Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

Üzen a szerkesztő: „Ki véd meg engem?” — jel­igére Érdemes végigolvasni az egész levelet, mert egyre sűrűb­ben jelentkező problémáról van szó: „Az én házam az én váram? Nem és nem! Gondoljunk csak e század nagy építészeti vívmá­nyára, a lakótelepi lakásokra. Valaki eltüsszenti magát a ne­gyediken, akár a földszinten mondhatnák neki, hogy „egész­ségére”; ismerős jelenség. Las­san kezdjük megszokni, hogy egymás fazekába látunk, csak­úgy, mint ahogyan meg kell szok­nunk a közlekedés tolakodó za­jait. Minden házban akad azon­ban egy-két lakótárs, akinek túl- érzékeny fülét bántják, sőt na­gyon bántják az elviselendő za­jok. Nem tud, vagy természeté­nél fogva nem akar alkalmaz­kodni. Ilyenkor következnek a lakótársakat érintő feljelentgeté­sek. Az ilyeneket hamar megis­merik a ház többi lakói, és le­gyintenek rá, nem kell őt komo­lyan venni. De mit tegyen az a szenvedő fél, akit ilyen szom­széddal vert meg a sors? Hiába kéri a házmestert, jöjjön fel, hall­f assa meg, nincs zajt keltő esz- öz, gép, szerszám a lakásban, nem itt, máshol kopácsolnak. A házmester nem békebíró, hatal­ma sincs megregulázni a zaj má­niában szenvedő lakót. Őt, aki magnófelvételeket készít isme­retlen eredetű zajokról, rendőr­ségre szaladgál, adóhatósággal fenyeget a be nem j elentett és en­f edely nélkül űzött ipari tevé- enység miatt. Nem tudom, mi hajtja ezeket a mások zaklatásá­ban örömüket lelő embereket? Lelki torzulás, irigység? Vagy egyszerűen ez egy kiélési forma? Meddig köteles tűrni az áldozat, kihez forduljon az, akit a rossz szomszédság, ez a bizonyos „tö­rök átok” üldöz?” A kérdés csak félig költői. Megfogalmazása is bizonyság ar­ra nézve, panasszal szeretné elér­ni, hogy a neki jutott szomszéd­ságban valami változás történne. Mi sem tudjuk elvonatkoztatni magunkat a mindennapi tapasz­talattól: valóban a mai építkezési rendszerekben a hő- és nangszi- getelés nem áll fontossági sor­rendben az első helyen. Vagy legalábbis a kivitelezés ilyen­olyan gyatraságai miatt az áthal­lás, „nangközvetítés” csaknem tökéletes. Az ön problémája az, hogy a szomszéd hamar elveszti az ide­gei fölötti uralmat, és ha zörejt hall, annak irányáról, természe­téről meg sem győződik, máris ön ellen megy panasszal, rendőri feljelentést fogalmaz, intrikál, igyekszik ártani, ahol tud, mond­juk, a legérzékenyebb ponton, az adóhatóságnál lepve a megtisz­telt szomszéd tyúkszemére. Mondhatjuk mi itt és most azt is, hogy a lakó jogosult a lakást rendeltetésszerűen használni, mégis úgy, hogy az éjjeli nyug­vást lehetőleg mindenki és teljes mértékben élvezhesse. Na de ha a sóhaj is áthallik, meg a kisebb szóváltás is, meg az is, hogy eme­letekkel arrébb zubogtatja valaki a vizet a fürdőszobában?! Nincs menekülés — mondhatnánk, együtt kell élnünk adottságaink­kal. Ám azt nehezen lehet meg­érteni, hogy nagyjából mindenki szenved ezektől a civilizációs ár­talmaktól, szükségmegoldások­tól, akkor miért kell még ezt az áskálódást is rácifrázni külön te­herként erre az állapotra? Ezt az utóbbi kérdést tesszük fel most mi is, hátha a feljelentgető, ol­vasván a Csebokszáriban is a la­pot, rádöbben, hogy ok és okozat összefügg, no meg bizonyítás, vagy annak szükségessége még­iscsak közbeszólhatna, amikor a következő feljelentését kezdi fo­galmazni? M. T. Két oldalról is felteszi a kér­dést, miután világnézetileg is ér­dekeltnek érzi magát az oktatás kérdésében: „Történik-e valami Egerben a Santa Marián kívül az egyházi iskolák kérdésében, ahogyan a szerzetesrendek már eddig mozgolódtak? Van-e az önkormányzatnak elgondolása, hogy felekezeti kézbe adjanak általános iskolákat? Hogyan is képzelik el kezelni az igényeket, amelyeknek a felmérése talán még meg sem történt, így a prob­léma csak elméletben kezelhető? Rádiós riportok is a tantestüle­tek megosztottságáról számoltak be, amikor felmerült Pesten és vidéken, hogy egy-egy intézet kerüljön vissza korábbi gazdájá­hoz, az egyházakhoz? Vélemé­nyem szerint nemcsak politikai kérdés ez, kihat egyéb szférákra is! Többek között állásfoglalásra késztetik a pedagógusokat is, akikben a tájékozatlanság, no meg az ismeretlentől való félsz együtt működik mindazzal, amit a szülőktől is hallanak. Mert a mamák-papák is fehér foltként hordják magukban a vallás és valláserkölcsi nevelés kérdését. Menti is meg nem is őket, meg­magyarázza erdektelenségüket is a negyven esztendő tiltása, üldö­zése. Akkor ne is mozduljunk? Ne ingereljük a megszokotthoz ragaszkodókat azzal, hogy vál­toztatni szeretnénk az eddigi ál­lapotokon, elsősorban morális kérdések miatt?!” Az ön kérdéseit a nyilvános­ság elé tártuk. Magunk, a mi szűkre szabott kereteink között nem akartunk rövid választ adni, sem felszínen kezelni a sokszor sorsdöntőnek látszó kérdést, kérdéseket: ezért buzdítjuk olva­sóinkat, hogy az ön kérdőjeleire felfűzhető válaszaikat juttassák el szerkesztőségünkhöz, hátha a sokoldalú válaszadás közelebb visz a téma megértéséhez és — távoli remény — a megoldás megközeh'tésehez. Az ön kérdé­seire tehát a közeljövőben visz- szatérünk, talán úgy is, ha laikus válaszok híján szakembereket, a témakör ismerőit kérjük meg a problémakör átvilágítására. Szü­lői, tanulói, netán pedagógusi szempontból. És főkent a lelkiis­mereti felelősség okából! Egri „morz A kereskedelemről: A tej és tejtermékek ára orszá­gosan január 27-én emelkedett. Az egri boltokban már január 6-án (pl. Rózsa K. u.), de legké­sőbb egy hét múlva a követke­zőkre találtak (például vasúti ABC, Szuperett...) Január 27-én a Szuperedben a sörárjegyzéket írogatták át, ami­kor betértem vásárolni. Kérdé­semre az egyik alkalmazott érde­kességként említette, hogy a mai napon szállítmány nem érkezett, csupán az újabb ajánlott árak. Erre fel azonnal drágábban ad­ták az „olcsón” beszerzett kész­letet. Szabad ár — szabad rab­lás?! A már említett vasúti ABC üvegvisszaváltó pultján egy táb­lán olvasható: Csak a nálunk vá­sárolt üvegeket váltjuk vissza. Hm! Lakóházam környékéről: A Deák Ferenc utcán, a járda és a közút határolta zöldben több cég is táblán hirdeti magát. A cím következetesen Lenin u. A Rak­tár utcában a Mátra Füszért rek­lámozza a Mexikó kávét imi­gyen: Kevesebb, mint egy forint­ból kijön egy csésze kávé... Nosz­talgiázunk?! A volt Népkert pusztul. „Iván” eltávoh'tása óta szimbolikusan sem vigyázza sen­ki. Kora tavasztól késő őszig ott rodeóznak az ifjú kerékpáros és mopedes akrobaták. Áz egész éves folyamatosságot a gépko­csik biztosítják. Esténként tucat­nyi áll belőlük a sportcsarnok előtt. Ha a női röplabdacsapat játszik, akkor számuk megsok­szorozódik, és ellepik a fák kö­zötti zöldet is. Apropó, zöld: a szobor eltávolítása óta szorgos útrövidítő lábak átmérőt tapos­tak a körparkba. Sietős az út Eu­rópába?! B.J. (teljes név, cím) 4. HÍRLAP, 1992. február 10., hétfő Sértő az állítás? A Heves Megyei Hírlap 1992. január 27-i szá­mában (gábor) aláírással a Magyar Televízió Fride- rikusz show-műsoráról jelent meg egy rövid kritika. A cikkben említés történt Klapka Györgyről és Pet­rasovits Annáról, hogy „néhány perc alatt új megvi­lágításba helyezte” őket. „Az utóbbi, a botrányairól híres politikusnő még soha nem mutatta ilyen em­beri arcát, mint éppen ebben a „talkshow”-ban.” A cikkben Petrasovits Anna személyével kap­csolatos sértő állítást a leghatározottabban vissza­utasítjuk. Az MSZDP elnöke személy szerint soha nem okozott botrányt, a párton belüli ellenzéki erők, va­lamint a „baloldali egység” megteremtésére szövet­kezett erők mondvacsinált ürügyek címén támad­ták és támadják következetesen az MSZDP-t és an­nak kongresszus által választott elnökét. A szervezeti- és működésiszabályzat-ellenes fel­függesztése és a törvénytelen kizárása elleni nyilat­kozatai, a pártszervek különböző területén dolgozó párttagoknak a párt és elnöke védelmének érdeké­ben tett intézkedések nem minősíthető „botrány­nak". A polgári jogunk szerint a személyhez fűződőjo- gok védelemben részesülnek. Ez a védelem kiteljed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelen­ti, ha személyre vonatkozó sértő tényállítás, híresz­telés történik, vagy való tényt hamis színben tüntet­nek fel. Minthogy Petrasovits Anna a párt legitim elnö­ke, természetesen nyilatkozik a sajtónak, rádiónak és a televíziónak is, a párt életében történt tényeket ismertetve. Kérjük lapjukban annak közlését, hogy az idé­zett szöveg, mint tényállítás nem felel meg a való­ságnak, és sértőek mind az MSZDP-re, mind annak elnökére. Domozi Mihály né Dr. Garami Zoltán a nőmozg. ein. h. elnökségi tag * * * Kérném szépen, akkor miről híres az „elnökasz- szony”, aki sokak szerint már nem is az? Bizonyá­ra nem arról, amiről Friderikusz faggatta, hogy miként súrolja az ablakot. A botrányok egyébként sem egyoldalúak, többnyire legalább két oldal kell kipattanásukhoz. (gábor) Hárman voltak. Úgy tűntek fel a ködben, mint a déli tengere­ken a kísértethajók. Csendben jöttek, csak a lovak patája csatto­gott a nedves aszfalton. Három lovas hazafelé poroszkált az úton, 1992-ben, egy vasárnap délután. Felvettem velük a tempót, és figyeltem az elöl lépkedő gyö­nyörű, fekete paripát. Méltóság- teljesen emelgette lábait, talán ő is tudta, hogy mennyire nem oda való, abba a haldokló vasárnap délutánba. A lassú, ünnepélyes sétát a presszónál fejezte be a csapat, ahol az egyik lovas megkérdezte Lovasok társait, hogy betémek-e egy ital­ra. Egyszerre ugrottak le a nye­regből, és a lovakat a kapufélfá­hoz kötötték. Megborzongtam a gyönyörűségtől, amikor elhalad­tam a pompás állatok mellett, és eszembe jutott a számtalan vad­nyugati film, amelyekben a sto- re-ok előtti korláthoz szokták kötni a kantárt a vad, rettenthe­tetlen fiúk, persze, colttal az ol­dalukon és szivarral a szájuk sar­kában. Ám az én lovasaim in­kább a csendes, magyar betyá­rokhoz hasonlítottak, talán „Vidróczki híres nyáját” láttam meg bennük, de mindenféle ma­gyarkodás, „tsikós”, „gulasch” nélkül, és ide, a hegyek közé egy vasárnapi délutáni, csöndes pil­lanatra belopózott a múlt. Gondolataimba mélyedve már éppen indultam tovább, amikor észrevettem, hogy egy öregember áll a szemben levő kapuban, és komoly, ünnepélyes arccal nézi a nyugodtan álldogá­ló, fénylő szőrű állatokat. Ez a kép, a fehér párát fújtató lovak és a beléjük feledkező öregember képe lebegett előttem még akkor is, amikor egy piros Opel nyolcvanas tempójától mocskos lett a nadrágom. Sauf ért Attila Sírok Még egyszer Prága ürügyén... Nemrégiben olvastam Moldvay Győző gyönyörűen nosztalgiázó sorait Prágáról. Csak aki valóban ismeri és szereti Prágát, lakóit, és aki el tud szakadni nációk külön- bözetétől és előítéletektől, tud eny- nyi szeretettel írni Prágáról, pedig hazánk fővárosának sem kell a szomszédba mennie az elbűvölő jelzésekért. Nos, Prága ismereté­ben és szeretetében rokonlelkek vagyunk Moldvay Győzővel, mert az Árany Prága történelmi, építé­szeti, művészeti remekein túl a prágai emberek mentalitása — a „prágaiság” — is rokonság a „pes­tiséggel”. Cseh ősrege szerint ami­kor a cseh ősapa (Praotec Cech) elvezette népét a cseh földre, meg­állt a Vltava folyó feletti dombon (ma Hradzsin), körülnézett, majd lerakott egy küszöböt e szavakkal: „Ez az a küszöb, amelyre felépít­jük a várost”. Állítólag azóta hív­ják Prahának, ugyanis a prah ma­gyarul küszöböt jelent. Hogy a cseh ősapa tette-e jó helyre a kü­szöböt, vagy Prága lakói építették ennyire elragadónak — talány. A napokban ismét Prágában jártam. A város bár kissé megkopva, de ma is varázslatos, mégis — kissé más. Együtt öregedtünk és másul- tunk meg az ódon várossal, és a Vencel téri házbelső-parkok ma is egyedülállóan barátságosnak, hí- vogatónak, békét árasztónak lát­szanak. De Prágát, a Vencel teret is elárasztották már a nem prágaiak, a nem Prága-szeretők, a kupecek, a hangosak, skinheadek, az erő­szakosak. És a most is barátságo­san csalogató Vencel téri udvar­belsők mar épp olyan veszélyesek nappal, mint a pesti mellékutcák szürkületben. A legenda szerint Prága akkor kezdi elveszíteni aranykorát, ha a Vencel-szobor süllyedni kezd. Szeretném, ha csalódtam volna, de ha arra járnak, tessenek megnézni a Vencel-szobor talpazatának jobb felső sarkát. Mintha öt centi­nyit süllyedt volna... Ne tovább! Maradj meg tovább­ra is Arany Prágának! És az egyre szürkülő Pest is legyen újból Bu­dapest — a Duna gyöngye! Bátky László Eger Köszönet a színvonalas műsorért Köszönetét mondunk a gyöngyösi Garabonciás Folklórműhely tagjainak, a Vámosgyörki Általános Iskola, valamint az Atkári Általános Iskola színjátszó csoportjának, hogy színvonalas műsorukkal kelle­mes meglepetést szereztek intézetünk lakóinak. Időskorúak Szociális Otthona Vámosgyörk KOS (1H.21.-IV.20.) Szerelem: Rendkívül bi­zonytalan az érzéseiben, igyekszik a fe­lelősséget el­hárítani, s tel­jes függetlenségre vágyik. Hiva­tás: Kellemes hét ígérkezik, több apró sikerre számíthat, de a „nagy üzlet”, amire vágyik, még mindig várat macára. Ha nem feltétlenül szükséges, ne bízza anyagi gondjait masra, s főleg ne kérjen kölcsön. BIKA (IV.21.-V.20.) Szerelem: Kü­lönösen a társ­keresőknek kedveznek ezek a napok, sok meghívás, élénk társasági élet kínálkozik, és sok-sok új is­meretség. Lehet, hogy frissen szerzett ismerősei között van Ő is! Hivatás: Most az a fontos, hogy megtalálja azokat a szemé­lyeket, akikkel a jövőben együtt tud dolgozni. Ne sajnálja az időt a „válogatásra”! IKREK (V.21.-VI.21.) Szerelem: Bi­zonytalan, úgy érzi, partneré­hez fűződő kapcsolata túl laza, felszínes. Többre vágyik, de a héten bármit tesz, csak árt vele. Ha netán egy harmadik áll kettőjük között, arra előbb- utóbb fény derül! Hivatás: Lelki bajaira nagyszerű gyógyír a munka. Ez mindig bevált. Ren­geteg feladatot felvállal, és más nem is érdekli, csak a hivatása. RÁK (VI.22.-(VII.22.) Szerelem: Ha nem lenne sze­mén a szerelem rózsaszín szemüvege, akkor rádöb­benne, hogy a valóság milyen szürke, egyhan­gú. De szerencsére ezt még má­soknak sem hiszi el, és boldog! Hivatás: Pénz, pénz, pénz! — ez köti le minden gondolatát. Úgy érzi, anyagi helyzete megren­dült, és mielőbb jól jövedelmező állás után kell néznie. OROSZLÁN (VII.23.-VIII.23.) Szerelem: Amit Ön báto­rításnak vél, az kálójában ud­varias elutasí­tás. Csak nem akarja elhinni, hogy az ilyesmi Önnel is előfor­dulhat. Hivatás: Munkahelyén többen is szívesen elfoglalnák azt a pozíciót, amelyet most Ön tölt be. A helyére „pályázók” min­dent elkövetnek, hogy rossz szín­ben tűnjön fel a felettesei előtt. Legyen nagyon óvatos! SZŰZ (VIII.24.-IX.23.) Szerelem: So­káig nem tud egy helyben maradni, egy arcot mutatni, különösen, ha ez az arc nem a sajátja, hanem felvett póz, ami­vel meg akar hódítani valakit. Vi­gyázzon, nagyon kiábrándító le­het, ha ő rájón, hogy akit válasz­tott, nem is olyan, mint amilyen­nek hitte. Hivatás: Ez a hét a la­zításé. Ha tehetné, még a mun­kahelyét is elkerülné. MÉRLEG (IX.24.-X.23.) Szerelem: Fe­szült várako­zással telik a hét első fele, de a vallomást vé­gül is megspó­rolhatja, mert váratlan fordulat következik be a hét közepén. Hivatás: Szeretne ott lenni egyszerre mindenütt, ahol valami történik, úgy érzi, valamiből kimaradt, vagy inkább kihagyták, és ez bosszantja. SKORPIÓ (X.24.-XI.-22.) Szerelem: Alighanem többet vár a partnerétől, mint amennyi­re futja erejé­ből. Mindenért őt okolja, ahelyett, hogy saját tet­teit is számba venné. Hivatás: Felettesei elégedettek Önnel, akkor is, ha ennek nem adnak hangot. Az üzleti életben is sike­reket könyvelhet el, bár ezekben a napokban úgy érzi: minden „leült”, nem történik semmi. NYILAS (XI.23.-XII.21.) Szerelem: Visz- szahúzódása kifejezetten tetszik valaki­nek, és arra inspirálja, hogy köze­lebbről is megismerkedhessen Önnel. Adjon esélyt az illetőnek! Hivatás: Ha kedvére való mun­kakörben dolgozik, nagyszerűen tudja kamatoztatni alkotó ener­giáját a héten. Ha nem szereti je­lenlegi munkáját, érdemes kö­rülnéznie másik hely után. BAK (XII.22.-I.20.) Szerelem: Ne­hezen mond igent. Most is hetek óta halo­gatja, de a kö­rülmények mégiscsak ki­kényszerítik, hogy színt valljon érzelmeiről. Hivatás: Szívesen venné, ha a dolgok maguktól megoldódnának. Túl sok konf­liktus halmozódott erre a hétre. Ha halogatja a kényes tárgyalá­sokat, csak tovább mérgesíti a helyzetet. VÍZÖNTŐ (I.21.-II.20.) Szerelem: Vonzereje megnő ezek­ben a napok­ban, s mindent elérhet, ami szíve vágya. Ne legyen bizalmatlan, nyitott szív­vel fogadja a közeledést! Hiva­tás: Nyugtalan, s ez átragad kör­nyezetére, kollégáira. Közvetlen kollégái csak akkor segítenek, ha erre megkéri őket, túl sokszor utasította vissza őket az elmúlt időszakban. HALAK (II.21.-III.20.) Szerelem: Még társ mellett is magányosnak érzi magát, hát még ha való­ban egyedül van! Nehezen találja a helyét, lelke csupa vá­gyódás, de valójában nem tudja, mit is szeretne. Hivatás:Tú\ nagy fába vágja a rejszejet. úgy gon­dolta, ha másnak sikerült, Ön­nek miért ne? Csak az a baj, hogy a kulisszák mögé nem volt bepil­lantása. ., „ , HerczegKata (Átvéve a Tvr-hétből)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents