Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
HÍRLAP, 1992. február 12., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Sítáborban jártak a Tátrában Egyhetes sítábort tartottak harminc hevesi általános és középiskolás tanuló részvételével az elmúlt napokban a Cseh-Szlovák Köztársaságban. A Tátrában, Bukovecben járt a csapat, ahol az említett téli sportnak hódoltak. A tábort Jurányi István, a hevesi gyermekház igazgatója, valamint Tóth Gyula a középfokú oktatási intézet testnevelőtanára vezette. ' Új posta Abádszalókon A Kiskörével szemközti, Jász- Nagykun-Szolnok megyei közkedvelt üdülőhelyen, Abádszalókon új postát avattak. A település központjában lévő, régi, vályogból épített postahivatal teljesen elavult és lebontásra szorult. Az elkészült és a közönségnek átadott, minden igényt kielégítő, tetőtér-beépítéses, új épület 18 millió forintba került. Ezt az összeget Abádszalók ön- kormányzata megelőlegezte a beruházó Debreceni Postaigazgatóságnak. Farsangi karnevál a jégen Pénteken este 6 órától Hevesen, a Vicán-tavon — amennyiben lehet rajta korcsolyázni — farsangi bált szerveznek a gyerekeknek. Ennek érdekessége lesz, hogy a résztvevő fiatalok különféle jelmezekben vonulnak fel a jégen az érdeklődő közönség előtt. Hagyományőrzők találkozója A hevesi gyermekház, valamint a helyi népművészeti és háziipari szövetkezet közös hagyományőrző csoportja pénteken délután 4 órakor találkozót tart az alföldi városban. Véleményt cserélnek eredményeikről és megbeszélik további elképzeléseiket. Ötórányi rettegés ...És Gáborka végre megkerült Az a csütörtök nagyon hideg nap volt, délutánra gomolygó fehérségbe burkolta a falut a köd, még kinn, a tágas alföldi tájon is hiába erőlködött a tekintet, tízméterekben sem volt mérhető a látótávolság. Talán két óra, vagy negyed három lehetett a déli harangszó után, amikor felverte a tiszanánai utcák csendjét a hangoshíradó: „Figyelem! Figyelem! Bordács Béla Martinovits utca 16. szám alatti lakos négy és fél éves fia elcsavargott otthonról. Kérjük, aki a gyermekkel találkozott, vagy hollétéről tud, a szülőket értesítse!” S ahogy elhalt a hang, megkezdődött az ötórányi rettegés... Az egykori parasztporta mára meglehetősen elhanyagolt a Martinovits utcában. A kerítés korhadt léceitől elüt a kapu újnak tűnő deszkája, belekapaszkodik a szél, és lengeti ide-oda az egész szárnyat. A gyermekkéz is könnyedén megtaszíthatja, s máris kitárul a világ. Itt lódult neki a majdnem végzetes útnak a magát megértetni nem tudó kisfiú. — Az anyja a tésztával bíbelődött itt, a tűzhelynél — meséli a nagymama —, aztán egyszer csak azt veszi észre, hogy sehun a kólók... A ház szedett-vedett nagyszobájában szorong az egész Bor- dács-família, nagyszülőktől a kocsiban gőgicsélő csecsemőig. A kis csavargó szülei éppen a rokonoknál vannak, disznóvágás készülődik, onnan hívja haza őket az öt gyerek valamelyike. Amíg megjönnek, árad a szó az öreg „papóból”, kevés a nyugdíj, zsémbel, a magafajtáján meg kü„Hallod-e, te, gyerek, itt a helyed...!” lönben sem segít a községháza. Fiatalabb fia a munkanélküliség sanyarúságát fújja, a kicsik meg kenyeret majszolva ugrálják körül az idegent. A betoppanó anya csendben leül, az apa tekintete először komor, majd rábólint a kis elevenre. — Hát, ez az, ez veszett el e’... Be is mentünk rögtön a hivatalba, ott mondták aztán, hogy szedjük össze a rokonságot, és keressük, ők meg szóltak a rendőröknek. Hát, nagy volt a riadalom... Nem volt ezen csak egy vékony mackó, egy pulóver, meg a cipő... Akárcsak most, a ház melegében. — íz esett ebbe, olyan nyughatatlan, ha nem nézünk rá, már nincs is itt... Nem először szökdö- sött el, de messzire soha sem tén- fergett, csak a környékre — mondják még. Aztán témát vált az apa, hogy „azt írja meg, szerkesztő úr, hogy ezért a gyerekért már ápolási dijat utalt ki Egerben szihiáter doktornő, Hídvégi Márta, mert a Gábor nem járhat óvodába, nem bír beszélni, aztán a tanács meg nem fizeti a pénzt, hiába kérjük...!” A panaszáradatnak egy tanulsága mindenképpen van: erre a gyerekre nagyon vigyázni kellene... A kis Gáborról a rendőrök is tudják, hogy „állandó menőkéje” van, főként az autók, a kerékpárok vonzzák. Megy, kapaszkodik utánuk. — Egyszer majdnem nekirohant a rendőrautónak is... — mondja Darázs László főhadnagy, aki társával, Szalai Sándor törzsőrmesterrel Kisköréről száguldott át a gyerek eltűnésének hírére. Kutatásra indították a rokonságot, majd ők is nyomozni kezdtek, az egyik szórakozóhelyen jó információt kaptak: a Széchenyi utcában még látták egy bicikli nyomában loholni, aztán lemaradt... Talán a szakmai megérzés, talán a helyismeret vitte a két rendőrt a falu széle felé, ott már a dűlőn túl a lucernás húzódik. Lábnyomokat kerestek, mert semmi mást nem lehetett a ködtől. — Voltunk már vagy három kilométerre a falutól, egy kanális fogja körül arrafelé a lucernást, 5-6 kilométert is meg kell tennie az embernek, ha körbe akarja járni. Jókora terület, gondoltuk is, ha itt a közelben nem akadunk rá, akkor nagyobb erőket kell mozgósítanunk a keresésére. — Erre szerencsére nem került sor... — Végül is nem. Megpillantottam ugyanis egy mozdulatlan valamit, olyan volt, mint egy facsonk, mintha kivágott fa torzsa lett volna. Átvágtam a kanálison, s gyenge nyögés ütötte meg a fülem, hát ott állt a szerencsétlen térdig sárban, szinte belepte a dér, s csak nyújtotta a kezét. Ha egy-két órát késünk, ott fagy meg... ...És akkor az apa azt mondja a hivatalban: igen, szeretnek megköszönni a főhadnagy úrnak, hogy megtalálta a kisfiút. Valaki tollat fog, és megfogalmazza neki a sorokat: A szülők köszönetüket fejezik ki Darázs László munkájáért.” Gáborka mit sem tud minderről, majszolja a leszelt kenyeret, s újra a messzeségbe tekintget. Csakhogy most megálljt parancsolnak a szülői karok... Szilvás István A Tárná mente rendőrőrse lehetne Tavaly április elsején tarnamérai központtal rendőrállomás alakult. A helyi önkormányzat irodát, illetve szolgálati lakást biztosított ehhez. Kiss István rendőrszázados, valamint három körzeti megbízott együttesen kezdte el a munkát. Feladatuk az volt, hogy az egykori hevesi járás 17 településéből hét faluban teljesítsenek szolgálatot és ezzel a közrendet, a biztonságot felügyeljék. Bencze László tarnamérai polgármestertől arról értesültünk, hogy a rendőrállomás munkájának javítására a helyi, továbbá a tar- nazsadányi, a boconádi, a tarnabodi, az erki, a zaránki és a tarnaörsi önkormányzat havi 9-9 ezer forinttal járult hozzá. Ebből az összegből gépírónőt foglalkoztatnak, aki az ösz- szes adminisztrációs ügyet elvégzi. A rendőrállomás megalakulása óta érezhetően javult az érintett településeken a közrend és a közbiztonság. Az országos statisztitkákhoz képest — amelyek a bűnesetek számának növekedését bizonyítják — az említett területen a bűnözés stagnál. Ez annak köszönhető, hogy a szervezet létrehozását követően új munkamódszert valósítottak meg. A gyalogos és kutyás, illetve lovas járőrözést, a rendszeres ellenőrzést. Az önkormányzatok célja, hogy az állomás ebben az évben rendőrőrssé alakuljon, amelyhez hatra kellene bővíteni a létszámot. Ez egyébként szerepel a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság idei létszámelosztási tervében. Az érintett önkormányzatok egyébként ennek érdekében növekvő anyagi támogatást kívánnak nyújtani. Sőt, a falvakban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek és kft.-k is segítségükről biztosították a leendő rendőrőrs megalakítását. Ehhez például személygépkocsit, illetve rádió-adóvevő készüléket ajánlottak fel. A hét tarnamenti községben bíznak abban, hogy ez az elképzelésük mihamarabb támogatókra talál. Községpolitikai folyóirat Megjelent a Komló Népe Megjelent a Kömlő Népe, a község önkormányzatának hivatalos lapja, annak is az idei első száma. A lapban szerepelnek az elmúlt nehány héten lezajlott és a falut érintő események és hírek. A Megkérdeztük című rovatban a szövetkezeti és átalakulási törvénnyel kapcsolatban keresték fel a helyi tsz-elnököt, aki tájékoztatást adott a szövetkezet jelenlegi helyzetéről. Érdekesség az a fénykép, amelyen tizenegy kömlői levente látható egyenruhában, s a szerkesztőség kéri az olvasókat, segítsenek a leventék azonosításában. Szerepel az újságban Praktikumsarok, Egészségügyi rovat is, a nagyvilág hírei között pedig Dubrovnikről olvashatnak az érdeklődők. Terjedelmes írás szól a cigányokról is (Kik ők, honnan jöttek? címmel), s tovább zajlik az Amerika, Amerika... című vetélkedő is, mégpedig a harmadik forduló kérdéseivel. Folytatódik a kömlői kubikusokról szóló sorozat, s érdekes cikk olvasható Latabár Kömlőn címmel. Végül az Önkormányzat Hírei rovatban a képviselő-testületnek a helyi adókkal kapcsolatos rendeletét részletezi a lap. Búzát, rozsot, malátát őrölnek Hevesen Lisztet, kukoricát exportálnak a FÁK-nak Nincs megállás... Ezekben a téli napokban sincs megállás a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat hevesi körzeti üzemében. Lisztet készítenek elő folyamatos szállításra a Független Államok Közösségének. A múlt év utolsó negyedében kezdték ezt a munkát, és az idén félévig eltart a szerződés szerint. Holló Ferenc helyettes vezető ezt így értékeli: — Az Agrimpex Külkereskedelmi Részvénytársaság közvetítésével havonta 150-180 tonna lisztet exportálunk a volt Szovjetunióba. A feladásra kerülő árut vagonokba pakoljuk itt, a hevesi silónál lévő iparvágányon álló kocsikba. Vasúton viszik a lisztet a megrendelőknek. Ebben a fontos munkában a hevesi malom is részt vesz, ahol a búzán kívül jelenleg rozsot is őrölnek. Ez utóbbi lisztjét a sütőüzemek ellátására biztosítjuk Pest, Nógrádés Heves megyébe. — Az említett terményeken ki-, , vül malátát is őrölnek... — Valóban, egyedül az országban rendszeresen ezzel is foglalkozunk. A nyersanyagot Bőcsről, a Borsodi Sörgyártól vásároljuk. Ez a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Ma- 1 lomipari Vállalat dóci liszt-to- 1 vábbfeldolgozó üzemébe szállítják, ahol úgynevezett adalék-'1,1 anyagként hasznosítják a sütőüzemek. Az igény szerint minden hónapban végzünk malátaőrlést a hevesi malomban. — A körzeti üzemük tudomásunk szerint a selypi malom búzaellátásában is közreműködik. — Ez így van, miután a selypig • ek is exportra szállítanak lisztet a Független Államok Közösségé- ■' nek. Körzeti üzemünk három telepéről biztosítja a búzautánpótlást, vasúton Mezőtárkányból és Tarnaszentmiklósról, közúton pedig Tarnaméráról a Vince-ta- nyáról. Selypről egyébként korpát szálh'tunk vissza a mérai telepre, ahol raktározzuk. Itt sze- ■ retném felhívni az állattenyésztő üzemek, illetve magángazdák figyelmét arra, hogy a takarmányozáshoz szükséges korpát jelenleg kedvező áron vásárolhatják tőlünk. Az érdeklődőket a Hevesen, Kápolnán és Tarna- szentmiklóson levő telepeinken szolgáljuk ki. — Januártól kukoricát is szállítanak a FÁK-nak? — Február végéig — szerződés alapján — 120 vagonnal küldünk a kápolnai telepünkről vagonba pakolva ebből a fontos takarmányból a Független Államok Közösségének. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a határidőket pontosan betartsuk... (m. k.) Hevesen Nem akart változtatni a Fidesz... A műemléki környezetbe jól illeszkedik a mérai általános iskola (Fotó: Mentusz Károly) Márciusban folytatják Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, jó ütemben halad a tarnamérai Almássy-kastély felújítása. Az épületegyüttes előtti park építését a téli fagyok egyelőre megakadályozták, így leálltak a munkával a kivitelező Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat dolgozói, akik a kedvező, tavaszi időjárás bekö- szöntével folytatják majd tevékenységüket. A tervek szerint a nyár elejére elkészítik a parkot. Egyébként bent az épületben jelenleg is dolgoznak a freskók felújításán, mégpedig — az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából — a Pro-arte Alkotóközösség restaurátorának, Pintér Attilának a vezetésével. A felújítás befejeztével a kastély átadására — a tervek szerint — augusztus 20-án kerül majd sor. A már helyreállított freskó egy részlete „A lakók helyett a pártok változtattak című, február 6-án megjelent írással kapcsolatban szükségesnek látom néhány tényre felhívni a szerző — Havas András — figyelmét” — írja hozzánk küldött levelében Patkovics István (Fidesz), a városfejlesztési bizottság tagja. Az írás szerint a Fidesz helyi képviselői meg akarták változtatni a Bajcsy-Zsilinszky utca nevét, de ez nem felel meg a valóságnak. Igaz, hogy azon a listán, amit a hivatalnak leadtak, még változtatás szerepelt, de ezt az adminisztrációs hibát felfedezték. Tehát az ügy nem úgy néz ki, hogy ők a változás mellett szavaztak volna, sem a bizottságban, sem a képviselő-testületben. Lehet, hogy a testület előtt is meg kellett volna erősíteniük, de úgy gondolták, ez nem szükséges, mivel ott ezen utca névváltoztatása már szóba sem került. Ezek után kissé furcsának találják a cikk ezen részét. Szeretnék, ha — mint figyelemre méltó megjegyzés — a vélemény a lap következő hevesi oldalán megjelenne. Nincs abban semmi furcsa, ha az ember jelentőséget tulajdonít a leírt szövegnek. Az említett önkormányzati ülésre elkészített és szétküldött anyag (Javaslat utcanév módosítására, 2. sz. melléklet) azt tartalmazza, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca helyett a Fidesz a Gróf Haller utat javasolja. Most nem beszélve arról, hogy a grófi cím használata a hatályos törvények szerint tilos (1947. évi IV. tv.), a szövegből azt a következtetést vontam le, hogy meg akarják változtatni az előző elnevezést, mivel egy utcának két neve nem lehet. (Tévedtem.) Természetesen — mint ahogy írja — adminisztrációs hibák vannak, csak azt nem értem: nekem vajon honnan kellett volna tudnom, hogy a leírt szöveg nem érvényes. Az ülésen ugyanis nem hangzott el e javaslat cáfolata, így hát a kiadott anyagot hitelesnek véltem. Ezek után inkább az lett volna a „kicsit furcsa”, ha a rendelkezésre álló adatoktól eltérő dolgokat írok le. ^
