Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
IDEGENFORGALMI KÖZPONT LEHET TÁRNÁMÉRA — A POLGÁRMESTER OSZTRÁK TAPASZTALATAIRÓL (5. oldal) HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 67. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. (volt Lenin út) Tel.: 36/11-494 Előleg befizetése nélkül, hitelre is! F 60 fagyasztószekrény 13.990 F125 fagyasztószekrény 19.990 F 230 fagyasztószekrény 29.990 F 200 fagyasztóláda 30.990 Hűtővitrin 1601 26.500 Dyras termékek nagy választékban. ^ Szombaton nyitva 8—12-ig. Növekszik az idegenforgalom Az év első két hónapjában másfélmillió alkalommal utaztak külföldre a magyar állampolgárok, s ez 20 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában — közölték az MTI érdeklődésére a Központi Statisztikai Hivatalban. A legtöbben, 654 ezren Ausztriába utaztak, 400 ezren pedig a Cseh és Szlovák Köztársaságba, míg Szovjetunió utódállamaiba mindössze 25 ezren. Januárban és februárban majdnem 3,3 millió külföldi állampolgár látogatott hazankba, s ez Közel 10 százalékos növekedést jelez. A külföldiek mintegy 60 százaléka továbbra is a volt szocialista országokból érkezik. A legtöbben, majdnem 800 ezren Jugoszlávia utódállamaiból keresték fel hazánkat, s ez 6 százalékos növekedés. A volt Szovjetunióból viszont csak 56 ezren jöttek, ami 56 százalékos visszaesést jelez. Két hónap alatt 539 ezer osztrák látogatott Magyaror- szagra, 11 százalékkal több, mint 1991 hasonló időszakában. Németországból és Olaszországból pedig mintegy 50 százalékkal nőtt a hozzánk érkezők száma. Biztató kilátást jelent az idegen- forgalmi főszezonra, hogy a tavalyi erőteljes visszaesés után az idén növekszik az amerikai és a japán vendégek száma. Sorozatos csődök Válságban az élelmiszeripar Tavaly mintegy 10 százalékkal csökkent az élelmiszeripar termelése, a foglalkoztatottainak száma pedig 7 százalékkal mérséklődött. Minden negyedik élelmiszer-ipari vállalata csőd szélére került. Ezért joggal állítható, hogy válságban van az élelmiszeripar — mondta Sóki Gyula, az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Országos Szövetsége elnöke azon a szerdai tanácskozáson, amelyen az élelmiszeripar 15 szakágazatának mintegy 300 üzemi, vállalati szb- titkára vitatta meg az iparág súlyos helyzetét. Az elmúlt 24 órában 7 kínai állampolgár beutazását akadályozta meg a határőrség, közülük háromnak nem volt vízuma — közölte szerdán az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője azzal kapcsolatban, hogy március 17- től csak vízummal léphetnek magyar területre a kínai állampolgárok. Hozzátette: a másik négy kínainak volt ugyan beutazási engedélye, de nem rendelkeztek elegendő pénzzel. Tizenhat kínai Romániából egy magyar ember- csempész segítségével próbált hazánkba szökni. A kínaiakat a határőrök rövid úton átadták a román hatóságoknak. Hamis 50 márkások Egyre több hamis valuta tűnik fel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de kínálnak már a különböző alkalmi pénzváltó helyeken hamis 500, 1000 és 5000 forintosokat is. A felbukkanási helyük általában a szép számban lévő KGST-piacok, vásárok forgataga. Mint arról a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese tájékoztatta az MTI-t, napokkal ezelőtt a kazincbarcikai piacon feltűnt tíz darab 50 márkás szinte tökéletes hamisítvány, még a fémszál árnyékát is sejteni lehet, olyannyira jól működött a színes lézer fénymásoló. Egy házaspár külföldi útjához vásárolta meg 25.500 forintért egy 20-25 év körüli, feltűnően csinos, 163- 165 centiméter magas hölgytől, aki 8-10 hónapos kisbabát tolt babakocsijában. Ezt a hölgyet keresi most a rendőrség, annál is inkább, mert feltételezik, hogy maga az eladó sem tudta, hogy hamis pénzzel kereskedik. Motoros rablók A rendőrség őrizetbe vette T. Attila 18 éves és S. Jenő 15 éves büntetett előéletű nagykovácsi lakosokat, mert a főváros II. kerületében a Törökvészi úton a 11-es autóbusz végállomásának közelében kedden kora délután motorkerékpáron hajtva megpróbáltak letépni egy táskát B. . Lászlóné 59 éves budapesti lakos válláról, ám az asszony kezével is megfogta, és nem engedte el a táskát, s így a motor mintegy 10 méteren át maga után vonszolta. A rablók az őket tetten érő T. Gábor rendőr zászlóst és L. István rendőr törzsőrmestert gáz- spray-vel szembe fújták, a rendőrök gumibottal megfékezték, majd pedig megbilincselték a támadókat. Megnyitójában dr. Gyulai Gábor aláhúzta, hogy a válságból való kiút keresese nemzeti ügy, ezért valamennyi önkormányzatnak, állami szervezetnek es politikai erőnek össze kell fogni ennek érdekében. Szaló Peter ezután azt elemezte, hogy mi is lehet a területfejlesztés motorja. Régebben úgy tartották, hogy elsősorban az ipar, később az infrastruktúra vált központi kérdéssé, ma leginkább a helyi erőforrásokat kellene megkeresni. A helyettes államtitkár Sza- bolcs-Szatmár megye példáját hozta fel, ott a helyi országgyűlési képviselők erőteljesen lobbyznak a területi érdekekért, s lényegesen több pályázat születik, mint az észak-magyarországi térségben. Föltette a kérdést, hogy tartható-e az egyedi válság- kezelés módszere. Mint elmondta, nem igazán járható. Nem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal és ismeretekkel ilyen téren, s egyébként is teljed a munkanélküliség, már nem válik az ország két részre, a Dunántúl is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Több oka lehet a válságnak, vannak hagyományosan elmaradott térségek és igazi válságkörzetek, amelyek a piac összeomlása s más tényezők miatt küzdenek problémákkal. Illúzió azt gondolni, hogy csak válságkezelő alap létrehozásával lehet boldof ulni, minden tárcának be kell apcsolódni a munkába. S a segítséget nem lehet csak „felülről” várni, tenni is kell a gondok megoldásáért. A kezdeményezéseket sokféleképpen lehet támogatni — ha vannak. A gazdaság élénkítésére minden lehetőséget föl kell használni, sokféle hazai és nemzetközi „címzett és céltámogatás”, kedvezményes hitel és más forrás megszerzésére nyílik lehetőség. (Folytatás a 3. oldalon) Den Barsboldt domborműve ékesíti azt az emlékművet, amelyet Tiszanánán állítottak fel az I. és a II. világháború helyi áldozatainak mementója- ként — egyebek között erről is beszámolnak munkatársaink a lap 5. oldalán lévő összeállításunkban. A Heves és körzete oldalunkon foglalkozunk még Tárnáméra osztrák idegenforgalmi kapcsolataival, az erki „előzetes” földosztással, valamint Heves, Kisköre és Kömlő helyi híreivel, eseményeivel. Félmilliárdos veszteség Aggódnak a cukorrépa- termelók Tavaly mintegy 13 ezer 600 hektáron fagyott a földbe a cukorrépa. A termelőket közel fél- milliárd forintnyi veszteség érte, sőt a cukorrépa-termelők és feldolgozók jelentős részénél még a mai napig sem zárult le az 1991- es gazdasági év, mivel nincs vég- elszámolás — többek között ezeket a tényeket is tartalmazza a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Ipari Növényeket Termelők Országos Választmányának tájékoztatója a cukorrépa- termelés helyzetéről. A termelőket ért veszteségek részleges enyhítésére a MOSZ javaslatot készített, amelyet az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság elfogadott. Ennek eredményeként a közeljövőben mintegy 100-160 millió forintos intervenciós támogatásban részesülnek az érintettek. A szóban forgó javaslat szerint a termelőket ért veszteség egyhar- madát az intervenciós keretből fedezik, a többi részén a cukorgyárak, illetve a termelők osztoznak. Már szeptembertől? Újságírószak az egyetemen Elképzelhető, hogy már szeptemberben megindul az újságíróképzés az ELTE bölcsészettudományi karán — tájékoztatta az MTI-t Papp Lajos, a kar főtitkára. A médiaszak—amely a tervek szerint az esztétikai tanszék részeként működne — a tervek szerint hároméves lesz, az ott kapott képesítés csak felsőfokú tanintézet diplomájával együtt lesz érvényes, így a médiaszakra a jelenlegi egyetemisták, illetve diplomások jelentkezhetnek. A képzés első éve általános jellegű lesz, ezután lehet szakosodni televíziós, rádiós, illetve a hírlapírói újságírásra. Az új szak megindításának tervezete már az egyetemi tanács előtt van. Amennyiben a testület elfogadja az elképzelést, úgy a kultuszminisztériumi engedélyeztetés következik. Panaszos levelek nyomán A szakszervezet védelmet ígér A törvényi előírások, a szociális szempontok teljes figyelembevétele nélkül vonták meg több ezer volt szakszervezeti tagtól az elmúlt években számukra megállapított kiegészítő nyugdíjat — tájékoztatták az MSZOSZ szerdai sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat. Az MSZOSZ tagszervezeteihez több panaszos levél is érkezett idős nyugdíjasoktól, akiknek az 1991/12-es törvény alapján vonták meg nyugdíj-kiegészítésüket. A panaszosok mindegyike ahhoz a körhöz tartozik, akik már 1945 előtt is szakszervezeti tagok voltak, és ennek alapján — a szociális rászorultságukat is figyelembe véve — az egykori minisztertanács mellett működő kivételes eljárások bizottsága révén jutottak nyugdíj- kiegészítéshez. Ezektől az idős emberektől most automatikusan ‘ megvonták nyugdíj-kiegészítésüket, anélkül, hogy figyelembe vették volna azt: a kiegészítést szociális indokokból kapták-e. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság a Miniszterelnöki Hivataltól kapta meg a listát, aminek alapján megszüntette a nyugdíj-kiegészítések folyósítását. A mérlegelés teljes hiányára mutat az, hogy több esetben még azt a törvényi előírást sem vették figyelembe, miszerint a havi 8500 forintos nyugellátások nem tartoznak a törvény hatálya alá. Olyanok is bekerültek a névsorba, akik soha nem voltak párttagok, akik több évet töltöttek Recsken vagy hadifogságban. Az MSZOSZ vállalja mindezen nyugdíjasok jogvédelmét. Előreláthatólag csütörtökön folytatnak majd tárgyalásokat a Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékeseivel. Többórás vita a hatvani autójavítóban A közgyűlés leváltotta az igazgatót Mint azt keddi számunkban megírtuk, a Hatvani Autójavító Vállalat nehéz helyzetbe került, hiszen körülbelül tízmillió forintos veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt, s felszámolási eljárást is kezdeményeztek ellene. A cégnek több ízben is alkalma volt a privatizációra — német befektetők komoly ajánlatokat tettek —, ám ezekből semmi sem lett, s ezért sokan az igazgatót hibáztatták. A vezetőben megingott a bizalom, s miután a dolgozók már két hónapja nem kaptak fizetést, kezdeményezték a közgyűlés összehívását. Az előzetesen megadott napirendektől eltérően Kozsa János igazgató előbb a Heves Megyei Hírlapban megjelent írásra reagált. — A nyugati gépkocsik behozatala eleinte valóban nagy reményekkel kecsegtetett — mondta az igazgató. — Ám hamarosanjelentkeztek a nehézségek, s végül csak jelentős árengedménnyel sikerült megszabadulnunk a készletektől. Az Oldtimer autók felújítása sem hozta a várt eredményeket, sajnos, nem tudtunk olyan minőséget produkálni, amellyel a külföldi partner maradéktalanul elégedett lehetett. Az Autótechnika Vállalattal szemben valóban voltak rendezetlen számláink, de sikerült kiegyenlítenünk ezeket, így kaptunk tőlük újabb alkatrészeket. Attól pedig aligha kell tartani, hogy bekebeleznek bennünket, hiszen ők is nehézségekkel küszködnek. (Folytatás a 3. oldalon) Egy, az elmúlt év végén született kormányrendelet alapján május elsejétől megemelkednek a szociális otthonokban és intézetekben fizetendő térítési díjak. Indoka: a díjfizetést szabályozó 10 éves rendelet elavult, mára hatalmas lett a szakadék az intézmények fenntartási költsége és a térítési dijak összege között. (Míg a dijak felső határa havi 2070 forint volt, a szociális otthonban egy ágy fenntartása 12 ezer forintba került.) Május 1-jé- től az önkormányzati tulajdonú szociális otthonok és intézetek mellett a Népjóléti Minisztérium által fenntartott négy országos szociális intézményben is megemelkednek a térítési dijak. E dijak felső határáról jelentetett meg tájékoztatót a napokban a Népjóléti Minisztérium. A tájékoztató szerint az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézetében (ahol jelenleg 185 főt foglalkoztatnak), illetve a Mozgássérültek Állami Intézetében (ahol 164 emberről gondoskodnak) a korábbi 870 forintról maximálisan 4350 forintra növekszik a térítési dijak havi összege. A 292 vakot, illetve gyengénlatót ellátó Vakok Állami Intézetében az elméleti és gyakorlati képzésre beutaltaknak, illetve ott munkát végző intézeti lakóknak az eddigi havi 870 tonnt helyett szinten maximum 4350 forintot, míg a határozatlan időre beutalt öregségi, rokkantsági nyugdíjjal és egyeb jövedelemmel rendelkezőknek az eddigi havi 2070 forint helyett maximum havi 5200 forintot kell fizetniük. Ugyanilyen mértékben emelkednek a térítési dijak a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozok Otthonában, ahol 120 ember elhelyezéséről gondoskodnak. A május 1-jétől életbe lépő térítésidíj-emeléseket legelőször június elsején kell kifizetni a gondozottaknak. Természetesen eltérő mértékben, hiszen akik semmit sem tudnak fizetni, azok ellátása sem kerülhet veszélybe. A kormányrendelet szerint a fizetendő díj alapjául a szociális otthonban a sajátjogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (a megállapításkor 5200 forint), a szociális intézetben a magasabb összegű családi pótlék mindenkori összege (a megállapításkor 3900 forint) szolgál. Alapelv, hogy a gondozottaxnak — személyes szükségleteik fedezetére — minden hónapban megmaradjon a rendszeres havi jövedelmük 30 százaléka. Azok, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, havonta az adott intézményben meghatározott térítési- dij-alap 15 százalékát kapják. Nem is annyira a pénz, hanem az ötlet hiányzik Megyénk Is belezuhanhat a válságba Az észak-magyarországi térség súlyos helyzetben van. Ezért is került sor az elmúlt év novemberében Miskolcon kihelyezett kormányülésre. Ennek folytatásaként hívta össze dr. Gyulai Gáboi címzetes államtitkár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottja a régió megyei közgyűlési vezetőit, városi polgármestereit, s a centrális hivatalok irányítóit az elmúlt héten. Az eszmecserén dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tartotta a bevezetőt. Visszaküldött kínaiak Szociális intézetek és otthonok Májustól emelkednek a térítési dilak
