat. Sajnos, a munkanélküliség Kerecsendet sem kerülte el. Ahogy Nagy Sándor jegyző elmondotta, ez az aktív lakosság több mint 10 százalékát érinti. Éppen ezért május elsejétől közmunkát vezetnek be, így hat hónapon át tíz személynek tudnak majd munkaalkalmat teremteni. Erre 770 ezer forintot fordít az önkormányzat. Erre az esztendőre már elkészült a költségvetés. Az idén 52 millió forintból gazdálkodhatnak, amelyből 18 millió jut a beruházásokra. A legtöbb pénzt a gázbevezetés viszi el, és jelentős összeget kell fordítaniuk a tornaterem építésére is. Ha minden jól megy, április elsején kezdődik ez az építkezés, amely a jövő év augusztus 30-ig befejeződik. Közel 17 millió forintba kerül, amiből egy 18x30 méteres tornaterem létesül, a hozzá tartozó szociális létesítményekkel. Azt is tényként könyvelik el a faluban, hogy elkészültek a szociális szolgáltatóház tervei, s így hamarosan hozzáfoghatnak az alapok lerakásához a Gárdonyi utca elején. Az épületkomplexumban élelmiszerbolt, ruházati üzlet, cukrászda, zöldséges és gyógyszerszoba is helyet kap majd. — Édesapám báró Botlik uradalmában volt gépészkovács, neki megvolt a „ lokomobil” vizsgája is... Elfelejtett idők, berozsdásodott szavak, és még a magyar megfelelőjére — gőzeke, tüzes gép — is csak ránt egyet a vállán a fiatalság: nem tudjuk, milyen lehetett ez a csodabogár! — Mikor patkóit utoljára lovat? Gondolkodnia kell, ujjain számolgatja a tűnő hónapokat. — Egy szamarat hoztak nemrégen Felsőtárkányból! Nincs azon mit csodálkozni, hogy voltak és lesznek kihaló mesterségek, hiszen a technika szédítően gyors fejlődése meglepő fordulatokat diktál, azon viszont már igen, hogy a kovácsok is a történelem süllyesztőjébe kerültek. A lovak száma szaporodik, nem is szólva arról, hogy a mindennapi vasmunkák elvégzésére égető szükség lenne. Elmefuttatásomat bólogató helyesléssel fogadja Majzik Miklós. — Húsz kilométerről jött egy ember a napokban csákányokat éleztetni. Az egyik üzemnek ráérő időmben ácskapcsokat készítek, de fiatalabb koromban vállaltam vaskerítéseket, díszes vaskapukat is... A ma valóságai a múltat is idézik, és a mester felemlegeti azokat az időket, amikor — mint fiatal kovácsmester — a Kóburg hercegnek vasalta a hintóit... — Hét tanulóm és egy segédem volt! Egy folytatja tudtommal közülük a szakmát, a többi buszsofőr, kalauz... Takarékszövetkezeti közgyűlés A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága tegnap délután tartotta részközgyűlését a helyi 1-es Számú Általános Iskolában. A fórumon tájékoztató hangzott el a szövetkezeti pénzintézet tavalyi működéséről és az ez évi célkitűzésekről. A napirendi pontok között szerepelt még a küldöttgyűlésre delegált küldöttek megválasztása, s egy állásfoglalás az Alapszabály módosításáról. A Sing-Sing Füzesabonyban A Sing-Sing együttes ad koncertet a Füzesabonyi Művelődési Központban március huszonhatodikén, csütörtökön este hét órától. A „Törvények nélkül” Tour ’92 lemezbemutató turnéra a heavy métáit játszó formáció meghívta a fiatalok körében egyre népszerűbb Sex Action nevű zenekart is. 51 ezer aranykorona Megtartotta második ülését is Besenyőtelken a 15 tagú érdekegyeztető fórum. Elkészítették a földalapok elkülönítését. Kiderült, hogy 51 ezer aranykorona-értéket lehet majd szétosztani, ami pillanatnyilag kevesebbnek tűnik a visszaigényelt meny- nyiségnél. Német kapcsolatfelvétel A közelmúltban tért haza németországi útjáról Bakondi Simon, Felsőtárkány polgármestere. Lapunknak elmondta, hogy sikerült kapcsolatot teremtenie a Frankfurttól 130 kilométerre fekvő, 1200 lakosú Dickenschied polgármesterével, akivel olyan előzetes megállapodásra jutottak, hogy amennyiben a két község vezetése is egyetért ezzel, testvérkapcsolatra lépnek. Ha minden jól megy, valószínű, hogy már ez év augusztusában fogadhatják a német barátokat. — Egy kovács nem kovács! — tartja a régi mondás. Az egyik az üllőre teszi fogóval a tüzes vasat, a másik ráver, úgy istenesen, kovács módra. Hadd hallja az egész utca, hogy dolgoznak a műhelyben, van munkája a kovácsnak... Most minden csendes. A mester becsukja maga után a műhelyajtót, és csak a hamvadó parázs izzik a hamu alatt... — bogácsi — // . X új!. MEGNYÍLT! ÚJ! CLNÓBER PAPÍRBOLT 3300 Eger, Mátyás király u. 76. Tel.: 36/24-622/35 mellék Nagy választékban kaphatók: iskolai, irodai, művészeti, dekorációs papírok, kellékek, öntapadós fóliák. Április 1-jei határidővel megrendelést felveszünk Sirály A4 80 g 266,- + ÁFA Sirály A4 90 g 305,- + ÁFA Bankposta 195,- + ÁFA papírokra. 4NKFT- J „Magam darálok a jószágnak...” A parasztsors sosem volt könnyű A nagyapám bíró volt, a fiam polgármester — Hitelbe adjuk a tejiparnak a tejet — Ezt a tárcsát a gyárból hoztam Tíz faluban egy kovács
