Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21-22 / 69. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. március 21-22., szombat—vasárnap Teszt ön mennyire szenvedélyes? Az ember 13 millió éves őse Ha valaki tűzről pattant, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban szenvedélyes, mivel sodró lendülete látszat is lehet. Szenvedélyesnek azt az embert tartjuk, akit teljesen áthatnak az érzelmei, legyen szó akár lelkesedésről, akár odaadásról. Ilyen ember Ön? A válaszokra kapott pontok összeadása után megtudhatja. 1. Megtörtént-e már Önnel, hogy örömében vadidegen ember nyakába ugrott? a. / Nem, ehhez túlságosan tartózkodó vagyok. Lehetetlennek tartok egy ilyen érzelmi kitörést. (0. pont) b. / Nem, de nem zárom ki. (3) c. / Hát persze, ez jellemző rám. (6) 2. Milyen a hangulata általában ? a. / Meglehetősen változó. (6) b. / Tudok parancsolni magamnak, így a mélypontok és a csúcsok nincsenek túlzottan távol egymástól. (0) c. / Többnyire elég jókedvű vagyok, (3) 3. Szerelem, szex és gyengédség — Ön hogyan éli meg? a. / Néha békésen, máskor szenvedélyesen, néha kicsit őrülten, ahogyan kedvem szottyan. (3) b. / Néha kitörő vulkán vagyok. (6) c. / Az ágyban inkább kicsit tartózkodóan viselkedem. (0) 4. Mi a véleménye a partnerek közötti szenvedélyes vitákról? a. / Időnként szükség van rájuk. (6) b. / Az éretlenség jelének tartom. A problémákat tudni kell kezelni. (0) c. / Elvem, hogy ezt elkerüljem. (3) 5. Hisz Ön az olyan szerelemben, amely egy életen át tart? a. / Talán van, de csak kivételes esetekben. (4) b. / Teljességgel lehetetlennek tartom. (1) c. / Miért is ne? Ha szeretek valakit, magam is képes lennék rá. (6) 6. Melyik közmondás nyeri meg legjobban a tetszését? a. / Jobb félni, mint megijedni. (1) b. / Aki mer, az nyer. (4) c. / Addig üsd a vasat, amíg meleg. (6) A megoldás: 2-13 pontig: Ön tartózkodó, kicsit hűvös típus. Az értelem embere. Csak ritkán él érzelmi fűtöttségben. Noha tud elragadó és sziporkázó is lenni, érzelmi élete ritkán csordul túl. Vonzódását, lelkesedését, mérgét vagy bánatát egyaránt határok közé szorítja. A túlságosan nagyratörő érzelmeket nem érzi valódiaknak, sőt, mesterségeseknek tartja és kényelmetlen megnyilvánulásokként éli meg. Az érzelemki- m törések időnként színpadias látszatot is kelthetnek, de az ember lelkének annyira szüksége van rá, mint a lakásnak a tavaszi nagytakarításra. Engedje kissé jobban szabadjára érzelmeit! 14-24 pont: Szenvedélyes kitörései változatos képet mutatnak. Időnként majd felveti az életöröm és a boldogság, máskor pedig fegyelmezi magát és tárgyilagos. Szenvedélyes érzelmei nem Önből erednek, hanem többnyire embertársai váltják ki azokat. Amennyiben úgy érzi, hogy Önt elfogadják, nem fél attól, hogy kicsit elszabadulnak az érzelmei. Ha tárgyilagos, sőt, félszeg emberekkel kerül ösz- sze, visszafogott és távolságtartó marad. Óvatosan elkerüli, hogy elárulja lelkesedését vagy kirobbanó érzéseit, nehogy túlságosan robbanékonynak tartsák. Ne figyeljen annyira a többiekre, hanem engedje kissé szabadjára érzelmeit! 25-36 pont: Önben állandóan fortyog valami. Ha nem is látszik semmi a felszínen, féktelen temperamentumával képes meglepni környezetét. A lelkesedést, a csúcshangulatot és az odaadást majd mindennap megéli. Gyakran azt szeretné, hogy kitörő érzelmeit szavakkal és mozdulatokkal is ki tudja fejezni. Ennyi elevenség ember- tásait természetesen erősen megviseli. De viselkedésével egyetértést és csodálatot is kivív és sodró lendületével másokat is magával tud ragadni. (FEB) Namíbiában amerikai és francia kutatók egy 13 millió éves álkapocs darabját találták meg — jelentette azAP amerikai hírügynökség. Ez a lelet új utakat nyit az emberré válást vizsgáló tudomány előtt. Azt igazolja ugyanis, hogy az az állatfajta, amelyet az emberi faj ősének tartanak, s Miocene hominoid-nak neveznek, sokkal régebben élt mint ahogyan mindeddig feltételezték. Mint Glenn Conroy, a felfedezők egyike, az amerikai St. Lou- is-i Egyetem anatómiai és antropológiai professzora megállapította, a most megtalált álkapocs- darab azt mutatja, hogy ez az élőlény már azelőtt létezett, hogy a hominoidok két ágra oszlottak: az egyikből fejlődött ki az ember, a másikból a csimpánz és a gorilla. A kettéválás Conroy szerint 5-10 millió évvel ezelőtt történt. Az a tény pedig, hogy a leletre Namíbiában bukkantak, arra mutat, hogy hominoidok az Egyenlítőtől délre is éltek. Eddig ugyanis csupán Afrika északi felen találtak hominoid csontvázdarabokat. Az álkapocsrész néhány fogat is tartalmaz. A fogak mérete arra vall, hogy az élőlény körülbelül akkora volt, mint egy kis csimpánz, 16 kilót nyomott. A harmadik zápfog jelenléte arra enged következtetni, hogy tízéves lehetett, amikor meghalt. A fogak formája azt mutatja, hogy a hominoidok növényevők voltak, valószínűleg gyümölcsön éltek. Életterük a nedves erdőség lehetett, amely az idők során vált szárazzá. A lelet megtalálását Glenn Conroy és Martin Pickford, a párizsi Paleontológiái Intézet kutatója hozta nyilvánosságra más tudósokkal együtt a Nature című tudományos folyóiratban. Conroy azt írta, hogy a lelet megtalálása meglepetés volt, mert olyan csontdarabokat kerestek, amelyek akkor keletkeztek, amikor a hominoidok két ágra szakadása már megtörtént. Természetesen — mondja több kutató, köztük Brenda Benefit, a Dél-Illinois-i Egyetem professzora, több hasonló korú csontdarabot kell még találni ahhoz, hogy biztosan megállapíthassák, valóban a 13 millió év előtti ősállatból vált szét az a két ág, amely végül emberré, illetve csimpánzzá és gorillává fejlődött. Kertész leszek Útmutató a rózsák kiválasztásához Virágágyás rózsából — a hazai fajtaválasztékot is reprezentálja Virágágyak beültetéséhez a teahibridekből, floribundákból, florinbunda grandiflorákból, (bokorrózsák) válasszunk. Segítségül szolgáljon az alant ismertetett néhány fajta — szín szerinti csoportosításban. Pirosak: Samantha-nak hívják az egyik legszebb piros színű fajtát. Bőven virágzik és vágott virágként is jól használható. Igazi „rózsabimbót” fejleszt a Made- lon. Olyan, mint amilyent a képeslapokra rajzolnak. Igaz, a bimbója kicsi, de szép kinyitott rózsa fejlődik belőle. Narancspiros, világító színű, egészen az elvirágzásig a Super Star vagy más néven Tropicana. Egészen sötét piros, majdnem sötétbordó az Oklahoma. Május végétől egészen a fagyokig virágzik. Nemcsak szépségével, hanem erős illatával is magára vonja a figyelmet. Hasonló sötétbordó a Nori- ta is, de virágja nem illatos és kevesebbet is virágzik. Egyik legrégibb sötétpiros fajta a Papa Meil- land Illata intenzív, májustól a fagyokig virágzik. Rendkívül gazdag virágzásával tűnik ki a bíborpiros, enyhén illatos Mary De Vor, de ő már a floribunda gran- diflorához tartozik, hasonlóan az egyik legelteijedtebb hajtatórózsához a Mercedeshez. Nagyobb méretű ágyásos kiültetésre a piros színű floribundák közöl az A mat ajánlanám, mivel sűrű, bokros virágjaival nagyon szép, összefüggő színfoltot ad, a virág tartósságát, szépségét a kedvezőtlen környezeti hatás kevésbé befolyásolja. A Van Nes virága csak félig telt, de különleges fodros szegéllyel bír, ami egyedivé varázsolja. Gazdagabb áruválasztékkal rendelkező faiskolákban kapható az újabb nemesítések egyik nagyobb, szép narancspiros virágú rózsája a Tequila. A sárga rózsák kedvelőinek ajánlanám a következő fajtákat: Alsmeer gold külsejében olyan, mint a piros rózsák között a Madelon. Kicsi, kecses bimbó, amiből viszonylag nagy virág fejlődik. A szép, élénk sárga színt a szirom szegélyén piros futtatás teszi érdekessé a Coctél 80 teahibridnek. A szép sárga színhez jellegzetes tearózsa illat társul a Mabellanál. Nagyon régi fajta a Peace (Béke), már 1945. óta ismert. A szirom széle kissé rózsaszín. Vázában nem tülságosan tartós, de mint virágágyi dísz nagyon szép az Amarilló. Intenzív, fűszeres illata az erénye, szépsége mellett a Satter’s Goldanak. Virágágyi kiültetésre alkalmazható még a Mitzzi és a Diana. Viszonylag kevés fehér színű rózsafajta van forgalomban, talán azért, mivel kiültetésében ez a szín kevésbé mutatós. Ezek közül leggyakrabban a White, Vir- gokapható. A fehér szín elegáns, de nagyon kényes, hamar folto- sodik. A rózsaszín fajták közül a következőket tartom legszebbnek: Königliche hohzeit, Michele Meilland, Wienerwald, a szép lazacszínű Princes. A felsorolás koránt sem teljes. Mert még szó sem esett a különleges színárnyalatokról és formákról. A futó és kúszórózsákból kisebb a választási lehetőség. Nagyobb faiskolák is csak 1-2 fajtát tartanak színenként. A pirosak közül a Don Juan, Heibelberg, a sárgából a Chinatown, fehérből a Renee Danielle talán a legszebb. Vi- rágzási idejük május-júniusra esik zömében. Leghosszabban a piros színűek virítanak, a sárga gyönyörű, de rövid életű. A rózsadivat legújabb alkotásai a miniatűr rózsák. Az idei nőnapon cserepes virágos növényként elég nagy mennyiséget forgalmaztak belőle a virágüzletek. A fagyok elmúltával ezeket szabadföldbe ültethetjük. Általában négy tő van egy cserépben, ezeket szétválaszhatjuk és távolabb ültethetjük. Télen fagyvédelméről gondoskodnunk kell. Közel háromezer fajta található ma hazánkban. Ezek kis része kerülhet be még a tankönyvekbe is. Aki részletesebb információt szeretne, keresse a „88 színes oldal” kiadványt a rózsákról. V. Pénzes Judit A „kételyek mételye”, avagy közéleti nyelvünk nemkívánatos jelenségei Többször írtunk már arról, hogy szóban és írásban, a rádió, a televízió adásaiban és a sajtó nyelvhasználatában több olyan nemkívánatos jelenség ingerel bennünket, amelyet a magyar kultúra napjával kapcsolatos televíziós beszélgetésben a „kételyek mételye”nyékit formával minősítettek. Ezzel találóan utaltak arra, hogy „ma mindent kicsúfolunk, s tagadunk”, s a nyegle, a flegma vagy a kelletlenkedo műsorvezetés a ludas abban, hogy az áltudományoskodó vitaszeru beszélgetésekben sok a szócséplés, a véget nem érő fanyalgás, az öntetszelgő és erőszakolt kajánkodás, aggodalmaskodás, fortélyos alakoskodás, azaz valóban a „kételyek mételye”. Elsősorban oka ezeknek a nemkívánatos jelenségeknek, hogy megszaporodtak az agyonrágott témák, és a műsorvezetők, illetőleg a riporterek, tisztelet a kivételeknek, úgy gondolják, hogy „bombasztikusnak (dagá- lyosnak) és kötekedőnek lenni kifizetődőbb, mint tárgyilagosnak ésmértéktartóbbnak”. (Magyar Nemzet, 1992. jan. 29.) Mai közéleti vitáink, vagy inkább vitaszerű televíziós beszélgetéseink: szakértői, szakmai összejöveteleink a valódi és hiteles érveket mellőző személyeskedés hibájába is esnek, és eluralkodik a kioktatás, a türelmetlen szóváltás, s gyakorta a kocsonyás közöny. Gyenge lábon áll a beszédfegyelemre törekvés éppenúgy, mint az egyértelmű és pontos megfogalmazása gondolatainknak, mondanivalónknak. Sajnos, gyakran tapasztalhatjuk, hogy szóban és írásban eluralkodik az aggályoskodó, a bi- zonytalanságotleplezőfelesleges szószátyárkodás, s több a szó, mint a tartalmas mondanivaló. Érdemes ebben az összefüggésben idéznünk ezeket a versmondatokat is.: „Ki mondja meg, miért van az, hogy a legtöbbet éppen az fecseg,kinek a mondanivalója a legkevesebb.” (Vargha Gyula) Gyakori az a nemkívánatos közéleti nyelvhasználati jelenség és gyakorlat is, hogy az értelmi és érzelmi érvelés helyett „leminősítő jelzőkkel dobálózunk” (Népszabadság, 1992. jan. 25.). Közéleti megnyilatkozásaink, közösségünk politikai, társadalmi életével, tevékenységével kapcsolatos nyelvhasználati formaink, befolyásolási hatását és erejét tekintve, számos etikai, erkölcsi problémát is felvetnek. Például abban, hogy sokan a sajtóban, a rádióban es a televízióban úgy formálják meg mondanivalójukat, hogy a közélet mintha csak az egymás elleni acsarko- dás és vádaskodás küzdőtere lenne, s nem az egymásért, a közösségért vállalt viselkedésformák előterébe helyezésének gyakorlótere. A higgadtság, a tárgyilagosság hatástényezoi veszítenek erejükből az erőltetett pártoskodással együtt járó félrevezetés, léprecsalas, pocskondiázás, fásultság miatt. A csak indulatokat ébresztő és élesztő, s nem a meggyőzés szándékáról tanúskodó nyelvi formák alibi-mondatai is ludasok abban, hogy vagy nem értjük, vagy félreértjük egymást. Erről a problémáról a rádió és a televízió hallgatói, a sajtó közleményeinek olvasói is gyakran kinyilvánítják elítélő kritikájukat. Két olvasói véleményt idézünk: „Azért nem értjük meg egymást, mert a trágárság, meg a zsargon mind nagyobb teret hódít. Egy tévéadást meg csak az idegen szavak szótárával lehet követni.” (Magyar Nemzet, 1992. jan. 20.). „Á riporterek — éneklő hangsúlyú, magyartalan szórendű — ostobácska kérdéseire többnyire közhelyes, semmitmondó válaszok érkeznek.” (Magyar Nemzet, 1991. jún. 5.) Végül szóljunk az érthetőség követelményeiről. A pletykaízu témák erőltetésének ellenszere a hitelességre törekvés, az óvatos mérlegelés és a megtapasztalt tények tisztelet e. Az egyéni gondolatok nélküli nyelvi sablon, a divatos szavak, a halmozott idegen nyelvi formák, a sorjázó talánok, háthák, habárok, ugyebárok, egyelőrék, tulajdonképpenek, mivelhogyok, pediglenek, gya- korlatilagok az érthetőség csapdáit jelenthetik. Újabban idegmegterhelést okozhat az erőltetett kedélyeskedés, a gúnyos, cinikus hangvétel, a felvetett témára, s olvasóink rovására történő szeméttelepre való humorizá- lás. Szerencsére egyre több tapasztalata van az olvasóknak arra is, hogy közéleti nyelvhasználatunk elindult azon az úton, melyen találkozik az érthetőségre, az igényes nyelvi formálásra törekvéssel, éppen úgy, mint a szakmai követelmények és az etikai hitelesítés biztosítását vállaló szerzői magatartással. Dr. Bakos József Két szállóige A rejtvényábrában két szállóigévé vált mondást rejtettünk el. Megfejtendők: a vízsz. 1. és függ. l.sz. sorok. Vízszintes: 1. Bölcs Salamon királytól származó mondás (zárt betűk: V, E, R, É) 14. Valakit arra a helyre csukát 15. Aludtak — régiesen 16. Tevével rokon állat 17. Az izmokat köti a csonthoz 19. Farmernadrág márka 20. Döfött 22. „A” fájdalom 25. Francia biológus (Charles) 26. Olló szélei! 27. Van bátorsága 28. Zóna 30. A jelenlegi napról származó 31. Taktusok 32. A tetejére 33. Nyári idénymunkát végezni 36. Zseblámpatartozék 37. Keskeny nyílás 38. Híresztelés, szóbeszéd 39. Csavar 41. Több szólamú zenemű 42. Görög betű 43. Satu... (Szatmár román neve) 44. Filmen levő felvételt láthatóvá tesz 46. A nátrium vegyjele 47. Spanyol város 48. Schütz... (színművésznő) 49. Győr-Sopron megyei település lakója 50. Egy könnyűfém rövidített neve 51. Határrag 52. ízletes gyümölcs 54. Jugoszláv folyó 56. Szegény, mint a templom... 58. Titokban a tetejére csempész 60. Azonban 62. Zöldessárga virágú gyógynövény 64. Elmebaj 66. Felesleges tárgyakat tartanak bennük 68. Hágó a Keleti-Beszkidekben Függőleges 1. Goethe mondása (zárt betűk: K, Y, S, Y) 2. Eseményt halogató 3. Férfinév 4. A szkítákkal rokon nép tagja 5. Zsák páratlan betűi 6. ...muri (Móricz Zsigmond) 7. Zola regénye 8. Klasszikus kötőszó 9. Bosszúságot kifejező indulatszó 10. Vidék 11. Születéstől a halálig tartanak 12. Rajt, indulás 13. Szóösszetételekben jelentése: ezermilliomod 28. Mondd el, ami a szívedet nyomja! 21. A tea hatóanyaga 23. Hőbörög, incselkedik 24. Hideg, keleti bukószél 29. Sport- öltözék (ford.) 30. József Attila verse 32. Ócska 34. Fizetési részlet 35. Innivalóért fizetendő összeg 37. Öltözködési cikk 40. Származás 41. Magasba szökkenés 43. Othello népe 45. Mocsaras helyen élő madár 47. Lepusztította — régiesen 49. Valakit a tetőre kerget 51. Levelet küldtek 53. Vízgőz 55. ...-kapok (nagy verekedés) 57. ...vízió (nemzetközi tv-lánc) 59. Bírósági ügy 61. Ausztráliai futómadár 63. Vonatkozó névmás 65. Tomanek Nándor monogramja 66. Folyadék 67. A szélein tűz! Báthory Attila
