Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

HÍRLAP, 1992. február 8-9., szombat-vasárnap PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5.

Mező Tamás — munka közben

A harang 1472-ből való

Festik a balatoni templomot

Felállványozott templombelső

SZDSZ: „Lenne néhány kifogásunk...”

Nem jó a derecskéi költségvetés?

Késő barokk stílusban, 1760 körül épült a balatoni katolikus templom, amelyet később Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. A műemlék jellegű épület főoltárképe 1886-ból való, a balatoni harang pedig ennél jóval régebbi, az Egri Főegyházmegye legöregebb harangja: 1472-ben készült.

Balaton önkormányzatának segítségével, az egyházközség lakóinak adományaiból és az egri érsekség támogatásával tavaly

Gál Józsefnek, Recsk

1. Engem nem Kovács Ottíliá- nak hívnak, ilyet nem olvashatott az újságban a Felrobbantott recski dögkút titka című riportom alatt, amelyre most reagál.

2. Azt írja, hogy Gál „Bakas” József — aki nem ön, mert ön Gál„ Tolyú” József— állításának az ellenkezője igaz. „Bakas” ugyanis azt nyilatkozta, hogy ötvenhat után ön záratta börtönbe őt. Ezek szerint viszont őzáratta börtönbe önt, ha jól követem a logikáját. Ennek némiképpen ellentmond, hogy levelében tudatja velünk, hogy 1956-ban ön volt a falu párttitkára, sőt 1957. március tizenötödikétől a falu tanácselnöke is, egészen 1966-ig. Névrokona ebben az időszakban hosszabb időt töltött elzárva, így számomra ez a kijelentése legalábbis ellentmondásnak tűnik. Azt viszont készséggel közzéteszem, amit ezután szögez le, vagyis hogy 1956 után „szorgalmasan tevékenykedett az elvitt személyek kiszabadításában.”

3. Arról is értesít bennünket, hogy ma is községi párttitkár. Azt nem írja, hogy meiyik párté, de gondolom, az MSZMP-é. (Ha nem így van, kérem, jelezze!) Örömteli, hogy ebben a minőségében síkraszáll a többpártrendszer mellett, amikor azt nehezményezi, hogy riportom készítésekor nem kerestem fel az

december elején megkezdték a templom belső festését. Mező Tamás egri festőművész — aki egyébként kizárólag templomokkal foglalkozik — az érsekség megbízásából végzi a munkát, amelyet előreláthatólag február végére fejez be.

Akkor eltűnik majd a „deszkaerdő”, amelyet most mi is alaposan megvizsgálhattunk, lévén, hogy az egyik fotó egy állvány tetején, tizenkét méter magasban készült.

összes recski alapszervezet vezetőit. Ez a mulasztás azért történhetett meg, mert sokkal inkább szemtanúk véleményére voltam kíváncsi, és nem politikusokéra. Ezzel együtt teljesen egyetértek önnel abban, hogy „mindenkinek joga van nyilatkozni.” Azzal viszont már nem, hogy „politikai provokációnak” tartják Gál „Bakas” József állítását. Némiképpen azt is ellentmondásnak tartom, hogy a község lakossága és pártja nevében egyaránt beszél, információim szerint ugyanis Recsk teljes lakossága nem tagja az MSZMP-nek.

Névtelenül?

Többeknek

Oldalunk szerzői gyakorta kapnak leveleket, amelyekben a tollat ragadó olvasók meglehetősen negatív színben tüntetik fel őket. Legenyhébb jelzők közé tartozik a „kommunista”, de nem ritka az sem, hogy gazemberként aposztrofálják őket, akiknek egyetlen törekvésük, hogy a valóságot megmásítsák, s ezáltal is zavartalanul élvezhessék „kitartó aknamunkájuk” gyümölcsét: a botrányt. Készséggel szállunk mindenkivel vitába konkrét ügyekben, ám névtelen levelekkel nem áll szándékunkban a jövőben sem polemizálni.

Kovács Attila

Régi ismerősünk, a mátrade- recskei Záborszky József keresett meg minket a minap, hogy tájékoztasson arról, hogyan értékeli a helyi SZDSZ-szervezet a községi önkormányzat által nemrég elfogadott költségvetést. A derecskéi szabad demokraták erről egy többoldalas elemzést készítettek, amelyet a költségvetési vita előtt át is nyújtottak a képviselőknek, illetve a polgár- mesternek.

— Viszonylag korrekt ez az idei költségvetés, legalábbis a korábbiakhoz képest— fogalmazta meg véleményét beszélgetésünk elején Záborszky József —, viszont van vele szemben néhány kifogásunk, elsősorban az oktatással kapcsolatosan. Például az a személyenként ötezer forintos normatív támogatás, amely a cigány származású óvodás gyermekek után jár kiegészítésként, beépítették ugyan a költségvetésbe, de nem különítették el arra, amire kellene, vagyis a személyre szóló, differenciált pedagógiai programokra. Ugyanez áll az iskolás korú cigány származású tanulók után igényelhető fejenként 15 ezer forintos támogatásra is. Az államtól az önkormányzat megkapta a pénzt, beépítették a költségvetésbe, de nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy mire használják majd. És nincs kielégítő válasz sem a polgármestertől, sem a képviselőktől a problémára. Pedig ha nem rendeltetésszerű a felhasználás, az Állami Számvevőszék soron kívüli vizsgálatát lehet kérni. Szemet szúrt aztán nekünk az is, hogy a költségvetés a két tanácsnoknak és a képviselőknek erre az évre százezer forint bért különített el, s mindeközben a tavaly

Nem virradtak könnyű napra az elmúlt hét egyik reggelén azok a teherautósok, autóbuszsofőrök, akik a Mónosbél és Bélapátfalva közötti parton kívántak feljutni gépjárművükkel. Az országutat ugyanis jégpáncél fedte, s hosszú órákig ott kellett rostokolniuk, ugyanis gumijaik nem tudtak megbirkózni ezzel a felA községben működő nagy hírű csevice-kutat ismét magának szeretnéParádsasvár— adtuk hírül már többször is. Az önkormányzati testület is foglalkozott a témával, s ők is úgy vélték, hogy a jelenlegi üzemeltetőnél nincs megfelelő kézben a gyógyvíz, s a falu lakóit is megfosztották a korábbi lehetőségüktől, hogy kedvezményesen vásárolhassanak helyben parádi vizet.

Ez utóbbi eseményről szóló tudósításunkat olvasta Hatalyák Péter, a nagyrédei ÉPLAK Kft. kereskedelmi vezetője is, s mivel most ők a fenntartók, szükségesszeptembertől működő községi gyermekszervezet csupán bruttó 80 ezer forintot kap tiszteletdíjra és 120 ezret a dologi költségekre. A hivatal költségvetésében van még ezenkívül más többlettervezés, „elbújtatott pénz” is — de csak itt, a polgármesteri hivatal esetében. Például 150 ezer forint berendezésekre, felszerelésekre, 200 ezer forint festésre és hasonló dolgokra. Sajnálattal tapasztaltuk még, hogy az óvoda költségvetésének bér- és dologi részét radikálisan csökkentették, s így lehetetlenné vált a negyedik óvodai csoport működtetése, pedig szükség lenne rá, hisz elég sok az óvodás korú gyerek. Az óvónők többletmunkára kényszerülnek, bérszínvonaluk viszont meglehetősen alacsony.

Tartok attól, hogy miután az önkormányzat nem gondoskodik kellően a cigánygyerekekről, nem lesz lehetőség, pénz a nevelésükre, felzárkóztatásukra, s a pedagógusok csak pluszmunkában tudnak majd foglalkozni velük, a lappangó cigányellenesség feléledhet a községben — mondta befejezésül Záborszky József.

A kifogásokkal természetesen megkerestük Mátraderecske polgármesterét, Zám Ferencet, aki átadta nekünk a költségvetési vita jegyzőkönyvét, nézzük meg, mit válaszoltak akkor, tehát a költségvetés elfogadásakor a megkérdezettek a helyi szabad demokraták panaszaira. Ebből kiderült, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előzőleg részletesen megvitatta a falu költségvetését, ám ezen a vitán a meghívás ellenére egyetlen helyi párt, ekképp az SZDSZ sem jelent meg, s így alapos okkal feltételezhette az önkormányzat, hogy a költségadattal. De nemcsak ezen a ponton, hanem a környéken szinte mindenütt hasonló volt a helyzet. Balatonból például a menetrend szerint öt órakor induló busz — ami a munkásokat szállítja az egri Finomszerelvénygyár- ba — csak fél nyolc után tudott nekilódulni, akkor is csak igen minimális sebességgel.

nek tartotta az alábbiakat leszögezni: „A vállalkozásokat gátló régi beidegződéseket leküzdve, komoly összegű beruházásokat eszközölve, a technológiai fegyelem betartásával sikerült a késztermékek Magyar Szabványban leírt paramétereit elérni. Sajnálatos, hogy a termelési költségek, a gazdaságban jelentkező infláció a termékek előállítási árát növelte, s ez kihatott a fogyasztói árra is. A falu lakossága jelenleg is a nagykereskedelmi ár hetvenöt százalékáért vásárolhatja meg kedvelt italát a helyszínen. Társaságunk sohasem zárkózott

vetéssel nyilván mindenki teljesen tisztában van, s nincsenek ellene kifogások. Mindenesetre Záborszky észrevételeire — a jegyzőkönyv szerint — a polgár- mester még a testületi ülésen válaszolt, és elmondta többek között, hogy a különböző területek bérének összehasonlítása ugyan nagyon látványos dolog, de az önkormányzati tagok már a költségvetés előkészítése során találkoztak vele, s akkor foglalkoztak is a problémával, el kellett volna menjen a derecskéi SZDSZ a PEB-ülésre. Az óvodával kapcsolatban a polgármester azt hangsúlyozta, hogy az említett negyedik csoport üzemeltetését csupán szüneteltetik, de nem szüntették meg. Tavaly szeptemberben a gyerekek alacsony száma miatt nem volt szükség rá, de idén ősz elején már bizonnyal be kell indítani, mert több az óvodás korú csöppség. Erre a pénzt az önkormányzat biztosítja majd. Kifejtette még Zám Ferenc azt is: az 1992-es költségvetés szélesebb körű lakossági véleményeken alapul, mint a korábbiak, s visszautasítja azt a feltételezést, hogy az pazarló lenne. Véleménye szerint eddig is megfelelően kezelték a cigány és a fogyatékos gyerekeket a faluban, s az óvodás, illetve az iskolás cigány származású gyerekek után megkapott pénzt az érintett intézmények vezetői különítik majd el a meghatározott célra, tehát ez nem a költségvetés feladata.

Mátraderecske ez évi költség- vetését egyébként tíz igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el néhány hete a községi önkormányzat.

Bélapátfalva előtt pár kilométerrel pedig külföldi rendszámú kamionosok — Jugoszláviából, Hollandiából — nézelődtek érdeklődve a lehúzott ablakaikban, s tűnődtek, hogy Magyaror- szág-e, ahol járnak, vagy a bonyolult nemzetközi helyzetben eltévedtek, és a sarkvidéken kötöttek ki.

el attól, hogy a helyi önkormányzattal együttműködjön, sőt több esetben kezdeményezett is ilyen kapcsolatot. Sajnos, ez általunk ismeretlen okból nem jött létre.

Általában tiszteletre méltó törekvés — így a nyilatkozat —, hogy a lokálpatrióták megpróbálják befolyásuk alá vonni a területükön lévő gazdaságosan üzemelő termelőegységeket. Pa- rádsasváron erre árnyékot vet a mai divatos idegenellenes szindróma. Bízunk abban, hogy csökkenni fog a palackozóüzem és a polgármesteri hivatal között lévő ötszáz méternyi távolság.”

Egerbakta önkormányzati testületé február 3-án, hétfőn tartott ülésén tárgyalt először, első olvasatban a község költség- vetéséről. A második forduló február 17-én lesz, ám a falu polgármestere, Mata József szerint lehetséges, hogy egy harmadik „nekifutás” is szükségeltetik majd, s csak akkor sikerül végleg eldönteni, miképpen is gazdálkodik az idén a település.

Mátraderecskei

zárszámadás

A jövő hét pénteken, február 14-én termelőszövetkezeti zárszámadást tartanak Mátrade- recskén. A helyi Rákóczi Tsz a községi tornacsarnokban ad számot az elmúlt év eredményeiről.

Az önkormányzati vagyonról

Tegnap délelőtt a siroki polgármesteri hivatalban találkoztak ismét egymással Pétervására és környéke jegyzőklubjának tagjai. Ez alkalommal — dr. Bálint Tibor, a Belügyminisztérium főosztályvezetője előadásában — az önkormányzati vagyonról esett szó, s a rendezvénynek ezúttal külön érdekessége volt, hogy azon a jegyzők mellett az érintett települések polgármesterei is részt vettek.

A diákönkormányzat szervezésében

Mesemondók

versenye

Tarnaleleszen

A Tamaleleszi Általános Iskola diákönkormányzata nemrég mesemondó versenyt hirdetett Bükkszeüterzsébet, Szentdomonkos és Tarnalelesz alsó tagozatos tanulói számára. A vetélkedőre jó néhányan jelentkeztek, s közülük az osztálytanítók választották ki azt a huszonhat „versenyzőt”, akik részt vehettek a tamaleleszi könyvtárban megrendezett döntőn. A diákönkormányzat diákvezetőiből és az iskola tanáraiból álló zsűri a gyerekeket meghallgatva döntött az eredményről: eszerint a versenyben első helyezést ért el Zay Mária negyedik osztályos tanuló, második lett Matyikó Boglárka, aki harmadik osztályos, s Kóczé Mária negyedik osztályos diák kapta a „bronzérmet”. A zsűri ezenkívül könyv- jutalomban részesítette az első osztályos Ivády Anettet és Kovács Kittit, és a harmadik osztályos Nyerges Diánát, Halász Krisztinát, Kovács Gergelyt és Balázs Viktort. A diákönkormányzat egyébként a verseny minden résztvevőjének apró ajándékokkal kedveskedett.

Kovács Mária

Ez most valami, vagy megy valahová? — jut eszébe az utazónak, aki Pétervására felől érkezik Bükkszenterzsébetre. Odáig nyugodtan autózott, élvezte a Daciából ömlő meleget, de akkor egy pillanatra zavarba jön.

Bükkszenterzsébet — olvassa a táblát, s mivel utazónk figyelmes ember, s különös érzékkel bír ahhoz, hogy a részleteket alaposan megfigyelje, áttéved a tekintete az út másik oldalára is.

Bükkszenterzsébet — olvassa a túloldalon is, csak ott éppen áthúzták a falu nevét egy piros vonallal, azaz: a falunak vége.

Ez egy rövid falu — nyugtázza az utazó. Amint megkezdődik, már véget is ér, kevés

A rövid falu

olga lehet a helyi önkormányzatnak. De hát a táblán túl házak magasodnak, tyúkok ka- pirgálnak a kertben, kukoricát tömnek a liba csőrébe az asszonyok, hogy megfelelő nagyságúra hízzon a máj, bicikliket támasztanak a kocsma falához a derék családfenntartó férfiak.

Bükkszenterzsébet továbbra is egy falu, ugyanúgy él, mint azelőtt.

Hanem a táblát, azt bizony megfordították. Rosszindulatú emberek — bizonnyal az éj leple alatt—gonosz tréfát űztek. Nincs jövő— sugallja cselekedetük, ez a falu csak egy pici pont, az utazó nets gondolja azt, hogy valahol ő jár, csak nyomja a gázt, s illanjon el onnan mihamarabb.

Az icipici falvakra nehéz idő jár. Naponta érkezik a híradás, hogy kellene közmű, gáz, telefon, helyi televíziós adás, diszkó a fiataloknak, kertbarát kör a nyugdíjasoknak, de nincsen pénz, félig épülnek a létesítmények, három év múlva adják át az orvosi rendelőt. Polgármesterek panaszkodnak a körülményekre, falubeliek panaszkodnak a polgár- mesterre.

Ebben a helyzetben teljesen logikusnak tűnő cselekedet a helységnévtáblát megfordítani. De ha akad arrafelé egy optimista ember, akkor bizonyára hamarosan visszaállítja az eredeti állapotot.

(kova)

Postánkból

A recski párttitkár titka

(rénes)

Hosszan sorakoztak a teherautók, buszok

Idegenellenes szindróma Parádsasváron?

Az üzemeltető nem érzi magát hibásnak