Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

JUMJjVTa MZilM n. r/ltJ/lillvl/lYIl, i vajiva ü/li y/1 l¥±AJ%JTi H ÍRLAP, 1992. február 8-9., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Már Kheopsz is tudta: Segít a piramis Egy feltaláló a gyógyítás szolgálatában Ezt a riportot látszólag a vélet­len szülte. Szívesen olvasom a Tallózó cí­mű lapot, s ennek egyik számá­ban bukkantam rá arra az írásra, amelyben a pécsi kolléga a rózsa­fai Késmárki Zoltánt szólaltatta meg. Méghozzá azért, mert érte­sült a gombavizsgáló szakellenőr kissé különösnek tűnő hobbijá­ról. Az eléggé felszínen lavírozó írás azért jó iránytű volt szá­momra. Annyira mindenkép­pen, hogy megkönnyítette az el­igazodást: a cím és a telefonszám megszerzését. Es innen már minden célirá­nyossá vált: eszembe jutottak if­júkori titkos búvárkodásaim. Az a sok izgalmas információ, amit a hajdani egyiptomiak seregnyi rejtélyéről összegereblyéztem, na és Kheopsz, a diadalmas fá­raó, aki — mint azt a történészek oly sokszor hangsúlyozták — méltóságához illő síremléket emeltetett magának. Olyant, amely dacolt a múló idővel, olyant, amely ma is elbűvöli a tu­ristákat. Persze nemcsak méreteivel, hanem azzal a számos megvála­szolatlan kérdéssel is, amely je­lenleg is foglalkoztatja a histori­kusokat, a parajelenségek fejte- getőit. 1. Ez a Szigetvár mellett élő pol­gár — végtére is adódnak ilyen egybeesések — szintén nem elé­gedett meg a hivatalos sztorival, épp ezért valamiféle „magány­nyomozásba” kezdett. Nem is eredménytelenül. — Előbb talán az előzménye­ket említeném: engem sem elégí­tett ki a vaskos materialista tanok illúziótlan, perspektívátlan, re­ménytelen adathalmaza. Vala­hol belül sejtettem, hogy létünk jóval bonyolultabb csoda, mint az esélytelen feltérképezés rész- igazság-gyűjteménye. Hittem — kifejezőbb megnevezést aligha lelhetnék erre az alapérzésre — a lélek gazdagságában, s abban is, hogy ha közelebb kerülünk a még ismeretlen erőkhöz, akkor orvosolhatjuk számos embertár­sunk gyötrelmét, baját. Kikötött az ingánál. Addig ta­nulmányozta, amíg magas szin­ten nem alkalmazta. — Aztán jött a következő lé­pés. Ráébredtem: nem is akár­milyen medicina a kézrátételes kezelés. Elsajátítottam nemcsak az abc-jét, hanem addig gyako­roltam, amíg lényeges sikerek­nek örvendezhettem. 2. Végül szembesült ezzel az ókori talánnyal, amely különös­képp feltüzelte kíváncsiságát. — Jó néhány köteten jutottam túl, amíg eldöntöttem, hogy fab­rikálok egy kis piramist. Ezt fe­leségemmel együtt próbáltuk ki, s észrevettük, hogy a hatás azo­nos az energiaátadás többi for­májával. Következhetett a kísér­letezés periódusa, a legideáli­sabb fém megtalálása. Kikötöt­tem a vörösréznél. Ez ugyan drá­ga, de a legzavartalanabbul köz­vetíti az univerzumból érkező ha­tásokat. Nem kis töprengés árán állapíthattam meg azt, hogy a fejtetőre helyezett szerkezet a hetedik csakrán keresztül tölti fel a szervezetet. Kiviláglott, gyó­gyító hatás tapasztalható, a fejfá­jásnál, az arcüreggyulladásnál, a légúti megbetegedéseknél, a nát­hánál, az alvászavaroknál, az ízületi fájdalmaknál, a menstru­ációs panaszoknál, az egyes gör­csöknél. Különböző méretű álla­potjavulás érhető el általános gyengeségnél, idegesség, depresz- szió, cukorbaj, epilepszia esetén, vérnyomás- és szívproblémák­nál, illetve a tumoroknál. 3. Természetesen, akárcsak a jé­zusi tanítvány, csakazértis ta- máskodtam, magamat ajánlva kontrollként. — Ehhez távprognózis kell, majd keresem telefonon. Négy óra múlva berreg a ké­szülék, s máris diktálja: — 53 éves, március 25-én szü­letett... Leplezem riadtságomat, kor­rigálom az utóbbi dátumot, mondván, négy napot tévedett, ám még mielőtt folytatnám, köz­li a diagnózist. Ez úgyszólván tö­kéletes. Nem adtam fel, kértem, pos­tázza gyártmányát. Megkaptam. Jó néhányszor igénybe vettem, s az a kétkedés bizony semmivé sorvadt. Erről hallgattam, közzéte­szem hát most. Azt, amivel már az az ősi ural­kodó is tisztában volt. Ezeresztendőkkel ezelőtt... Pécsi István Az érdeklődők — az egri Helyőrségi Klub, a Hevesi Napló és az Egri Egészség­es Környezetvédő Egyesü­let szervezésében — febru­ár 13-án, csütörtökön dél­után 5 órakor találkozhat­nak ezzel a sokoldalú sze­mélyiséggel, a IIEMO első emeleti dísztermében. S természetesen meg is vásá­rolhatják gyártmányait, amelyekről még számos in­formációt közöl majd. Vele e cikk szerzője készít nyil­vános riportot. Az ingyenes belépők a rendezvény kezdetéig na­ponta, reggel kilenctől este hétig vehetők át az intéz­mény portáján, illetve iro­dáján, a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt. A feltaláló A piramis — vörösrézből Beatles-sztori Liverpoolból Élő legenda Anglia észak-nyugati kikötővárosában. Liver­poolban kezdte a Beatles világhírű karrierjét. Azó­ta is él ez a legenda, és fiataloktól a legidőseb­bekig szeretik ma is mu­zsikájukat. Liverpool vá­rosa a fióknak — ahol hajdanán kezdték — az Albert Doch-ban emlék­múzeumot alakított ki. Évente több százezren utaznak ide, hogy meg­nézzék hangszereiket, személyes tárgyaikat, aranylemezeiket, az ere­deti sárga tengeralattjá­rót, miközben folyama­tosan vetítik a régi kon­certfelvételekről szóló zenés filmeket. Aha jdani Clavern Club — ha egy pár órára is - a 60-as évekbe nyújt bepillantást a látogatóknak. (Szántó György kénrinnrlia)

Next

/
Thumbnails
Contents