Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁRCIUS 18. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 66. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT monn ■ ml 33. sz. VASUDVAR Eger, Fadrusz út Tel.: 36/24-606 Kerítésfonat-vásár amíg a készlet tart! 125-ös horganyzott fonat régi ár: 160 Ft/m, új ár: 137 Ft/m ÁFA-s áron. 150-es horganyzott fonat régi ár: 240 Ft/m, új ár: 165 Ft/m ÁFA-s áron. Szombaton is várjuk , vásárlóinkat! ff (Fotó: Perl Márton) Egerben vizsgálják a különféle tőkeművelési módszereket is Milyen okok húzódnak a háttérben? Kiutat keresnek a szőlő- és borválságból Katasztrofális helyzetben van a hazai szőlő- és borágazat. Yan-e ki­út a válságból? Erre kerestek választ a Miskolci Akadémiai Bizott­ság mezőgazdasági szakbizottságának tagjai tegnap délelőtt Eger­ben. Megalakulása óta ez a testület most tartotta a harmincadik, ju­bileumi ülését, amelyen az észak-magyarországi térségben levő eg­ri, mátraalji és tokaj-hegyaljai borvidék sokakat érintő problémái­—i e—'--ikoztak. Vitaindító előadásában dr. Oláh László, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egri szőlészeti és borászati kutatóál­lomásának igazgatója a szervezet jelenlegi helyzetéről szólt. El­mondta, hogy az 1980-as évek elején elhibázott politikai döntés nyomán a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet megszüntették, és annak vidéki állomásai közül az egrit az Egervin Borgazdasági Kombináthoz csatolták. Bár a vállalat igyekezett a jó gazda gondosságával segíteni tevé­kenységüket, ennek ellenére nem tudott mit kezdeni a meglé­vő szellemi háttérrel. Végül kö­zös akarattal a múlt év január el­sejétől az egri állomás egy részét átvette a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem. Hangoztatta, szeretnék az egykori állomás tel­jes területét visszaszerezni a tu­dományos kutatásnak, mert pó­tolhatatlan értékről van szó. Ki­fejtette, hogy tavaly a Földműve­lésügyi Minisztérium által meg­rendelt kutatási témáknak igye­keztek eleget tenni, és más forrá­sokból is pénzhez jutni. így töb­bek között a különféle szőlőfaj­Fizetési mérleg Továbbra is aktívum A folyófizetési mérlegben január­ban 300 millió dollá­ros aktívum keletke­zett — tájékoztatták a Magyar Távirati Iro­da munkatársát a Magyar Nemzeti Bankban. Az adatok még nem véglegesek, várhatóan a jövő hé­ten készülnek el a pontos januári sta­tisztikával az MNB­ben. Az előzetes in­formáció alapján az év első hónapjában kedvező helyzet ala­kult ki, az export vi­szonylag gyorsan nö­vekedett, az import kis mértékben csök­kent, s így az MNB adatai szerint a ke­reskedelmi mérleg­ben 210 millió dollá­ros többlet jött létre. Aktívummal zárt ja­nuárban az idegen- forgalmi mérleg is, a többlet 9-10 millió dollárra tehető. A Nemzeti Bank rendben fizette a ko­rábban felvett hitelek kamatait, januárban erre — leszámítva a jegybank által kapott kamatokat — 50 mil­lió dollárt fordított. (MTI) Országgyűlés Vita Bős — Nagymarosról Az Országgyűlés keddi ülésén folytatódott az általános vita a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemelteté­séről kötött 1977. évi magyar-csehszlovák szerződésről rendelkező országgyűlési határozati i avaslatról. Igen sok képviselő szólalt fel a vi­tában, és többen bírálták Keresztes K. Sándor környezetvédelmi mi­nisztert, aki ezután arról beszélt, hogy a szerződés felbontása taktikai lépés az ökológiai jellegű stratégiai célokhoz képest. Úgy fogalma­zott, hogy a szerződés felbontása utáni esetleges pert hazánk talán nem veszíti el, de a Dunát igen. Mint mondta: a per alatt is tárgyaláso­kat kell majd folytatni a szlovák féllel a Dunával kapcsolatban. Át­gondoltabb álláspont szükségessége mellett érvelt. A T. Ház végül az általános vitát lezárta, de a részletes vitára bo­csátásra a foghíjas padsorok miatt később kerül sor. Húszmilliós támogatás a színháznak Elkészült a lakáshoz jutás „bibliája” Nem szenvedtek témahiány­ban ezúttal sem az egri városi ön- kormányzat tagjai, akik tegnap délelőtt 11 órától késő estig ta­nácskoztak. Külön figyelmet keltettek a napirendek előtti fel­szólalások. Ezek között volt Várkonyi György bejelentése, miszerint — az ÉVÁT Rt.-nél betöltött, vala­mint közéleti funkciójának „üt­közése” miatt — lemondott az urbanisztikai bizottság elnöki tisztéről. Mondák Attila az MDF-frakció nevében kért szót, s elmondta: az Alkotmánybíró­ság döntése után nem tartható ígéretük, hogy „elégtételt vesz­nek az ’56-ban elkövetett bűnö­kért”. így csupán megemlékezett az egri Széchenyi utcai sortűz ál­dozatairól, s felsorolta a feltétele­zett, s felelősségre vonandó helyi gyilkosaik névsorát. E témához — igaz, az ülés befejezése előtt — kapcsolódott dr. Gyurkó Péter, aki az SZDSZ-frakció vélemé­nyét tolmácsolta: „...a közgyűlés kérjen fel olyan autentikus tagsá­gú bizottságot, amely kivizsgálja az ügyet, s annak eredményét a testület elé terjeszti, hogy a köz­gyűlés is állást foglalhasson.” Egyébként — mondta lapunk tu­dósítójának — e kérdésben a Göncz A rpa'íí köztársasági elnök által javasolt eljárást tartják kö­vetendőnek. A továbbiakban személyi ja­vaslat hangzott el: a Mészáros György halála után megürese­dett kulturális bizottsági elnöki tisztre dr. Löffler Erzsébetet ajánlotta a polgármester. Miután a jelölt úgy nyilatkozott, hogy szeretne együttműködni az eddi­gi bizottsági tagokkal, a testület megválasztotta e posztra. Dr. Molnár Miklós egészség- ügyi bizottsági elnök terjesztette ezután a jelenlévők elé a város egészségügyének fejlesztési irányelveit, amelyek — többek között — előrevetítették a terve­zett változások körvonalait. (Folytatás a 3. oldalon) A vártnál is rosszabb a mérleg Tízenkilencmilliárd forintos veszteség várható Magyar óhaj A német Handelsblatt interjút közölt Kádár Bélával, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­niszterével. Kádár Béla, aki a kö­zelmúltban az észak-rajna-veszt- fáliai Hildenben Magyarország­gal, Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával foglalkozó szimpóziu­mon vett részt, feltárta: a magyar fél szeretné, ha a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna- Vesztfália is hitelkeretet állapíta­na meg közepes nagyságrendű német-magyar vállalkozások alapításának ösztönzésére, ha­sonlóan Bajorországhoz és Ba­den-Württemberghez — ezek a tartományok 250-250 millió márkát bocsátottak erre a célra rendelkezésre. Vajdasági álláspont Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közös­sége szabadkai körzeti szerveze­tének vezetője a Borba hétfői számában közölt interjújában el­mondta, hogy a magyarországi hivatalos személyiségekkel jó kapcsolataik vannak, de inkább a vajdasági magyarok formálják a Vajdasággal kapcsolatban a magyar álláspontot, s nem for­dítva, noha a vajdasági magya­rok szoktak olyan szemrehá­nyást kapni, hogy Budapestről kapják a direktívákat. Divatseregszemle A nagy teljesítőképessége mi­att inkább nehéznek nevezhető könnyűipar az utóbbi évek drasztikus piaccsökkenése elle­nére él, és további fennmaradá­sának feltétele, hogy bekapcso­lódjon a nemzetközi versenybe — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter kedden a II. Bu­dapesti Divat Napokat az Olim­piai Csarnokban. Az immár rendszeresnek számító rendez­vényt a Magyar Divat Intézet szervezte a hazai és külföldi tex­til-, ruha- és lakástextil-szakma számára azzal a céllal, hogy lehe­tőséget adjon az üzletkötésre és a szakmaközi kapcsolatok kiala­kítására. Autóbuszok Tajvanba Útnak indították az első hu­szonöt, tajvani megrendelésre készített autóbuszt az Ikarus Rt. székesfehérvári gyárából a ham­burgi kikötőbe. Ä következő na­pokban még további hetvenötöt hajóznak be, s a félév végéig ösz- szesen 560-at szállítanak Taj­vanba. A városi, illetve elővárosi for­galomba szánt buszok gyártásá­nál az európaitól eltérő műszaki követelményeknek kellett eleget tenniük a székesfehérváriaknak: a környezetkímélő Rába-MAN motorral felszerelt járműveket nagy teljesítményű légkondicio­náló berendezéssel és automata sebességváltóval gyártották. Cukorexport­pályázat A cukorexport támogatására beadott pályázatokat elbírálta az Agrárpiaci Rendtartást koordi­náló bizottság. A beérkezett 14 pályázat kö­zül kettő nem felelt meg a kiírás­nak. így a 20 százalékos export- támogatást 10 cukorgyár veheti igénybe, illetve egy kft. és az Ag- rimpex Rt. Ez utóbbi cég kapta a legnagyobb, több mint 30 ezer tonna kiszállítandó cukorra szó­ló támogatást. A kiviteli-enge­délyeket a pályázaton nyertes kérelmezőknek az NGKM enge­délyezési főosztálya folyamato­san adja ki. A magyarországi Hondák nem gyártási hibásak A Royal Motor Kft. által for­galmazott Honda típusú sze­mélygépkocsik egyike sem tarto­zott a gyártási hiba miatt felül­vizsgálatra szoruló típusok közé — tájékoztatta Reisz János, a Royal Motor Kft. vevőszolgála­tának vezetője hétfőn az MTI-t. Magyarországon a vevőszol­gálat vezetőjének becslése sze­rint mintegy három-három és fél ezer Honda futhat az utakon, ezek közül a Royal Motor Kft., a Honda Motor Co. Ltd magyar- országi képviselője mintegy 1200-at forgalmazott. A gépko­csi-tulajdonosok garanciaköny­vükből megtudhatják azt, hogy a Honda magyarországi képvise­letétől származik-e gépkocsijuk. A képviselet teljes biztonsággal tudja, hogy az általa forgalma­zott gépkocsik egyike sem gyár­tási hibás, ugyanis a Honda cég elküldte részükre az összes eset­leg hibás gépkocsi gyártási szá­mát, amit összehasonlítottak sa­ját nyilvántartásukkal. Azok a gépkocsik, amelyeket magánimport keretében hoztak be Magyarországra, illetve az úgynevezett,, szürke importőrök ” forgalmaztak Magyarországon, már korántsem biztos, hogy hi­bátlanok. ták tulajdonságait vallatják az évjáratok függvényében, a be­tegségeknek és a környezeti ár­talmaknak ellenálló fajtákat ne­mesítenek, a különféle tőkemű­velési módokat, továbbá a bor­minőségjavításának lehetőségeit vizsgálják. Rámutatott, hogy a jövő érdekében szíves munkával és erőfeszítésekkel kiépíthetnek Egerben olyan tudományos he­lyet,- amely hosszabb távon, az észak-magyarországi térségben a szőlészeti és borászati kutatás feladatait ellátja. Ezzel az intéz­mény visszanyerheti régi rangját, elismertségét. Emellett Kecske­méten az alföldi terület, Pécsett a Dunántúl borvidékeinek kutatá­sait fogják össze. Ehhez segítsé­get nyújt a Földművelésügyi Mi­nisztérium, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. (Folytatás a 3. oldalon) A nyilvánosság segített A nyilvánosság segített tisz­tázni azoknak az ismeretlen ere­detű műkincseknek a származá­sát, amelyeket egy vagyon elleni bűncseleKménnyel gyanúsított szigetvári lakosnál tartott házku­tatás során találtak. A muzeális értékű műkincsek között külön­böző korokból származó festmé­nyek, sorszámozott herendi por­celán dísztárgyak és görögkeleti templomból való festett táblaké­pek is voltak. Ezek azonosítása érdekében fordult a nyilvános­sághoz a Pécsi Rendőrkapitány­ság vizsgálati alosztálya. A tele­vízió hétfői híradójában is bemu­tatott műtárgyakat többen felis­merték, és az adást követő tele­fonhívások megerősítették, hogy az értékes darabok egy tavaly el­követett bűncselekmény során tűntek el az ország egy távolabbi településéről. A vártnál is rosszabb eredmé­nyeket mutatnak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tavalyi előzetes mérlegadatai — ez olvas­ható ki abból az összesítésből, amelyet a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tett közzé nemrégiben. Az összesítés szerint a tsz-ek vesztesége csupán Tolna megyé­ben alacsonyabb a nyereségnél. Néhány megyében a veszteség összege az előrejelzések szerint megközelíti, vagy meg is haladja a két milliárd forintot. Ez a tény akkor válik igazán baljóslatúvá, ha összevetjük azzal az adattal, hogy az ágazatban nem egy olyan év volt, amikor az ágazati veszteség összesen nem érte el az egy milliárd forintot. Ám az év­század aszályos évének mondott 1990-es évben is csupán 4,7 mil­liárd forint volt a veszteség. Je­lenleg a MOSZ adatai szerint — ebben csupán 70 szövetkezet eredménye nem szerepel — mint­egy 19 milliárd forintos veszteség várható, míg a nyereség nem éri el az 5 milliárd forintot. Az előrejelzések szerint a szövetke­zetek mintegy kétharmada, azaz 800 tsz záija veszteséggel a tava­lyi gazdasági évet. Az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság állami szektorá­ban a tsz-ekéhez hasonlóan rossz eredmények várhatók. Sőt a kis­termelők sincsenek jobb helyzet­ben a MOSZ információi sze­rint. Főként azért, mivel ez utób­bi szektorban az élőállat és az ál­lati termék előállításáé a vezető szerep, s az állatállomány drasz­tikus csökkenése arra mutat, hogy a kistermelők tömegesen hagynak fel az állattartással. A MOSZ következtetése sze­rint az agrárágazatot a válságból csak egy komoly kormányzati tá­mogatás tudná kimozdítani. En­nek elmaradása tömeges csődöt és olyan mértékű termelés-visz- szaesést jelentene — a szakembe­rek véleménye szerint — amely az agrárexport nagy részének meg­hiúsulását valószínűsítené, s a mezőgazdasági munkanélküliség is kezelhetetlenné válna. Kitoloncolás Mar másfél eve működik A kitoloncolás intézménye lényegében már más­fél éve működik Magyarországon, csak nálunk ide­genrendészeti eljárásnak hívják, amiről nem mi­niszteri szintű megállapodás rendelkezik — mondta Zubek János, a Határőrség szóvivője kedden az MTI érdeklődésére. Közölte: 1990 októbere óta 35 ezer külföldi ál­lampolgárt érintett az idegenrendészeti eljárás, s közülük mintegy 20 ezertől vonták meg a tartózko­dási engedélyt, s szállították őket vissza érkezési he­lyükre, főként a román határra. A 35 ezer külföldi közül egyébként 23 ezren útlevéllel jöttek Magyar- országra, 12 ezren viszont illegálisan lépték át a ha­tárt. Az osztrák határon elfogott határsértők 91 szá­zalékának volt útiokmánya, érvényes osztrák ví­zum nélkül. Az osztrák hatóságok eddig több mint háromezer, Magyarországról erkezett határsértőt adtak vissza 72 órán belül. Nagy többségüket az idegenrendészeti eljárás lezárása után a román ha­tárra szállították, s a román hatóságok vissza is vet­ték őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents