Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

HÍRLAP, 1992. március 19., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Új megyei főügyész Dr. Román Gyulát, az egri ügyészség eddigi vezetőiét iktat­ta be március 15-től dr. Sátori Já­nos, a legfőbb ügyész helyettese a Heves Megyei Főügyészség ve­zetőjének. Az esemenyen részt vettek a megye más jogászszer­vezeteinek a vezetői is. Baloldali klub Népegészségügy Magyaror­szágon címmel tartja legközeleb­bi foglalkozását a Baloldali klub Egerben. Az esemény vendége dr. Kertai Pál országos tiszti fő­orvos lesz, aki a Foglár utcai Munkásklubban tartja előadását pénteken fél 5-től. Élet és intelligencia A TIT hatvani egyesü/efe szer­vezésében az Ady Endre Könyv­tár és Közösségi Házban pénte­ken délután 5 órától Schalk Gyula csillagász tart előadást „Elet- és intelligencia-kutatás a világegyetemben” címmel. A vi- deovetitéssel egybekötött prog­ramra minden érdeklődőt var­nak. Bolhapiac Akik lomjaiktól, felesleges já­tékaiktól és könyveiktől akarnak megszabadulni, azokat várják szombaton délelőtt 10-től 12 óráig az egri Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban. A ren­dezvényt jó időben az udvaron, ha viszont esik, akkor az épület­ben tartják meg. Koós-show Koós János és Dékány Sarolta lép fel pénteken este 6 orakor az Egri Helyőrségi Klubban. Kon­certjükön — amelyen régi siker­számaik is szerepelnek — Auth Ede kisegyüttese kísér majd. Diszlexiás klub Az Egri Ifjúsági Ház március 13-tól diszlexiás klubot indított, mivel az olvasás és az írás zavarai napjainkban egyre nagyobb mértékben fordulnak elő az is­kolások körében. Ennek leküz­dése érdekében szerveztek elő­adás-sorozatot, s a foglalkozáso­kat péntekenként tartják An­gyaláé Jászi Éva vezetésével. Alföldi Napló A Magyar Televízióban ma is­mét jelentkezik az Alföldi Napló című program, amelyet a szegedi körzeti stúdióban szerkesztenek. Este nyolc órától tudósítást lát­hatnak a nézők a hatvani márci­us 15-i megemlékezésről, ahol bemutatkoznak a helyi Széche­nyi István Szakközépiskola diákjai is. Majd negyven perccel később aktuális hírműsort sugá­roznak. Az adás rendezője az Egerből elszármazott Heti Ist­ván. Közmeghallgatás Istenmezején Közmeghallgatást tartottak a minap Istenmezején. A polgár- mester tájékoztatta a lakosságot arról, hogy ebben az évben 33 millió forintból gazdálkodnak majd, s ez az összeg elegendő az intézmények fenntartására. Szó esett arról is, hogy a községben létrehozták a telefontársulast, s szeptemberig 111 készüléket kötnek majd be a meglévő 29 mellé. Még ebben az évben sze­retnék elindítani a kábeltévé adását, s ez javítaná a vételt is, ugyanis a falu területének 70-75 százalékán most is rossz minősé­gű képet néznek. Keresse fel a Paletta Lakáskerámia Szalont! Tart még az engedményes vásár egyes fürdőszobai kiegészítőkre, csempékre, padlólapokra. Vásárolhat fürdőszobai szekrényeket, beépített szekrényeket. Hozzánk csak benézni is érdemes. Paletta Lakáskerámia Szalon Egerben, a TÜZÉP-telepen. Cím: Eger, Kistályai u. Telefon: 20-192 Paletta Lakáskerámia Szalon Eger, Kistályai út Szigorú fegyvervizsga Az engedélyhez minden alapvető ismerettel rendelkezni kell A közgyűlés leváltotta az igazgatót Akvarellek és Pécsi Ildikó A város galériájában pénte­ken este fél hat órakor nyílik meg az a kiállítás, amelyen a nemrég alakult Magyar Akvarell Társa­ság 15 tagja — közöttük nem egy állami díjas alkotó — vonul fel munkáival, hogy ezt a hajdan na­gyon népszerű festészeti műfajt igyekezzen ismét népszerűsíteni, s a hatvani művészetkedvelők körében elsőként bemutatni. A mindkét termet megtöltő, szín­pompás és témagazdag tárlatot Kratochwill Mimi műtörténész nyitja meg. Ezt követően, hat órakor lép a galéria közönsége elé vidám pó­diumműsorával népszerű szín- művésznőnk, Pécsi Ildikó, éspe­dig Beregi Péter társaságában. A hatvaniak előtt ő is ismert szemé­lyisége a színház világának, hi­szen pár esztendeje az akkor lé­tező galéria-játékszín egyik pro­dukciójában — Tanúk nélkül — már a helyi színházbarátok szívé­be lopta magát. Irinyi János emlékére Mindenkinek vizsgáznia kell, aki kézi-, lő- vagy vadászfegy­vert tart magánál. Ezért ország­szerte rendkívül szigorúan mér­legelnek, hogy eldönthessék, ki tud a fegyverrel szakszerűen bánni. Felvételünk a Füzesabo­nyi Rendőrkapitányság tanács­termében készült, ahol a vizsgáz­tatók kemény feltételeket állítot­tak. Nagy százalékban nem is újítják meg a fegyverviselési en­gedélyeket. Heves megyében igen nagy azoknak az aránya, akik nem feleltek meg. Remélhetően e szűrések után kevesebb lesz a vadászbaleset. (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) A privatizációs lehetőségek­kel kapcsolatban elmondta az igazgató, több bizonytalansági tényező is hátráltatta megvaló­sulásukat. így a polgármesteri hivatal nem nyilatkozott arról: teljes vagy részleges vagyonkivá­sárlásról lehet szó. Az érdeklő­dők egyébként olyan dokumen­tumokra voltak kíváncsiak, ame­lyeket csak a mérleg elkészítése után lehetett a rendelkezésükre bocsátani. Egyébként is, lehet komoly szándékról beszélni ak­kor, ha a német cég máig adósa az autójavítónak? — A garanciális alkatrészek­kel kapcsolatos problémákról tudtam — folytatta Kozsa János —, de arról nem, hogy ilyen mér­tékűek. Ezért kimutatást kérek a megkárosított ügyfelekről, mi­ként a kollégák kifizetetlen CSÉB- és casco-adósságairól is. Ezután a hozzászólások kö­vetkeztek, amelyek nem nélkü­lözték az indulatokat sem. Az egyik munkás például megelé­gelte, hogy mindig, mindent meg­magyaráz az igazgató, miközben a felelősségről nem esik szó. Má­sok a Galgatrans Kft. — amely­nek egyik alapítója az autójavító — és a vállalat tisztázatlan viszo­nyára kérdeztek rá. Az idő előre­haladtával a hideg teremben egy­re forróbb lett a hangulat, főként amikor a felszámolási eljárásról, a csődről s a kilátásokról volt szó. A jogászok a menekvést csupán abban látták, ha minél előbb be­fektetőt találnak. Közel háromórás vita után többen kezdeményezték, az igazgató önként mondjon le, ám Kozsa János ezt nem tette meg, így titkos szavazásra került sor. Ezen 15-en a vezető mellett, 26- an pedig ellene adták le voksu- kat. A szabályok értelmében az arány elegendő volt ahhoz, hogy Kozsa Jánost leváltsák, s a jelen­lévők nagy többséggel Sípos György volt munkafelvevőt bíz­ták meg az igazgatóválasztásig a vezetői teendők ellátásával. Molnár Zsolt Heves megyeiek az országos döntőben Az Egri Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskolá­ban rendezték meg az Irinyi Já­nos kémiai verseny megyei dön­tőjét. A május elejei győri orszá­gos vetélkedőn megyénket a kö­vetkező tanulók képviselik majd: az első osztályosok közül a győzelmet Szaniszló Beáta, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ta­nulója szerezte meg, a második helyen Zséy István (Gárdonyi Géza Gimnázium), a harmadi­kon Czipó Béla (Szilágyi-gimná­zium), a negyediken Bigus Kor­nél (gyöngyösi Berze-gimnázi- um), az ötödiken Szalmás Lajos (hatvani Bajza), a hatodikon Márton Ágnes (Szilágyi-gimná­zium) végzett. A másodikosok között a legjobbnak Barna Adri­enn (hevesi középiskola), Körösi Gábor)Gárdonyi Géza Gimná­zium), Bárdos Andrea és Sipos Rita (Szilágyi Erzsébet Gimná­zium) bizonyult. A szakközépis­kolások közül Vajda Zoltán, a mátrafüredi Erdészeti Szakkö­zépiskola diákja végzett az első helyen. Megmondják a fotók — Hatásos közönségkezelés A pódiumon: az extraszensz A korábbi résztvevők kérésé­re ismét az Egri Helyőrségi Klub, a Hevesi Napló és az Egri Egész­ség- és Környezetvédő Egyesü­let vendége lesz Anatolij Ma- jevszkij, a megyeszékhelyen élő, rendkívül eredményesen gyógyí­tó extraszensz. Március 24-en, kedden délután 5 órától — az in­tézmény első emeleti dísztermé­ben — vele készít nyilvános ri­portot Pécsi István, lapunk olva­sószerkesztője. A meghívott be­szél majd munkálkodásának mozgatórugóiról, s természete­sen fotókból is készít pontos diagnózist. Ezt követően a gya­korlatban igazolja majd — fél­órás közönségkezeléssel —, hogy közreműködésé révén minden fájdalom felszámolható. Az egyesületi tagok természe­tesen ingyenes belépőhöz juthat­nak — a helyszínen még újak is jelentkezhetnek — a rendezvény kezdetéig, naponta reggel 9-tol este 7 óráig a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt a portán, illetve az irodán. Az ok: felelőtlenség Égő erdő, lángra lobbant könyvtár A tűzoltóság az elmúlt napok­hoz hasonlóan sokat dolgozik, a száraz időjárás veszélyeit meg­sokszorozza az emberi felelőt­lenség. Kedden több ízben riasz­tották a 05-öt. Nagyvisnyó mel­lett, a Bán völgyében tomboltak legjobban a lángok. A szabad­ban tüzeltek — minden tilalom ellenére —, s hamarosan égett a közelben lévő öthektáros, ötéves fenyves, egy hektár tölgyes és öt­ven hektár legelő. A kárt mint­egy 150 ezer forintra becsülik, de az állami és a segítségükre siető bélapátfalvi és szilvásvá­radi önkéntes tűzoltók négy­milliós értéket mentettek meg. Csak a gyorsaság mentette meg Egerben a felnémeti kiser­dőt, amely a gyermekek tüzeske­dése miatt gyulladt ki. Itt két hektár akácos és tölgyes került veszélybe, de a közeli helyre ha­mar kiértek a megyeszékhely tűzoltói, s így csak tízezer forin­tos kár keletkezett. A megmen­tett érték mintegy kétszázezer forintos. Hatvanban a Kossuth tér 3. alatt ütött ki tűz. Az első emeleti könyvtárban egy égő cigaretta- csikk miatt kigyulladt a papír- hulladék, és lángra lobbant egy könyvespolc. Itt nem volt szük­ség a tűzoltóság közbelépésére, mivel az ott dolgozók el is oltot­ták a lángokat. Az illetékesek ismét felhívják a figyelmet arra, hogy szigorú tűzgyújtási tilalom van érvény­ben, melynek megszegői súlyos büntetésben részesülnek. Az én Párizson! A Hatvani Ma­gyar-Francia Társa­ság szervezésében kerül sor Varga Győ­ző garfikusművész Az én Párizson) című kiállításának meg­nyitójára a Hatvani Városi Művelődési Központban március 20-án, pénteken dél­után 5 órakor. A Szajna-partot, a Montmartre-ot és a Latin negyedet meg­örökítő alkotásokat Felicie de Gerando Teleki, a társaság el­nökségi tagja méltat­ja megnyitóbeszédé­ben. Ezt követően az intézmény barokk termében a francia irodalmi alkotásokból válogatott összeállí­tást tekinthetik meg a résztvevők a Bajza Jó­zsef Gimnázium diákjainak előadásá­ban, s a Hatvani Kvar­tett közreműködésé­vel. A tárlat április 1-jéig látogatható. s Cserepes virág féláron a Széchenyi u. 26. sz. alatti virágüzletben csütörtök déltől szombat délig. V t Megyénk is belezuhanhat a válságba i (Folytatás az 1. oldalról) így például Észak-Magyaror- szág Alsó-Sziléziával és Nyugat- Szlovákiával együtt megpályá­zott egy PHARE-alapot, ame­lyet három ország részére folyó­síthatnak, százmillió ECU-s ósz- szegben. A nagytérségi program feltételezi a kisebb körzetek el­képzeléseit is, így kapcsolódhat­nak össze a „fogaskerekek”. Jó példaként hangzott el az edelé- nyi kezdeményezés: a település huszonöt társá val együtt keres ki­utat. Az államtitkár-helyettes számos lehetőséget felsorolt, amelyek a nehéz helyzetben lévő területeknek nyújtanak segítsé­get. (A különböző kedvezmé­nyekről és pályázatokról lapunk számára részletes tájékoztatást adtak, amelyet későbbi száma­inkban ismertetünk.) Az elhangzottakhoz dr. Gyu­lai Gábor fűzött kiegészítést, be­számolva a KMB-hivatal olyan kezdeményezéseiről, amelyek­kel hazai, illetve külföldi támo- latásokat szereztek. Aláhúzta, ogy a helyi válság megoldásá­hoz leginkább az adott térségben kell megtalálni a kulcsot. A külső pénzek inkább az „indítógomb” szerepét tölthetik be. Külön szólt Heves megye helyzetéről, mint elmondta, itt elsősorban Heves városának körzetét sújtják a vál­ságjelenségek. Ezért kistérségi összejöveteleket szerveznek, hogy a „kincset érő” információ­kat közreadhassák (Hevesen ma kerül sor egy ilyenre, amelyről tudósításban számolunk be). Beszédes számokkal is szol­gált, Borsodban mintegy 20 mil­liárd, Heves megyében pedig 13­14 milliárd forint „hever parla­gon ”, vagyis ennyit helyeztek el a pénzintézetekben tartós lekötés­re. Ha ez a tőke megmozdulna, jelentős erőt képviselne. A későbbiekben külön elemzés hangzott el a munkanélküliségről. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legkriti­kusabb övezete, már februárban 15 százalékos volt az arány, amely az év végéig tovább növekedik. A munkahelyteremtésre lenne pénz, de kevés a terv, az ötlet. A vita során a meghívottak többfajta nézőpontból közelítet­ték meg ezt a témát. Többen azt kifogásolták, hogy hiányoznak azok a szervezetek és intézmé­nyek, amelyek ezeket az elkép­zeléseket és lehetőségeket szá­mon tartanák. Több önkor­mányzat óvatos, nem szívesen vág bele saját szakállára kocká­zatos kezdeményezésekbe. Nincs kidolgozott rendszere a pályázatoknak. Nehezen lehet hozzájutni az információkhoz, kötetekben kellene megjelentet­ni a pályázati feltételeket. Mint elhangzott, ilyenfajta szervezete­ket igyekeznek létrehozni, de nem könnyű folyamatos és stabil tájékoztatást nyújtani, mert a fel­tételek szinte hónapról hónapra változnak. A gyöngyösiek gondjairól Ke­resztes György polgármester szólt. Véleménye szerint a vi­szonylag könnyebb helyzetben lévő térségek lecsúszását meg kell akadályozni, mert később nem lesz miből támogatni a rá­szorultakat. Nehezményezte, hogy a privatizációba nem von­ják be az önkormányzatokat, s rossz példaként hozta föl a Sám­son, illetve az Egervin ügyét. Az egriek nevében dr. Ringelhann György polgármester elmondta, hogy a hevesi megyeszékhely is belezuhanhat a válságba, ha nem fordítanak rá nagyobb fi­gyelmet. Beszélt azokról a kistér­ségi együttműködésekről, ame­lyek a város körzetében alakul­tak ki. A tanácskozás végén kértünk rövid interjút dr. Szaló Pétertől. — A mostani beszélgetésben visszatérő gondolat volt, hogy pénz, támogatás lenne, csak a he­lyi elképzelésekből akad kevés. Hogyan látja ezt? — Kevés pályázat futott be ebből a térségből, éppen ezért említettem előadásomban jó pél­daként Szabolcs-Szatmár me­gyét. Az ottaniak összefogtak. — Ezen a fórumon viszonylag kevés szó esett Heves megyéről. Mi ennek az oka? — Úgy látom, hogy egyelőre komoly foglalkoztatási gondok ott csak Heves városának körze­tében jelentkeznek. Heves me­gyében egészen más az ipar- és a társadalomszerkezet, ezért nem alakult ki olyan súlyos válság, mint Borsod-Abaúj-Zemplén­ben. — Szó volt arról is, hogy nem­csak a krízisbe jutott települése­ken, térségeken kellene segíteni, hanem a viszonylag jó helyzet­ben lévők gazdaságát is élénkíte­ni. Erre lesz-e lehetőség? — Ez egy nagyon fontos fel­adat. Erre is szolgálnak az egész országban igénybe vehető esz­közök. Ismertettük most is a Foglalkoztatási Alap lehetősé­geit, de ilyen a befektetésösztön­zési alap is, vagy a céltámogatási rendszer, s még sorolhatnám. Persze ezek elosztásában is érvé­nyesülnek bizonyos megfontolá­sok, így például a munkanélküli­ség helyzete. — Hogyan látja, most kinél van a jelenlévők közül a „ labda ”, ki kezdeményezhet? — Elsősorban az önkormány­zatok. Az lenne jó, ha különböző társulások jönnének létre a kö­zös célok érdekében. A követke­ző alkalmakkor már vállalkozó­kat is szeretnénk meghívni, akik­nek közvetlen lehetőségük van a munkahelyek teremtésere. — Nem játszott-e szerepet e térség ötlettelenségében, hogy a különböző önkormányzatok és állami szervezetek között ellenté­tek és presztízsharcok alakultak ki, hiányzott az összefogás? — Az természetes, hogy az önkormányzati törvény elfoga­dása után a megalakuló új szer­vezetek keresték a saját szerepü­ket. Véleményem szerint ez az időszak elmúlt. Felhozhatom példának a Balaton térségét, ahol megfelelő partneri viszony­ban tudnak együttműködni a ré­gió fejlesztése érdekében. Eltűnt a paternalista állam, s létezik egyfajta magárahagyatottság. Erre döbbentek rá az önkor­mányzatok. Viszont rá kell jön­niük arra is, hogy nincsenek egyedül. Aki akar, talál partne­reket magának. Gábor László SZÁZEZREK MEGTALÁLJÁK, HA BENNE VAN! Az első Megyei Szaknévsorba május 31-ig megrendelt fizetett hirdetése ingyen jelenik meg az Országos Szaknévsorban! BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN, HAJDÚ-BIHAR, JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK, NÓGRÁD, SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG KINEK JÓ, HA ÖN KIMARAD? CSAK A KONKURENCIÁJÁNAK! Szaknévsor szerkesztősége: 1145 Budapest, Gyarmat u. 52. Ügyfélszolgálat 8‘-16“-ig Telefon: 2511-555 Fax:2511-745

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents