Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

HEVES ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1992. március 19., csütörtök Emlékmű Tiszanánán Aki Tiszanána központjában jár, annak rögtön feltűnik, hogy az első világháborús szoborkompozíció mellett milyen magas színvona­lú és igazi művészi értéket képviselő alkotás állít emléket azoknak a tiszanánaiaknak, akik a második világháborúban pusztultak el. A kegyeleti hely közepén Den Barsboldt domborműve áll, s kétol­dalt a két szárnyon olvashatók a nagy világégésben elhunytak nevei, amelyek mellett mint mindig, most is koszorúk vannak. Merüléskorlátozással segítik a hajózást a Tiszán Kiskörén naponta tíz centivel emelik a vízszintet A napokban arról értesül­tünk, hogy megkezdték a Tiszá­id kiskörei tározója téli vízszint­jének emelését. Ezt addig foly­tatják, amíg az üzemelési sza­bályzatban, az öntözési időszak­ra előírt szintet el nem érik. Nagy Imrétől, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság főmunka­társától megtudtuk, hogy Kiskö­rén az emelés mértéke naponta tíz centiméter, de esetleges árhul­lám érkezésekor ez csökkenhet, sőt meg is állhat. Az al- és felvizszint kiegyenlí­tődése esetén a duzzasztás meg­szűnik, és a további vízszint- emelkedés természetes körülmé­nyek között megy végbe. Az idén is — az elmúlt évihez hason­lóan — a maximális duzzasztott szintemelkedés a Kisköre-felső vízmércén 730 centiméter lehet. Acz úgynevezett öblítőcsatomák szabályozó műtárgyai: Aranyos, Tiszaörvény, Tiszafüred, Tisza- valk térségében a folyó és a táro­zó vízminőségének megőrzése, az úgynevezett felisza pólód ás mérséklése érdekében alaphely­zetben zártak. Amikor csak lehet, merüléskorlátozással a Kötivizig az áthajózást biztosít­ja. Nemrég elkészült és üzembe helyezték a Kis-Tiszán az úgyne­vezett szabályozó műtárgyat, és úgyszintén a 9-es csatornát, amely a Buláti-sziget alatt a Ti­sza jobb partján: Tiszavalk irá­nyába működik. Erre több mint harmincmillió forintot költött a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az említett fejlesz­téssel az úgynevezett feliszapo- lódást csökkentik, és így megvan a remény, hogy gyorsan megté­rül. Megújult formában Megjelent a Kömlő Népe KÖMLÖ KÖZSÉG POLITIKAI FOLYÓIRAT JIJ.évfolyam 3 ■ szám-1992* M ÁRCIUS Árar 15 Ft A napokban tetszetősebb kül­sővel jelent meg az önkormány­zat lapja, a Kömlő Népe. A har­madik évfolyamába lépett orgá­num immár számítógépes eljá­rással készül. Ez látszik is, hiszen a fényképek jól láthatóak, s a cik­kek is elegánsabb formában jut­nak el az olvasókhoz. Ezt a lapszámot a március 15-e tiszteletére írt köszöntő nyitja meg, majd a második olda­lon Egyelt unt település után nyo­mozva rímmel egy Puszta-Szá- razbő nevű településsel ismer­kedhetnek meg azok, akik a kömlői dokumentumtár soroza­tát nyomon követik. Az Olvasó­ink íiják című rovatban pedig a helyi kubikosokról, illetve azok történetéről számolnak be. Ugyanezen az oldalon a Gara­bonciás halála című elbeszélés található. A képzőművészet barátai Vladár László tiszafüredi tanár­festő kiállításáról értesülhetnek, míg a Rendelettárban az önkor­mányzat átmeneti szervezeti és működési szabályzatának mó­dosításáról kaphatnak képet az érdeklődők. Ugyancsak ebben a rovatban a köztisztaságról és közegészségügyről szóló rende­let szerepel még. A fentieken kívül a lapban tu­dósítás jelent meg a kömlői Má­jus 1. Mgtsz zárszámadó küldött- közgyűléséről, amely azért is ér­dekes, mert talán ilyen rendez­vényre utoljára kerül sor. Az ön- kormányzat hírei és a szerkesztői üzenetek mellett Amerika... Amerika... címmel folytatódik az a vetélkedősorozat, amelynek kérdéseit — már az ötödik fordu­ló zajlik — is tartalmazza a köm- lőiek megújult községpolitikai folyóirata. Idegenforgalmi központ lehet Tárnáméra A polgármester — osztrák tapasztalatairól Nemrég szakmai tanulmány­utat szervezett Ausztriába a Ma­gyar Falusi és Tanyai Vendégfo­gadók Szövetsége. Egy autóbuszt megtöltő társaság: az ország kü­lönböző részeiből polgármeste­rek, kezdő és gyakorló, a falusi turizmussal foglalkozó vállalko­zók indultak a szomszédos or­szágba. Bár három napig tartott a program, tapasztalatot azonban bőséggel szereztek ezalatt is. A Heves megyei önkormányzat delegáltja volt a tanulmányúton Bencze László, Tárnáméra pol­gármestere is. Vele beszélget­tünk élményeiről, hasznosítható tapasztalatairól. — Az első nap Tirolban jár­tunk, egy 550 lelket számláló he­gyi faluban, Etmissl-ben. Az Al­pokban meghúzódó községben több évtizedes hagyományai vannak a falusi turizmusnak. „Zsákfalunak” nevezik, miután egyetlen útja van, amely be- és kivezet a településből. Az ott élő emberek elsősorban erdészettel, vadászattal és vendéglátással foglalkoznak télen-nyáron. Évti­zedek óta ebből élnek azon a vi­déken, és szívesen bemutatták a falusi portákat, a jellegzetes tiroli házakat, a berendezéseket. — Milyen véleményt alkotott a látottakról? — Ami nyilvánvaló, hogy a faluban a turizmus bejáratott üz­leti kört foglal magában, hiszen vissza-visszatérőek a külföldi tu­risták. Főleg a téli időszakban jönnek, akik síelni szeretnek. A vállalkozók egy része szarvas- marhatartással és tejtermeléssel is foglalkozik. Óriási előny a ki­alakított élő kapcsolatrendszer, amelyet a jól működő telefonhá­lózat, a kellő útviszonyok, a saját áruházak, üzemanyagtöltő állo­mások és bankok segítenek. Eb­ben sokkal előbbre tartanak, mint Magyarországon. A szállás­viszonyok ugyanakkor hasonló­ak a hazaiakkal, sőt úgy tapasz­taltam, hogy mi még jobban al­kalmazkodunk más országok gasztronómiai szokásaihoz, mint az osztrákok. — Ezután hol folytatódott a program? — Elvittek bennünket Graz Bencze László: — Szeretnénk, ha Tárnáméra idegenforgalmi központtá alakulna külvárosába, egy régóta működő háziasszonyképző iskolába. Ott tudtuk meg, hogy Ausztriában kétszáz ilyen van. Szolgálja a fa­lusi turizmust, hiszen az oda fel­vételt nyert lányok egy éven ke­resztül tanulják a háziasszonyi szerepkör főbb tudnivalóit, és szakszerűen elsajátítják a kert­műveléstől kezdve a szövésen és fonáson át a szabás-varrásig, a szakszerű mosástól a vasalásig, illetve a kenyérsütéstől a főzésig, a terítésig a legfontosabb ismere­teket. Sokunkban megfogalma­zódott a látottak alapján, hogy jó lenne mihamarabb itthon is meg­honosítani. — Értesülésünk szerint ma­gyar lányokkal is találkoztak ott. — Valóban, két hazai kislány­nyal, akik ebben az iskolában ta­nulnak. Újdonság, hogy ott sajá­títhatják el a háziasszonyság tu­dományát. Örömmel tapasztal­tuk, hogy valóban felkészítik őket az életre! Sőt azt is támogat­ják, ha valamelyikük kereskedel­mi, illetve vendéglátó-intézet­ben akar továbbtanulni. — Hazaérve, Balatonvilágo­son részesei voltak a Magyar Fa­lusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége harmadik országos találkozójának. — Érdekes volt ez, hiszen egyenesen Ausztriából visszaér­ve kapcsolódtunk be ebbe a programba. Dr. Csáky Csaba el­nök értékelte az 1990 nyarán lét­rehozott szövetség eddigi mun­káját. Részletesen kitért a szer­vezett idegenforgalom és a falusi turizmus kapcsolatára. Ott talál­koztunk a holland és osztrák társszervezet vezetőivel, akik hangoztatták és javasolták a ma­gyar falusi turizmus elterj eszté- sét. Különösen a holland képvi­selő emelte fel szavát azért, hogy az északi országból kerékpárok­kal is szívesen jönnének Magyar- országra turisták, akik a falva- inkban keresnének szállást. A résztvevőknek külön fórumot is tartottak a falusi turizmus hely­zetéről, lehetőségeiről, amelyen a Pénzügy-, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Or­szágos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank Rt. képviselői vá­laszoltak a felvetett kérdésekre. Szó esett a kedvezményekről, ar­ról például, hogy 10 ágyig nem kell adót fizetnie annak a vállal­kozónak, aki a szövetség tag­ja. — A tanulmányúton szerzett tapasztalatait hogyan igyekszik kamatoztatni Heves megyében, illetve a Tárná menti községek­ben? — Azt hiszem, hogy a jövőben megyénkben nagy lehetőségei lesznek a falusi turizmus kibon­takoztatásának. Különösen a Ti- sza-tó környéki településeken, Eger, illetve Gyöngyös körzeté­ben. Emellett természetesen sze­retnénk, ha Tamaméra is idegen- forgalmi központtá alakulna az alföldi részen. Ehhez azonban elsősorban azért kell sokat ten­nünk, hogy az itt élő emberekben feloldjuk a gátakat az érkező tu­ristákkal, idegenekkel szemben. Annak érdekében, hogy meg­nyissák házaikat, portáikat, és befogadják őket. Mentusz Károly A kisgazdák kezdeményezték „Előzetes” földosztás Erken Karcagon Díszpolgár lett Heves egykori plébánosa A Karcagon megjelenő Kar­cagi Hírmondó jóvoltából la­punk tudomására jutott, hogy március 15-én az alföldi város­ban díszpolgárrá avatták Heves város egykori plébánosát, a he­vesi születésű és kötődésű dr. Orosz Pált. A hozzánk eljuttatott indok­lásból kiderül többek között, hogy Karcag önkormányzati képviselő-testülete posztumusz díszpolgári címet adományozott a volt katolikus hittanár-plébá- nosnak. A kitüntetést Almádiné Orosz Katalin, a plébános testvé­re vette át. A kitüntetett életmű­ve elismeréseként kapta ezt a cí­met, hiszen ő építtette a karcagi parókiát, s munkálkodása nyo­mán épült a déli külvárosi temp­lom iskolával, s a berekfürdői templom, lelkészi lakással. Ő építtette fel a katolikus legény- egyletet, valamint a városi könyvtárat. Az alábbiakban beszámolunk arról a levélről, amelyet dr. Gu­lyás István, az erki kisgazdapárt elnöke juttatott el szerkesztősé­günkhöz, s amelynek témája az, hogy a kisgazdapárt helyi szerve­zetének kezdeményezésére (a benyújtott kárpótlási igények alapján) az elmúlt napokban megtörtént a földek ideiglenes visszavétele Erken. A levél beszámol arról, hogy a tamaörsi Dózsa Mgtsz elnöke, Gunics János hozzájárult, hogy a lakosság még a kárpótlási licit előtt birtokba vegye jogos tulaj­donát. Sőt, az igénylőknek még választási lehetőséget is biztosí­tott. Földjét ugyanis bárki kive- hette, aki szántatlanul, szántot­tam lucemaföldként, tavaszi ár­paként, avagy kukoricakultúrá­ban kérte. Akik nem szántatlan földet kértek, azoknak a téesz ál­tal elvégzett vagy elvégezendő munkák diját — szerződés sze­rint — meg kell téríteniük. Tekintettel arra, hogy a lakos­ság nagy többsége tsz-tag, így Erken kárpótlásra csak kevesen jogosultak. Ennek ellenére — ír­ja levélben az elnök — 121 kh te­rületet kértek vissza. A kisgaz­dapárt azoknak az igénylőknek, akik nem tudják földjüket saját erőből megművelni, Csécse Já­nos és Szikszói Zoltán mezőgaz­dasági vállalkozók személyében bérlőket is szerzett. A bérbeadó zöme a föld bérleti diját ter­ményben kéri, így vannak olya­nok, akik 50-60 mázsa gabonát kapnak. így aztán mind a két fél jól jár. „Kéijük a jó Istent — úja befe­jezésül dr. Gulyás István —, hogy kedvező időjárást, bő termest adjon, hogy pártviszályokkal sújtott szegény hazánk és nemze­tünk nehéz sorsából mielőbb ki­lábaljon.” Talány... Szokatlan bejelentés érkezett a napokban a He­vesi Polgári Védelmi Parancsnokságra. Tiszanánán az egyik házban igen különös jelen­séget tapasztaltak otthonukban egy családi ház la­kói. Egy tízéves épületben különböző időszakok­ban — két-három naponta — erős, ütemes, doboló hangokat vélnek felfedezni, a szobák falától egé­szen föl, a padlásig. A ház viszonylag új, s bár a falakon vannak repe­dések, ez a jelenség nemigen írható semmiféle stati­kai elváltozás számlájára. A lakók egyébként — mintegy bizonyítékképpen — magnókazettára vet­ték ezeket a talányos éjjeli zörejeket, ám a szakem­berek ezeket meghallgatván, semmi kézzelfogható magyarázatot nem találtak. Felmerült, hogy stati­kai vizsgálatot kellene elvégezni, s ebből esetleg többet tudnának meg, viszont az is igaz, hogy az említett repedések évek óta megvannak. Az éjszakai hangok meg viszonylag új keletűek. Nem tudjuk tehat, hová fajul majd ez az éjszakai jelenség. Felkerestük az ottlakókat, ám a háziasz- szony elmondta: megbeszélték, hogy senkinek sem nyilatkoznak az esetről, mert nem szeretnék, ha eb­ből nyilvános ügy lenne. Mert — mint mondták — olyan rémhíreket is hallottak, miszerint hamarosan még a televízió is kijön hozzájuk. Ezt pedig nem akarják. így hát mi sem tudjuk, milyen hangok haUhatók éjszakánként ebben a tiszananai házban. És most már — meglehet — nem is fogjuk megtudni soha... (ha) Plakátkiállítás a Gyermekházban Március 15-re, nemzeti ünne­pünkre plakátrajz-pályázatot hirdetett Heves általános iskolá­sainak a városi Gyermekház. Négy oktatási intézményből ér­keztek pályamunkák, amelyek­ből a legjobbakat kiállították. A tárlatot a hét végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Hollókőre kirándulnak Az ENSZ-UNESCO által vi­lágörökségként nyilvántartott Nógrád megyei Hollókőre ki­rándulnak szombaton a Hevesi Hagyományőrzők. A város álta­lános iskoláinak hetedik-nyolca­dik osztályos tanulóit összefogó csoport megismerkedik a község népi műemlékeivel, gazdag ha­gyományaival, a táj különleges­ségeivel. Még lehet jelentkezni A hagyományoknak megfele­lően az idén is megrendezik a Kazinczy prózamondó versenyt Hevesen. Érre az alföldi város és környéke alsó és felső tagozatos általános iskolásait várják. Je­lentkezéseket március 23-ig el­fogadnak a Gyermekházban. Vízitáborozóknak szánják Ebben az évben a Marosra és a Tiszára rendeznek vízitúrát a he­vesi gyerekeknek. Ezt segíti elő az a csatlakozás, amelyet nemrég határoztak el a leendő tábor tag­jai. Tizenöten részesei lesznek az Egri 4-es Számú Általános Isko­la, valamint az Egri Természetjá­ró Szövetség által szervezett vízi- túra-vezetői tanfolyamnak. Mezőgazdaságunk jelene és jövője Kárpótlási fórum Hevesen A közelmúltban Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ nagytermében dr. He­gedűs György vezetésével fóru­mot rendezett a polgármesteri hivatal az ötös számú országgyű­lési választókerületnek, illetve az érdeklődő polgároknak. A té­ma: az új szövetkezeti és átmeneti törvénnyel kapcsolatos kérdések, valamint mezőgazdaságunk jele­ne és jövője volt. Az érdeklődők előtt a meghí­vott előadók: dr. Becz Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Magyarfalvi Krisztina, a Heves Megyei Kár- rendezési Hivatal, valamint Ko­csis Gyula, a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője elsősorban a kárpótlással és a privatizációval kapcsolatos fel­vetésekre adtak magyarázato­kat. A választókerület polgármes­terei, különös tekintettel a helyi érdekegyeztető fórumok meg­alakulásával összefüggő kérdé­seket tettek fel. A találkozó iga­zolta, hogy az érdeklődők szük­ségesnek tartják a tájékoztatás ilyen közvetlen formáját. A résztvevők hasznos informáci­ókhoz, tanácsokhoz jutottak a jelzett témakörrel kapcsolatos gyakorlati feladatok megvalósí­tásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents