Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21-22 / 69. szám

HÍRLAP, 1992. március 21—22., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Kis magyar heraldika TT A címer Ma szentelik püspökké Vá­cott az egri származású ciszterci szerzetest, Keszthelyi Ferenc Je­romos atyát. Akiről nemegyszer írtunk lapunk hasábjain, mert még ez év elején is hittant tanított a Gárdonyi Géza Gimnázium ciszterci osztályában, ahová feb­ruárban meglepetésként érke­zett a hír, hogy a pápa felemelte őt a váci püspöki székbe. A volt egri diák, kisemberek ivadéka e magas papi méltóságot elérve megalkotta püspöki címerét is. A pajzsrész kétfelé osztott, bal oldala fekete alapon a ciszterci keresztet tartalmazza a MORS felirattal — latin szó, jelentése: halál —, a jobb mezőben (ván­dorbot) pásztorbot látható, tö­viskoszorúval övezetien. A pajzs fölött középen a kereszt, balol­dalt a püspöksüveg, jobboldalt a püspök jelképe, a főpapi pász­torbot jelenik meg. Mindezeket keretezi a történelmien hagyo­mányos kalapból és annak orna­mentikájából álló rajzolat. Alul a felirat, mintegy a ke­reszt rúdjára erősítve, illesztve, a pásztorbot átlósan lefutó végét is harmóniába fogva a főpapi jel­mondat: In Christo amici — Krisztusban barátok! Az Egerbe mindig is hazajáró Keszthelyi Ferencet jelmondata szellemében köszöntik az egriek, megértvén azt az üzenetet, amely a ciszterci keresztből, még in­kább azt, amely a töviskoszorú­ból és a Krisztusban élő, éleszt­hető barátság-mondatból kiol­vasható. A küzdő egyház 1992- ben ezekre a történelmi szerepet is hangsúlyozó stigmák­ra, jelekre fordítja fokozott fi­gyelmét. S ha visszagondolunk a címe­rek középkori használatára és céljára — mert fénykora a XIII. századtól a XV. század végéig tartott, és főleg arra, hogy az áb­rázolások tartalma mekkorát változott a korok folyamán, mivé szelídült-nemesedett mára, ami­kor a tradíció a lélek primátusát teszi fokozottan érezhetővé, megfontolandóvá, megértjük, milyen jövő felé igazgatja a lélek­halászok hajóját Róma. Ecce sacerdos magnus! — kö­szöntjük Keszthelyi Ferencet a lokálpatrióták barátságával, en­gedelmeskedve a jelmondat fel­szólításának. (farkas) A franciák háromnegyede átélte Szerelem első pillantásra Szerelem első pillantásra. A franciák 75 százaléka már átélte ezt az érzést. A Közvéleményku­tató Intézet 3.000 pár vélemé­nyének összegzése után jutott er­re az eredményre. A megkérdezettek egyharma- da váratlanul, szokatlan alka­lommal találkozott a nagy Ó-vel. Bálon, vagy partin 17 százalékuk pillantotta meg azt, akit legszebb álmában képzelt magának, 11 százaléka család-baráti, vagy gyerekkora óta rég elfelejtett is­merősök között lelt első pillan­tásra szerelmesére. A megkérde­zettek 11 százaléka valamelyik szomszédjába, s ugyancsak 11 százaléka a kollégájába esett bele az első találkozáskor. A kérdőívben olyan kérdés is szerepelt, hogy ki milyen körből választ magának férjet, barátot. Az asszonyok fele ugyanabból a társadalmi rétegből származik, mint partnere. A főnökök lányai gyakran választanak vezető állá­sú férjet, vagy barátot, a munkás származású lányok fele pedig munkás férfit keres magának. (FEB) Érdekességek innen-onnan Tenger és szerves vegyületek a Titánon? A Földünkön túli civilizáció létezése régóta foglalkoztatja az emberiséget, de egyértelmű vá­lasz egyelőre nincs. A Saturnus legnagyobb kísérő bolygóját, a Titánt vastag nitrogénréteg bo­ntja, amely egyszerű szerves ele­mekkel, többek között metánnal keveredik. A Földön kívül ez a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, amelynek a felszínét részben valószínűleg valamilyen tenger borítja. Nem lehetetlen, hogy ott komplex szerves vegyü­letek koncentrálódnak, s az ala­csony hőmérséklet ellenére ki­alakult valamilyen primitív élet. Nyelvi teszt telefonon Japán diákok, akiknek az an­gol szavak kiejtése problémát okoz, tudásukat telefonon is tesztelhetik. A japán NTT tele- - fontársaság nyelvi ellenőrző szolgálata komputer segítségével megvizsgálja és értékeli az előfi­zető kiejtését. A telefonáló — , akárcsak egy nyelvi laboratóri­umban — egy kazettára rövi- , debb-hosszabb szöveget mond, amelyet a számítógép a benne tá­rolt előírásszerű kiejtéssel ha­sonlít össze és közli az értékelést. A telefontesztet az NTT az ame­rikai SRI International céggel -1 közösen fejlesztette ki. Új amerikai szuperkomputer Az amerikai IBM új szuper- komputert állított elő, amely má­sodpercenként több billió mate­matikai műveletet tud elvégezni. Ez az időjárás előrejelzésben épp úgy hasznosítható, mint az új re­pülőgépek fejlesztésének meg­gyorsításában. A jelentős mér­tékben megnövelt teljesítményt több ezer chips és mikroprocesz- szor biztosítja. Veszélyben a szibériai erdők Rablógazdálkodás fenyegeti a hatmillió négyzetkilométernyi szibériai erdőket, amelyek fon­tos szerepet játszanak a Föld ég­hajlatának egészségesebbé téte­lében. A japán és a koreai faipar széleskörű koncessziókat kapott a fakitermelésre. De maguk a szovjet cégek is irtják az erdőt, mert bizonyos termékek gyártá­sához háromszor annyi fát hasz­nálnak fel, mint az észak-ameri­kai és a nyugat-európai vállala­tok. Számottevő az a mennyiség is, amelyet a szibériai erdőkből feldolgozatlan fa formájában ex­portálnak. A környezetvédők erőteljesen fellépnek az erdő­pusztítás ellen, de ez kevésnek bizonyul a multinacionális cé­gekkel szemben. (FEB) • • Öreg ember (is lehet) nem vén ember Mennyit költ egy férfi szép­ségápolásra? Minél idősebb egy férfi, annál többet költ szépség- ápolásra. A férfiakat a kor halad­tával egyre jobban érdekli a kül­sejük. Ha egy ékesebb férfi sze­relmes lesz, nem sajnálja a pénzt az arcvizektől és a bőrápolókré­mektől. Egy francia felmérés szerint a férfiak évente 2,4 milli­árd frankot adnak ki szépség­ápolószerekre, mely a kozmeti­kai ipar össztermelésének 10 százalékát teszi ki. A magára valamit is adó férfit immáron nem elégíti ki a borot­válkozás utáni arcvíz és a dezo­dor használata. A férfi bőre is igényli a nappali és éjszakai ápo­lókrémeket, a lotionokat és a vi- talizáló arcvizeket, tonikokat. Manapság a fiatalabb korban száműzött napolajoknak van nagy keletjük. A francia férfiak a testápolásra kiadott pénz... csak­nem feléért parfümökéivésznek, ezzel szorosan az olaszok mögött következnek, ám a legtöbbet kétségkívül a japán férfiak költik „szépségük megőrzésére.” Egy közvéleménykutatás sze­rint a 40 és 60 közötti francia fér­fiak súlyt helyeznek külsejükre és ezért áldozni is hajlandók. Hatvanhárom százalékuk azért használ kozmetikumokat, mert magának akar jobban tetszeni, 33 százalékuk a környezete ked­véért, 19 százalék pedig üzleti, hivatásbeli sikereket remél a vonzóbb külsőtől. A legmegle­pőbb, hogy a megkérdezettek 5 százaléka ránctalanító műtétre is hajlandó a fiatalabb külső elnye­réséért. A férfiak érdeklődése a kozmetikumok iránt az utóbbi 5 évben 70 százalékkal nőtt. Elmúltak már azok az idők, amikor csak a nők akartak tet­szeni. Most a férfiak is vásárolják a szépségápolószereket, még­hozzá a legjobbat és a legdrágáb­bat keresik, főleg, ha egy fiata­labb nőnek akarnak tetszeni. Ne csodálkozzanak tehát a nők, ha épp a legdrágább arckrémek tűnnek el hirtelen az üzletek pol­cairól: a férfiak vásárolták fel. (FEB) Névjegy­kártya a Kozmoszba Négyszemközt Földes Attila ufológussal dolgozószobában V árt a szolnoki ház kapujá­ban. Azt mondta, rögvest megismert, pedig sose láttuk egymást. Majd hozzátette: számított erre a találkozásra. Már akkor is, amikor még nem kerestem. Aztán indult a diskurzus. Úgy disputáztunk, mintha jó néhány­szor összevetett volna bennünket a sors. Órák suhantak el, de egyi­künk sem vette észre. Ebben a légkörben a szellem nem lanyhul, nem fárad, hanem szárnyakat kap, s egyik gondola­ti lelemény soijázik a másik után. Mindig így képzeltem a másik feltérképezését, attól a szemlé­lettől vezérelve, hogy tisztelem az ő másságát. Ezt tartotta ter­mészetesnek Földes Attila is, így semmi sem akadályozta, hogy időt és teret felölelő, korokat, né­zeteket átfogó portyákra indul­hassunk. Közelítve azokhoz, akiket ma­gukhoz közel állóknak érzünk: a világűr nálunk sokszorta civili­záltabb, képzettebb lényeihez. Azokhoz, akik jelzéseiket küldik nekünk. Mostanában jóval sű­rűbben, mint bármikor. 1. Jegyzetelnék, de csak címsza­vak kerülnek a füzetbe. Minek is, hiszen ami fontos, az maradan­dóan a tudatba rögződik. Két könyvét említi. Először az elsőt, amely a Marson elhelyezett, a szerinte mesterséges vulkánokba kódolt üzenetekről szólt. Azok­ról, amelyeket 162 millió év tá­volából „postáztak” számunkra azok, akik tudták, hogy egyszer majd vesszük az Értelem infor­mációit. Aztán a másikra utal, amelyben logikusan, hideg fejjel, cáfolhatatlanul bebizonyítja, hogy a gizehi piramisok az ufók sugalmazására épültek, és kü­lönböző adataik, távolság és egyéb számaik megegyeznek azon a messzi bolygón lévőkkel. számban adom ki, hogy minél többen hozzájussanak, ugyanis ebben az esetben szó sem lehet arról, hogy pusztító fegyverré válhasson. Amivel mindenki tisztában van, amit bizonyos szinten bárki produkálhat, az nem válhat veszélyessé, csupán a haladást szolgálhatja. 3. Fény derül arra is, hogy mi magyarázza ezt a sűrű látogatást. — Az emlősevolúció csúcsa: az ember elérkezett addig, hogy névjegykártyát küldhet a Koz­moszba, hogy érzékeltesse belé­pési szándékát. Ott már jó néhá- nyan vannak, s ha ahhoz a közös asztalhoz le óhajtunk ülni, nem lehetünk mocskolódók, acsar­kodók, közönségesek. Nos, a kö­rünkben „kopogtatók” szelídíte­ni akarnak mindnyájunkat. Az nagy szamárság, ha azt harsog­juk róluk, hogy elpusztítják civi­lizációnkat, s uralkodni akarnak felettünk. Épp az ellenkezője igaz. Az ő magaslatukról elkép­zelhetetlen ilyen aljas törekvés. Azt szeretnék, ha felismernénk, hogy itt vannak, s készek arra, hogy széles körű tudással gazda­gítsanak bennünket. Méghozzá úgy, hogy korlátlanul, minden irányban adagolják ezt a pluszt. — Kiválasztottakat keresnek? Rögvest közbevág. — Ilyenek nincsenek, bárki­vel „kommunikálnak”, minde­nekelőtt azokkal, akik fogadó­készek, akik várnak rájuk, akik elég érzékenyek ahhoz, hogy megértsék őket. Nem egyszerű­en jutottam el hozzájuk — ezt is részletezik köteteim —, megdol­goztam, megharcoltam ezért. Mégsem bántam meg, mert rá­döbbentem, hogy csak egyetlen küldetésem lehet, ezt a felemelő eszmét népszerűsíteni. Akkor is, ha kemény küzdelmet kell vívni az értetlenkedőkkel, a konzerva­tívokkal, azokkal, akik megátal­kodottan hirdetik, hogy boly­gónk mindennek a központja, s nálunk tovább senki sem ért el. A kihívást mégis vállalom, mert a jövő érdeke ezt kívánja. 4. Ha valaki azt hinné, hogy partnerem valamiféle megszál­lott, idegileg felborzolt alkat, hát akkor nagyot téved. Már csak azért is, mert személyisége szinte sugározza a nyugalmat, a hig­gadtságot, az ésszerűséget. Eb­ben voltaképpen nincs semmi különös, hiszen civilben villa­mosmérnök, illetve számítógé­pes programozó. Olyan alkat, aki hűvös fejjel mérlegel, foly­vást konkrétumokkal érvel. Az egészben az a különös, hogy mégis fölénk vonta a csoda sejtelmes sátrát. Azt csak mellé­kesen említi, hogy radiesztéta is, azaz megérzi a lakásban felbuk­kanó kóros sugárzásokat. S még egy: kézrátéttel is gyógyít. Ez a határozott karakter mégis szinte szemérmesen jegyzi meg: — Ezt csak a feleségem ta­pasztalhatta, ugyanis a közvetlen környezetemben irtózom attól, hogy adottságaim árát másokkal fizettessem meg. Megnyerő színfolt — egy szimpatikus személyiség rajzá­hoz. 5. Nem búcsúztunk, hiszen ha­marosan ismét cseveghetünk. Méghozzá április 24-én, pénte­ken délután 5 órakor — az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében —, a megyeszékhely Helyőrségi Klubjában. Ott már közönség előtt. Hogy újabb izgalmas titkok táruljanak fel. Valamennyiünk épülésére. Pécsi István 2. S most egy nagy ugrás: a ké­szülő harmadik kötet. A téma­kör hasonló. Emeljük ki csak a szenzációt! — Ebben villanásszerűen közlöm észleléseimet, azokat is, amiket sajátos hullámhosszon továbbítanak nekem az Univer­zum szuperkulturált polgárai. Publikálom például űrhajóik hajtóműveinek abszolút precíz, hiteles műszaki leírását... Rám néz, figyeli, meglepő­döm-e. De hát erről szó sincs. Legfeljebb az döbbent volna meg, aki kívülállóként hallgat bennünket. S máris belecsöppenünk egy újabb körbe: — A munkát nagy példány­Amikor a Mars vulkánjairól beszél Az extraszensz ingyen segít Vasárnap este ismét távszeánsz Anatolij Majevszkij, az Egerben élő és munkál­kodó extraszensz — ígéretéhez híven — ismét újabb ingyenes segítséget kínál a rászorulóknak. — Március 22-én, vasárnap este 6.30 órától 6.35 óráig távszeánszot ajánl mindazoknak, akik számí­tanak erre. Nemcsak a megyeszékhelyen lakóknak, hanem a tőle 25 kilométeres körzetben élőknek is. Aki igényli ezt, akinek fájdalmai vannak, próbáljon ekkor ellazulni, csukja be a szemét, és koncentrál­jon arra, hogy az általam sugárzott gyógyító energia az ő bajait is orvosolja. Örülök annak, hogy a visz- szajelzések pozitívak, s igen sokan kérik a közre­működésemet. Határozottan ígérhetem a jó közér­zetet, a lelki megnyugvást, s a kínok csökkenését, il­letve megszűnését. Továbbra is kérem, hogy észre­vételeiket írják meg, s leveleiket a Hevesi Napló Szerkesztőségébe címezzék. (Eger, Vörösmarty u. Az érdeklődők személyesen is találkozhatnak ve­le március 24-én, kedden délután 5 órakor az Egri Helyőrségi Klub első emeleti dísztermében. Ekkor Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője kérdezi számottevő eredményeiről. Emellett fotókból is diagnosztizál, s nem marad el a mintegy félórás kö­zönségkezelés sem. Az egyesület tagjai ingyenes belépőiket — újak még a helyszínek beiratkozhatnak, jelentkezhetnek — a rendezvény kezdetéig mindennap reggel 9-től este 7-ig vehetik át a HEMO portáján, illetve irodá­ján, a Kossuth Lajos út 12. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents