Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

HÍRLAP, 1992. március 23., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Tarnaörs, Erk, Zaránk, Visznek Jön a gáz __ A z elképzelések szerint 1994 végén már Erken is lesz gáz A helytörténeti gyűjteményt gazdagítják Könyvtár a műit és a jelen szolgálatában Megszületett az a vállalkozási szerződés, amely alapján Tama- örsön, Erken, Zaránkon és Visz- neken rövidesen bevezetik a gáz­szolgáltatást. A beruházók — az önkormányzatok — a Dunatrade Kereskedelmi és Ipari Kft.-tői rendelik meg a munkát. Ennek alapján nagy-középnyomású és középnyomású gázelosztó rend­szert terveznek és szerelnek ösz- sze az Univerzum Kft. által készí­tendő tanulmánytervek alapján. Az érintettek már kijelölték a határidőket is: a kivitelezési ter­vek első ütemét május 30-ra, második ütemét pedig jövő má­jus 30-ra ígérik. Míg a beruházás műszaki átadására előrelátható­an az 1994-es esztendő végéig, pontosabban december 15-ig ke­Mint lapunkban korábban már beszámoltunk róla, a hevesi önkormányzat január 1-jétőlkét helyi adót vezetett be: a vállal­kozók kommunális adóját, vala­mint a helyi iparűzési adót. Ez utóbbiról szóló rendelet mentes­ségeket, illetve kedvezményeket is biztosít az állampolgároknak. Mint Balázs lllésnétől, a polgár- mesteri hivatal Regionális Gaz­dasági Elemző és Számviteli In­dája főmunkatársától megtud­tuk: mentes az iparűzési adótól a helyi önkormányzat, a mezőgaz­dasági szakcsoport, a költségve­tési, illetve társadalmi szervezet, az egyház, továbbá az alapítvány akkor, ha abban az évben amelyet a megelőző esztendőben folytatott tevékenységéből — származó jövedelme után vállal­kozói nyereségadó-kötelezett­ség nem keletkezett. Mentes a helyi iparűzési adó alól az a vál­lalkozó, aki igazolja, hogy az ön­rül sor. A tervezés pénzügyi fe­dezetét az önkormányzatok vál­lalják, a kivitelezés költségeit pe­dig a lakosság és az ipari gáz­igénylők befizetései, valamint a fővállalkozó tőkéje biztosítja. A vállalkozó egyébként a teljes be­ruházási összeget megelőlegezi a megrendelők részére, s ezután a fogyasztók közvetlenül a vállal­kozónak fizetik be az összeget. A lakossági gázigénylők 40 ezer fo­rintot fizetnek. A vállalkozó egyébként egy táblázatot állított össze, amely­nek segítségével megtudhatják, hogy ezt az összeget portánként ki-ki milyen pénzügyi tehervise­lés — hitelfelvétel — mellett vál­lalhatja. Az első lehetőség az, hogy a 40 ezer forintot egyszerre kormányzat illetékességi terüle­tén végzett kommunális beruhá­zásra teljesített — támogatással csökkentett — évi befizetése eléri vagy meghaladja a helyi iparűzé­si adó összegét. Amennyiben a befizetés nem éri el a helyi adó nagyságát, csak a különbözeiét kell megfizetni. Mentes a helyi iparűzési adó alól a piaci és egyéb kicsinybeni értékesítés, a 300 ezer forint nettó árbevételt meg nem haladó vál­lalkozói tevékenység. Emellett az említett rendelet hatálybalépését követő időpontban működését kezdő vállalkozóra is vonatkozik a kezdés évét követő egy eszten­deig, ha előzőleg vállalkozási en­gedéllyel még nem rendelkezett. Egyébként a befizetett helyi adó levonható a személyi jövede­lemadó-alapjából. Az adórendeleteket az önkor­mányzat helyi lapjában, a Hevesi Hírekben még tavaly december­fizetik be június 15-ig. S arra is lehetőség nyílik, hogy az egyszeri befizetés mellett 10-20 vagy 30 havi törlesztőrészletet vállalja­nak. Aki pedig előleget nem tud előteremteni, az az egész sum­mát részletekben fizeti majd be tíz-húsz vagy harminc hónap alatt. Aki a megadott határidőig nem tud vagy nem akar szerző­dést kötni, de még a kivitelezés ideje alatt kíván csatlakozni a társulathoz, annak a fenti ked­vezményes kamatozású törlesz­tésre és befizetésére nem tudnak lehetőséget adni. így például, aki már ’94 áprilisában jelentené be a csatlakozást, annak 40 ezer he­lyett több mint 78 ezer forintot kellene befizetnie. ben közzétették. Ezt követően február elején a városi önkor­mányzatnál nyilvántartott vállal­kozóknak — összesen 900-nak — a helyi adókról szóló önkor­mányzati rendeletet, egy „beje­lentkezési nyomtatványt” és „tá­jékoztató” levelet küldtek. Rövi­den ismertették a rendeletek lé­nyegét, szükségességét, külön kiemelve a kötelezettségek ha­táridejének betartását. Az úgy­nevezett bejelentkezési nyomtat­ványom bevallás, hanem a nyil­vántartás pontosításához van rá szükség. Ezek benyújtási határ­ideje: a levél kézhezvételétől szá­mított 15 nap. Jelenleg negyed­részük érkezett vissza a polgár- mesteri hivatalba. Különben mind a két helyi adót „önadózással” kell fizetni. Az idén az előleget két részlet­ben március 15-ig kellett, illetve szeptember 15-ig lehet jogkövet­kezmény nélkül kiegyenlíteni. Nemrég felmérést készítettek a tavalyi esztendőről a Hevesi Városi Könyvtárban. Kitűnt, hogy az intézményt tizenkilenc- ezren látogatták. Ezek közül legnagyobb számban a diákok, a visszatérő nyugdíjasok fordul­nak elő, akik hasznos időtöltést találnak az intézményben. Mint Biczó Jánosné igazgató­tól értesültünk, nincsenek köny- nyű helyzetben, hiszen a könyv- beszerzésre fordítható éves keret öt esztendő óta változatlanul 200 ezer forint. Eközben az árak hihetetlen gyorsasággal emel­kedtek, és ma már gyakori — fő­leg a közgazdasági és jogi kiad­ványoknál —, hogy egy-egy mű­vet 3-tól 18 ezerig adnak. Ezt pe­dig megfizetni csak nagyon keve­sen tudják. Egyébként azt ta­pasztalják, hogy a város és a kör­nyék lakói egyre kevesebbet for­dítanak könyvvásárlásra, így fo­kozódik az érdeklődés az intéz­mény iránt. Gyakori, hogy azonnali szol­gáltatásokat kémek a könyvtári dolgozóktól: jogszabályokat, új­ságcikkeket, az adózással, a vál­lalkozásokkal kapcsolatos írásos információkat. A diákok több­sége viszont listával érkezik, és adott témához vár anyagot, fő­ként pályamunkák, szakdolgo­zatok, diplomamunkák elkészí­téséhez. Újabban örvendetesen Márciusban ünnepi köntös­ben jelent meg a Hevesi Önkor­mányzati Hírek című havilap. Mindezt jelzi a vezércikk is, amely a jeles nemzeti esemény tanulságaival foglalkozik, vala­mint az a számos irodalmi alko­tás — legfőképpen vers —, amelynek témája ugyancsak az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc. Az ünnepi témák mellett ter­mészetesen a hétköznapok tör­ténéseiről is beszámol az orgá­num, így arról is képet alkothat­nak a helyi emberek, hogy mit tárgyal, illetve miben döntött a városi önkormányzat. Látható a lapban annak az új címernek a rajza, amely immár hivatalosan is védett jelkép, s amelynek hasz­nálatát ezentúl feltételekhez kö­tik. Külön táblázat található a He­vesi Önkormányzati Hírekben azokról a szociális gondozási formákról amelyek a városban működnek, s ugyanezen az olda­lon néhány összesítő adat olvas­ható a város szociális tevékeny­ségéről. Megtudhatjuk például, A múlt héten megtartották a műszaki átadást Kisköre új sütő­üzemében, amelyet a tervek sze­rint április 1-jén hivatalosan is átadnak rendeltetésének. A Ti- sza-tó partján levő település „ne­vezetessége” ez az új létesít­mény, amelyet a helyi önkor­mányzat által biztosított terüle­ten, az üdülőkörzet felé vezető út mentén alakítottak ki. Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igaz­gatója a vállalkozás jelentőségét ekként méltatta: — A korábbi kiskörei sütő­üzemünk teljesen elavult, kor­szerűtlenné vált — mondta a múltat idézve. — Felújítani már nem lett volna gazdaságos, ezért elhatároztuk az új üzem létesíté­sét. A szép megjelenésű épület- együttest — amely több mint ezer négyzetméternyi területen he­lyezkedik el — vállalatunk építé­sze, Albertus Gyula tervezte. A kivitelező a Mezőkövesdi Építő­ipari Szövetkezet volt, amely ver­senytárgyalás alapján tavaly március végén kezdte el a kivite­lezési munkát. Azért választot­tuk őket, mert a legkedvezőbb árajánlatot tették. Örömmel mondhatom, hogy most, nem nőtt az érdeklődés az idegen nyelvi és a zenei anyagok iránt is. Ami újdonság: fokozódott az igény a helyismeret, a honismeret iránt Hevesen is, főként a polgár- mesteri hivataltól, de a helyi pol­gároktól is. Ezért a könyvtár dol­gozói arra vállalkoztak, hogy a jelenleg eléggé hiányos két világ­háború közötti időszak, valamint a második világháború helyi vo­natkozásait, dokumentumait ösz- szegyűjtsék. így például sikerült hozzájutniuk az egykor vasárna­ponként megjelent Heves és Vi­déke című lap néhány számához. Emellett az 1930-as években Hevesen működött Gazdaszö­vetség szabályzatához és az ala­pítók névsorához. Miután az ön- kormányzat döntése alapján az utóbbi időben több hevesi utca neve megváltozott, így az erre utaló személyek életrajzait is ösz- szeállították. A könyvtár munkatársai ez­úton is kérik Heves és térsége la­kóit, hogy akik az említett idő­szakból valamiféle dokumen­tummal, írásos anyaggal rendel­keznek — a helytörténeti gyűjte­mény további gazdagítására — bocsássák az intézmény rendel­kezésére. Lehetőség nyílik arra, hogy megvásárolják vagy fény­másolatot készítsenek az újab­ban előkerült dokumentumok­ról. hogy mennyit költött a település a különböző segélyekre három év - 1989, 1990, 1991 - alatt. Mivel a város és környékének egyik legégetőbb gondja a mun­kanélküliség, valószínűleg nagy érdeklődésre tart számot az a cikk, amely a munkanélküliség helyzetéről számol be. Ebből megtudhatjuk, milyen foglalko­zási ágakban hány érintett van a városban, s hogy ők milyen tá­mogatásban részesülnek, sőt az is kiderül az írásból, hogy az ügy­félforgalom folyamatos növeke­dése miatt szükségessé vált a He­ves Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségenek átköl­töztetése egy nagyobb, tágasabb helyre. A lapban egy színes térkép is található a város címerével és egy listával, amely Heves utcáinak és tereinek nevét tartalmazza. Ez utóbbi az utcanevek átkereszte­lése miatt igen hasznosnak bizo­nyulhat. Az olvasók ezenkívül megismerkedhetnek a hevesi Gazdakörrel és annak történeté­vel. S ismét van az újságban rejt­vény és sportrovat is. egészen egy évvel később, elké­szült az új üzemünk. — Mennyit fordítottak a beru­házásra? — Összesen 34 millió forin­tot, amelyből az épület létreho­zására 17 milliót költöttünk. A többi a gépi beruházás volt. A kemencéket a Gábor Áron Gép­gyártól, a zsemlegyártókat Len­gyelországból, a kiflikészítő gé­peket Olaszországból, míg a da­gasztógépeket magyar cégtől, a Celldömölkön működő Célba osztrák-magyar Kft.-tői szerez­tük be. — Sokat jelent majd ez az üzem a környék ellátásában... — Valóban, lehetővé válik a Tisza-tó környékének jobb ellá­tása sütőipari termékekből. Mi­után az üzem mellett szaküzletet is létesítettünk, ott rendszeresen árusítjuk termékeinket, sőt más élelmiszereket is kínálunk. Mivel a cikkek zömét helyben készít­jük, így olcsóbban is árusítjuk azokat. Emellett a Tisza-tó túl­só, Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei oldalán, Abádszalók és tér­sége ellátását is mi biztosítjuk. — Tudomásunk szerint ez a fejlesztés munkahelyteremtést is szolgál. Tavaszköszöntő — Hevesen Az évszakváltás jegyében március 21-én a hevesi Gyer­mekházban, a város 1. számú óvodájának szervezésében ver­ses-zenés, műsoros délutánt ren­deztek. Ennek keretében kö­szöntötték a tavaszt, a kikelet ünnepét, és vidám jelmezes be­mutatót is tartottak. Fórum a kárpótlásról Az Agrárszövetség boconádi, tarnamérai és tarnazsadányi szervezetei ma délután 5 órakor Tarnamérán, a helyi általános is­kola tornatermében politikai fó­rumot rendeznek. Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtit­kára tart előadást a kárpótlásról, az új szövetkezeti és átmeneti törvényről. Még nevezéseket várnak A Magyar Televízió népszerű gyermekműsorában, a Tátiká­ban szereplő énekesek és együt­tesek „utánzására” március 30- ig várják a nevezéseket a hevesi, illetve a térség általános iskolái­ból. A döntőt májusban tartják a város Gyermekházban. Hagyományőrzők találkoznak A hevesi általános iskolások körében népszerűségnek örvend a hagyományőrzők csoportja. Rendszeresen találkoznak, és legutóbb szőtteseket, filcalátéte­ket készítettek. Legközelebb a március 27-i összejövetelükön a közelgő húsvétra készülődve, to­jásokat festenek. Kerékpártúra az erdőtelki arborétumhoz A Tavasz ébredése címmel ke­rékpártúrát szerveznek a hevesi gyerekeknek március 28-án, szombaton. A résztvevők egész napos program keretében Erdő­telekre látogatnak, ahol megte­kintik az arborétumot, majd visz- szakerekeznek Hevesre. — Miután Kisköre az elmara­dott térségek közé tartozik, így munkahelyteremtő beruházást végeztünk. Ezért vállalatunk 30 százalékos adókedvezményt ka­pott... A sütőüzem végleges napi kapacitása két műszakban 10 tonna lesz. Úgy tervezzük, hogy az igényeknek megfelelően rendszeresen, a hét közepén és végén újdonságként cukrászati és édesipari termékekkel is bővít­jük a választékot. Nagy a konku­rencia, hiszen mások is foglal­koznak ilyennel, ezért igyek­szünk állni a versenyt. Sőt ké­sőbb azt is szeretnénk, hogy sü­tőipari tartós termékeket készít­sünk további fejlesztéssel. Az in­duló létszám 18 lesz, de miután tevékenységünket a sütőipar mellett cukrászattal is bővíteni kívánjuk, így ennél több embert foglalkoztatunk, új piacok meg­szerzése érdekében. Bízunk ab­ban, hogy ez a létesítmény 5-6 év alatt megtérül, és jó szolgálatot tesz majd a kiskörei, illetve a kör­nyék üdülőterületén lakóknak, valamint az oda látogató idege­neknek egyaránt. Mentusz Károly Hevesi Ktscsíkó... Hevesen — a művésztelepen — található a város egyik kedvelt köztéri alkotása: Héjjá János „Kiscsikó” című szobra. Kik kapnak adókedvezményt Hevesen? Ipart űzni érdemes... Ünnepi különszám Hevesi önkormányzati Hírek Friss kenyérrel látják el a Tisza-tó környékét Kisköre új büszkesége lesz 9 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents