Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

DR. KONCZ LAJOS: A MAGYAR NÉP IS ÚJRAEVANGELIZÁLÁSRA SZORUL (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 11. KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 35. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT rT^iTrTT¥> rarem Fóliavásár! Amíg a készlet tart! 21 Ft/m2 Áruházunkban Eger, Nagyváradi u. 17. Lekerülni a tiltólistáról A párizsi COCOM-értekezlet néhány napja ho­zott kedvező döntése után — amelyről még a hiva­talos értesítés nem érkezett meg — a következő he­tekben ki kell terjeszteni az itthoni ellenőrzési rend­szert azokra a hazai fejlesztésű termékekre, ame­lyek a tiltólistán maradó országok számára nem, vagy csak engedéllyel exportálhatok. Ezenkívül csatlakozni kell a vegyi, biológiai, nukleáris, rakéta- technikai nemzetközi exportellenőrzési rendsze­rekhez. Ugyancsak szigorítani szükséges a hagyo­mányos fegyverek kivitelének szabályait is. Amikor az említett feltételeknek Magyarország eleget tesz (az Exportellenőrzési Iroda szerint néhány hét), a magyar kormány erről értesíti a COCOM-tagor- szágokat, s ezzel a bejelentéssel végleg lekerül az ország a tiltólistáról. Az üzemi tanácsi választásokon Az MSZOSZ nyerni akar Nemcsak részt kívá­nunk venni a megméret­tetésben, de meg is akar­juk nyerni az üzemi ta­nácsi választásokat — mondta Nagy Sándor, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsé­gének elnöke a kétnapos nemzetközi szakszerve­zeti tanácskozás tegnapi megnyitóján, Budapes­ten. Ismételten hangsú- lyozta, hogy a vagyonzá- rolásra és a szakszerve­zeti szövetségek közötti választásra vonatkozó múlt évi törvény a szak­szervezetek ügyeibe va­ló durva beavatkozás. A parlamenti pártok — az MSZP kivételével — és a kormány nem hajlandó tárgyalásokra az érdek- védelmi szervezetek képviselőivel. Az MSZOSZ legfontosabb feladata 1992-ben, hogy fellépjen az aktív foglal­koztatáspolitikáért. Az MSZOSZ — mint a külföldiek előtt el­hangzott — a Szabad Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségében keresi a helyét. Hatoslottó­nyerószámok 2, 4, 19, 21, 23, 28 Pótszám: 25 Újszívesek elzártsága Az influenzajárvány miatti kényszerű elzártságot nehezen viseli a két újszíves, állapotuk to­vábbra is kielégítő — hangsú­lyozta Szabó Zoltán professzor, az Ér- és Szívsebészeti Klinika nyugalmazott igazgatója. A több mint egy hónapja operált Schwartz Sándor már egyszer el­hagyhatta az intenzív osztályt, ám a járvány miatt újra vissza kellett térnie, így Koncz Antal, a másik újszíves nincs egyedül. Belügyi „szomszédolás” Boross Péter belügyminiszter S ei és ukrán kollégájának ívására tegnap hivatalos lá­togatásra Varsóba utazott. Há­romnapos útja során Boross Pé­ter előbb a lengyel, majd az uk­rán belügyminiszterrel is áttekin­ti a belügyminisztériumok kö­zötti együttműködés kérdéseit. A miniszterek várhatóan Varsó­ban és Kijevben is tárcaközi együttműködési megállapodást írnak alá. Importengedélyek személyautóra Megkezdődött a személyau­tók importengedélyének a ki­adása. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyezési főosztályvezetője elmondta, hogy előbb azok a cé­gek kapják meg az engedélyeket, amelyek új autót kívánnak be­hozni, s az ilyen kérelmeket teljes egészében ki tudják elégíteni. A használt autók importjára vonat­kozó igény viszont többszöröse az engedélyezett 30 ezres kvótá­nak. A mezőgazdaságra hárították az anyagi terhek nagy részét Á megszállottság kevés a tavaszi vetéshez Szakmai berkekben úgy tartják, hogy átlagos esztendőt zárt a múlt évben mezőgazdaságunk, de sokkal rosszabbat, mint 1990-ben, és jobbat, mint — a kilátások szerint — 1992-ben zárhat. A szövetke­zetekben ma kezdődnek a zárszámadó közgyűlések, ahol mérleget vonnak az eredményekről. Nagyon rossz hangulatban — válság- helyzetben — készülődnek a tavaszi munkák indítására az üzemek­ben. De vajon lesz-e vetés, mi lesz a tagság sorsa, a gazdaságok jö­vője? Erről beszélgettünk Szabó Józseffel, a Heves Megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség titkárával. — A kormány illetékesei azt elviselni a nemzetgazdaság ked­mondják, hogy a költségvetésnek előnyös volt a mezőgazdaság múlt évi tevékenysége. Ám az üzemekben egészen másként ér­tékelik ezt... — Az ágazat tavaly valóban minden idők legmagasabb ex­portját bonyolította le, hiszen 2,7 milliárd dollár értékű árut ér­tékesített a külpiacokra. A ter­melők fejébe viszont nem fér, hogy az üzemek sora került csőd­be, annak ellenére, hogy dolgoz­tak, termeltek és eladtak. Elemi kár nem volt, viszont az üzeme­ket a piaci helyzet, a szabályozás ellentmondásai erőteljesen súj­tották. A másik igen komoly gondot az infláció okozta. Ez a statisztikák szerint 35 százalék lett tavaly, azért, mert a mező- gazdasági termékek felvásárlási ára egyáltalán nem növekedett. Ez azt jelentette, hogy az ágazat­ban dolgozók voltak kénytelen vezőtlen helyzetét, miután rájuk hárították az anyagi terhek nagy részét. Tavaly a szövetkezetek nem adósodtak el a bankoknál, mert csak azok kaptak hitelt, akiknek pénzük volt. Sokan vi­szont nem jutottak hozzá. így be­ruházásokra nem telt, csupán a termelés finanszírozására fordí­tották a hitelt azok, akik hozzá­jutottak. Ez előnytelen a jövő, de az 1992-es év kezdése szem­pontjából is. — Ősszel sok volt a vita arról, vessenek-e, kinek és mennyit. Végül is tették a dolgukat minde­nütt... — A politikailag bizonytalan helyzet szerencsére nem befolyá­solta a üzemben az aktuális mun­kák végzését. Szántottak, vetet­tek és betakarítottak, csak a sok őszi csapadék és a korai tél volt az oka, hogy nem tudták befejez­ni. (Folytatás a 3. oldalon) Ritka alkalom, hogy manapság emlékművet emelnek, sokkal több azoknak a mementóknak a száma, amelyeket elbontanak. Egercsehiben nemrégiben mégis egy emléktáblát avattak a bányában meghalt munkásoknak. Fotónk ma tényleg Egercsehiben készült, szemben szombati számunkéval, amikor is egy bélapátfalvi szobrot tulajdonítottunk Csehinek. A mai lap ötödik oldalán is a térség ügyes-bajos dolgaival foglalkozunk. (Fotó: Perl Márton) Két fiú és két kislány Négyes ikrek születtek Négyes ikrek jöttek világra hétfőn hajnalban a fővárosban, az I. Számú Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikán. Az anyát, Oros Nándomét, mintegy két héttel ezelőtt Szolnokról heli­kopterrel szállították a klinikára. Az orvosi team azóta folyamato­san figyelemmel kísérte a 28 éves anya állapotát, és készenlétben állt a gyors beavatkozásra. Hét­főn hajnalban, a várható szülés idejénél 6-7 héttel korábban je­lentkeztek a szülési fájdalmak, ennek megfelelően dr. Paál Mar­git egyetemi docens, a klinika igazgatóhelyettese császármet­széssel segítette világra a négy gyermeket, két fiút és két kis­lányt. Elsőnek született 1210 grammal Nándor, a második 1040 grammal Dalma, őt követte a második fiú, Ernák 1090 gram­mal, és negyedikként érkezett Janka 1030 grammal. Az újszü­löttek kétpercenként jöttek a vi­lágra. Az édesanya jól van, és az egy kilogramm körüli súlyukhoz képest az ikrek állapota is kielé­gítő. Az újszülöttek inkubátor­ban vannak. A klinikán számos hármas iker után most először segítettek a világra négyes ikre­ket. Kapnak-e kártérítést? Kupa Mihály találkozott a fuvarozókkal Kupa Mihály pénzügyminisz­ter tegnap az irodájában fogadta a magyar fuvarozók képviselőit. Az öt főből álló küldöttség a gö­rög határon kialakult kamionos blokád tapasztalatairól számolt be. A Pénzügyminisztérium saj­tóosztályának tájékoztatása sze­rint a fuvarozók képviselői el­mondták: az űtadó felemelését jogosnak találják, arra szükség volt, és annak mértékét nemzet­közi összehasonlításban sem tartják magasnak. Véleményük szerint a probléma az volt, hogy az adó mértékének felemelése állami szinten nem volt előké­szítve, illetve a görög fuvarozók érezték veszélyben eddigi ala­csony rezsiköltségük segítségé­vel élvezett versenyelőnyüket. A kölcsönös adómentes, illetve kedvezményes kontingensekkel kapcsolatban elmondták, hogy tudomásuk szerint 1991-ben a magyar fuvarozók 3900 görög- országi cél-, illetve tranzifuvart teljesítettek, míg a görög kamio- nosok a magyar utakat 42 000 al­kalommal vették igénybe. A blokáddal összefüggésben a gépkocsivezetők felvetették: va­jon kaphatnak-e kártérítést, il­letve hogy a közlekedési tárca egyik munkatársa, aki egy újság­ban úgy nyilatkozott, hogy a blo­kád február 5-éig fog tartani, va­jon tényleg ismerte-e a szervez­kedés pontos menetrendjét. Ku­pa Mihály ígéretet tett arra, hogy mindkét kérdést továbbítja a sza­kértőknek. A megbeszélés befejezésekor Kupa Mihály megköszönve a magyar fuvarozók helytállását, a szakma jelenlévő képviselőinek Széchenyi-emlékplakettet adott át. (MTI) Göncz Árpád 70 éves Tegnap délután az Országgyűlés folytatta tavaszi ülés­szakát. Szabad György házelnök napirend előtt köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnököt 70. születésnapja alkal­mából. Rövid beszédében méltatta Göncz Árpád életútját. 1956-os szerepét, mai tevékenységét. Közéleti sikereket, a magánéletben pedig boldogságot kívánt a köztársasági el­nöknek, majd átadta az Országgyűlés ajándékát. A vedelésből halotti tor lett Ecséden Brutális emberölés Vasárnap mámoros állapotá­ból ébredve meglepetve vette ész­re az egyik ecsédi ház tulajdono­sa, hogy budapesti barátja, a 43 esztendős Lénárt Lajos — holtan fekszik a helyiségben. Megriadva értesítette az esetről a rendőrsé­get, amely a bejelentést követően nagy érmekéi látott nyomozás­hoz. Az összevert, összetört sze­mélyről úgyszólván azonnal meg­állapítottak, hogy bűncselek­mény áldozata. A felderítés során az elkövetéssel alaposan gyanú­sítható 23 éves ecsédi Molnár László is hamar megkerült, s mindjárt őrizetbe vették. Az ügyben természetesen to­vább tart a vizsgálat, de bizonyos összefüggések máris világosak. Szemtanúk szerint a három em­ber előzőleg együtt iszogatott, sőt — mondhatni bátran — vedelt. Hiszen legalább 15 liternyi bort, s mellette egy csomó „felest” — tömény szeszt — fogyasztottak mulatozásuk közben. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy „ártatlan” vigalomról volt- e szó, vagy már előre a halotti „tort” ültek. A folytatandó nyo­mozás azonban remélhetően ha­marosan erre is végleges feleletet ad. Bevándorlási stop Budapest kapuja bezárul az illegális bevándorlók előtt — álla­pítja meg a Liberation című párizsi lap tegnapi számában. A tudósítás szerint Magyarországon 40-50 ezer illegális De vándorló tartózkodik, s ez a szám túlságosan is nagy a kis ország számára. Az illegális beván­dorlók és menekültek problémája kiélezheti a fajgyűlöletet is. Ami nélkül a modern orvoslás elképzelhetetlen Medicina ’92 Csaknem száz hazai és külföl­di cég mutatja be legújabb ter­mékeit a Medicina ’92 elnevezé­sű 11. Nemzetközi Orvostechni­kai Kiállításon, amely tegnap nyűt meg Budapesten, a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem aulájában. Az elsősorban az egészség­ügyben dolgozók, orvosok, tech­nikusok, asszisztensek, nővérek érdeklődésére számot tartó há­romnapos seregszemlén szinte minden megtalálható, ami nél­kül a modem orvoslás elképzel­hetetlen. A Medicina ’92-n jelenlévő külföldi kiállítók — remélhetően — a magyar gyártókat is még igé­nyesebb, még színesebb válasz­téknyújtásra ösztönzik. Rosszban sántikált: Lábon lőtték Ózdon a rendőrség őrizetbe vette O. Róbert 28 éves és O. Sándor 23 éves helyi lakosokat, mert tegnap hajnalban betörtek K. József 83 éves nyugdíjas laká­sába. O. Sándor az idős embert és fiát, K. Ernő 49 éves helyi la­kost megtámadta, és elvette 130 forintjukat. Segítségkiáltásukra odaérkezett a szomszédban lakó R. Zoltán rendőr őrnagy — szol­gálaton kívül, civilben —, meg­próbálta visszatartani a rablót, de az őt is megtámadta, és elme­nekült. A rendőr őrnagy üldöző­be vette, és felszólítás, majd pe­dig egy figyelmeztető lövés után szolgálati fegyveréből célzott lö­vést adott le a menekülő lábára. Az idős nyugdíjas életveszélyes, a rendőr őrnagy könnyű, O. Sán­dor pedig súlyos sérülést szenve­dett. Bankfelügyelet a bankprivatizációról A hírrel kapcsolatban, miszerint átmeneti időszakra megnő az állam közvetlen tulajdo­ni részesedése a legnagyobb kereskedelmi bankokban, az Állami Bankfelügyelet is ki­fejtette véleményét. Az információt a Magyar Távirati Iroda pénteken tette közzé. Slosár Gábor, az Álla­mi Vagyonügynökség igazgatóhelyettese ugyanis azt állította, hogy a vagyonügynök­ség tulajdonába kerülnek azok a kereskedel­mi, banki részvények is, amelyekkel az átala­kuló állami vállalatok rendelkeznek. A Ma­gyar Nemzeti Banknál alapvetően egyetér­tettek az eljárással, mondván: ha egy kézbe kerülnek a közvetlen és közvetett állami tu­lajdont igazoló papírok, könnyebbé válik a privatizáció. A Magyar Hitel Banknál vi­szont attól tartanak: az állam súlya — lega­lábbis az 1997-ig tartó átmeneti időszakra — nagy mértékben megnő a legfontosabb pénz­intézeteknél. A törvény ugyanis 1997-ig le­hetővé teszi, hogy az állam megtartsa 25 szá­zaléknál nagyobb részesedését a kereskedel­mi bankokban. Kőváriné dr. Csoór Klára, az Állami Bankfelügyelet elnökhelyettese hétfőn el­mondotta: a pénzintézeti törvény szerint az állam már 1994. december 31-e után nem él­het többségi szavazati jogával. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents