Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN Mennyire vallási állam Izrael? Izrael lakosságának egy része —főleg a fiatalabb korosztály — egyre kevésbé találja elfogadhatónak, hogy az élet minden területét áthatja a vallás, első­sorban a rabbinátus hatalma. Sokan óriási meg­könnyebbüléssel vették például tudomásul, hogy végre lehetséges a válás. Eddig tudniillik a házas­ságkötéshez is a rabbinátus engedélye kellett, válás­ról pedig szó sem lehetett. A vallás befolyása nemcsak a családi életre terjed ki, hanem még az állami légitársaságnak, az EL Ál­nak is vállalnia kell a veszteségeket, mivel szomba­ton nem repülhet. A főváros mozijai azonban a hét végén is tartanak előadásokat. Izraelben nemrégiben fellángolt a vita egyház és az állam szétválasztásáról. Simon Perez Munka­pártja hozott is egy ilyen értelmű határozatot, aztán mégis visszavonta. Ennek végül is maga Perez örült a legjobban, hiszen ez meghiúsította volna, hogy valaha is megpályázhassa a miniszterelnökséget. 1977 óta tudniillik a szocialisták elveszítették több­ségüket a parlamentben, és az ortodox pártok al­kotják a mérleg nyelvét. Mivel Izraelnek nincs alkotmánya, az egyház be­folyásának határai minden új kormány esetében csak komoly viták árán húzhatók meg. Az alkot­mány ellenzői arra hivatkoznak, hogy az alapkérdé­sek tisztázása címén kulturális háború törne ki, ami senkinek sem hiányzik. Hogy Izrael mégis műkö­dik, az az ún. status quo-nak köszönhető, azaz an­nak a gyakorlattá vált szokásjognak, amely még az államalapító Ben-Gurion alakított ki. Eszerint a szombat szabadnap, minden nyilvános intézmény­nek, így a hadseregnek is tartania kell magát a tradi­cionális étkezési szokásokhoz, a házasságkötés és a temetés a rabbik dolga, a vallásos embernek joga van autonóm iskolarendszerre. Azóta azonban nagyot változott a világ. Egyrészt 107 000 ultra-otrodox diák tanul az ún. Jesiva-is- kolában, amelyek tanulói mentesülnek a katonai szolgálat alól, másrészt viszont egyre nő a szakadék az ortodox és a reformot kívánó állampolgárok kö­zött. Külön problémát jelent, hogy egyre több nem vallásos zsidó vándorol be az országba, s nő a ve­gyes házasságok száma is. Ma már mind gyakrab­ban felmerül a kérdés: mennyire vallási állam Izra­el? Ferenczy Europress A tudomány középpontjában az űrkolóniák Közeleg a Hold-korszak? Az űrbéli életmód nemcsak Verne álma: az univerzum ha­marabbbenépesül, mint gondol­nánk. Gerard O’Neill, a pricen- toni egyetem atomfizikusa, 32 kilométer hosszú és 6,4 kilomé­ter átmérőjű űrkolónia formájá­ban tartja mindezt elképzelhető­nek. A princetoni Space Studies Institute (SSI) szakértői szerint egy űrkolónián alapvetően há­rom dolgot kell biztosítani: a zárt ökológiai és létfenntartó rend­szert, a kozmikus sugarak ellen megfelelő védelmet és a mester­séges nehézségi erőt, hogy a csontszövetek ne ritkuljanak meg. A sugarak elleni védelem kulcsa a megfelelő tömegű védő­pajzs. (A mai űrállomások, mint a Skylab vagy a Mir, olyan ala­csony pályán keringenek, hogy a Föld mágneses tere védi őket a sugárzástól.) Az elképzelések szerint min­den űrtelepülésnek saját zárt lét­fenntartó rendszere lenne, így a kolónia csak minimális mérték­ben szorulna külső anyagpótlás­ra. Elsődleges nyersanyag-lelő­helyként a Hold felszíne jön szó­ba. Az Apolló-űrprogram és a szovjet gyűjtésű kőzetminták in­formációi szerint a szükséges elemek itt bőségesen megtalál­hatók. A Föld körül keringő energia­műholdak egyidejűleg sugároz­hatnák bolygónkra a napelemek által termelt elektromos energiát mikrohullámú rádiósugárzás formájában, amit a Földön újra elektromossággá alakíthatná­nak. A nyersenyagok űrbéli mennyisége biztosítja az ember ökológiai életterének a kiterjesz­tését, és így csökken annak ve­szélye, hogy egy természet vagy ember által okozott katasztrófa miatt az egész emberi faj kipusz­tuljon. A kolóniák és a Föld pe­dig egyszerűen kommunikálhat­nának egymással, hiszen a távol­ság nem lenne nagyobb néhány fénymásodpercnél. Az űrkolóniák építéséhez szükséges technika fejlesztése még sokáig folyik majd. Az Asztronautikai Szövetség azon­ban nem tétlenkedik: 1991-es konferenciáján az űrbéli erőfor­rások felkutatása volt a fő téma. Ferenczy Europress Mindennapi sajtónyelvünk néhány jelensége az olvasói megjegyzések tükrében Nap mint nap egyre gyakrab­ban találkozhatunk a sajtó ha­sábjain megjelent olyan közle­ményekkel, amelyekben az újsá­gok hátországa, a figyelmes olva­sók tábora írja le kritikai meg­jegyzéseit mindennapi sajtónyel­vünk néhány sajátos jelenségéről és gyakorlatáról. Ma már nem­csak a túlzó általánosítások, a tu­datosan „csúsztatott” arányté­vesztések, félrehallások ingerelik az igényes olvasót, hanem a fe­lesleges szószártyásságban célt tévesztett pótszavak ijesztő el­szaporodása, az ige-névszó-ku- pacok, a túlszakosított nyelvi for­mák, a rafinált szakértői megnyi­latkozások egyre gyakoribb sze­repvállalása ellehetetleníti, hogy az olvasók az újságcikkek írói­nak személyiségén átszűrt véle­mények, megnyilatkozások hite­lességét is érzékelhessék. Sajátosan új jelenség és gya­korlat, hogy mai sajtónyelvünk­kel kapcsolatos kritikai észrevé­telek és megjegyzések az újságí­rók cikkeiben olvashatók, s az át­lagolvasók leveleikben jelzik is. Ennek a jelenségnek nagy a ne­velő értéke és hatása. Nem vélet­len például az sem, hogy olvasó­ink leveleiben gyakran találkoz­hatunk azzal a kritikai észrevé­tellel, hogy a vél igealak gyakori­ságainak van-e elfogadható ma­gyarázata. Ezzel kapcsolatosan mond véleményt ez a sajtóbeli szövegrészlét. „Nem tudom el­dönteni, hogy a választékosságra törekvés vagy az újságírói pikírt- ség (éles, csípős megjegyzés) szerencsétlen mellékterméke-e a vél ige fényes karrierje napjaink tudósításaiban: „Úgy vélem, úgy véljük..”, s ritkábban olvashat­juk: „Azt állítom, azt állítjuk...” (Új Magyarország, 1991. dec.7.) A ve7ige ösztönösen a bizonyta­lansága töprengés, a feltétele­zés, a tűnődés fogalmai és hasz­nálati értékek hatástérnyezőit is felerősítheti. Ezért nem örül az olvasó annak, ha még a vezércik­kekben is feleslegesen a vél ige kap közlő, kifejező szerepet. Mindennapi sajtónyelvünk ugyancsak jellegzetes szó- és nyelvhasználati jelensége és gya­korlata, hogy elszaporodtak a nyelvi ficamok, a szóképzava­rok. Olvasóim levelei is gyakran a megfelelő példatárral emlege­tik ezt a nemkívánatos jelenséget és gyakorlatot. Az Új Magyaror­szág hasábjain sem véletlenül ol­vashattuk ezt a szövegrészletet. „Feljegyeztem a fülöncsípett nyelvi ficamokat, félelmetes melléfogalmazásokat, a különfé­le szintű és indulatú hivatásos bravúrjait. Ezek nem nyelvbot­lások. Ezek a nyelv elégtelen és bizonytalan ismeretéből szárma­zó merények: nyílt törésre veszi a dolgot, hiba csúszott a kréta kö­ré; meddig húzhatod a szabadsá­got, nehéz dió a mai politika stb. (1991. nov. 30.) Az átlagolvasó alig tud mit kezdeni a nagy szavak, a túlhan­golt nyelvi formák tömegével: a nagy szavak nem fedik le a lénye­get (?); a civil társadalom nagy léptékben akarja a demokráciát; meghaladja az emberi gondolko­dás léptékét és mértékét stb. Ez a sajtóbeli kritikai megjegyzés is fi­gyelemre méltó: Csak nagy sza­vak, vannak, a fett pedig elárulja, hogy messze még az az idő, ami­kor a gondolkodásmód megfelel korunk követelményeinek” (Magyar Nemzet, 1991. dec. 14.) Hogy költőinknek is van mon­danivalója a mindennapi sajtó­nyelv nyelvhasználati zavarairól, arról bizonykodnak idézett pél­dáink. Nagy Gáspár az elmúlt évtized sajtónyelvének öröksé­gére is felhívja a figyelmet: „Mert a nyelvet rejtegetésre kellett fel­használnunk, így romlott min­den homályosan viszonylagos­sá: félre hallottunk és félre ír­tunk’’ (Rég bedobott palack). Sajnos ezzel az örökséggel még ma is élnek egyesek. A sajtóbeli kommentárok, riportok, szakér­tői hozzászólások találó kritiká­ját fogalmazza meg ez a versrész­let. „A kommentátor mondja, mondja, s Ű sem hiszi, amit pa­pol... Félkontár középszer bab­rálja a közvéleményt: ágál, mi­nősít, cáfol, érvel, saját paródiá­jaként" (Baranyi: Karácsonyi te- lekosár). A mai sajtóbeli kérdésfeltevé­sek gyakori zavarairól sem vélet­lenül mond elítélő kritikát Or­bán Ottó: „A legjobb választás is rossz, ha rossz a kérdésfeltevés, sok százados szokás szerint saj­tolják felkiáltójellé a mindig is eretnekséggel gyanúsítható kér­dőjeleket” (Sirkő és káprázat). Befejezésül arról a nyelvhasz­nálati jelenségről is szólnunk kell, hogy újabban egyre többen beleszürkülnek az egyetemes szürkeségbe. Ez ellen nem any- nyira alkalmi nyelvötletek és ta­lálékonyságok halmazása, sem a céltalan kedélyeskedés, közvet­lenkedés a hatékony eszköz, ha­nem a mondanivaló korszerűsí­tése és hitelessége. Dr. Bakos József Kertész leszek Díszfák metszése 4 l $ A vesszők visszavágásánál a rügy felett kb. 1 cm-es csonkot hagy­junk (1) nagyobb csonk (2) forradás nélkül beszárad, a tűi mély (3) a rügy pusztulását okozza. A metszlap ferde legyen a rüggyel ellen­tétes lejtéssel Február 16. Julianna, 19. Zsu­zsanna. A népi megfigyelés sze­rint e két népszerű hölgy „meg­hozza a madarak nyelvét”, ké­szülhetünk a tavaszra. A kertésznek a tavasz a kerti munkák kezdetét jelenti, ezek között a szőlő, gyümölcsfa met­szése az egyik legfontosabb fel­adat. De vajon kell-e metszeni a díszfákat, cserjéket? És ha igen, hogyan? A díszfák, díszcseijék többségének metszésére szintén a tavasz a legalkalmasabb. A ket­tő valamelyest különbözik egy­mástól, ezért két fejezetre bontva ismertetem. A díszfák metszésé­nél alapszabályként fogadhatjuk el, hogy csak ritkán, a szükséges mértékig alkalmazzuk, és akkor is főként alakítást végezzünk, a növekedési hibákat hozzuk hely­re. A nomenklatura szerint a díszfák olyan fás szárú növé­nyek, amelyek a talaj felszíne fe­lett különböző magasságban kez­denek szétágazni, a talajtól az el­ágazásig terjedő részt törzsnek, az e felettit koronának nevezzük. A korona a fa egyik legszebb dísze. Kialakítását a fa biológiai jellemzőinek figyelembe vételé­vel végezzük különböző magas­ságban. Ennek megfelelően le­het magas törzsű, alacsony tör­zsű és tövétől ágas (esetleg több­törzsű). A magas illetve alacsony tör­zsű fákat is nevelhetjük kezdet­ben tövétől ágasan. Ezzel elér­jük, hogy nagyobb lombtömeg legyen, ami a fa táplálását végzi. Később a törzs magától is feltisz­tul, az erősebb oldalágak csak a fajnak megfelelő magasságban fejlődnek, az alatta lévők pedig fokozatosan elsorvadnak. Ezt a folyamatot metszéssel, illetve a törzs kívánt magasságban törté­nő megtisztításával segíthetjük. Ügyeljünk arra, hogy a fának csak egy sudara (fővezérág) le­gyen. Ez a korona tengelye, ame­lyen az oldalágak emeletenként helyezkednek el, vagy csavarvo- nalszerűen szórt állásban. A metszés során a következő koro­nahibákat kell korrigálnunk: a fővezérág villásan elágazik. A jobb helyzetben lévő, erősebbet meghagyjuk, a másikat tőben el­távolítjuk. Le kell vágni a befelé növő, egymást árnyékoló, vala­mint deformálódott, sérült, be­teg ágakat. Ha nem egyenes a su­dár, a görbülettel ellentétes olda­lon álló rügyre vágjuk vissza. Emeletes ágelrendeződésnél a legalsó emeleten négy-öt ágat hagyhatunk, feljebb pedig hár- mat-négyet. Az emeletek egy­más feletti magassága a fajok, fajták biológiai környezetétől, növekedési erejétől függ. Ez az erőteljesebb fajoknál 70-80 cm, gyengébbeknél 40-60 cm körül van. Ha ezt befolyásolni akarjuk, ott kell a vezérvesszőt visszavág­ni, ahol az ágcsoportot akatjuk kialakítani. Díszfáinkat — tulaj­donságukból adódóan vagy en­nek ellenére — tövétől ágasan is nevelhetjük. Ha kívánt magas­ságban magától nem ágazik el, erre visszavágással kényszerít­hetjük. A polarizációnak megfe­lelően mindig a legfelső (vissza­vágáshoz legközelebb eső) rü­gyek hajtanak ki, amiből a ké­sőbbiek során a számunkra leg­kedvezőbb helyű és számú vesz- szőket hagyjuk meg. Csak akkor marad idős korára is a tövétől ágas, ha a feljebb lévőket ritkít­juk, annak érdekében, hogy az alsók ne kerüljenek mostohább helyzetbe. Égyes növények szebbek és jellegükhöz is jobban illik, ha többtörzsűek. Ilyen a berkenye, labdarózsa, júdásfa, díszalma. Ezek többnyire beavatkozás nél­kül is így nőnek. A metszőolló használata, metszlapkészítés, végrehajtás művelete hasonló mint a többi, metszésre szoruló növényé (gyümölcs, szőlő). A díszfa, „gyermekkori”, négy-öt évig tartó nevelésére kell nagyon odafigyelnünk, ha akkor jól végeztük munkánkat, később csak szintentartás lesz a felada­tunk. Fénykép — Scott táboráról A Déli-sarkvidéken kutatásokat végző új-zélan- di tudósok egy fénykép-üveglapot találtak, amely az 1910-1913. évi expedíció során fagyhalált szen­vedett Robert Falcon Scott kapitány egykori tábo­rát ábrázolja. A részben megfakult üveglapot az Antartic Heritage Trust tudóscsoportja találta meg, amely ez idő szerint azon fáradozik, hogy eredeti ál­lapotában helyreállítsa Scott kapitány egykori kunyhóját Cape Evansnál, a McMurdo Sound-on. A foncsorozott üveglap azt a jelenetet örökíti meg, amikor a Scott-expedíció egyik tagja a haját vágja egy társának. A felvételt Herbert Ponting, az expe­díció brit fotográfusa készítette. Az üveglapra a kunyhó sötétkamrájában buk­kantak rá, és Új-Zélandba küldték, ahol másolato­kat készítettek róla. Scott kapitány és társai fagyha­lált szenvedtek a Déli-sarkról visszatérőben, ahol a norvég Roald Amundsen megelőzte őket. Latinból átvett mondások A rejtvényábra fő sorai latin­ból átvett mondásokat tartal­maznak. Megfejtendők a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 2. Az első mondás (zárt betűk: Z, S, L) 14. Menekülésszerűen távozik 15. Feszélyez, zavarba ejt 16. ...Gallen 17. Zamat, íz 19. Zsidó férfinév 20. Idősebb férfi népies megszólítása 21. A pa­nasz szava 23. Máshollét igazo­lása 25. Hebegve beszél 27. Dal 29. Lent a mélyben 31. Híres len­gyel labdarúgó volt 32. Mosdótál 34. Ajándékoztak 36. Nagyszá­mú 37. Nedvessé válni 38. Maró folyadék 40. Levéltávirat röv. 41. Egri sakkozó 44. Becézett István 46. Spanyolország és NSZK gk- jele 47. Húst elkészít 49. Fegy­vernem-jelzés egyenruha hajtó­káján 50. Égitest 52. A jármű hátrafelé halad 54. Jelentős sze­mélyiség kísérete 56. Olasz folyó 58. Az alul lévő 60. Forma 61. Frissítő 63. Várpalotához csatolt település 65. Részben őröl! 66. Névutó, röv. 67. Illegális fegyve­res szervezet Írországban 69. Bű­völi 71. Ausztria és Vatikán gk- jele 72. Cselszövések 75. Állatot lőfegyverrel leterítene. Függőleges: 1. A második mondás (zárt betűk: V, Y, K, Z, T) 2. Ham­burggal egyesített iparváros 3. Kettőzve: édesség 4. Német női név 5. Apa és fia, kiváló egri sak­kozók 6. A lába alatti helyről 7. A Vasas labdarúgója volt (Lász­ló) 8. Kerti munkát végez 9. Csuk társa 10. Pozitív elektród 11. Svájci város 12. Francia arany 13. Nehéz testi munkát végzett 18. Nagy olasz város 22. Kutyul 24. Jelez 26. Német semleges ne­mű névelő 28. Férfinév 30. A hét vezér egyike 33. A tetejére éget 35. Dunántúli folyó 39. Evőesz­köz 42. Tárgyat részére átnyúj­tunk 43. Kopogó hangot ad 45. Téli sportot űző 48. Taszít 49. Becézett Anna 51. Idegen elöljá­rószó 53. Román pénz 55. Dél­amerikai folyam 57. A világ egyik legnagyobb alagútja Új- Zélandon 59. Bírói határozattal bünteti 62. Felügyel 64. „A” ku­tya 68. Amely személy 70. Schütz ... (színésznő) 73. Te és ő 74. Gally 76. Silbak Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents