Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. február 12., szerda Hírek Gazdasági, környezetvédelmi és kulturális együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot az északnyugat-angliai Priston városban Lancashire, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői. A két régió tavasszal került először kapcsolatba egymással oly módon, hogy a Lancashire Enterprises Plc. — vállalkozókat segítő tanácsadó és informatikai központ — készítette el az Európai Gazdasági Közösség PHARE-programjának elnyerésére Szabolcs megye pályázatát, amely sikeres volt, hiszen a térség 300 millió forintot kapott az EGK-tól vállalkozásfejlesztésre. A mostani angliai megbeszélés eredményeként a tanácsadó cég és a Primom Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány vegyes vállalatot hoz létre Nyíregyházán. * Ötvenmillió forint értékű árukészlettel magyar tulajdonú áruház nyílt a szlovákiai Dunaszer- dahelyen. A 2200 négyzetméter alapterületű Furomarketet a tatai székhelyű Agrofeed Kft. alapította. Az áruház felében a Ko- márom-Esztergom megyei cégek termékeit kínálják, a többi áru az ország más részeiből származik. A tulajdonosok évi fél- milliárd forint forgalomra számítanak, s abban bíznak, hogy a beruházásokra fordított összeg 3 év alatt megtérül. Tizenkétmillió dollár értékű bébiételgyártó gépsor szállítására tett ajánlatot Kazahsztánnak a Tradekomplex Magyar-Amerikai Külkereskedelmi Vállalat. A teljesen új üzemet a Kecskeméti Konzervgyár legmodernebb technológiája alapján építenék fel Alma-Atában. A kazah szakértők januárban érkeznek Magyarországra, s a tervek szerint a jövő év közepén szerelik fel a gyárat. Új orosz — magyar vegyes vállalat Elena and Co. elnevezéssel orosz-magyar vegyes vállalatot jegyeztek be Szentpéterváron. A tatai székhelyű Comimpex és az orosz Amax Részvénytársaság kétmillió rubel alaptőkével, 50- 50 százalékos részesedéssel hozta létre vállalkozását. Elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem elősegítésére, szervezésére alapították a céget, de vegyes vállalatok szervezésével, menedzselésével és brókertevékenységgel is foglalkozni fognak. Nem adomány... Új nyugdíjforma bányászoknak Ez év elejétől új nyugdíjformát vehetnek igénybe a bányászok: kormányrendelet alapján (150/ 1991/XII. 4.) bevezették a bányásznyugdíjat. Az ellátás új formája lényegesen eltér a munkavállalókra általában érvényes szabályoktól; olyan kedvezményeket ad, amelyeket régóta szorgalmazott a bányászok szak- szervezete. Az igényt még nyomatékosabbá tette a bányászat ismert súlyos helyzete, ami miatt indokolt, hogy megkönnyítsék a bányabezárások és a bányászat szerkezeti átalakítása miatt munka nélkül maradó, sok évet a mélyben dolgozó munkásemberek nyugdíjazását. A kormányrendelet alapján bányásznyugdíjra — életkorától függetlenül — az jogosult, aki nem kap sem öregségi, sem rokkantsági vagy baleseti rokkantsági saját jogú nyugdijat, s bányavállalatnál föld alatti munkát végzett — legalább 30 évig, ha 1992. január 1-jétől, — legalább 27 évig, ha 1993. január 1-jétől, — legalább 25 évig, ha 1994. január 1-jétől igényli a bányásznyugdíjat. A 25 évi szolgálati időt akkor veszik figyelembe, ha azon belül 5000 (a mecseki ércbányászatban legalább 3000, a mecseki szénbányászatban legalább 4000) műszakot ledolgozott a kérelmező. Ha a bányászati munkahely megszűnése miatt kéri valaki a nyugdijat, akkor az — a minimálisan szükséges műszakszám és a 25 év föld alatti munkakörben eltöltött szolgálati idő megléte esetén — bármilyen időponttól, tehát akár ez év elejétől számítva megállapítható. Az előzőektől függetlenül bányásznyugdíjra jogosult az, akinek az utolsó munkaviszonya 1991. december 31-ét követően bányavállalatnál szűnt, illetve szűnik meg, vagy az igénybejelentés időpontjában rendszeres szociális járadékot, a bányászdolgozók egészségkárosodási járadékát, bányászati keresetkiegészítést, munkanélküli-járadékot kap. A bányásznyugdíjat egyébként a nyugdijak emelése, kiegészítése esetén, valamint társadalombiztosítási ellátásra jogosultság elbírálásakor és minden egyéb szempontból öregségi nyugdíjnak kell tekinteni — függetlenül attól, hogy hány éves aki kapja, tehát hogy hány éve hiányzik még az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez. Érdemes megjegyezni, hogy aki bányász- nyugdijat kap, annak — ellátmánya megállapításának időpontjától kezdve — nem folyósítják az egészségkárosodási járadékot, a keresetkiegészítést és azokat az egyéb ellátásokat, amelyek az öregségi nyugdíj megállapításától kezdve nem járnak. A bányásznyugdíjat az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vagy kirendeltség állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság postázza havonta, ugyanúgy, mint az öregségi nyugdijat. Az érintettek mindaddig kapják a bányásznyugdíjat, míg el nem érik a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító kort. Szathmári Gábor Fekete-tengeri közös piac a láthatáron A fekete-tengeri szabadkereskedelmi övezet gondolata mind közelebb kerül a megvalósuláshoz: az erről szóló regionális együttműködési megállapodást a tervek szerint kilenc ország parafába Isztambulban. Törökországon kívül Oroszország, Grúzia, Románia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária és Ukrajna képviselteti magát a konferencián. Az ankarai külügyminisztérium tisztviselője hozzátette, az előkészítő tárgyalásokon Görögország és Jugoszlávia megfigyelőként vett részt, Magyarország, Csehszlovákia és Albania pedig korábban szintén jelezte érdeklődését. A tervek szerint a megállapodás együttműködést irányoz elő a közlekedés, az energiaellátás, a távközlés, a mezőgazdaság, a bányászat, az idegenforgalom, az ipar, a gyógyszergyártás és a környezetvédelem terén. A tagországok fokozatosan felszámolják a kereskedelmi korlátozásokat és ösztönzik a kis- és középvállalatok működését. A fejlesztések finanszírozására — esetleg japán segítséggel — közös bankot alapítanak. Hosszabb távon meg kell valósítani a tőke és a munkaerő szabad áramlását a tagországok között. Ankarában úgy vélik, kezdetben nincs szükség nagy bürokratikus apparátusra, elegendő, ha a külügyminiszterek évente találkoznak. A szervezők hangsúlyozták, hogy a létvesznek. (Reuter) Az infláció természetéről Úgy vélem, minden közgazdász egyetért abban, hogy az infláció nem ok, hanem okozat, tünet, amely a gazdaság problémáit tükrözi, láz, amely a betegség valamilyen formájának meglétét jelzi. Ha pedig így van, akkor az infláció megfékezését nem lehet megoldani az árak mesterséges szintentartásával, amit sokan szeretnének. Az elmúlt évtizedek számos példája jelezte, hogy ez a módszer csak átmeneti lehet, a problémát nem oldja meg, sőt azzal, hogy továbbgörgeti, hatását esetenként még fokozza is. Alapkérdés az infláció szempontjából az is, hogy a gazdaság számos területén jelentkező torzulásokat miként tudják kiküszöbölni. Nem működő piac esetében mind a termelői, mind a fogyasztói árak nem a termék vagy a szolgáltatás reális értékét tükrözik. Ezekben az árakban megjelennek az irreálisan magas anyag- és munkaráfordítások, a rossz szervezés, az elavult technika és technológia hatása. Kétségtelen, hogy működik a bér- és árspirál, de a meghatározó tényező mégis a nem eléggé hatékony munka. Évtizedek óta ismert tény, hogy a magyar munka termelékenysége az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelem és a szolgáltatások területén egyaránt számottevően alacsonyabb, mint a piacgazdaságokban, vagy akár a nálunk kevésbé fejlett országokban. Ez a magas munka- ráfordítás évről évre növekvő árakon kerül be a gazdaság vérkeringésébe, s ezt az „árat” nem is mindig az adott munkát végző személy kapja meg. A bérhez viszonyítva jelentősek a közterhek, mértéküket az elmúlt évben is, az idén is tovább növelték például a szolidaritási alaphoz való nagyobb hozzájárulással. Az így növekvő kiadásokat pedig — jól működő hazai piaci feltételek híján — a termelő és a forgalmazó át tudja hárítani a fogyasztóra. Néhány tevékenységi körben van csupán érzékelhető kivétel: ilyen például a ruházati termékek piaca, ahol az egyre dráguló — bár minőségileg alig jobb — termékek versenytársa lett az importált használt ruházati cikkek nagy mennyisége. E téren az árnövelésnek vannak már korlátái, a drágább cikkeket egyszerűen nem tudják eladni. Ennek a piaci versenynek egyik árnyoldala, hogy mind több fogyasztó kénytelen megvenni már hordott vagy divatjamúlt, külföldön nem értékesíthető terméket! Napjainkban inflációgerjesztő tényezőként kell számításba venni a kárpótlással kapcsolatos kiadásokat — bár ezek szükségessége nem vitatható. Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy 1992-ben a kárpótlási jegyek pótlólagos vásárlóereje kiáramlást jelent, aminek árnövelő hatása aligha kétséges. Mindezen tényezőkhöz járulnak a bevezetőben emh'tett és ma kissé túlhangsúlyozott inflációs várakozások is. A kormányprogram és az idei elfogadott költség- vetés is hangsúlyozza a kormánynak azt a szándékát, hogy 1992-re jelentősen le akarja szorítani az infláció növekedését. Ehhez nyilvánvalóan arra van szükség, hogy a gazdaság mind nagyobb hányadában működjön a piac, érzékelhetően bővüljön a verseny. Ennek kétségkívül nem tett jót, hogy az elmúlt évre tervezett előprivatizáció csak a vártnál jóval kisebb körben valósult meg, s hogy a nagyvállalatok privatizációja is sok esetben akadozik. Az infláció megfékezéséhez elkerülhetetlen, hogy mind szélesebb körben legyen választási lehetősége a magyar fogyasztónak atekintetben, hogy mit és mennyiért vesz meg, s ha van megtakarítható jövedelme, azt közvetlenül befekteti-e a termelésbe, a forgalomba, vagy értékpapírokban kamatoztathatja. Mindehhez persze elengedhetetlen, hogy az olyan alapvető termékek árát, amelyek a gazdaság széles körét befolyásolják, ne emeljék. Ezért örvendetes, hogy a kormány a villamos energia idei áremeléséhez nem járult hozzá. Nyitrai Ferencné dr. Ferenczy-Europress Az orosz központi bank a tőkemenekítés ellen Az orosz központi bank — amely januárban a szovjet jegybank, a Goszbank helyére lépett — korlátozta az orosz vállalatok külföldi va- lutaátutalásait, hogy ily módon gátat vessen a nagyarányú tőkemenekítésnek. Dmitrij Tulin, az orosz központi bank elnökhelyettese a TASZSZ-nak elmondta, valameny- nyi orosz vállalatnak megtiltották, hogy a köztársaságon kívül keményvalutát tartalékoljon. A vállalatokat ezenkívül várhatóan még decemberben kötelezik arra, hogy keményvalutával járuljanak hozzá az orosz államkassza bevételeihez. A szigorító intézkedéseket az váltotta ki, hogy az utóbbi hónapokban egyre több orosz vállalat igyekszik külföldre menekíteni tőkéjét. A Reuter emlékeztet rá, hogy az Interfax független hírügynökség közölte: a szovjet külgazdasági bank (Vnyese- konombank) a múlt héten egyetlen nap alatt több mint 70 millió dollárnyi valutát utalt külföldre. A jövőben azonban a vállalatoknak minden átutaláshoz az orosz központi bank külön engedélyére lesz szükségük. (Reuter, MTI) A játékterem Az egykori kőművesmester új vállalkozása Jolly Joker — Kápolnán A bár Az egykori neves kőműves- mester, Pete László, aki annak idején egyebek mellett az egri Shell Áruház, a Bükk-kapu Áruház, a bajor söröző és a gyöngyösi zsidótemplom építését is irányította, 1990 novemberében új vállalkozásba fogott. Kápolnán, a 3-as főút mellett megnyitotta a Jolly Joker bárt, amely kezdetben tényleg csupán nonstop bárként működött, ám később kibővítették, és játékterem és melegkonyhás étterem is helyet kapott az üzletben. Emellett panzió, két-három ágyas, meleg vizes, zuhanyzós, WC-vel és televízióval ellátott szobák is várják ott a vendégeket — méghozza olcsón. A másodosztályú étterem — naponta délelőtt tíztől éjfélig — nagy választékban kínál ízletes, házias jellegű ételeket és desszerteket. Hétvégéken, csütörtöktől szombatig élőzene szórakoztatja az odaérkezőket, s természetesen a tánclehetőség is biztosított. Amint Pete Lászlótól megtudtuk, ezenkívül alkalmi rendezvényeket, például esküvőket is vállalnak: benn körülbelül száz ember, kinn a teraszon pedig még további negyven vendég fér el. Az étterem és a láthatóan elégedett vendégek (Fotó: Perl Márton) Az 1991. évi lakásépítésről Mindenütt kevesebb épült Előzetes adatok szerint 1991- ben alig 33 ezer lakás épült az országban. Ez a szám az előző évben már erősen lecsökkent lakásépítésnek is csak a háromnegyed részét teszi ki. (Az 1970-es évek második felében pl. átlagosan még 90.500 lakás épült évente. Az 1991. évi teljesítés ennek alig több mint egyharmada csupán.) A lakások építtetői között gyakorlatilag már csak gazdálkodó szervezetek és természetes személyek vannak. Szinte jelképessé vált az állam és a helyi ön- kormányzatok lakásépítési tevékenysége. Míg az elmúlt évben 24 ezer lakást természetes személyek építtettek — ez 1990-hez hasonlóan a teljes építés 73 %-a), az önkormányzatok alig 1500 darabot, a központi költségvetési szervek pedig mindösz- sze 100 lakást. Az önkormányzat, mint építtetői kategória a fővároson kívül csak négy megye lakásépítésében említésre méltó, ahol 70-120 lakás építésével 8-12 %-os részarányt képvisel. (Csongrád, Vas, Komárom-Esz- tergom és Baranya megyék). Csökkent az OTP közvetlen beruházásában épülő lakások száma is, az 1991. szeptember végén épülő 4100 lakás alig 40 %-a volt az előző évi mennyiségnek. A lakásépíttetők szerinti adatok és a területi jellemzők szorosan összefüggnek: legkevésbé a községekben esett vissza a lakás- építési tevékenység (holott az itt élő népesség száma a várossá nyilvánítások miatt is csökkent), s a legnagyobb arányú visszaesés (mindössze 2,4 épített lakás 1000 főre!) Budapestre jellemző, ahol a népesség közel 20 %-os arányával szemben az országos lakásépítésnek csak 15 %-a valósult meg. A főváros mellett a nagy népességszámú megyékben (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyék) építették a legtöbb lakást, de mindenütt kevesebbet, mint az előző évben. A legkedvezőbb képet Pest megye mutatja, ahol csak 3 %-os a csökkenés. Csongrád megyében majdnem a felére esett vissza 1991-ben az épített lakások száma. A lakások használatbavételének folyamata a korábbiakhoz képest egyenletesebb volt: az 1991-ben épített lakások egy- harmad részét már az I. fél évben használatba vették. Ugyanakkor még mindig az év utolsó hónapja a legjelentősebb a lakásépítések befejezése szempontjából: a lakások negyedrészét ekkor vették használatba. A lakásépítések visszaszorulásával párhuzamosan csökkent a lakásmegszűnések száma is. 1991-ben mindössze 5400 lakás szűnt meg, ez 2000 lakással kevesebb, mint 1990-ben. Minden felépített 100 lakásból — országosan átlagban — 16 lakás a megszűnést pótolta. Alig 1800 — magánszemélyek által — épített üdülőegységet vettek használatba az elmúlt évben, 32 %-kal kevesebbet, mint 1990-ben. Ennek közel egyharmada Pest megyében létesült. Központi Statisztikai Hivatal Aranytartalék-növelés Dél-Afrikában A Dél-afrikai Köztársaság fokozatosan bővíti aranytartalékait, ugyanakkor kész a vásárlásra és az eladásra is az áringadozások kivédése érdekében — közölte James Cross, a központi bank arany- és valutaműveleteket végző részlegének ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a közC onti bank, amely a bányák meg- ízásából végzi a nemesfém piaci értékesítését, csak ritkán él a beavatkozás eszközével, nem határozott meg ártámogatási szinteket, és nem tett kísérletet a csökkenő árirányzatok megfordítására. Az országnak 1967-ben még 27 millió uncia (1 uncia = 31 gramm) aranytartaléka volt, ami 1989 közepére 3 millió uncia alá esett. Dél-Afrika 1991-ben 6,47 millió uncia aranytartalékkal bírt, amelynek értéke hozzávetőleg 2 milliárd dollár volt. Chris Stals, a központi bank kormányzója elmondta, ameny- nyiben tartják magukat ahhoz az irányelvhez, hogy háromhavi import fedezésére elegendő arany- és valutatartalékot képeznek — ez jelenleg 5,7 milliárd dollár —, akkor a gazdaság élénkülésével párhuzamosan célul tűzik ki, hogy ebből az összegből az arany részesedése a jelenlegi 69-ről 80 százalékra emelkedjen. (Reuter)
